Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-17 / 114. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap S O M 0 G Y I TÁJAK 2000. Május 17., Szerda ÉPÜL AZ ÖLTÖZŐ. Befejezésé hez közeledik a sántosi futball­csapat öltözőjének építése. Az önkormányzat megbízásából je­lenleg hárman dolgoznak az épületnél. A munkások hamaro­san végeznek a külső vakolással, s így a június 3-i falunapon az öltözőt is felavathatják. (Is) KIRÁNDULTAK. A Baja melletti Máriakönnyére látogattak a gálosfai nyugdíjas hívek. Az ön- kormányzat és a helyi egyház- község szervezte kiránduláson Baja és Kecskemét látnivalóival is megismerkedtek. Máriakönnyén Kiss József szent- balázsi plébános misézett. (Is) SZAKKÉPZÉS ROMÁKNAK. Elsősorban roma férfiaknak kí­nál szakképesítést a Somogy megyei Munkaügyi Központ ál­tal indított szakmai tanfolyam Kadarkúton. A mintegy 15-20 je­lentkező orvosi alkalmassági vizsga birtokában többek között ács, tetőfedő, kőműves és virág­kötő szakképzésen vehet részt. A sikeres vizsgát követően na­gyobb eséllyel vállalhatnak munkát a kadarkúti romák, (vá) ELVÁNDORLÓK. A 311 lel­ket számláló Alsóbogát lakossá­gának egynegyede gyermek. A jó képességű diákok zöme to­vábbtanul, de a felsőfokú vég­zettség megszerzése után el­hagyják falujukat. Mindössze ' egy fiatal építésznő látogat visz- sza gyakrabban a településre, vi­seli gondját szülőfalujának, (vá) NYUGDÍJASBARÁTSÁG. He tes, Vikár Béla szülőfaluja ápol­ja kapcsolatait Dunavecsével, ahol a néprajzkutató meghalt. Május 27-én Hetesre látogatnak a nyugdíjasok, és a somogysárdi idősekkel együtt egy közös es­ten mutatkoznak be. (Is). TÁRLATOK FALUJA. Kapos szerdahely fazekasai a hétvégi falunapon közös tárlattal lepik meg a falu lakóit. Cifra Győző festő is bemutatkozik. A kispá­lyás focitoma mellett a somogyi polgármester-válogatott a szer­dahelyi öregfiúkkal méri össze erejét, (tz) _____________■ F utórózsák, Hawaii nélkül Edde Bence egy csodálatos Porschén Ha­waiira utazna. Az óvodás korú fiú a kies Eddéről vágyik a napfényes szi­getre, melynek nevét egy tévés spray- reklámból ismerte meg. Igaz, még azt sem tudja, merre induljon, ám mint mondta, ezt a csekélységet térkép se­gítségével könnyedén áthidalja. A napsütésben Farkas Bence nővérével, Krisztinával, a falu szépülő játszóterén múlatta az időt. A közelükben tüstén­kedő két fiatal közhasznú munkás, Bog­dán József és Ferenc látva a szép nagy­lányt úgy döntött, néhány percre szü­netelteti az árokásást.- Öten vagyunk testvérek. A legna­gyobb 22, a legkisebb 9 éves. Édes­anyánk itt hagyott bennünket, Kapos­várra költözött; csak hétvégeken látjuk. Apám is Kaposváron dolgozik a textil­ben. Nemrégiben új asszonyt hozott a házhoz, és még egy gyereket - mutatta be sommásan a családját Krisztina, aki­nek különösen akkor unalmas a kis fa­lu, ha üres a játszótér. A napfénytől cserzett bőrű munká­sok sorsát, mint megannyi társukét, a rendszerváltás pecsételte meg. A két­gyermekes Bogdán József 12 évig dol­gozott a Surjánnál. Aztán munka nélkül maradt. A szüleivel élő, 22 éves Bogdán Ferenc azonban még sehol sem dolgo­zott.- Vízvezeték-szerelőnek tanultam, de abba­hagytam. Nem fűlt a fogam a magoláshoz. Azóta közmunkát végzek, meg a háztájiban nevelek ál­latokat, hogy legyen mit enni - mondta. A két férfi Bencével ellentétben nem vágyik más vidékre. A városba is csak akkor mennek, ha muszáj. Azt mondták, egy lottó-ötössel azért megbékélnének. A szaporodó gyerekek sorsa, a munkanélküli felnőttek, valamint az etnikum magas aránya nyomasztja leginkább Megyeri János eddei pol­gármestert. A 275 lakos Megyeri János tíz éves álma valósult meg FOTÓ: KOVÁCS TIBOR 35 százalékának kelle ne állandó munkát ta­lálni, ugyanakkor szinte minden pénzt föl­emészt a félszáz gyer­mek gondozása, isko­láztatása. Szerencsére a 65 idős ember ellátását már falugondnoki szol­gálat segíti. Felvinczi Irén falugondnok vezeti a szolgálat kisbuszát, fáradságot nem kímélve intézi az idősek ügyes­bajos dolgait. Ha kedvük kerekedik, még kirán- dulni is elmennek; Zalakarostól Pannonhalmáig sok szép települést bejártak már. Nemrégiben százezer forintot nyertek a szolgálatnak. A felületes szemlélő úgy gondolná: Eddén megállt az idő. A térség vérkeringésébe bekötőút- tal kapcsolódó zsáktelepülésen ugyanis nincs munkalehetőség. Még az az egy vállalkozó is bú­csút intett, aki szárnyasok tartásával próbált sze­rencsét a faluban. A hatvanas évek elején a refor­mátus lakosság zöme - menekülve a téesz elől - városba költözött. Műveletlenül maradt a hajdan ipari növényeket, leginkább kukoricát termő föld, s megfogyatkozott a szarvasmarha- és a sertésál­lomány. A betelepülő, nemigen iskolázott kisebb­ség legföljebb a háztájiban termeli meg a betevőre valót, s mindössze két család nevel egy-egy tehe­net a tejéért. A körrlyékbeli erdők pedig már csak a tavaszi és az őszi fatelepítés idején adnak némi alkalmi munkát a lakosságnak. Hogy a hébe-hóba Eddére látogatók elé mégsem pusztuló település képe tárul, abban oroszlánrésze van a negyven évig erdészként dolgozó polgármesternek. A falu Nógrádból Somogyba származott első embere már a harmadik ciklusban igyekszik megóvni Edde értékeit, és újakat is teremt. Közhasznú munkások segítségével megformálták a falu főte­rét, ahol a hét oszloptuja a névadó hét vezért jel­képezi. Felújították a középületeket, emlékművet állítottak a világháború Eddát már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi. Az 1536-os adólajstrom szerint Gyümölcsény- ás Mesztegnyő- Eddável együtt a pannonhalmi apátságé, illetve 11 földbirto­kosé. A kaposvár-fonyódi úttól három kilométerre fekvő zsáktelepülést 850 hektárnyi mezőgazdasági terület és 235 hektár vadakban gazdag erdő övezi. A falu a szennyvízrend­szert kivéve közmüvesitve van. Az 1-3. osztályban 9 kisdiák tanul: az óvodások és a felsősök Somogyjádra járnak. Az el­vándorlás és a munkanélküliség jelentős. A falu határában le­vő lezárt fúrt kútban 80 fokos termálvíz van. hősi halottainak. Némi ötletességgel biciklitáro­lót, tölgyfából az eső el­len is védő buszmegál­lót építettek. Az önkor­mányzat épülete elé négy - magyar, német, eddei és egy millenniu­mi-zászlótartót he­lyeztek, jelezvén, hogy a betelepülő tíz német családot is közösségük­be fogadták. Az utcákon pedig amerre csak ellát a szem, zöldellő bokrok, virágok fűzére. Saját neve­lésű csemetékből minden ház előtt madárberke­nye, fehér és rózsaszínű futórózsa virul. A közte­rületeken csemetefák, üdezöld fű, és játszótér is van a gyermekeknek. S végre a nagy álom is meg­valósult: elkészült a 104 éves református temp­lom, melynek a helyreállításához erejükhöz mér­ten a falu elszármazott és jelenlegi lakói is hozzá­járultak. Még a Falugondnokok Szövetsége sem nézhette tétlenül az igyekezetüket: ülőpárnákat ajándékoztak az öreg padokba. A már zömmel katolikusok lakta Edde templo­mának harangja a szombati falunapon, az ünne­pélyes avatást és szentelést követően a reformá­tus, az evangélikus és a katolikus híveknek egy­aránt kondul. VÁRNAI ÁGNES Iskola és önkormányzat Érdekes és sokakat érintő témával foglalkozik Németh József, a ladi iskola igazgatója. Az iskolaigazgatók és a fenntartók kapcsola­tát vizsgálja - Kaposfőtől Balatonszentgyörgyig. A szociológiai fel­mérés név nélkül beküldött kérdőívek alapján készül, s azt is firtat­ja, melyek a konfliktus oka. A visszajelzésekből kiderül: szeren­csére kevés a személyes ellentétből fakadó; sokkal inkább a költ­ségvetési, finanszírozási források okoznak gondot és nehezítik az együttműködést. Az önkormányzat ugyanis köteles finanszírozni a pedagógiai programot - ott ahol van, ugyanis a Kapos menti okta­tási intézmények között olyan is akad, ahol még nem véleményez­tette a testület, mondván, miért ők legyenek az elsők (?) -, ám ne­hezíti a helyzetet a pénzhiány. Hiába emelték 24-25 százalékkal az oktatási normatíválmt, az önkormányzati finanszírozásban nem igazán jelenik meg. Míg a települési önkormányzatok korábban a fejkvótán kívül jelentős összeggel támogatták az oktatást, most ez a keret egyre inkább beszűkül, mert a nyakukba akasztottak más többletfeladatokat. Az is nagyító alá kerül: megvan-e a szükséges oktatásirányítási (és szellemi) infrastruktúra a fenntartó szakmai irányításához? A törvénymódosítás szerint július végéig ott, ahol két vagy több intézmény működik, el kell készítenie a fenntartó­nak a középtávú oktatásfejlesztési koncepciót is. Talán ez a pont az, amely sok visszásságot szül. A testületek olykor szőnyeg alá söprik a szakmaiságot és a politikai vagy egyéni érdekek döntenek, míg másutt olyan képzetlen emberek szavaz­nak milliókról, iskola- és óvodavezetői státuszokról, akik azt sem tudják: mit jelent az oktatási stratégia, a pedagógiai program vagy kerettanterv. Pedig önkormányzat és iskola közös érdeke, hogy jól működjön a falu „katedrája”, s az ott tanítókat megbecsüljék. Anyagilag is. ___________lőrincz Sándor V ita a garancián Igal-Kaposvár Makk József igali olvasónk felhábo­rodva fordult szerkesztőségünk­höz. Mint mondta: az Agrokertől szeretett volna vásárolni egy kombi­nátod 187 500 forintos áron, ami­hez 30 ezer forint előleget is adott. Később, amikor ment volna a gé­pért, az adásvételi szerződésterve­zetből kihúzták az egyéves garanci­át biztosító részt. Enélkül viszont nem vitte el a Kühne kombinátod. Makk József csaknem 50 hektáron gazdálkodik, ezéd akada bővíteni a gépparkját, s a cégtől már vásárolt egy traktod. Érthetetlennek tadja, hogy garancia nélkül akadák eladni a kombinátod, hiszen ennél kisebb összegű berendezésekre, akár ház­tartási gépekre is jár garancia. Kovács Kálmán, az Agroker Rt üzletágvezetője elmondta: a szerző­déstervezetre az került rá, hogy a gyádóval való egyeztetés után ga­rancia adható, ezt ugyanis a gyádó szavatolja. Mivel ez a gép egy ko­rábbi beszerzésből való, ezéd kínál­ták jóval olcsóbban a mezőgazdasá­gi gépek katalógusában levő 258 ezer forintosnál, s ezéd nem volt még tisztázva: adható-e garancia. A gyádóval való egyeztetés idő­be telik. Kovács Kálmán többször telefonált, s nem tudott beszélni az osztályvezetővel, de már kinyo­mozta: jár a garancia erre a gépre is. Ez azonban nem vigasztalja Makk Józsefet, hiszen az igali vállalkozó - mivel sürgetett az idő - máshol már vett egy másik gépet és használta is a földjein. ________ ________us. C sak papíron Szennában a külföldiek ingatlanvásárlásának kö­szönhetően emelkedik a lakosságszám és átlagélet­kor. Handó János polgár- mester nem igazán örül a növekedésnek. Az önkor­mányzat költségvetése százmillió forint, ennek a 90 százalékát elviszi az is­kola. A társközségekből Kaposvár­ra viszik a gyerekeket, így azok mentesülnek a közös fenntartás költségei alól. Minél kevesebb a gyerek, annál drágább az iskola. A skanzen és a jó levegő vonzza a külföldieket, sokan vásárolnak itt ingatlant, de inkább nyaralónak, mint lakóháznak. Ez sérti a helyi érdekeket. Ellenőrizhetetlen, hogy csak a külföldi család van-e itt vagy nő a lakosság pénzért nyaraltat. így az őslakosok esélyét, a falusi turizmust is ront­ják.- Nem tudunk rájuk adót kivetni, ugyanak­kor használják a község infrastruktúráját mondta Handó János polgármester. - A szen­nai állandó lakosok száma velük nem növekszik, így a fejkvótát sem kapjuk meg utánuk. A bejelentett külföldiek miatt papíron megállt az öregedés, de ez a valóságban nem így van. Ennek ellenére az önkor­mányzatnak célja, hogy tovább fej­lessze az infrastruktúrát, új utcákat is nyitottunk. 2020-ra szeretnénk a körzet valódi értelemben vett regio- nális központja lenni. ______szarka K ovács János a traktort javítja FOTÓ! KOVÁCS TIBOR Szakács a traktoron Patosfa Kovács János tizenhat éve él a feleségével Patosfán. Az asz- szony Dióspusztáról, párja Antalfaluról költözött ide. Egy ideig az anyóséknál laktak, aztán építkezésbe fogtak. A nagy telken, amelyen egy régi ház állt, most takaros épület fogadja a látogatót. Öt szobával, kényelem­mel. Az udvaron mezőgazdasági gépek, alkatrészek, megjavított és még orvosra váró Szerszámok, esz­közök sajátos elegye. A házigazda szabadkozik: egyszer majd csak a végére ér a javításnak, dologidőben azonban csak módjával futja erre. A középkorú férfi a gyöngyöspusztai szociális otthon szakácsa. Délelőtt rántást kever és végigkóstolja az éte­leket, délután pedig várja a gazda­ság. A fakanalat félre téve a traktor ülésébe pattan, s irány a földek. Kovács János amolyan ezermes­ter. Mindenhez éd; a használtan vett traktod is átalakította, s egy erő­gépet fabrikált az árokásóból. Az ekét és a tárcsát is maga csinálta, med újat nem tudott volna vásárol­ni. Nincs több millió forintja egy új gépparkra.- Azéd gazdálkodunk, hogy job­ban éljünk - mondta. - Elő­ször a téeszben traktoroztam, s mindig oda mentem, ahol munka volt és jelentett némi pénzt. Aztán váltottam, s el­mentem szakácsnak. A feleségem is az, de most ápolónőként dolgozik. A házigazda szerint a vendéglá­tós szakmák sem kedveznek a csa­ládi életnek, viszont így van egy biz­tos bevételi forrásuk. Kovácsék most csak egyhektáros területet művelnek. Korábban na­gyobb földön gazdálkodtak, bérel­tek is, de később visszaadták, med nem jött be a számításuk. Egy idő után úgy döntöttek: elég azt is meg­munkálni, amijük van. Jó pár ba­romfi futkároz az udvaron, két hízó leadásra vár, s már elvetették a ku­koricát is. Ha a gazdák több tá­mogatást kap­nának, talán ők sem hagytak volna föl a föl­dekkel. Kovácsék három lányt nevelnek; a két kisebb a ladi iskolába, a legidősebb a szigetvári kereskedelmi szakkö­zépiskolába jár. A szülők abban bíz­nak: nekik nem a földekből és az ál­latokból kell majd megélniük. LŐRINCZ Ha a mezőgazdaságból élők több támogatást kapnának, akkor talán nem menne el a gazdák kedve sem. Az első ember székéért CSOMBÁRD Március 2-án egészségügyi problémákra hivatkozva írásban jelentette be lemondását Lukács Béla, Csombárd fiatal polgár- mestere. A választási bizottság ülésezett, s.úgy határozott: júni­us 25-ére kiírja az időközi pol­gármester-választást. Hardiné Laczó'Márta hetesi körjegyzőtől megtudtuk: a sza­vazók a csombárdi faluházban reggel 6-tól este 7-ig voksolhat­nak. S bár már közeledik az ajánló szelvények leadási határ­ideje, eddig még egyet sem jut­tattak el a hivatalba. Információink szerint a falu­ban több jelölt neve forog köz­szájon, köztük a lemondott pol­gármesteré is, ám Lukács Béla cáfolta a hírt. LS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom