Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-07 / 82. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Április 7., Péntek Hat birka az istállóban Már csak egyetlen tehén van a faluban - Tejben-vajban, gondok között Gaál János: A birkákat is inkább csak hobbiból tartjuk, s azért, hogy ne legyen üres az istálló FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Komlósd Nevezetes állattartók Gaál Jánosék: istállójukban él a falu utolsó tehene. - Aranyat ér ez az állat, annyira jól tejel - mondta a gazda. - Leadni azonban már nem tudjuk a tejét, mert egy tehén miatt nem küld autót az üzem. így aztán most tejen élünk. Nemcsak erről az egy tehénről ismertek Gaálék Komlósdon; birka is béget a tehénnel közös fedél alatt. - Hat bárányunk van most, a legkisebbet Viktornak hívjuk. A legnagyobb kost meg talán majd Józsinak nevezzük el - mondta Gaál János. S azt is megtudjuk: az utóbbi években tartottak már disznót, tehenet; a gazda szerint talán csak egyedül strucc nem járt még az istállójukban. Pedig ő maga s a felesége is városi volt világéletében, sokáig csak hírből ismerték a jószágot meg a gazdálkodást. Most pedig Ida mama házi túróját és sajtját dicséri a fél falu.- Úgy lettünk őstermelők, hogy vettünk egy szakkönyvet, és a szomszédok segítettek. Megmutatták, hogyan kell tehenet fejni - avatott be a vállalkozás titkaiba. - Sokat segített egyik állatorvos ismerősünk is. Disznókkal kezdtünk, de nem fizetett értük a húskombinát. Akkor öt tehénnel folytattuk, erre meg a tejpiacot érte el a pangás. Ezután következett a birka. Tíz esztendeje hoztuk ide az első bárányokat... Ez sem üzlet már, inkább csak hobbi, de legalább nem üres az istálló. A birkát Pécsen adják le, és fonalat kapnak érte. Abból öltözteti az asszony a családot. Amit pedig maguk vágnak le, annak a húsára mindig akad vevő. - A birkahús ritkaság, és ínyencfalat; nagyon egészséges, ezért bármikor el lehet adni - mondta Gaál János. - Magam is szeretem, bár azt még nem érzem, hogy egészségesebb lennék tőle. Azonban tény, hogy egy csöppet sem zsíros. Miközben az állatokat etetik, az is kiderül: miért lettek ők gazdálkodók.- Lakatos a szakmám, de ebben a világban nem kell az idős szakember - mondta az 57 éves gazda. - Régen még szükség volt a szaktudásra, ez ma már senkit nem érdekel; nem is kapkodnak a korombéliek után. Jövedelem- pótlón élek, a mama pedig nyugdíjas. Ha nem lennének az állatok, bizony, könnyen felkopna az állunk. nagy László Növekvő terhek, több kiadás SPORTCSARNOK-TERVEK. Jó esély van Csokonyavisontán arra, hogy idén felépítsék az iskola tornacsarnokát. A 30 milliós beruházás terveit már készítik, az önkormányzat csak pályázatai eredményét várja, hogy elkezdhessék a beruházást. Régi gond itt a fedett sportlétesítmény hiánya; ha elkészül, jó körülmények között nevelhetik a visontai diákokat, (ni) KÁLMÁNCSAI VÉRADÁS. Negyvennyolcán adtak vért ezúttal - összesen 19 litert - Kál- máncsán a véradónapon. Tizenegy donorral több jött, mint egy éve. Örvendetes, hogy tizenkét új véradót köszönthettek, (ga) FIATALOK TROMBITÁLTAK. Telt ház előtt léptek fel a három város, Barcs, Pécs, Szigetvár fúvószenekarai a barcsi művelődési központban, s nagy sikert arattak gálaműsorukon. A házigazdák ifjúsági fúvószenekara, a barcsi városi fúvószenekar, a pécsi gyárvárosi iskola fiatal fúvósai és a szigetváriak léptek együtt a közönség elé. (ni) ELŐADÁSOK A HÚSVÉTRÓL. A húsvéti események tükrében címmel diaképekkel illusztrált előadássorozatot rendeztek a barcsi Dráva múzeumban. Május elejéig hetente egyszer közös előadást tart itt Körmöczy Miklós lelkész és Drago Ob- radovics régész, (ni) ÁRAD A DRÁVA. Őrtilosnál apad, Barcsnál s Drávaszabolcs- nál pedig árad a Dráva. A pécsi vízügyi igazgatóság tájékoztatása szerint a vízmagasság Barcsnál 41, Dráva-szabolcsnál pedig 160 centiméter. A víz hőmérséklete tegnap 9-10 fok között volt a somogyi és baranyai szakaszon. (ni) KISISKOLÁSOK MŰSORA. A Deák Ferenc Általános Iskola diákjainak hagyományos kulturális bemutatóját tartják ma délután Barcson a művelődési központban. A műsorban fellép a város legnagyobb iskolájának valamennyi amatőr együttese s tehetséges fiatalja, (ni) ______■ S OMOGYARACS Sok a gond. Nehéz helyzetben többen nevelnek két-három gyermeket, s még ennél is többet a cigány- családokban. S egyre nehezebb a megélhetés, mert többnyire csak egyik szülőnek van munkája.- Növekszenek az önkormányzat terhei. Nyolc és fél millió forintot költöttünk tavaly a különféle segélyekre, s még több lesz az idén - mondta Traxler Balázs polgár- mester. - Kiemelt feladatunknak tekintjük az idén is a többgyermekes családok támogatását, a foglalkoztatási gondok enyhítését. A kis községben 66 gyermek után huszonhét család kap gyermekvédelmi támogatást. Harminc állástalan is van Aracson.- A legsúlyosabb a gond azokkal a fiatalokkal, akik nem végezték el a nyolc osztályt, és még nem volt munkahelyük; hat-nyolcan vannak. Őket csak egy-két hónapos közmunkára tudjuk alkalmazni. A közhasznú munkások a faluszépítés tevékeny részesei. Árkot ástak és tisztítottak, a hidak rendbe tételén dolgoztak. Jövedelem- póüó támogatást húszán kapnak. S akik már kiesnek ebből a támogatásból, azoknak rendszeres szociális segélyt fizetnek, jelenleg négy embernek. A képviselő-testület tervei között szerepel egy játszótér kialakítása is, mivel 72 a tizenhat év alatti gyerekek száma. Ezenkívül szeretnék még az idén megoldani a falugondnok munkáját segítő gépjármű cseréjét is. GAMOS ADRIENN Adós fizess, Istvándiban ISTVÁNDI Húsz család csaknem kétmillió forinttal adósa az önkormányzatnak. A helybeli családok lakásgondjaik megoldásához kaptak önkormányzati segítséget. A tartozást azonban többen egyáltalán nem fizetik.- Huszonhat családnál van kint pénze a falunak, s közülük húsz olyan, hogy nem fizet vagy csak alkalmanként - mondta Bencsik János polgármester. - Pedig aránylag alacsony összegű részleteket kellene fizetniük - öt-hatezer forintot havonta -, azonban ezt sem teszik. Vannak köztük, akik nem tudják, mások pedig úgy gondolják: ha a többi nem fizet, miért éppen én tör- lesszek? Istvándi önkormányzata 200 ezer forint kamatmentes kölcsönnel segítette eddig - és segítené a továbbiakban is - a helybeliek lakáshoz jutását. Sokan igényelnék most is a segélyt, de addig nem tudnak újabb összeget kiutalni, amíg a korábbi kölcsönökből nem folyik be valamennyi pénz.- Vannak olyanok, akikre már épphogy rájuk nem dől a házuk, de a nincsből nem tudunk rajtuk segíteni - mondta a polgármester. - Nemrég 1,2 millió forintért, amit pályázaton nyertünk, két szükség- lakást vásárolt a falu. Pénz helyett ezt tudjuk fölajánlani azoknak a családoknak, amelyek ezután hajlék nélkül maradnak. Az önkormányzati képviselők a napokban behívatták és újból fizetésre szólították fel a tartozókat. Testületi döntés is született: akik továbbra sem Szemek, azok ügyét bí- róságra adja a falu. __________nj_ K orán kezdődik a szezon Szülök Húsvétra megérkeznek az első német vendégek, május elsejével pedig nyit a termálfürdő is. Korán kezdődik az idei szezon Szulokban. - Csak egy-két család érkezését jelezte előre a partner német utazási iroda - mondta Szakács Józsefné. - Újabb családok pünkösd táján várhatók, s az igazi forgalomra csak a nyár közepétől számítunk. Szobakiadással 15-20 család foglalkozik. Remélik, legalább olyan lesz a szezon, mint a tavalyi volt. A termálfürdőben is készülnek a májusi nyitásra. Wirth József polgármester elmondta: karbantartásra, a medencék festé- sére jutott pénz.____________él M últkutató muzsikás SOMOGYTARNÓCA Hétszázhetvenhét éve létezik ez a falu. Török dúlta, leégett, odébb költözött a történelem során. Volt ez katonák pihenőhelye, juhászok lakta puszta; sokáig nem is ott terült el, ahol most van. A közeli Tarcsapusz- ta helyén 1455-ben ugyancsak nagy falu állt, 74 házzal. Ma csak egy akol van ott... Mindezt az a Horváth János beszélte el, akiről kiderült: évtizedek óta kutatja a község múltját.- Érdekelt a település története. Nem a dokumentumokat bújom, hanem az öregekkel beszélgetek - mondta a tamócai rokkantnyugdíjas. - Citerázom a faluházban a nyugdíjasok rendezvényein, és közben beszélgetünk. Muzsikálás közben kutatom a falu múltját. A sok helytörténeti esemény között nem szerepel 1957, mikor Horváth János ide költözött, de csöppet sem bánja. - Itt találtam feleséget; 43 évet éltünk le egymás mellett. Egy lányunk van, s most már két unokánk is. Nem veszekedtünk soha. A férfi sokáig a barcsi rendőrségnél dolgozott, később egy gépjavító műhelyben. 23 év után onnét ment rokkantnyugdíjba. - Jó emberből rossz rendőr lesz. Az én uram pedig jó ember volt világéletében - magyarázta az asszony az egykori pályaelhagyást. S a Baranyából jött férjet hamar befogadta a falu. Horváth János fotó: béres ferencné- Sosem akartunk innen elmenni. Zárt közösség a tamócai, de engem könnyen elfogadtak - mondta Horváth János. - Mára azonban sokat változtak az itteniek is; zárkózot- tabbak lettek. Régebben kiültünk a ház elé beszélgetni, ma már ritkák az ilyen órák. Az összetartás azonban megmaradt: a bajban számíthat az ember a másikra. A két öreg most nagy munkában van: a házukat javítgatják.*- Ez volt az első ház, ami a háború után épült a faluban - mondta -; nem csoda, hogy megszaggatta az idő. Iparost nem találtunk, hát magunk álltunk neki kijavítani. ________nagy László I roda gazdaságfejlesztésre Sandokan, a reménysége Homokszentgyörgy Gazdaságfejlesztési és információs irodát hozott létre öt község. A homokszentgyörgyi központú iroda a héten nyitott, s létrehozóinak szándéka szerint segíti majd a térség gazdasági vállalkozásait, kistermelőit. Az irodát Tumla Sándor homokszentgyörgyi agrármérnök vezeti. - Elsősorban szakértelemmel és információkkal igyekszünk segíteni - mondta -, hiszen főként az idősebb gazdáknak gondot okoz a pályázatkészítés, és az információk sem jutnak el hozzájuk. Nem ismerik a lehetőségeiket. A községekben élők egymásról sem tudnak; egy szulokinak fogalma sincs arról, hogy milyen iparost talál például Ladon... Az már a nyitás előtt kiderült: van igény az ilyen jellegű szolgáltatásra. Az iroda másik célja, hogy minél több munkanélkülit munkához segítsenek. Ennek érdekében együtt dolgoznak majd a Dráva menti munkanélküliekért létrehozott alapítvánnyal. Kálmáncsa, Szülök, Homokszentgyörgy, Lad és Patosfa önkormányzata közösen hozta létre a gazdaságfejlesztési irodát. Három hónap a próbaidő, majd megvizsgálják az eredményességét, s döntenek a folytatásról. Erre is megvan a pénz, mivel a falvak és az alapítvány hárommillió forintot nyert erre az OFA pályázatán. Ez az összeg éppen egyévi működésre elég. Arra a kérdésre, hogy egy év elteltével milyen eredménnyel lenne elégedett, az irodavezető azt mondta: ez az idő arra elég, hogy a falvakban élőkkel megismertessék ezt a szolgáltatást. - Szeretném, ha egy év múltán kiderülne, volt értelme a munkánknak - mondta Túrnia Sándor. n. l. Szilvia kedvence Anett POTONY Mikor Sandokant megpillantottuk az utcán, olyan volt, mint a délibáb. Tizenhat éve foglalkoznak lovakkal Szilovics Lászlóék; valaha egyetlen fiatal kancacsikóval kezdték. A lovakban van most is a reménységük.- Ajándékba kapott a feleségem egy hathónapos csikót. Ezt ellettük, aztán később vásároltunk még egyet - mondta Szilovics László. Azt is elmondta: megfelelő kanca kell a lótenyésztéshez és egy jobb vérvonalú csődör. - A csikókat pedig igen nagy gonddal kell nevelni - tette hozzá. - Háromhónapos korukban kezdek foglalkozni velük, mert egyévesen már kezelhetetlenek. A magyar félvér lovakat Szilovics László nagyon szereti. És a lánya, Szilvia sem titkolja, hogy kedvence a bájos Anett. - Szelíd, kezes ló - állította. - Dédelgetem, s úgy gondozom, ahogy a szüleimtől láttam. Vidéken tanulok, így csak hétvégeken érek rá; ilyenkor az én feladatom az abrakolás, itatás, a lóápolás. Ami a leginkább kedvemre van, az a jártatásuk, vagyis a lovaglás. Szilovics Lászlóék szinte a valamennyi lovukat hobbiból tartják. A jó öreg Vihart azonban a szükséges munkára fogták. Büszkék voltak Dianára is - ez a walesi hercegnő után kapta a nevét -; tavaly adták el, azóta amatőr versenyen egy második díjat is nyert. Szilovicsék szeretnék fejleszteni a gazdaságot. - Népszerűsítik a falusi turizmust; ennek a keretében lehetne itt is lovas programokat szervezni - vélte a potonyi gazda. - Később pedig építenénk egy fedett lovardát is... Igyekszünk talpon maradni, ezért is gazdálkodunk, és tartunk teheneket is, meg ötven hízót. Sok a gazda gondja. Elmondta: hol az időjárás nehezíti az életüket, hol meg a gyenge átvételi árak, a tej körüli mizéria, meg a sok ígérgetés a kedvünket szegi. Erre mondják azt, hogy mi nem ilyen lovat akartunk. GAMOS ADRIENN Egyre népszerűbb a falusi turizmus ezen a vidéken is, ehhez szükség lesz a lovakra.
