Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-13 / 111. szám
12. oldal - Somogyi Hírlap FIATALOK 2000. Május 13., Szombat Eső mosta ballagás Dr. Gyódi Gyula tagozatigazgató búcsúztatta a nappalis és levelezés hallgatókat Szőke Attila a Kinizsi Pál Élelmi- szeripari Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója elmondta: ugyan 210 a végzős diákok száma, mégis csupán 150-en ballagtak el. A magyarázat egyszerű, ugyanis a szakmunkások fele marad még két évig, ez idő alatt érettségit szerez. A szakközépiskolások pedig környezetvédő vagy pékcukrász technikumot végeznek még ugyancsak plusz két év alatt. Az elhelyezkedéssel sem lesz gond - hangsúlyozta az intézményvezető. Húsiparisokat, pékeket naponta keresnek a kis- valamint nagyfoglalkoztatók, tehát elhelyezkedési gondokkal FOTÓ: KOVÁCS TIBOR nem kell szembenézniük a frissen végzetteknek. Nehéz, sokrétű feladat vár azokra a diplomás ápolókra, védőnőkre akiket dr. Gyódi Gyula a POTE tagozatigazgatója, a védőnő szak szakvezetője búcsúztatott. Úgy tűnik a munkanélküliséggel nekik sem kell számolni, ugyanis a kormányzat tervezi, hogy átszervezi a védőnői hálózatot, megyei vagy regionális központokkal. A világon egyedülálló önálló szolgálatot hoznának létre. A mostani védőnői szám legalább kétszázzal emelkedhetne. Végezetül azt tanácsolta a nappali és levelező tagozatos hallgatóknak, hogy örüljenek az előttük álló sikereknek, ugyanakkor ne essenek kétségbe, ha kudarcok érik őket. A ballagókra még vár a nagy megmérettetés; az érettségi. Jó hír nekik, hogy tanulópártivá formálta az érettségi eddigi szabályait az Oktatási Minisztérium. A diákok akár véleményezhetik a kijavított írásbeli dolgozataikat. Az a tanuló, aki nem ért egyet a szaktanári osztályzattal az intézmény igazgatójához fordulhat, akinek kötelessége szóbeli vizsgára egy helyettesítő tanárt kijelölni. Uj elem, hogy „kabalaként” szüleiket is bevihetik, de csak a szóbeli vizsgára, a diákok. Az iskola alsóbb éves tanulói is izgulhatnak ismerőseikért, s közben tapasztalatokat is szerezhetnek a megmérettetésről. További kedvezmény, hogy az érettségizők akkor is mehetnek magyarból szóbeli vizsgára, ha az írásbelin nyelvi jegyként egyest kaptak. Szigorították az érettségi elnökök kijelölését, mert korábban több középiskola is visszaélt helyzetével. SZABÓ KINGA Írásbelik előtt A matek a mumus Vészesen közeledik a középiskolások első igazi próbatétele, az érettségi. Hétfőn az írásbeli magyar irodalom, utána pedig a matek miatt izgulhatnak. Milyen tételt szeretnének látni a táblán? - kérdeztük az érettségizőktől. Nagy Beáta: Szerencsére irodalomból mindent megtanultam már, így nem izgulok a tételek miatt. Amúgy pedig az irodalom a kedvenc tárgyam, felvételizni is abból fogok. Annál jobban tartok viszont a matematika érettségitől. Most még nagyon örülnék egy hármasnak is. Gaál Judit: A huszadik század irodalmát nem szeretem, nekem nagyon elvont. Semmiképpen nem szeretnék mai modern drámát elemezni. Kedvelem viszont József Attilát és Kosztolányit, talán egyikük benne lesz a három tételben. A matek érettségire gondolni sem merek. Úgy gondolom, ha azon túlleszek, akkor már minden sikerülni fog. Szabó Zoltán: Verset elemezni nem tudok, nem szeretem a klasszikusokat. Mindegy mik lesznek az érettségi tételek, egyet kiválasztok, és lesz, ami lesz. Hétvégén még sokat kellene tanulnom, hogy egyáltalán választani tudjak. A matektól nem félek, soha nem volt gond vele. Vígh Kata: Az irodalomtanárunkkal sokat találgattunk, milyen tételcímek lehetnek idén. Szerencsére azonban annyira jól fel lettünk készítve az érettségire, hogy nem tartok semmitől. Nem bánnám azért, ha Az ember tragédiája is szerepelne. Szerintem mindenki inkább a matektól fél. Én sem vagyok kivétel. A matek érettségi előtti éjjel nem alszom majd. Dobos Gábor: Arany Jánost vagy Petőfit szeretném. Az ő költészetük még elég egyszerűnek tűnik. A matek pedig majd a hangulatomtól függ. Remélem nem izgulok annyira, hogy ne jusson eszembe semmi összefüggés. Molnár Miklós: Ha Kosztolányi Édes Annáját látnám a tételcímek között, már nem lenne semmi baj. Még Balassi is jól esne. A matek mindig rosszul ment. Félek tőle. ___________________________aa. B écsben a tanítójelöltek Színésznő a szavaiéból Tizenegy éves korában állt ki először a megyei szavalóversenyen, s az élmény meghatározó volt. Tarr Judit, a Táncsics Mihály Gimnázium harmadik osztályos tanulója azóta részt vesz versenyeken, s fél éve a Déryné Vándorszíntársulat tagja.- Egészen kis koromtól kezdve mondok verseket, de hát minden kisgyerek szaval. Tizenegy évesen léptem ki először a közönség elé egy népballadával, ezt a zsűri túlságosan felnőttesnek tartotta. Azóta számos versenyen indultam, az országos versenyen kü- löndíjat is kaptam. Tarr Judit szeret szerepelni, bár a lámpalázzal neki is meg kell küzdeni. Egészen addig, amíg kiáll a pódiumra. Attól kezdve számára csak a közönség és a vers létezik, övé a színpad. A diáklány bevallása szerint a felkészülésében Török Tamástól és Mihályfalvi Lászlótól kapta a legtöbb segítséget, és édesanyjától, akinek minden versét elmondja.- Gyakran szomorú, néha egy kicsit cinikus verseket választok, a hangulatomtól függően. Ez nem jelenti azt, hogy komor a természetem, sőt inkább igazi közösségi embernek érzem magam. Vannak magányos pillanataim, de legtöbbször igénylem a társaságot, és jól érzem magam a barátaim között.. Szívéhez mostanában a költőnők, például Rakovszky Zsuzsa versei állnak közelebb és a kortárs irodalom. Ezzel együtt nincsenek kedvenc, csak kedves versei. József Attila költészetét nagyon szereti, egész személyisége, élete és munkássága meghatározta irodalmi érdeklődését. A fiatal szavaló fél éve a Déryné Vándorszíntársulat tagja. Bevallása szerint sokat fejlődött ebben a közösségben és igazi barátokra lelt.- Az életben nem színészke- dem; önmagamat adom, bár bizonyos helyzetekben mindenkinek vannak allűrjei. A Színművészeti Főiskolán szeretnék továbbtanulni, de ehhez még sokat kell fejlődnöm. A színésznek egyéniségnek kell lennie, emellett átváltozó képesség és tehetség jellemzi őket. A szüleim persze valami polgáribb foglakozást képzelnek el, de remélem, megvalósul gyermekkori álmom, és egyszer igazi színésznő lehetek. szellő gábor Tarr Judit az életben nem színészkedik FOTÓ: TÖRÖK ANETT Már hagyománynak számit, hogy a pedagógiai kar német műveltségterületes hallgatói szakmai tanulmányutat tesznek német nyelvű területre. Idén a képzés keretein belül hét harmadéves hallgató töltött egy hetet Bécsben.- A tanulmányainkhoz rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. Egy napot töltöttünk egy úgynevezett egész napos iskolában, ahol igazán sok érdekes dolgot láttunk - mondta Rabatin Gabriella. - Az osztályokat ott nem sorszámmal, hanem különböző állatokkal jelölik. A gyerekek teljesen önállóan dolgoznak, s a tanító a lehető legkevesebb szóbeli utasítással irányítja őket. Helyette az óra folyamán felkerül a táblára egy-egy jel, amit a gyerekek magukban „lefordítanak ”, s az alapján dolgoznak. Csak néha szakítja félbe az órát a csengőszó, ami azt jelenti, hogy a tanító szeretne valamit mondani. Császár Pirosnak nagyon tetszett az, hogy a gyerekek minden reggelt azzal kezdik, hogy körbe ülnek, s megbeszélik, mi történt velük délután óta, és milyen feladatok várnak rájuk. Ugyan mindenkinek van saját helye a teremben, még sincsenek helyhez kötve. Ha kedvük támad, a saját szőnyegdarabjukat oda vihetik, ahova akarják, arra akár leülhetnek, lefekhetnek. Még akár a folyosóra is kivihetik.- Voltunk a pedagógiai akadémián is, ahol egy videofilmét néztünk arról, hogyan tudnak különböző nyelvű gyerekek együtt dolgozni. Habár a tanítóképzés náluk csak három évig tart, mégis több dologra felkészítik őket, mint minket - mondta Hajdú Aliz. Abban viszont mindannyian megegyeztek: sokkal több dolog segíti a tanító munkáját. Létezik egy olyan hely is, ahol összegyűjtik a létező pedagógiai segédeszközöket.- Sok olyan eszközt láttunk, melyekkel a gyerekek gyorsan, köny- nyen és játszva tanulhatnak. A legtöbb eszközt a saját gyakorlatunkon is fel tudjunk később használni - vette át a szót Kis Gyarló Judit. És persze Bécs. A „munka ” mellett jutott idejük arra is, hogy ismerkedjenek a várossal. Jártak a schönbrunni kastélyban, igaz 26 termet láttak az 1014-ből, voltak a Práterben, a vidámparkban. Látták a színes Hunderdertwasser-házat és szinte mindent, amit egy hétbe bele lehet sűríteni.- Jól szervezett program várt ránk, amiért sokat tett oktatónk, dr. Csemus Sándorné. Nemcsak szakmai tapasztalatokkal gazdagodtunk, de egymást is jobban megismertük. A főiskolán erre nem lett volna lehetőségünk. ANDRICS A szerencsés nyelv kapcsolódunk Európához. Érdekes, gyerekkoromban nem volt divat, hogy minden áron német vagy francia szavakat akarjunk használni, pedig én európai államban nőttem fel.- Mekkora most a veszély? Dr. Deme László nyugalmazott egyetemi tanár nyelvtudományok doktora az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke, nevéhez fűződik a Balatonbogláron a dunántúli Kazin- czy-versenyen Deme László profesz- szor, a nyelvtudományok doktora a nyelvünk megőrzéséért berzenke- dők felelősségéről szólt a Somogyi Hírlapnak adott interjújában.- Kazinczy megértene minket?- Azt hiszem, hogy az azóta megismert és keletkezett fogalmak kivételével az ősi szókincs és grammatika segítségével különösebb nehézség nélkül megértene. A magyar nyelv szerkezete és alapszókincse nagyon hosszú idő óta tulajdonképpen csak fejlődött, finomodott, de kevés avult el benne. A magyar nyelv nagyon szerencsés, mivel toldalékoló, összetevő nyelv. Ha például azt mondom: házasságkötés, ezt akkor is megértenék, ha nem így hívták ezelőtt ötszáz évvel. Benne van a ház, a vele való ellátottság, s ennek az eszmei szintre emelése, és a köt, ami szintén régi szavunk, valamint az -ás, -és, ami a tevékenységet jelöli. Tehát megértenék a szó jelentését. Ha kimondom angolul, hogy marriage, azt vagy tudják hogy mi, vagy nem.- Az angolt hatalmas szókincse miatt dicsérik.- No de azok csupa alapszavak. A magyar nemcsak megjelöli a fogalmat, hanem el is helyezi a fogalmak rendszerében. Éppen az a baj, hogy ma nemcsak az újonnan megismert fogalmak kapnak idegen elnevezést, hanem a régóta ismertekre is idegen neveket használunk. Nézzen körül.- Nagyon szomorú amit látok.- Ma már a falusi kocsmát is Uncle Bens Pubnak hívják, s az emberek csak azért tudják, hogy melyik az élelmiszerbolt és a cipőbolt, mert ki van rakva az áru a kirakatba. Különben fantázianevek és fantázi- áüan nevek röpködnek a cégtáblákon. Az utóbbi 1100 év mindig küzdelem volt, de mindig a magyar nyelv eredeti szerkezete és szókincse ütött át és fejlődött tovább. És nem adtuk fel! A török, a szláv keveredés, aztán a német behatás, a latin és így tovább, azért mindig megállt egy bizonyos szinten. Ma nem beszűrődnek ezek a hatások, hanem két kézzel kapkodunk utánuk. Sosem adtuk fel magunkat, most meg kéjjel és készséggel tesszük.- Éppen a török, szláv, latin eredetű szavaink okán kérdezem: miért hadakoznak a nyelvészek amiatt, hogy most is veszünk át szavakat?- Igen, de az átvett szavaink mindig hoztak, nem helyettesítettek valamit és ez óriási különbség. Az anyanyelv tulajdonképpen hosszú társadalmi fejlődés segítségével beprogramozott látásmód a világról, érzékelésmód.- Európáihoz akarunk csatlakozni, meg kell tanulnunk idegen nyelveket, hogy boldoguljunk, megértsenek bennünket.- De nem az anyanyelv helyett.- Ezt értem, de nagy a kényszer.- Nagy a kényszer, elég keserves dolog ez.- Ebben az alkalmazkodási kényszerben viszont hajlamos az ember megfeledkezni az anyanyelv finomságáról, nem?- Az a baj, hogy megint a felületen mozgunk. Elkezdünk idegen szavakat használgatni és azt hisszük, hogy most Kazinczy-verseny elindítása és a Beszólni nehéz mozgalom, a rádióban évtizedeken át népszerűsítette a szép magyar beszédet- Nem hiszem, hogy akkora volna mint amekkorának a szolgalelkűek hirdetik, de ha nem berzenkedünk, akkor lassan mindenki hozzázüllik lelkileg ehhez az állapothoz. Az a kérdés, hagyjuk-e magunkat lelkileg hozzázülleni ehhez a bizonyos etikai kisebbséghez?- Van a magyar nyelvnek még 1100 éve?- Rajtunk áll. A honfoglaláskor idejött a hagyomány szerint 7 törzs. Ebből egynek volt biztosan finnugor, és hatnak biztosan török neve. A vezető rétegnek a személyneve és méltóságneve általában törökös volt, mégis az az egyetlen finnugor nevű törzs lett ennek a népnek a névadója és nyelvadója. Nem tudom, nem jött-e el az észre térés ideje? Éppen a legújabb szakmákban mint az informatika, komoly törekvés van arra, hogy legalább azt a rétegét a szakszókincsnek amelyik szélesebb érdekű, magyarítsák. Ilyen az egér, vagy a honlap... GÁLDONYI MAGDOLNA 1
