Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-24 / 120. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I T A J A K 2000. Május 24., Szerda I Életnyi segítség a falvaknak Az orvosi hivatáshoz nemcsak szakmaszere­tet, hanem humánum is kell - vallja Henry Dunant-nal, a vöröskeresztes mozgalom megalapítójával dr. Kovács János körzeti fő­orvos, akit a napokban millenniumi emlék­plakettel tüntettek ki. Az elismerést az or­szágos vezetőségben végzett két évtizedes munkájáért dr. Gyékis Emil főtitkárhelyettes adta át a megyei küldöttközgyűlésen. Igal- Korán megtanultam, hogy mekkora kincs a segítőkészség. Édesapám a második világhá­borúban egy aknarobbanáskor mindkét kezét és egyik lábát elveszítette. Szegény paraszt­gyermekként csak édesanyámra számíthat­tam, de mert kitűnő tanuló voltam, a váci püs­pök felkarolt, taníttatott. Olyan kiváló embe­rektől szívtam ma­Dr. Kovács János 1937. augusztus 19-én született a Pest megyei Rádon. Tanulmányait a váci piarista gimnáziumban kezdte, ma|d megszűnését követően az államiban érettségizett 1962-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.A kaposvári bel­gyógyászaton kezdte a munkát majd Somogyszilban, 20 éve pedig Igáiban körzeti főorvos. Felesége az igall patika. Zsolt fla a balaton­ién» Magyar Korona gyógyszertár vezetője. Hobbija: a főzés. gamba a tudást, mint például Öve­ges József profesz- szor. A hátrányaim ellenére szinte vala­mennyi latin- és ma­tekversenyt meg­nyertem. Diplomá­mat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szereztem, majd a feleségem révén Somogyba költöztem.- Mikor került kapcsolatba a vöröskeresztes mozgalommal? <- A kaposvári belgyógyászaton kezdtem a pályámat, és azonnal tagja lettem az ifjú vörös- keresztes mozgalomnak. Honfi Istvánná volt megyei titkár, aki valamennyi somogyi faluban megfordult, példát mutatott önzetlenségből.- Mi adta az akkori munka gerincét?- Közegészségügyi szempontból áldatlan ál­lapotok voltak a kis településeken. Volt olyan falu, ahol 60 háznál nem találtunk árnyékszé­ket; az emberek a trágyadombon végezték szükségletüket. Járványokkal, élősködőkkel kellett fölvenni a harcot. Akkor indítottuk útjá­ra az egészségnevelési és tisztasági mozgalma­kat, a véradást. Lelki támaszt adtunk a téesze- sítés miatt sérült embereknek.- Mint háziorvos mely területeken tudott leg­többet tenni?- A véradásnál és az egészségnevelésnél. Azt vallom, hogy már a gyermek megszületése előtt 20 évvel meg kell kezdeni az anya egész­séges életmódra nevelését. Szerencsére olyan komoly és szervezett volt az akkori Vöröske­reszt, hogy nagyon szép eredményeket értünk el. Igáiban például a 70-es, 80-as években egy- egy alkalommal 80-100 liter vért is adtak. Somogyszilban társadalmi munkában gyógy­szertárat építettek, csodálatos fasor őr­zi igyekezetüket. A csinos és okos igali asszonyok országos 4. helyezést értek el az el­sősegélynyújtó versenyen. A falvakat járva én is gazdagodtam: sok ősi receptet jegyeztem föl, s ezek felhasználásával most könyvet írok, Amit megettem címmel.- Úgy tetszik, a rendszerváltást követően át­alakult a vöröskeresztes munka.- Hangsúlyosabb lett a szociális munka. A legtöbb gondot a munkanélküliség kezelése, a menekültek és az árvízkárosultak megsegítése adta, de az újonnan formálódó gazdaság miatt a véradómozgalom is átmeneti nehézségekkel küzdött.- Nemrégiben útjára indították az Egészsé­ges falvakért mozgalmat, amely elhamvadt, mielőtt kiteljesedett volna.- Nem tudni miért, de valóban így történt. A millenniumra azonban megmozdult a nép: szépítik a környezetüket. Valósággal virágba borultak a falvak.- Nem hiányzik majd az a karitatív munka, amit majd 30 évig végzett?- Hippokratész mondta: az orvosi etika és a vöröskeresztes szellem azonos. Ezt sosem le­het abbahagyni. Azt szeretném, ha a harmadik évezredben irigység nélkül, békében, szeretet- ben élnének az emberek. És azt, hogy szép le­gyen a környezetük, mert jól csak úgy élhet­nek. Szaporodjon a népesség, ne fogyjon to- vább Igal lakossága. _____________várnai ágnes Á rkolással a belvíz ellen A jövőjükért szövetkeztek SOMOGYASZALÓ Tizennyolc taggal megalakult a somogyaszalói cigány érdekkép­viseleti közhasznú szervezet. A bejegyzett civil közösség Somogyaszaló és további négy te­lepülés roma kisebbségének kí­ván segíteni. Képviselőjük, Farkas Józsefné elmondta: legtöbb gondjuk a nagy munkanélküliség miatt van. Az aszalói mintegy 80-100 roma 90 százalékának nincs munkahe­lye. Bár megfordult már a Lungo Drom tagszervezeténél is, támo­gatást még senkitől nem kaptak. Úgy érzik: a somogyi cigányság egy kissé kiesik a látókörükből, ezért a kilépés gondolatával is foglalkoznak. Olyan emberekkel szeretnék szö­vetkezni, akik átérzik a sor­sunkat és haj­landók segít­eni - mondta Farkas József­né. - ígéret már van, többek között a Ma­gyarországi Cigányokért alapít­ványtól is; ennek az igazgatónője a pályázati lehetőségekről tájé­koztatott. A jó szervezőkészséggel ren­delkező, sorstársaival együtt ér­ző asszony most részt vesz a pé­csi regionális és a Somogy me­gyei munkaügyi központ, vala­mint Kompák Györgynek, a so­mogyi Cigányszerveződés veze­tőjének szervezésében indított közösségfejlesztő tanfolyamon. Reméli, hogy a tanultak segítsé­gével - a munkahelyteremtés ér­dekében - még eredményeseb­ben tudja összekovácsolni a kör­nyékbeli kisebbségieket, akik egyelőre a szociálismunkás-kép- zésben vehetnek részt. Fájlalja, hogy Szociális és Családügyi Mi­nisztérium pályázatán nem kap­tak az elvámolt ruhákból, pedig erre nagy szükségük lenne. Phare- és Ofa-pályázatokban re­ménykedik, s abban, hogy a he­lyi önkormányzat is fölismeri: közös érdekük a roma kisebbség támogatása. ______ __ várnai S ZENTBALÁZS Kis Bank Lajos szentbalázsi pol­gármester szerint nem fordulhat elő többet, hogy a 66-os úton fél­méteres víz hömpölyögjön egy kiadós esőzéskor. Ezért a Surján völgyében levő kis település leg­kritikusabb részein szeretnék megoldani a belvízelvezetést. Eh­hez már beadták a pályázatukat is a megyei területfejlesztési ta­nácshoz. A polgármester tegnap találkozott Kovács Jánossal, a Kapos Völgyi Víztársulás ügyve­zető igazgatójával, aki a helyszí­nen meggyőződött a település belvízgondjairól. Az ott élő gazdák féltik a növé­nyeiket, a terményüket, s nem akarnak úgy járni, mint tavaly, amikor - csakúgy, mint Kapos- gyarmaton - elöntötte a víz a fa­lut, s kárt okozott a kertekben, a szántókon. Tegnap abban állapodtak meg: néhány nap múlva a munkások elkezdik az árkolást és a kisebb karbantartó munkákat Szentbalá- zson. Szentbalázson az is gondot je­lent, hogy az évtizedekkel ezelőtt alácsövezett mezőgazdasági terü­letek mostani gazdái nem fordíta­nak gondot a Surján völgyi melio­rációs rendszer karbantartására, és ezért áll meg tartósan a víz a földeken. LŐRINCZ Hírek MAGYARATÁD IFJÚ MUZSIKUSAI. A Bartók Béla magánzeneiskola növendékhangversenyén csaknem ötven diák lé­pett föl Magyaratádon. A gyerekek furulyán, klarinéton, zongorán és gitáron játszottak. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az ifjú te­hetségek produkcióit. (Is) A KISTÉRSÉG KINCSEI KADARKÚTON. A Kaposvári rendőrka pitányság és a kadarkúti iskola közös rendezésében tartják a millen­niumi gálát pénteken. Az egész napos rendezvénysorozaton a kistér­ségi iskolák diákjai mutatkoznak be, de vetélkedő is zajlik a drog- megelőzésről és a diákjogokról. (Is) KAPOSMÉRŐI DIÁKCSEMEGE. A hagyományos Hunyadi-napra je­lent meg a kaposmérői iskola Diákcsemege című lapja. A diákok írta és szerkesztette kiadványban egyebek között a megyei számítástechnikai versenyről, a diákközgyűlésről is olvashatnak, s egy millenniumi totót beküldve adhatnak számot történelmi ismereteikről a tanulók. (Is) BOGRÁCS VOLT A FŐDÍJ. Felsőmocsolád első falunapjának néhány programját elmosta az eső. A mostoha időjárás ellenére is nagy sikere volt a helybeli nyugdíjasklub dalosainak, s a pörköltfőző-versenynek, melyet Nagy Zoltán felsőmocsoládi boltos nyert, akinek fődíja egy bogrács lett. A nyolc induló focicsapatból a mocsoládi első, a patalomi második lett. A környékből mintegy 400 érdeklődőt vonzó versenyt Szabó Tamás és Lászlóné Nagy Szilvia szervezte. A talpalávalót Lubics László balatonboglári zenész szintetizátorral szolgáltatta, (vá) ______■ T anul a pótapa is Borsa Géza az otthonlakókkal FOTÓ; KOVÁCS TIBOR Szenna Az otthonban lakó gyerekek nevelésénél nagy előnyt je­lent, ha kötődnek valakihez. Mivel az iskolában kevés, az otthonban pedig egyáltalán nincs férfi, így egy kicsit az apjuknak is tekintenek. \ Borsa Géza a szennai Fekete László Általános Iskola földrajz-informati­ka tanára külön gondot fordít a Móra Ferenc Lakóotthonban ne­velkedő állami gondozott gyere­kekre. Elmondta: a nágocsi intézet­ből kerültek ide a gyerekek, és csa­ládias légkörben nevelkednek. Szerencsés esetben a testvérek együtt élhetnek. A falu lakói befo­gadták őket, olyan életre szóló kap­csolatok szövődnek, mint egy csa­ládban. Óvodástól tizennyolc éves korig laknak itt a gyerekek, utána a saját lábukon kell megállniuk.- Azért próbálok valamilyen mintát mutatni nekik, hogy a fel­nőtt életben a beilleszkedés köny- nyebb legyen. Saját magamat is ne­velnem kell, hiszen az otthoni problémákat, a rossz hangulato­mat nem érzékelhetik, de el kell fo­gadniuk, hogy koromnál, tapaszta­lataimnál fogva többet tudok mint ők. Ezeknek a gyerekeknek a nagy része mélyen sérült, mégis azt kell mondanom, hogy sok esetben jobb helyzetben vannak, mint egy halmozottan hátrányos helyzetű családban élő gyerek. Ha kötődnek valakihez, sokkal könnyebb velük bánni, kevesebb a probléma, rit­kábban kell szankciót alkalmazni. Talán ezért fogadtak el amolyan pótapának. Mivel itt is lakom Szen­nában, az ajtóm bármikor nyitva áll előttük, bármilyen problémával megkereshetnek. Sokszor egy fel­nőtt ember átsiklik olyan dolgo­kon, ami egy kamasznak gondot okozhat. Lehetőségeimhez képest megpróbálom eligazítani őket az élet dolgaiban, ugyanúgy mint a saját gyerekeimet. ________szarka A nyolcadikosok osztályfőnökükkel, Páli Tamásnéval FOTÓ; KOVÁCS TIBOR Hetes Tehetségesek és talpraesettek a Somssich Imre Általános Iskola nyolcadikosai. A huszonhat gyerek közül 24 szakközépiskolában és gimnáziumban folytatja a tanulást, négy pedig szakmunkásképzőben. Még három hét van hátra a tanév­záróig, de már a közös táborozást szervezik. Páli Tamásné két és fél éve vette át az osztályt. Mint Turkálóból a táborba mondta: örül, hogy tanítványai be­jutottak a középiskolákba, ugyanis tíz éve még más volt a továbbtanu­lási arány.- Jó a csapat, s kissé elérzéke- nyülve gondolok a ballagásra - mondta a fiatal, matematika szakos osztályfőnök. - De még nem búcsú­zunk, mert kilenc napot együtt töl­tünk a Balatonon. Megérdemlik a gyerekek, s fizetniük sem kell érte. A kamaszok szinte minden há­ziversenyt megnyertek; mindegy, hogy ki mit tud?-on, farsangon, szellemi vagy sportvetélkedőn kel­lett bizonyítani tudásukat, köny- nyen vették az akadályokat. Emel­lett pedig a büfépult mögé álltak az iskolai rendezvényeken; a szülők ruhákat küldtek a turkálóba, s a be­folyt pénz az osztálykasszába ment. Csakúgy, mint a papírgyűj­tésből vagy a bálból származó fo­rintok. Különféle tárgyakat, játéko­kat „árvereztek”, hogy ezzel is gya­rapítsák vagyonukat. A vállalkozók is támogatták az élelmes diákokat, akik már tavaly is ilyen pénzből mentek kirándulni az Északi-kö­zéphegységbe. A Somssich család alapította gyűrűt a múlt tanévben Csapó Ger­gely kapta, s az idén is van esély ar­ra, hogy a nyolcadikosok közül ke­rüljön ld tulajdonosa, aki tanulmá­nyi eredményéért és közösségi munkájáért nyerheti el a gyűrűt.- Attól jó ez az osztály, hogy mindenki egyet akar - mondta Bogdán Balázs, aki a vendéglátó­ipariba készül. A cserfes, nyakigláb kamasz remek táncos, de kiváló versmondó is. Azt szeremé, ha a végzettekből egy új tánccsoport alakulna, hiszen - mint megje­gyezte - hiába jár be Kaposvárra, a szíve visszahúzza Hetesre. Nagy Hajnalka a közgazdasági­ban tanul az ősztől. Táncol, és röp- labdázik. Most egy pécsi táncver­senyre készül a mazsorettcsoport- tal. A közösségi programokra, osztálybulikra is szívesen emléke­zik, csakúgy, mint a mezőcsoko- nyai Tóth Gábor, aki rendőrnek ké­szül bodrogi társával, Orsós Gábor­ral. Piltner Nikolett az „osztályfő­nök-helyettes”, s mivel jó szervező, sokan segítik a munkáját. Köztük a gépipariba készülő csombárdi Szűcs Tamás is. A fiú megszállott sportoló. Remek focista és atléta; legutóbb első lett távolugrásban a városkörnyéki versényen, és a 300 méteres futásban. Szoftverüzemel­tető szeretne lenni. A diákok már szervezik a balla­gást követő bankettjüket, s tanul­ják az első bálozók táncát, a bécsi keringőt, és táncba viszik a tanára­ikat és a polgármestert is. LORINCZ SÁNDOR Díjazott dolgozat a romákról Gölle A bajai tanítóképző főiskolán rendezték meg a második orszá­gos ciganológiai konferenciát, s ezen a göllei Tóth Petra előadó­ként vett részt. A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karának végzős hallgatója az iskolába ke­rülő roma származású gyerme­kek nyelvi tudásszintjéről érte­kezett nagy sikerrel. Á pedagó­gusjelölt évek óta kutatja a so­mogyi romagyerekek nyelvi ké­pességét, kommunikációs szint­jét, s ő volt az egyetlen, aki a szakmai tanácskozáson hallga­tóként adott számot eredménye­iről. Dolgozatát elismerő okle­véllel jutalmazták. A romagyere­kekről szóló tanulmánya kötet­be is belekerül, így forrásmun­kaként használják a pedagógu­sok és az oktatáskutatók, l. s.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom