Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-13 / 111. szám
2000. május 14. ★ KÖZELRŐL ★ 3 LDtoMp Mi van az angol bíró talárja alatt, és kávézás közben is hord-e parókát? Mit jelképez a tárgyalótermek berendezése? Hova tűnt Justitia koronája és mérlege, és hogyan lett a jog isten- asszonyából egyszerűen az „igazság szobra? Vagyis: az igazságszolgáltatás, s még inkább ami mögötte van... Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője volt a vendége a Kaposvári Polgári Casino legutóbbi összejövetelének. A kaposvári származású jogtudós rendhagyó előadást tartott: az igazságszolgáltatásról szólt, de anélkül, hogy egyetlen jogszabályt említett volna. A kultúra és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról beszélt.- Lehet-e igazságszolgáltatási kultúráról, vagy az igazságszolgáltatók kultúrájáról beszélni?- Valójában nincs külön igazságszolgáltatási kultúra, mert nem választható el az adott időpontban fennálló „általános kultúrától”. Nem lehet független ami a tárgyalótermen kívül és belül zajlik, ott sem viselkednek másképpen az emberek. Legfeljebb annyi a különbség, hogy a tárgyalóteremben vannak bizonyos szabályok, amelyeket be kell tartani. De ami a mindennapi életben megjelenik, az hamarosan a tárgyalóteremben is jelen lesz, a hozzá kapcsolódó viselkedési attitűdökkel, kultúrával, vagy éppen kultúrálat- lansággal együtt. Jó példa a mobiltelefon. Mindenütt gond, nemcsak a tárgyalóteremben. Hogy ezt megelőzzék, a bíróságokon mindenütt kitették a táblát: tilos a mobiltelefon használata. De ugyanígy mondhatnám az öltözködési, viselkedési kultúrát is, ami a tárgyaló- termekben „leképezése” a mindennapi életben tapasztalt szokásoknak.- Magyarországon milyen irányban változik a tárgyalótermi - igazságszolgáltatási - kultúra?- Régóta figyelemmel kísérem, s könyvet is írtam a '80-as évek tárgyalótermi kultúrájáról. A '90-es évekről is jókora anyag gyűlt már össze, úgyhogy van alap az összehasonlításhoz. A változás szembetűnő, főleg a tárgyi kultúrában. Szebbek lettek a bírósági épületek, köszönhetően a '90-es években kezdődött tudatos felújítási programnak. A tárgyalótermek is igényesebbek, már nem a NÉVJEGY: Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár, a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Kara polgári eljárásjogi tanszékének vezetője. 1953-ben született, Kaposváron.A pécsi Janus Pan nonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Nős, két gyermeke van. szegedi Csillag börtönben, a rabok által készített egyszerű fa pulpitus és pad a berendezés. A talár is új színt hozott. Viszont továbbra sem változik a tárgyaláson részt vevők alulöl- tözöttsége, a felek 60 százaléka farmernadrágban, tornacipőben, zizegős szabadidőruhában jelenik meg. A megszólítási kultúra kezd stabilizálódni: főleg a tárgyalás „profi” résztvevői között a megszólításban és a viselkedésben is kifejezésre jut, hogy egyre optimálisabb köztük a munkakapcsolat.- Az igazságszolgáltatás profi „szereplőgárdája” igencsak átalakult - például sokkal több lett az ügyvéd. Mennyiben befolyásolja ez az igazságszolgáltatási kultúrát?- Az ügyvédeknél - talán éppen a konkurencia miatt - megjelent egyfajta nagyobb igényesség, egyebek mellett az öltözködésben is. Ez kétségtelenül a jobb anyagi helyzettel is összefügg, de mindenképpen jó hatással van a tárgyalótermi kultúrára.- A „nem profi” szereplők viselkedése viszont az igazságszolgáltatás iránti véleményükkel, tiszteletükkel lehet kapcsolatban...- Itt talán nem olyan szoros az összefüggés. De a mostam formai változások - talár, tekintélyt parancsoló tárgyalótermek, elegáns épületek - is hozzájárulnak ahhoz, hogy a bíróság, az igazságszolgáltatás iránt tiszteletet ébresszen mindenkiben. Kengyel Miklósnak különös a hobbija: külföldön először nem a nevezetességeket nézi meg, hanem a bíróságra megy, lefotózza az épületet, bemegy a tárgyalótermekbe, tárgyi emlékek, fotók, történetek és feljegyzések sora őrzi ezeket a kirándulásokat. A különleges gyűjtemény remek kereszt- metszete az európai igazságszolgáltatási kultúrának. Állítja: a magyar bíróságokon a megemelt pulpitus a trón jelképe - mivel a bíráskodás egykor uralkodói jog volt. A korlát a távolságtartás jele. Egyre több országban - már nálunk is - kötelező a talár viselése. A legszigorúbb szabályok az angoloknál vannak, ott nemcsak a talár kötelező, hanem azt is meghatározzák, hogy a bíró mit viselhet a talár alatt. A parókát büszke tartással viselik nemcsak a tárgyalóteremben, hanem a bíróság folyosóján is. A büfében azonban, ahol nem érvényesek a szigorú szabályok, minden szívfájdalom nélkül a kávéscsésze mellé hajítják. Kengyel professzor kétféle tárgyalótermi elrendezésről beszél. Európában középen a bírói pulpitus, jobbra és balra U-alakban a vád és védelem, vagy az alperes és felperes. A büntetőügyeknél az első pad a „vádlottak padja”, itt nincs asztal vagy pult, „pőrén” áll a vádlott - sokak szerint kiszolgáltatottan és sebezhetőén - s ez már önmagában büntetés... Az amerikai tárgyalóteremben a vádlott külön „bokszban” foglal helyet, védve, sőt olykor rácsokkal elválasztva. A tanúk is a bíró mellől, egy külön, kényelmes asztalnál teszik meg vallomásukat. A legszembetűnőbb azonban, hogy a bírói pulpitus és az ügyvédek asztala között - a filmekben is látható - egy jókora üres terület van, amolyan küzdőtér, és az ügyvédek számára remek lehetőség a védőbeszéd látványos előadására. Az amerikai filmeknek köszönhetően nálunk is inkább ez a tárgyalótermi kép él az emberek többségében. Olyannyira, hogy többször előfordult, hogy a tárgyalóterembe lépve a beidézettek az esküdtszéket keresték... Jakab [Érettség előtt” 1 ! Izgul a tanár is j I Hétfőn kezdődnek az érettségi írásbeli vizsgák. Ilyenkor nemcsak azok izgulnak, akiknek meg kell oldaniuk a feladatoI kat, hanem azok is, akik már átestek ezen a megmérettetésen. I Sokan talán már nem is emlékeznek milyen tételekkel kellett megbirkózniuk évekkel ezelőtt. A Somogyi Hírlap Vasárnap RegI gel Mihályfalvi Lászlót a Táncsics Mihály Gimnázium igazgatóját kérte egy kis emlékezésre. SZÍ az csics ben- Eltelt néhány évtized az érettségink óta, de majdnem minden tételre emlékszem. Kedvenc tantárgyam a magyar és az orosz volt. Főként a tanárok miatt szerettem, nem véletlen tehát, hogy ezt a két szakot választottam később az egyetemen. Érdekes azonban, hogy az írásbelik nem hagytak mély nyomot bennem, de a szóbelik annál inkább. Annak idején nem húzni kellett a tételek közül, hanem a szaktanár választott - mondta Mihályfalvi László. - Volt ennek előnye és hátránya is. Annyi segítséget még az érettségi előtt kaptunk, ha találkoztunk a magyar tanárunkkal és köszöntünk, ő nekem például így felelt: Jó napot, József Attila!”. Ebből már le tudtunk vonni némi következtetést... Az egyik osztálytársam azonban pórul járt. Neki így köszönt vissza tanárunk: „Jó napot, Kisfaludy!”. Megnyugodva indult tovább, majd eszébe jutott egy nagyon lényeges momen- I tűm, és tanárunk után szaladt; * megkérdezte: „ Tanár Úr! De meI lyik, a Károly vagy a Sándor?”. A gimnázium igazgatójától azt is I megtudtam, hogy akkoriban öt kötelező tantárgy volt. Magyarból, mateI matikából és fizikából kellett írásbelizni és szóbelizni, történelemből I ahogy most is - csak szóban kellett felelni, oroszból pedig írásban kellett bizonyítani a felkészültséget. I Mihályfalvi Lászlót történelemből László királyról kérdezték (talán László l941-ben iXL ELTE z&lcofl- x>'* M iháty ényberi intézrru nem véletlen!), fizikából pedig Ohm törvényét kapta. Matematikából az algebrát szerette, de a geometriát nem. Az utóbbi jutott osztályrészül.- Amikor megtudtam, hogy ez a témakör, azonnal leblokkoltam. Ültem a helyemen, vártam, mikor kerül rám a sor, és már láttam szomorú végemet. Kimentem a táblához, és - máig sem tudom mi történt - egyszer csak minden eszembe jutott, valamennyi feladatot hiba nélkül megoldottam - így emlékszik az egykori diák. Vallja ma már nincs akkora presztízse az érettséginek, mint régen. Az igaz, hogy a felnőttkor küszöbén álló fiatalnak az első komoly próbatétele, de miután a továbbtanulásba nem számít bele, nincs túl nagy rangja, sokan nem is veszik komolyan. Az Oktatási Minisztérium tervezi az emelt szintű érettségi bevezetését, akkor ugyanis már a főiskolák, egyetemek is elfogadnák felvételi vizsgának. Az újítással Mihályfalvi László is egyetért. Szabó Kinga _ J A Balaton még zárva A hirtelen jött meleg nem befolyásolja a balatoni strandok nyitását. Az üzemeltetők ragaszkodnak a hagyományos május 15-i nyitáshoz. Szerintük nincs még annyi fürdőző, hogy megérje kinyitni. Hiába húsz fok körüli a Balaton vízhőmérséklete, a partra általánosan jellemző, hogy május 15-én a hivatalos bejárás után nyitnak ki a strandok. Balatonbogláron a napozó területeken, a parton már lekaszálták a füvet, de a bójákat és lejárókat még nem rakták vízre. A kölcsönzők, büfék és mellékhelyiségek is zárva tartanak. A Platán strand ugyan kinyit májusban, de az igazi szezonnyitót pünkösdkor tartják. Bélatelepen még folynak a csónakkikötő kotrási és bővítési munkái. Egy-két büfés már kinyitott, de szerintük sem éri még meg. A strandbelépők ára néhány százalékkal emelkedett, száz forintba kerül majd a szezonban. Siófokon a nagystrand a húsvéti és május elsejei rendkívüli nyitás után hivatalosan szintén május 15.-én nyit. A víz most is megközelíthető, de a pénztárak még zárva vannak. A nyitás után délután négyig 250 forintot kérnek a felnőttektől, és 120-at a gyerekektől. Négytől hatig ennek az összegnek a felét kell fizetni, aki hat óra után akar napozni, fürdeni ingyen mehet be. A kis strandok nyitása bizonytalan. Az üzemeltető szerint akkor lenne gazdaságos a strand, ha csak egy öltöző és egy WC üzemelne egész nyáron. A Kaposvár melletti desedai strand már április 15- én kinyitott. A büfékben már kapható minden nyári étel, ital, lángos és hideg sör. Egy átlagos hétköznap 80-100 ember keresi fel a strandot. Hétvégén ez a szám a sokszorosára nő. Gyékényesen nincs hivatalos strand, csak egy területet neveztek ki annak. A büféket most tatarozzák, épül A gyerekeket nem érdekli a strandbelépő ára, csak a meleg és a balcsi egy új étterem is. A kotró vize még hideg, csak egy két bátor ember merészkedik bele. A Dráván csak a vízvári, a bélavári és a barcsi szabad strandon merészkedhet a folyóba, aki szereü a hideg vizet, ugyanis a Dráva 16-17 fokos. Csak a barcsi strandon van mellékhelyiség és fürdőmester. A Dráva vízállása, a levonuló zöldár miatt másfél méterrel magasabb a megszokottnál, ez az állapot júliusig tarthat. Jó tanács, hogy aki a Drávára megy fürdeni vigyen magával útlevelet. A strandok nyitása és árai különbözőek. Egyben viszont megegyeznek: mindenhova, még a Desedára is (!) tilos kutyát bevinni, és fürdetni. A felügyelők a szabálytalankodó gazdikat tízezer forintra is megbüntethetik. Strandbelépők: Fonyód-Bé- latelepi strandon száz forint. A siófolü nagystrandon napszakonként változó, míg a balatoni szabad strandokon, a Desedán, a Dráván nem kell belépőt fizet- Jó szélre várva... fotó: török anett ni. Szarka Ágnes
