Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-01 / 77. szám
■I 2000. április 2. ★ VILLANÓFÉNY *'5 A In autónk, az © balhéjuk Országszerte megdöbbenést váltott ki, hogy a rendőrség őrizetbe vette az esztergomi Suzuki-gyár három igazgatóját, akiket sikkasztással vádolnak. A vezetőket bilincsbe verve vitték el, és a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat. A Magyar Suzuki Rt. belső ellenőrzése nem tárt fel kimutatható veszteségeket, míg a gyár dolgozói levelet küldtek Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az igazgatók szabadlábon védekezhessenek. Hétfőn bilincsbe verve vezették el a rendőrök a gyár három - egy japán és két magyar - igazgatóját. A gyanú szerint a vezetők 1995 óta a gyár dolgozói által megvásárolt használt gépkocsik árából 20 millió forintot nem fizettek be a cég pénztárába, hanem saját céljaikra használták fel azt. Egyes vélemények szerint a kedvezményes használt gépkocsik értékesítésénél autóhoz jutott emberek látszólag kisebb vételárat fizettek be a gyár kasszájába, a többit a vezetők zsebébe csúsztatták a kedvező elbírálás fejében. A 20 millió forintot megtalálták a Bánomi-lakótelepen lévő muúkásszálló széfjében. Itt lakik egyébként a gyár japán vezérigazgatója, aki a gyanúsítottak között van. A védők azt állították, hogy védenceik óvadékként kezelték a 20 millió forintot arra az esetre, ha valamelyik dolgozó nem tartja be a szerződésben megfogalmazott feltételeket. Bár a rendőrség mélyen hallgat arról, milyen forrásból kapták a terhelő információkat, a szóbeszéd szerint egy gyári dolgozó feljelentése indította el a lavinát. Több verzió él: egy olyan dolgozó jelentette fel a vezetőket, aki kimaradt a kedvezményes gépkocsivásárlásból, illetve A vándorló széf esete Az a széf, amelyikben a rendőrök megtalálták a 20 millió forintot, évekkel korábban annak a japán vezetőnek a szobájában volt, akit most sikkasztással vádolnak. Ráadásul nem ez az első eset, hogy meglehetősen furcsa körülmények között kerül előtérbe. Pár évvel ezelőtt ugyanis eltűnt belőle egy nagyobb összeg. A japán vezető akkor kijelentette, mivel az ő szobájában kelt lába a pénznek, erkölcsi kötelessége azt saját zsebből megtéríteni. Ki is fizette hiánytalanul az összeget, de az eset után nem sokkal levitték a széfet a munkásszálló portájára. egy szalag melletti szakember dobta fel őket, mert kihagyták a buliból. A gyárban mindenesetre megoszlanak a vélemények a letartóztatott vezetők bűnösségével kapcsolatban. Vannak olyanok, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy az eddig korrekt, szigorú és keménykezű igazgatók, akik semmilyen szabálytalanságot nem tűrtek el, sárosak lennének az ellenük felhozott vádakban. Éppen ezért a gyár üzemi tanácsának kezdeményezésére 200 dolgozó aláírásával levelet küldtek Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben arra kérik a kormányfőt, járjon közbe, hogy a letartóztatott vezetők szabadlábon védekezhessenek az ellenük felhozott vádakkal szemben. Mások szerint viszont a kedvezményes autók értékesítésénél saját zsebre dolgoztak a letartóztatottak. Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. marketingigazgatója szerint egyenesen felháborító, hogy vezetőikkel kapcsolatban milyen pletykák keltek szárnyra.- Már a rendőri fellépés is botrányos volt, ám arra szavakat sem találok, hogy a sajtóban állandóan kiírják a gyanúsított vezetők nevét, amelyet a rablógyilkosokkal sem tesznek meg személyiségi jogaikra hivatkozva - jelentette ki Tihanyi. - Ráadásul a felmerült vádakról sem kapunk hivatalos tájékoztatást, amit tudunk, azt az újságokból olvassuk el. Az igazgató elmondta, hogy anyagilag sem érné meg hasonló nagyság- rendű csalás a vezetőknek, mert éves juttatásuk ennél jóval magasabb. A kirobbant botrányról egyébként belső kommunikációs rendszerükön keresztül beszámoltak a cég legfelsőbb vezetésének is, akik így naprakészek a magyarországi eseményekből. A botrány kirobbanását követően az esztergomi gyárban azonnali hatállyal felfüggesztették a használt au- t tők értékesítését. A cégvezetők előzetes letartóztatása miatt a védők fellebbeztek, amelyről jövő héten döntenek másodfokon. A gyanúsítottakat a megyei rendőr-főkapitányság fogdájában, külön-külön zárkában helyezték el. B. Molnár László w Nem leszünk a baksis országa ff Udvarlás banánnal Korrupció már az emberiség megjelenése előtt létezett a Földön, legalábbis erre enged következtetni az a ma is élő majomfajta, amelynél bevett szokás, hogy a hím banánnal igyekszik elnyerni a nőstény kegyeit, amikor szexuális vágyát szeretné kielégíteni. A homo sapiensnél a társadalmak kialakulásától kezdve beszélhetünk vesztegetésről, erről írásos bizonyítékok tanúskodnak. Említhetjük Mamu király és Hammurabi törvényét vagy a Talmudot, s persze a Bibliát is, amely arra figyelmeztet, hogy „megvesztegető ajándékot ne fogadj el, mert az ajándék vakká teszi azokat, akik látnak, és elferdíti azok ügyét, akiknek igazuk van". Szent István király is kitér a törvényeiben a korrupcióra. Ekkor még csak az igazságszolgáltatás, a bíróság tisztaságáról rendelkeztek, ám a feudális abszolutizmus idején a korábbinál jóval nagyobb állami apparátust alakítottak ki, melyben megjelent a nem annyira gazdag középréteg, akik közül sokan kiegészítették jövedelmüket a pozíciójukkal szerezhető baksissal. Nem leszünk a baksis országa - e kijelentés a belügyminisztertől származik, a rosszmájnak azonban azt mondják: már azok vagyunk. Az utóbbi időben több vonalon is terítékre került a korrupció. Bukarestben a régió országainak korrupció elleni harcáról rendeztek csütörtökön és pénteken konferenciát, amelyen Dávid Ibolya és Pintér Sándor is előadást tartott. Júniusban kerül a kormány elé az a törvénycsomag, amely a korrupció elleni rendelkezéseket is tartalmazza. A minap bejelentették, hogy a rendőrségnél felmérés készült a korrupcióról, nem sokkal korábban pedig hírül adták: tesztet dolgoztak ki a korrupcióra hajlamos rendőrök kiszűrésére. A megvesztegetés tarifája a rendőrök szerint 15 millió 1,5 millió 500 ezer minisztériumi országos vezetők 25 ezer 100 ezer K 1 helyi vezetők parancsnokok előadók Becsülni sem igen lehet az évente megtörtént korrupciós esetek számát - ezeknek csupán töredéke minősül bűncselekménynek -, számos ország büntető törvény- könyve nem is tartalmazza a korrupció szót. Nem csoda, hiszen a kutatók még abban sem tudnak megállapodni, hogy miként definiálják. Kránitz Mariann kriminológus szerint a vesztegetés alapvetően a piac problémája. Az elmúlt rendszerben a hiánygazdálkodás körülményei között nehezen lehetett például téglát kapni, ilyen helyzetben értelemszerűen a vásárlók kezdeményezték a korrupciót. Ma viszont a túltermelés időszakát éljük, ezért az állami megrendelések, pályázatok megszerzéséért folytatott harc a termelőket aktivizálja. Persze ez kiragadott példa, hiszen a korrupció az oktatástól kezdve az egészségügyön át az igazságszolgáltatásig, mindenhol megtalálható. Kézikönyvnek indult, de vaskos kötetként jelenik meg hamarosan az a tanulmány, amely a Transparency International nevű civil szervezet felkérésére összegezte korrupcióval kapcsolatos itthoni tapasztalatait. A munkát Kránitz Mariann kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa fogta össze, aki „felparcellázta” a korrupciót, s a különböző területek - többek között a közigazgatás, kereskedelem - szakértőit kérte fel egy-egy fejezet megírására. A tervek* szerint ezer-ezerkét- száz példányban, várhatóan Pillanatképek a korrupcióról címmel megjelenő kiadványt ingyenesen megküldik a legkülönfélébb hivatalos helyekre, illetve olyan potentátoknak, akik hasznosítani tudják. Kránitz Mariann elmondta, hogy egy újabb kötetben a most kimaradt területeket: oktatást, kultúrát, társadalom-lélektant, esztétikát is szeretnék feldolgozni. A téma ugyanis kimeríthetetlen. A berlini székhelyű Transparency International (TI) komoly eredményeket ért el a korrupció elleni küzdelemben. E szervezet kezdeményezésére szüntették meg Németországban azt a lehetőséget, hogy a cégek az üzleti korrupcióra kifizetett pénzeket vesztegetés címen leírhassák az adójukból. A TI abban is nagy szerepet játszott, hogy az OECD ajánlására a Btk. 258. paragrafusát kiegészítették a nemzetközi korrupciót szankcionáló szakaszokkal. Eddig ugyanis, ha Magyarországon idegen állampolgár követett el vesztegetést, külföldiként nem lehetett eljárást indítani ellene, hazájában pedig azért nem, mert nem ott követte el a bűncselekményt. A korrupció nehezen érthető tetten, hiszen - a társadalmat leszámítva - nincs károsult, a feleknek azonos az érdekük, s a tranzakció tanúk és írásos dokumentumok kizárásával zajlik. Ennek ellenére akadnak felderített ügyek, mint ez a kiadás előtt álló Pillanatképek a korrupcióról című tanulmánykötetnek a Legfőbb Ügyészség vizsgálati anyagából merített eseteiből kiderül. A határátkelőnél szolgálatot teljesítő pénzügyőr tiszt a 2,6 millió forint értékű italrakományt vámellenőrzés nélkül engedte be az aktív vesztegető által adott 40 ezer forintért. Az esedékes vámteher közel félmilliót tett ki. A rendőrparancsnok idegen- rendészeti és vámhatósági kapcsolatait arra használta fel, hogy a letelepedni szándékozó nem magyar állampolgároknak az okirat kiadását soron kívül elintéztette, amennyiben az általa nyugaton vásárolt, értékes személygépkocsikat adó- és vámmentességük kihasználásával mint sajátjukat hozatják be az országba. A becsempészett 15 személygépkocsi vámértéke 26,4 millió forintra rúgott. A Megyei Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosai rendszerint egy-egy üveg borért és néhány ezer forint készpénzért vizsga és egyéb feltételek hiányában 51 személyt gép- járművezetői engedélyhez juttattak. A pénzügyőr valótlanul igazolta, hogy 15 millió forint értékű cigarettát az országból kiszállítottak. Ezért az aktív vesztegetőtől egymillió forintot fogadott el. A rendőr pénzért, beosztását felhasználva „előállítás” ürügyén próbált egy fiatal lányt a lakásból kicsalni, hogy az aktív vesztegető találkozhasson vele. A Biztosító Rt. üzletkötője és egyben gépjármű-kárszakértője az aktív vesztegetőkkel való megegyezés szerint a nekik fizetendő összeg 10 százalékáért, azaz tíz-ötven ezer forintért, vagy ennek ígéretéért a kár bekövetkezését megelőző keltezésű hamis biztosítási szerződést kötött, illetve a biztosítási kárösszeget a valóságosnál nagyobbnak tüntette fel. K. Tóth László Ismertté vált korrupciós esetek Bűncselekmények Bűnelkövetők Ev 1990 338 191 1991 344 223 1992 782 285 1993 464 244 1994 796 404 1995 509 284 1996 968 387 1997 865 436 1998 903 455 Forrás: ERÜBS - Tamásné Rózsa Katalin
