Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-19 / 116. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Május 19., Péntek 9|| FARMRÓL TÁRGYALNAK. Gombafarm létrehozásáról tárgyal a barcsi önkormányzat egy ezzel foglalkozó kft-vel. A cég azzal kereste meg a város vezetőit, hogy gombatermesztéssel teremtene itt munkahelyeket. A városgazdálkodási igazgatóságot bevonva megvalósíthatnák a barcsi gombafarmot, (ni) VÉRADÓK SZULOKBAN. Majdnem tíz liter vérrel segítették a kórház ellátását Szulok- ban az önkéntesek. A huszonnégy donor közül hét most vett részt először véradáson, (ga) DÍJAZOTT DIÁKOK. A Két Zsiráf diákújság országos képzőművészeti pályázatán második helyezést ért el Schiller Patrik, a darányi általános iskola tanulója. Ugyanezen a versenyen eredményesen szerepelt az iskola másik diákja is: Haj- mási Zoltán különdíjat érdemelt ki a munkájával, (ni) TÍZ KÖZMUNKÁS. Tíz munkanélkülit foglalkoztat a szuloki önkormányzat a közmunkákon. A falu állástalanjai a Rinya- Dombó menti víztársulat közmunkaprogramjában dolgoznak, s a település vízelvezető árkait kell rendbe tenniük, (ni) KÉSZÜLNEK A FESZTIVÁLRA. A fesztiválkórusi cím elnyerésére készül most Barcson a városi vegyeskar. Mindennap lelkesen próbálnak a református templomban, hiszen a hangversenyen majd szakértő közönség előtt kell bizonyítaniuk az énektudásukat, (ni) ' PÁLYÁZATTAL BÚCSÚRA. 65 ezer forintot nyert a szentbor- bási önkormányzat pályázaton a horvátok szövetségétől. Ezt az összeget júliusban az Illés- napi búcsú kulturális rendezvényére használják fel. (ni) IKER-BAKTERHÁZ. A barcsi művelődési oktatási és sportbizottság dönt arról, hogy a város kiadja Németh István helyi lakos Iker-bakterház című könyvét. A kiadás várható költsége 140 ezer forint lesz, (ni) m ARANYOS ASSZONYKÓRUS. Sikeres tavasz van a somogytarnócai asszonykórus mögött: arany elismerést szerzett a kórusok országos minősítő versenyén, nemrég pedig az Erkel színházban lépett föl. Ide az ország legjobb kórusai kaptak meghívást, s a televízió felvételt is készített velük. fotó, béres ferencné Szétcsapott a tolvajok között Fenyegető telefonok - Becsületes munkájával sok ellenséget szerzett Babócsa Ránics Jánosnak sok ellensége van. Gyakran kap fenyegető leveleket, mocskolódó telefonhívásokat. Sokaknak nem tetszik, ahogy vasszigorral őrzi a téeszvagyont. Mióta megszervezték a szövetkezetben a rendészeti szolgálatot és Ránics János a vezetője, megszűnt a lopás. Korábban erről volt híres a Határőr szövetkezet. Tucatszám lopták a hízót, a terményt; 1995- 96-ban évente hárommillió forintnyi értéknek kelt lába. Az új vezetőség új szemlélettel lépett fel: mindenki lophat, amennyit tud, de aki lebukik, megkapja a munkakönyvét. Volt olyan év, hogy tíz embert rúgtak ki, köztük olyat is, akinek itt 30 évi munkaviszonya volt. Egyúttal megszervezték az üzemi rendészetet, s a vezetésére - úgy látszik - a legalkalmasabbat választották. Ránics János szigorának gyorsan híre ment, s rövid idő alatt tekintélyt szerzett magának. Rengeteget dolgozott, s elsősorban az ő érdeme, hogy most hónapok telnek el lopás nélkül. A rendőrkapitány példának állítja a babócsai főrendészt, a szövetkezet vezetősége is csak jót tud mondani róla.- Az elnöknek megértem, hogy rendet tartok, és az ígéret nekem szent - mondta Ránics János. - Főleg a kezdet volt nehéz. Nem volt ünnep, sem éjszaka. Rendszeresen megjelentem a kritikus pontokon, s következetesen eljártunk a tolvaj ellen. Előfordult néhány pofon is. Vasszigorral kellett megalapozni a tekintélyt. Bárhol feltűnhettünk, kiszámíthatatlannak kellett lenni. Csak így csökkenthetük a mezei lopásokat. Ma már valamivel köny- nyebb a dolgunk, csak az eredményt kell őrizni. Tény: a 150 szövetkezeti dolgozónak legalább az egyharmada nem kedveli. - Nem ritka a fenyegető levél, éjjel meg a zaklató telefonok. Megfenyegettek már azzal is, hogy kiirtják a családomat.'A kutyámat megmérgezték, megrongálták az autómat. Egy dolog azonban tény: én bosszúból sosem jártam el senkivel szemben. Csak a munkámat végzem. Akkor is ezt tette, amikor a szomszéd községben nemrég lesöpörtette a padlást. - Több zsák terményt loptak el a szövetkezetből. Tudtam, hogy ki volt a tettes, de megvártam, amíg fölhordja a padlására. Csak utána mentünk oda a rendőrökkel és hordattuk vissza a szövetkezetbe. Ha már ellopta azt a terményt - gondoltam -, legalább dolgozzon is érte egy kicsit. Nem lehet kikerülni a kérdést: megkömyékez- ték-e már a tolvajok?- Volt már rá példa, hogy azt mondták: hagyjam őket futni és osztozunk. Mindig sikerült ellenállni a csábításnak - mondta. S az ember el is hiszi neki, olyan becsületes képe van. __________nagy László .R endszeresen megjelentünk a kritikus pontokon és akii lopáson kaptunk, vasszi- gonul és következetesen eljártunk ellene. ” Furfangosabbak a betörők Lakócsa-Potony Betörtek a lakócsai és ezzel egyidő- ben a potonyi boltba. Az sem volt akadály, hogy a barcsi áfész nemrég mindkét üzletében fölszereltette a riasztót. A tolvajok kiismerték a védelmi rendszert, fölmásztak a falon s elvágták a vezetéket. Dr. Kiss Elemér, a barcsi kapitányság vezetője elmondta, hogy a kár több százezer forint. Cigarettát és tisztítószereket vittek el mindkét üzletből, azt, ami könnyen értékesíthető. Hosszú idő után ez az első vidéki boltbetörés. Rég nem volt ilyen, mert a cég valamennyi üzletét ellátta riasztóberendezéssel. Korábban mindennaposak voltak a betörések, és több millió forintra rúgott a kár. A betörők, úgy látszik, mára rájöttek, miként kapcsolhatják ki a védő- berendezést. A kapitányságvezető elmondta: csak az jelenthet megoldást, ha az üzletek gazdái korszerűbb riasztóra cserélik a mostani védelmi rendszert. n. l. Kinyitott a termálfürdő Szülök Kitárta kapuját a termálfürdő. Csak májustól szeptemberig van nyitva, mivel nincsenek fedett medencéi. Két kis és egy nagy medencéjét most még elsősorban a szulokiak és a környékbeliek látogatják, de a főszezonban a szomszédos megyékből, illetve Horvátországból és Németországból is jönnek visszatérő vendégek. A termálfürdőt az önkormányzat üzemelteti.- Szigetvárról és Pécsről már megérkeztek az első turisták - mondta Virth József polgármester -, horvát vendégeket is várunk, s a főszezonban a faluba érkező szép számú német családnak mindennapos programot jelent, hogy megmártózzon a szuloki termálvízben. Az 56 fokos víz elsősorban reumás és nőgyógyászati panaszok esetén jótékony hatású. A 60-as években találtak rá a meleg vízre, és 1969 óta üzemel a fürdő. A kempinget már az önkormányzat építtette hozzá, és minden évben bővíti. Jelenleg 40 kocsi fér el itt kényelmesen. A hónap végén tartják a somogyi kempingezők hagyományos találkozóját. Ezzel az eseménnyel kezdődik a kempingben az idei szezon. W.L Őrtilos emlékei Címert és zászlót avattak az őrtilosiak. Az ünnep alkalom volt arra, hogy a falu fiataljai és idősei fölelevenítsék a település múltját. Őrtilos hivatalosan is címert és zászlót kapott. A pajzson őrálló katonát fs a szentmihályhegyi templomot ábrázoló címer már régebben elkészült, avatására alkalmat adott a millennium esztendeje.- A múltból okulva építhetjük jelenünket és tervezhetjük a biztos jövőnket - hangzott el annak a műsornak a bevezetőjében, melyet a helybéliek állítottak össze krónikájukból. A szabadtéri színpadon a legkisebbektől a falu idősebb polgáraiig sokan vállaltak szerepet, hogy megelevenedjen a történelem. Mert a határszéli kis településnek van mire büszkének lennie. Kevesen tudják, hogy alatta torkollik a Mura a Drávába, a halastavaiban az édesvízi medúza is megtalálható és hogy a Szentháromság-mezőn 1740-ben romba dőlt bazilika köveiből építették a légrádhegyi templomot, amit aztán Szentmihályhegynek neveztek el, de még napjainkban is van, aki Légrádhegyként említi. Az is újdonság lehet az ide érkezőnek, hogy csak 1884-től nevezik Őrtilosnak a falut. S amikor a Fesztungról hall, nem tudja mi az, pedig illene, hiszen annak emlékére állították, hogy 1848. szeptember 14-én Jellasics serege itt kelt át a folyón... Száz évvel később vasútállomást avattak a tilosiak. Ott, ahová tilos volt járni a következő évtizedekben, mert határsávnak számított a környék. Talán volt azért valami haszna is ennek: érintetlen maradt a vidék. Mondják, ma turistaparadicsommá válhat, mert szép ez a táj, s van mit megmutatniuk a pihenni vágyóknak. A legendás Szent Flórián-kápolnától kezdve az alkalmi kikötőig sokfelé barangolhatunk. Kiváltképpen határnyitáskor, amikor ismét jár a komp a két part között, hogy a légrádiak Őrtilosba, az itteniek meg a magyarságát ma is büszkén valló horvátországi faluba mehessenek látogatóba. Almuk, hogy a komp egyszer nemcsak kivételes alkalmakkor köt ki, hanem mindennap jár majd, mint egykoron. Az sem baj, hogy addig még sok víznek kell lefolynia a Dráván. NAGY JENŐ Napi ötszáz pár, négy színben Darány Sutba vághatjuk a zárt cipőket ebben a nyárias melegben, a Planttrade öt üzemében azonban már ott az ősz. A hűvösebb napokra szánt lábbelit készítik a dolgozók. Zárt nőicipő-felsőrészeket varrnak az asszonyok; ezeket a termékeket négyféle színben állítják elő. Amit elkészítettek, továbbviszik, majd Baranyában „al- jazzák”, vagyis a lábbeli ott kapja meg a talpat. Darányban naponta mintegy száz-ötszáz pár felsőrészt készítenek el, és kizárólag exportra dolgoznak. Évente körülbelül hetven-nyolcvanezer pár cipőfelsőrész hagyja el a kisüzem kapuit. A német mejgrendelő, az ARA - mint Márton Arpádné üzemvezető elmondta - már hosszabb ideje velük gyártatja a zárt női cipőket. Valószínű, hogy kelendő az áru, amit készítenek, mert Európa számos országában piacra talált. Elégedett a megrendelő a huszonnégy darányi és a környékről bejáró dolgozó munkájával, akit Ádám József vállalkozó foglalkoztat. Nemrég két új célgépet is üzembe helyeztek itt, hogy megkönnyítsék a cipőfelsőrész-készí- tők munkáját. _________ gamos P olgárbarát falurendőr Lad-Patosfa Az egyik falurendőrt választották az év körzeti megbízottjának a Dráva mentén. Vörös László nyolc éve öltötte fel az egyenruhát. Jól érzi magát benne, s a dolgát is jól végzi. Az eredményes tevékenység elismerése az év körzeti megbízottja cím, amelyet a Barcs Közbiztonságáért alapítvány kuratóriumától kapott.- Polgárbarát rendőrnek tartom magam - mondta Vörös László rendőrzászlós. - Minél kevesebb büntetéssel igyekszem elérni, hogy az emberek betartsák a szabályokat. A legtöbbjük ért is a szóból, és méltányolják a barátságos bánásmódot. Ez persze elsősorban annak szól, hogy ismernek és elfogadtak a hozzám tartozó településeken. A polgárbarát rendőrségről azonban általánosságban az a tapasztalatom, hogy az állampolgárok többnyire visszaélnek ezzel a barátsággal. A szentgyörgyi körzeti megbízottnak négy polgári szakmája is van, ám sem hegesztőként, sem géplakatosként, sem a hivatásos - jogosítvánnyal nem talált megélhetést.- Munkanélküli lettem a kilencvenes évek elején, a két gyerekemet azonban segélyből nem lehet eltartani. Az egyenruha mindig vonzott, így nyolc éve próbálkoztam a rendőrségnél. Máig nem bántam meg.’Tény, hogy a rendőrt nem fizetik túl, a polgári életben azonban a legtöbb munkahely ingatag, rendőrre pedig mindig szükség lesz. Sokáig Barcson járőrözött, majd kikerült körzeti megbízottnak Szentgyörgyre.- A saját falum mellett Homokszentgyörgy, Patosfa, Szülök és Kálmáncsa tartozik hozzánk. Nagy terület, szerencsére békés környék. Főleg mostanában, mert a „nehézsúlyú” rosszfiúk mind ülnek. A kmb egészen más feladatot jelentett, mind amit addig végzett. - Jóval nagyobb önállóságot kaptam. A legfontosabb feladatom a kapcsolattartás a lakosokkal, de a vétségeknél például magunknak kell nyomoznunk. Beletanult, és a múlt éve még a szokottnál is eredményesebbre sikerült. Körözött személyt fogott el, engedély nélküli fegyver- tartók, tilosban vadászók ellen indíthattak eljárást a fiatalember munkájának köszönhetően. NAGY LÁSZLÓ Vörös László 1965-ben született, és 1992 óta dolgozik rendőrként. Ladon lakik; nős, két gyermeke van. Öt év óta Homokszentgyörgy egyik körzeti megbízottja. Másfél milliót az iskolára Lakócsa Egymillió 600 ezer forintot fordítanak az idén az általános iskola külső és belső felújítására - tudtuk meg Bunyevácz József igazgatótól. A külső felújításán folyamatosan dolgoznak, s a tanév végeztével belül is megkezdik a munkát. Újra vakolják az épületet, s nekilátnak a fából készült részek javításának is. így teljesen új köntösbe öltözik az iskola, csakúgy, mint az óvoda. Mihelyt elkészülnek ezzel a munkával, a belső felújítás következik és a tantermek parkettázása. A régi, elhasználódott padokat is kicserélik, helyükbe újakat vásárolnak egymillió forint értékben. Jövőre szeretnék elvégeztetni a tetőzet javítását. Több helyen is beázik az épület, elsősorban a tornaterem fölött. G.Á.
