Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-26 / 97. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000.ÁPRIUS 26., Szerda KETTEN EGY SZÉKÉRT. Va­sárnap időközi választást tarta­nak Szentgáloskéren. A dr. Hild József polgármester halála miatt megüresedett székre ketten pá­lyáznak a hatszázhetven lelkes településen, amelynek 437 sza­vazópolgára van. A voksokat reggel 6-tól este 7 óráig adják le a szentgáloskériek. (Is) RÉGI JÁTÉKOKRÓL. Alsós felsős, vegyes csapatokkal vetél­kedtek a mezőcsokonyai diákok a nyuszi-kupán. Óváriné Páli Márta és Könye Szabolcs állítot­ta össze a sort, amelyen régi né­pi játékokat tanított a gyerekek­kel a helybeli Papp Istvánné. (Is) GASZTRONÓMIAI NAP. Ha gyományt teremtettek Bárdud­varnokon a gasztronómiából. A régi ízek mesterei már javában készülnek a pénteki gasztronó­miai napra, melyet az általános iskolában rendeznek meg. A délutáni ételkiállításhoz bor­mustra kapcsolódik. (Is) CD-ROM AZ ISKOLÁBAN. Cd romokat vásároltak a ladi általá­nos iskolába; az önálló számító- gépes ismeretszerzés volt a célja e beruházásnak. A könyvtárban egy komolyabb számítógépet is szeremének elhelyezni, de eh­hez pályázati pénz kellene. Az is­kolában egyébként már a negye­dikesek is tanulják - igaz, játéko­san - az informaükát, a felső ta­gozaton pedig teljes az informa­tika-számítástechnikai oktatás. Most hat gép működik, de az is­kola vezetői azt latolgatják, hogy lecserélik az elavult gépeket. (Is) FELÚJÍTÁSRA KÉSZÜLNEK. A hencsei önkormányzat képvi­selői legutóbbi ülésükön döntöt­tek a ravatalozó felújításáról. A tetőszerkezet cseréjére, az ajtók kijavítására és a falak tatarozá­sára mintegy 300 ezer forintot költenek, (tz) KÖNYVTÁRTÁMOGATÁS. A visnyei önkormányzat az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is 50 ezer forintot különített el a könyvtár javára. Most gyermek- és ifjúsági valamint romantikus könyveket vásárolnak, (szá) m Tüskék az új szívben A somogyszili Né­meth Jánosnak két születésnapja van. Az egyiket - ezt ün­nepelte 53 évig - ja­nuár 31-én tartották. Egy éve azonban, amióta új szívet ka­pott, nem tudja, hogy az édesanyja által ajándékozott napot, avagy április 22-ét, a szívátültetés napját tekintse an­nak. A húsvét neki mindenesetre valódi újjászületés. Somogyszil Mert az ötvenedik­ről a családja meg­feledkezett, egy kis tüske maradt az új szívében is.- Hála Istennek, ennek ellenére na­gyon jól működik. Csak azt nem tu­dom eldönteni, hogy én viselem-e el az új szívemet vagy ő visel el en­gem. Úgy gondo­lom, néha ő visel el engem - mondta Németh János huncut mosollyal. Családi házuk egyik nyugodt zugában új életének napjairól beszélgetünk. Fülemet megüti, hogy szavaiban következetesen meg­személyesíti a mellkasában egy éve dobogó szívet.- Fiatal, mindössze 24 éves az új ketye- gőm. Harminc évet kaptam a sorstól ajándék­ba - mondta, majd gyorsan hozzátette: - Az érzelmeim azért a régiek maradtak. A tavaszt persze megérzem; gyakrabban megpihen a tekintetem a fehércselédeken - mondta leple­zetlen őszinteséggel. - Csak a műtét utáni el­ső hat hónap volt nehéz. Most már nem fára­dok el olyan gyorsan és gyakorlatilag egész nap dolgozom. Nincs olyan munka, amit meg ne csinálnék; csak hajolgatni nehéz. Az utób­bi időben kicsit megnövekedett a vérnyomá­som, ezért néhány hetet húsvét előtt Mosdó­son kellett töltenem. Németh Jánosnak a napjai kemény mun­kával telnek. Két erdésznek tanult fia segítsé­gével saját erőből fagylaltozót, presszót épí­tett.- Büszke vagyok rá, hogy az asztalosmun­kát is egyedül csináltam. Egy mester sem lönbül - simította végig a zöld tapétával fedett pul­tot. Ha elfárad, a barátai között lel felüdülésre. Be­szélgetésük legtöbbször a nők és a sport körül forog. Bevallja: a jó humora mel­lett az étvágyát is meg­őrizte. A kedvence - bár köszvénye miatt ezt nem igen fogyaszthatná - most is a füstölt sonka tojással. A sorstársakra terelődött a szó. Már har­mincán vannak; zömmel fiatalok, negyven év alattiak. Minden hónap első hétfőjén össze­jönnek, és elmondják egymásnak gondjukat- bajukat, megosztják örömeiket. Dr. Petrohai Ágnes adjunktus a mentoruk. Róla Németh János csak elragadtatással tud beszélni. Úgy érzi, ha ezek a találkozások nem lennének, nem is igen figyelne rájuk senki. Pedig elkel­ne egy Ids segítség, hiszen a 22 ezer forint ha­vi nyugdíj jó részét gyógyszerekre költi. Olyan is előfordult már, hogy nem futotta va­lamennyinek a kiváltására.- Somogybán egyetlen szervezet sem kép­viseli a szívtranszplantáltak érdekeit. A tata­bányai Szív a Szívért alapítvány volt az egyet­len, amely két ízben is segített húszezer fo­rinttal. Elhatároztam, hogy Somogybán is lét­rehozok egy alapítványt az újszíveseknek - mondta, s hozzátette: ő bizony most is bár­mikor vállalkozna egy ilyen operációra. - A világ legegyszerűbb műtétje. S csak arra biz­tathatok mindenkit: ha kell, vesse alá magát. Megéli. _______________________VÁRNAI ÁGNES ne mein jenes, Somogy eiso újszívese mo. januar sí­én született a Györ-Sopron megyei Lövön.l961-ben szer­zett szobafestő-mázoló szakmunkás-bizonyítványt Sop­ronban, majd 35 évig a Mahart budapesti dolgozé- ja.1987-ben költözött Somogyszllba.1999. április 22-én szívátültetést hajtottak végre rajta a városmajori ér- és szívsebészeti klinikán. Diákok két keréken, Ibafára Szenna Tizenhét szennai általános isko­lás biciklitúrával köszöntötte a ta­vaszi szünetet. A 17 bringás összesen 1700 kilométert kereke­zett. A lelkes kisdiákok csapata Gadár László tanár vezetésével a kardosfai vadászház parkján, a zselici erdőkön, majd a 67-es úton biciklizve érte el az ibafai fa- pipa-múzeumot, ahol megtekint­hették, hogy eleik milyen pipák­kal pöfékelték ki mérgüket, majd Kaposváron át karikáztak haza. Több mint 120 kilométert sikerült megtenniük baleset nélkül, mind­össze egy defekttel. A gondokat azonban feledtette a kellemes, ba­ráti társaság. Gadár László el­mondta: ez a kiruccanás csak be­vezetője volt a május végére hir­detett nemzetközi biciklitúrának, akkor Barcson át Horvátországba kerekeznek, s aztán Letenyénél ismét magyar földre lépnek. A ke­rékpáros kirándulásnak volt egy kellemes meglepetése is: az egyik szennai kisdiákot a túra végére vadonatúj biciklivel lepték meg a szülei. VÁRNAI Ásót adnak a kezükbe Hencse Munkára pályázik a 437 lel­kes település. Palka Sándor polgármester szeretné, ha a közmunkaprogramban 11 munkanélkülit tudnának al­kalmazni. Kihasználatlan munkaerőből több van, mint kellene, csak a pénz hiány­zik; ezért pályáznak a fog­lalkoztatásra. Az átlagosnál is jóval több az ál­lástalan Hencsén - panaszkodott Palka Sándor. S nyomban hozzá­tette: munka lenne bőven a mint­egy félszáz állástalan embernek, csakhogy egyszer a pénz hiánya, másszor pedig a munka nélkül maradt személy vonakodása mi­att szenved csorbát az önkor­mányzati akarat. A képviselő-tes­tület tavaly elhatározta: segít az állástalanokon. A munkaügyi központtal közösen próbáltak nekik foglalkoztatási vagy átkép­zési lehetőséget teremteni, kevés sikerrel. A polgármester úgy ta­pasztalta: sokan már a második orvosi vizsgálaton sem vettek részt, nemhogy elmentek volna valamelyik tanfolyamra. Némelyik munkanélküli így állt neki a közmunkák végzésé­nek is. Ezért most alaposan meg­válogatják azokat, akiket alkal­maznak, s elvárják tőlük a kijelölt feladat pontos elvégzését. Hu­szonegy közmunkás dolgozott ta­valy a temető rendbe tételén, az idén majd az árkokat tisztítják ki, hogy megoldják a vízelvezetés gondját. Mivel azonban az árkok a nyugati házsor lakói szerint nem önkormányzati területen húzód­nak, addig néhány kérdést még tisztázni kell. A polgármester állít­ja: a földhivatali nyilvántartás sze­rint végzik el majd az árokmet­szést. Erre a munkára már kiválo­gattak tizenegy munkanélkülit, ők a munkaügyi központ köz­munka-programjában vesznek részt a sikeres pályázat esetén. Palka Sándor reméli, hogy a mun­ka kezdetéig pont kerül az árokvi- ták végére is. ______takács zoltán A háztájiból boldogulnak Fónai Istvánék mindig tartottak állatokat. A bárányokat tizenöt kilósán adják el fotó: kovács Patosfa Több mint két évtizede élnek a faluban Fónai Istvánék. Mindig neveltek állatokat, és most is szí­vesen foglalkoznának több jó­szággal, ha lenne néhány száz­ezer forintos indulótőkéjük. Bir­kák, nyulak adnak munkát nekik. Korábban kecskéket is tartottak a portán, de minden gyümölcsfát tönkretettek, s ezért túladtak raj­tuk. Nemrég négy bárány szüle­tett, s ha meglesz a leadáshoz szükséges tizenöt kilónyi súlyuk, akkor elviszik őket a háztól.- A vejemnek több mint 200 bir­kája van Kadarkúton - mondta a gazda, aki kazánkezelőként ment nyugdíjba a szigetvári Volántól. - Megtermelünk mindent a ház kö­rül. Az asszony idehaza végigdol­gozta az életét, de nincsenek meg az évei, ezért nem jár neki nyugdíj. Az udvar végében nagy kert és egy gyümölcsös, fiatal fákkal. Las­san termőre fordulnak; körtéből, almából, kajsziból van a legtöbb. A csaknem félszáz fa és a szőlő mellett ágyások sora. Rajzolni sem lehetne egyenesebbet. Fónai Istvánné nagymestere ennek, s él­vezettel gondozza a veteményt. Azt mondta: ilyenkor elszáll min­den búja-bánata, s még a dereka sem fáj. Szépen fejesedik a saláta, nő a cukorborsó és a hagyma, s a krumplit is elültették. Az asszony­nak tyúkjai is vannak, és a nyúl- ketrecek ugyancsak rá várnak. A legutóbbi szállításkor 280 forintért vették át a tapsifüleseket. Fónai Ist­ván a közeli kaszálóról hordja a füvet az állatoknak, és „szem- beszomszédjuk”, egy német te­lektulajdonos is rájuk bízta, hogy gondozzák a házuk körüli terüle­tet. Örömmel teszik, mert kell a takarmány az állatoknak. A házaspár azt mondta: annak örülnének igazán, ha Patosfán többen meg tudnának élni a föld­ből. Ehhez azonban nagyobb tá­mogatás kell. Hiszik: akkor a fiata­lok is bátrabban belevágnának. LÖRINCZ Mosdósi emlékkönyv a jövőnek Locsolkodás pofonokkal „MOSDÓS! te Nagy-Nagy Inspirátor! / Ih­letsz festményt és életet. /Falaid-fáid közt virágba / borul a Gyógyító Szeretet. ” - A József Attila-díjas Simái Mihály költemé­nyének utolsó sorainál talán nem is lehet szebben összefoglalni, amit az ősi parkkal körülölelt gyógyintézet jelképez. Ez a vers a nyitánya annak a szép formátu­mú kötetnek, amit dr Gyurkovits Kálmán egyetemi tanárnak, a kórház főigazgatójá­nak szerkesztésében a Somogy megyei ön- kormányzat, valamint a tüdő- és szívkór­ház, Emlékkönyv Mosdós címmel húsvétra megjelentetett. A kórház fél évszázadát át­tekintő jubileumi kiadvány nem évkönyv­szerű adattár, sokkal inkább olvasmányos könyv, amelyben nagyobb hangsúlyt kap­tak a látogatók és az intézetről képet alko­tó vélemények. A bevezető történeti átte­kintése - magyarul és angolul - azt az egyedi folyamatot vetíti elénk, melynek so­rán a gyermek-tbc-osztály nemzetközileg ismert gyermek-tüdőgyógyászati oktató kórházzá alakult. Majd arra is magyaráza­tot kínál: miért éppen itt alakult meg a Ma­gyarok Világszövetségének egészségügyi tagozata, miért választotta székhelyéül a Magyar Gyermekorvos Társaság és szer­kesztik itt egy évtizede a Gyer­mekgyógyászat című szakfolyó­iratot. Az 1949-1999-ig tartó évtizedek tudományos, szakmai, közösségi és nem utolsó sorban kulturális történéseit ötvöző évkönyv erénye az is, hogy nem „egy hangon” szól az olvasóihoz. A gyógyító tevé­kenységet s az ehhez kapcsolódó szakterületek munkáját az ott te­vékenykedő orvosok, nővérek, gazdasági, műszaki szakemberek és nem utolsósorban azok a pedagógusok írták, akiknek küzdelmes, lemondásokkal teli, ám mindig reményt ébresztő munkája for­málta a mosdósi kórházat. Mert Mosdóst nemcsak a tiszta jó levegő és az árnyas park teszi feledhetetlenné, hanem az a szeretet és gondoskodás is, ami itt évtize­dek óta hozzájárult sok ezer ember gyógy­ulásához. Ez az intézet dr Andrásofszky Barna nyugalmazott igazgatóval kezdődő­en több igazi személyiséget teremtett, s nemcsak a szakma kiválóságai­ként, hanem a reneszánsz ember sokoldalúságát idézve is. Szívem szerint sokukat és sokféleképpen idéznék, de úgy érzem, ha valaki kimarad a sorból, megbomlik a harmónia. Legyen elég annyi, hogy az itt dolgozók nevét még a legeldugottabb somogyi falu, csontra aszalódon arcú cigány­asszonya is örömkönnyekkel a szemében ejti ki. Az ő hálája ed­dig terjedhet. Akár csak azoké a fiataloké, akik az ország bármely részéből érkezve itt remélik gyógyulásukat, életben maradásu­kat. Mosdóst, bár technikája olykor közelít a harmadik évezred elvárásaihoz, nem a csúcstechnika vívmányai, a komputeres adatsorok teszik világszínvonalúvá. Sokkal inkább az a küzdelem, amelyet az egyedi életek és a kórház fönnmaradásáért vív­nak. Dr. Székely Edgár Laudatio dr. Andrásofszky Barna hetvenedik születés­napjára című írásában a küzdelmeket mindig az intézet, a betegek javára fordító, erdélyi származású nyugalmazott igazga­tó pártállását kutatva fogalmazza meg azt a gondolatot, amely napjainkban Mosdós­ra és talán hazánkra is érvényes: „...azt hi­szem, kisebbségként megtanulta alkal­mazkodó képességét annak a nemes cél­nak érdekébe állítani, mely Magyarorszá­gon már évszázadok óta szükséges; túlélni és emellett lehetőleg haladni, biztosítani gyermekeink, fiatal kollégáink fejlődését, és várni a jobb időket. S emellett senkinek sem ártani. ” A kötetet záró képsorok ezt a törekvést, szellemiséget tükrözik. Mint ahogy az a kezdeményezés is, amely megjelenésével a kor szellemét képviselő dr. Gyurkovits Kálmánt dicséri. várnai ácnes CSÖKÖLY Verekedésbe torkollott a locsolko­dás. Egy csökölyi férfi az utcán összetalálkozott haragosaival, egy négytagú családdal. A viszály már régóta tartott a két família között; hogy miért, ma már való­színűleg senki sem tudja. Min­denesetre amikor a család két fér­fi és két női tagja meglátta esküdt ellenségét, elhatározta, hogy sé­relmeikért elégtételt vesznek. Ne­kiestek a férfinak, s állítólag kés­sel is megfenyegették. A férfi elfu­tott, s bemenekült egyik rokona házába. Ám hiába: üldözői utá­namentek, és folytatták a dulako­dást. Ekkor már balta és nagykés is előkerült. A férfi könnyebben megsérült: ahogy védekezett, megsebesítette a kés. A négytagú társaság ellen a rendőrség cso­portosan elkövetett garázdaság miatt indít eljárást. _________le

Next

/
Oldalképek
Tartalom