Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-15 / 89. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap HAZAI TÜKÖR 2000. Április 15., Szombat Hírek KÖZÖS JELÖLTEK. A Fidesz és a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség az év végéig sze­retné véglegesíteni a következő parlamenti választásokon közö­sen támogatott egyéni jelöltek listáját. - Jó lenne, ha a másik két koalíciós párttal is tisztázni le­hetne az év végéig a választáso­kon való közös indulás feltételeit - fogalmazott Kövér László. SORKÖTELEZETTSÉG. A honvédelmi miniszter jelenleg még nem tartja időszerűnek a kötelező sorkatonai szolgálat felváltását önkéntes és hivatá­sos katonák által teljesített szol­gálattal. Szabó János Szegeden kijelentette: az önkéntes had­erőre való áttérés rövid távon nem valósítható meg az ország biztonságának jelentős csökke­nése nélkül. SIKERES PÁLYÁZAT. Magyar akadémiai sikert hozott az EU „Kiválósági Központ” pályázata: öt akadémiai kutatóintézet nyert el támogatást az unió ku­tatási keretprogramjától - jelen­tette be Glatz Ferenc, az MTA el­nöke. ÁLDOZATOK EMLÉKNAPJA. Egyebek mellett a kommuniz­mus áldozatainak emléknapjá- • ról tárgyaltak tegnap az ország- gyűlésben. Ezen felszólalt Barkóczy Gellert országgyűlési képviselő (FKgP) is. Lapunknak nyilatkozva lefejtette: Horváth Béla (FKGP) indítványa kapcsán kért szót. Szükségesnek tartja az emléknap bevezetését, amin az elmúlt évtizedekben meghurcolt emberekről emlékeznek meg. A javaslat szerint ez minden év áp­rilis másodikán lenne esedékes. A középiskolákban ilyenkor a kommunizmus áldozataira gon­dolnak, felidézik az adott kor­szakot és annak következmé­nyeit. A somogyi országgyűlési képviselő rámutatott: fontos, hogy a felnövekvő nemzedék is­merje a múltat. Áz elmúlt évtize­dekben számos embert meghur­coltak, egyéni és családi tragédi­ák történtek. Az áldozatok emlé­kének ápolása elengedhetetlen, s egyebek mellett ezért kiáll az emléknap bevezetése mellett. Személyes példákat idézve hangsúlyozta: támogatja a javas­lat mihamarabbi elfogadását, s azt, hogy jövőre már megtartsák a kommunizmus áldozatainak emléknapját, (hm) VISSZAUTALÁS. Április 12-ig 815 ezer adózónak mintegy 17,7 milliárd forint személyi jövede­lemadót (szja) utalt vissza az adóhatóság - jelentette be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtóosztálya pénteken. Tavaly ilyenkor 50 ezerrel keve­sebb adózónak, ám 3 milliárd forinttal többet fizettek vissza. Közel a kompromisszum Alkotmánymódosítás a katonai csapatmozgások ügyében? Az Országgyűlés tegnapi munkanapját javarészt a katonai csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó javaslat megvi­tatása tette ki. Budapest Ügy tűnik, most létrejöhet a kompromisszum, amely meg­Alkotmányunk úgy rendelkezik, hogy a magyar és a külföldi fegy­veres erők a magyar államhatárt bármilyen célból csak az Ország- gyűlés kétharmados többségének engedélyével léphetik át. Az utóbbi évtizedben azonban na­gyot változott a világ. A kormány 1998 őszén egyszer már kezde­ményezte, hogy a gyakorlatozási célú csapatmozgások engedélye­zése kerüljön a kormány hatás­körébe, de akkor még az MSZP és az SZDSZ nem adta szavazatát a nélkülük keresztülvihetetlen al­kotmánymódosításhoz. osztja a hatásköröket a parlament és a kormány között. Eszerint a jövőben is csak a jelenlévő or­szággyűlési képviselők kéthar­mados többsége határozhat ma­gyar fegyveres erők bel- vagy kül­földi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy innen kiinduló bevetéséről, magyar katonák külföldi vagy külföldiek itteni állomásozásáról, valamint békefenntartásban és hadműveleti területen a humani­tárius tevékenységben való rész­vételről. Ezek a döntések ugyanis az ország szuverenitását is érin­tik és kockázatot is rejtenek ma­gukban. A kormányt viszont felhatal­maznák és köteleznék arra, hogy váratlan támadás esetén azonnal intézkedjen. A kormány engedé­lyezhetné a jövőben a gyakorla­tokkal és kiképzésekkel kapcso­latos csapatmozgásokat, szövet­séges légierők őrjáratozását, vala­mint a katasztrófaelhárításban és nem hadműveleti területeken a humanitárius tevékenységben való magyar részvételt. A parlament egyhangúlag fel­hatalmazta a kormányt, hogy az árvíz miatt bevezetett veszély- helyzet érvényességét, amit saját hatáskörében csak 15 napig tart­hat fenn, legkésőbb május 25-éig meghosszabbítsa. S.Á. A vártnál gyorsabb árhullám A biztosítók nem fizetnek az ártéren építkezőknek Már 15 ezren védekeznek a gátakon, de az árvízveszély ott sem csökken, ahol apad a folyó, mivel mindenütt nagyon átáztak a töltések. TISZAVIDÉK A gondot most az okozza, hogy miközben az áradás gyorsabb az előre jelzettnél az apadás nagyon lassú. A gátak átáztak, Tiszasülynél megrepedt a töltés és egy része leomlott. Itt sürgősen meg kell támasztani a gátat. Szolnoknál viszont óránként egy centit emelkedik a folyó, elérte a régi rekordot és most már 983 centiméter, hétfőn-kedden tetőzhet az ár. Csongrádnál és Szegednél az áradás a szol­nokinál is gyorsabb. A Magyar Vöröskereszt hétfőn két tonna élelmiszert és tisztítószert indít a fővárosból Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe, kedden pedig várhatóan 760 élelmiszercsomagot juttat el a Jász- Nagykun-Szolnok megyében dolgozó önkénte­seihez. Pénteken négytagú, pszichológusokból és egyetemi hallgatókból szervezett krízisszolgálat utazott Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. Feladatuk Sárospatakon és környékén az árvíz sújtotta, kitelepített, illetve befogadó lakosság pszichés gondozása. Az árvízhelyzet miatt várhatóan további kor­látozásokat kell életbe léptetni a vasútvon­alakon. Ez azt jelenti, hogy az utazóknak több vonat késésével kell számolniuk. A biztosítótársaságok álláspontja szerint azok az ügyfeleik, akiknek az épülete az árvízvédel­mi töltéstől mentett oldalon helyezkedik el, tel­jes körű kártérítésre számíthatnak az árvíz­károkkal kapcsolatban. Viszont akik hullámtér­ben, illetve nem mentett ártérben építkeztek, nem számíthatnak semmiféle kártérítésre a biz­tosítóktól. ■ Éleslátás - új szaruhártyával Évente sok száz emberen segíthetne az átültetés Ma már lehetőség van bizonyos fiatalkori és idősebb, 40-50 éves korban jelentkező öröklött szembetegségek szaruhártya-átültetéssel történő gyógyítására. Magyar- országon tavaly 356 ilyen jellegű beavatkozást végeztek. Budapest Amikor a szaruhártyát akár sérü­lés, akár veleszületett rendelle­nesség elszürkíti, a beteg a szaru­hártyán keresztül többé nem lát élesen. Veleszületett szaruhártya- görbület, a szem mechanikai sé­rülése, vagy akár korábbi, nem megfelelő technikával végzett szürke hályog elleni műtét után visszamaradt hegesedés vezethet el a szaruhártya-átültetéshez. Eh­hez a műtéthez egy elhunyt sze­mély szaruhártyáját kell eltávolí­tani, amelyet különféle vizsgála­tok után a beteg szaruhártyája helyére ültetnek be az orvosok. A korábban alkalmazott friss szaruhártya-átültetést felváltotta a donorbankok által megvizsgált, kiszűrt szaruhártyák beültetése. Az ország első szaruhártyabank- ja Budapesten, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem te­rületén kezdte meg működését, Debrecenben is létesült egy sza- ruhártyabank, ahol szintén min­den feltétel adott a donorok hepa­titisre és AIDS-re történő szűrésé­re, valamint immunológiai vizs­gálatára. A patológusok közül sokan nem tudják, hogy az egészség- ügyi törvény kivételt tesz a szaru- hártya-átültetés céljából történő szervkivétel esetén. Ekkor a pato- lógus orvosnak nem kell értesíte­nie az elhalt hozzátartozóit - fo­galmaz Bojta Zsuzsanna, az első hazai szaruhártyabank orvos­igazgatója. - Évente több száz be­teg nyerhetné vissza látását, amennyiben a törvény rendelke­zéseit mindenki egységesen értel­mezné. Ezért is tartottak tegnap egy szakmai fórumot szemorvo­sok, patológusok, egészségügyi vezetők, hogy a transzplantáció kínálta lehetőségeket minél több embernek biztosítsuk - mondta a doktornő. H. M. Kétszemélyes frakció Ragadós lehet a példa ARLAMENT Noha az Országgyűlés elnö­ke szerint nincs jogi akadá­lya a Szabó Attila és Cseh Sándor független honatyák­ból álló kétszemélyes frak­ció megalakulásának, az ügyrendi bizottság megvizs­gálja majd a kezdeménye­zést a Házszabály ren­delkezéseinek tükrében. Szabó Attila és Cseh Sándor füg­getlen országgyűlési képviselő először Szövetség Kelet-Magyar- országért (SZKM) névvel pártot, majd kétszemélyes parlamenti frakciót alapított. Míg a Debre­cenben életre hívott, állítólag több mint 200 tagot számláló pártot már bejegyezte a bíróság, a mini képviselőcsoport léte még kérdéses. Áder János ugyan azt mondta, hogy a hézagos Házszabály lehetővé teszi bár­milyen kicsi frakció alakítását, a biztonság kedvéért az ügyrendi bizottság is tárgyalni fog a do­logról. Suschman Tamás, a bizottság szocialista alelnöke nem tudta megmondani, mikor kerül sorra a téma, majd megjegyezte: fur­csa állapotot idéz elő a Házban az ilyesfajta „szaporodás”. Az új képviselőcsoportnak ugyanis nemcsak külön iroda, titkárság, tekintélyes frakcióvezetői és he­lyettesi pótlék dukál, hanem ré­szesülniük kell a bizottsági he­lyekből is. Suchman - saját el­mondása szerint - komolyan gondolkodik azon, hogy kidol­gozza az MSZP-frakció két-há- rom képviselőcsoportra osztó­dásának forgatókönyvét, hogy például a médiakuratóriumok­ban végre súlyuknak megfelelő képviselethez jussanak. A hon­atya kíváncsian várja, mit szól majd a dologhoz a most oly be­látó parlamenti elnök, Áder János. Szabó Attila, az alakuló Szö­vetség frakcióvezetője azt reméli, hogy a ciklus végéré 8-10 fősre duzzadhat a csoport. Az ex- fideszes Szabó pártjukról el­mondta: az nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is védeni fogja a Kelet-Magyarországon élők érde­keit, s ideológiamentességre tö­rekszik. Azt viszont nem árulta el, hogy kiknek a belépésére szá­mítanak még. „Válogatás nélkül nem veszünk be új embert” - tet­te hozzá. A FEB információi szerint a függetlenek közül eddig csupán Szabó Lukács volt MIÉP-es hon­atya jelezte együttműködési készségét. TAKÁCS MARIANN Miből épül autópálya? A végső kezességet az állam vállalja Budapest Bő tíz nap áll még rendel­kezésre, hogy befejeződje­nek a geodéziai munkála­tok az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszán. Azután már a „valódi” munkálatoknak kell megkezdődniük ah­hoz, hogy a kormány tíz­éves gyorsforgalmi-útháló­zat fejlesztési programja az előre meghatározott ütem­terv szerint megvalósul­hasson. A finanszírozó Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása szerint idén 50-60 milliárd forintért épül autópálya. Nem voltak igazak azok a híresz­telések, amelyek szerint további 3-4 forinttal emelkedne az üzem­anyag literenkénti ára azért, hogy az így keletkező jövedékiadó­többletbevételt autópálya-építés­re lehessen fordítani. A Pénzügy­minisztérium és az MFB közös gondozásában valóban készült egy dokumen­táció, amely nem zárta ki a ben­zináremelés lehetőségét sem, de a háttérszámítások után ezt a ja­vaslatot a kormány elvetette - tudtuk meg a szaktárcánál. A Magyar Fejlesztési Bank nem számol költségvetési forrá­sokkal, elsősorban saját forrásai­ra alapozva, majd később hitelek felvételével, kötvények kibocsá­tásával kívánja finanszírozni a gyorsforgalmi-úthálózat fejlesz­tési programot - tájékoztatta la­punkat Tamóczi László, a pénz­intézet illetékese. Az MFB fogja folyamatosan fi­nanszírozni a Nemzeti Autópá­lya Részvénytársaság működé­sét, első lépésben március végén ötmilliárd forinttal tőkésítette fel a céget. A banknál viszont az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­ügynökség Rt (ÁPV) emelt tő­két, az MFB - szintén március­ban - 18 milliárd forinttal „lett gazdagabb”. Mint megtudtuk, az ÁPV Rt további 14 milliárd fo­rinttal tőkésíti majd fel a Fejlesz­tési Bankot, de hogy erre mikor kerül sor, még nem lehet tudni, hiszen ez a privatizációs bevéte­lek függvénye. Mindenesetre a tranzakciónak legkésőbb au­gusztus 31-éig meg kell történ­nie. így a bank idén összesen 32 milliárd forint bevételhez jut az ÁPV Rt-től. A hiányzó részről, vagyis a hosszú lejáratú hitelek felvételéről egyelőre nem tudni részleteket. ___________________________________!*TS) R endőrség és Budapest Az Európa Tanács 1997-ben programot indított, hogy a kontinens rendőrei megis­merjék és főleg alkalmaz­zák az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről 1950-ben hazánkban is élet­be lépett egyezmény sza­bályait. Ezeket az elveket már nálunk is tanítják, de a mindennapi gya­korlatban, amikor a rendőrök a bűncselekmények áldozataival találkoznak, még jócskán van tennivaló. Dr. Lada Ferenc, a Belügymi­nisztérium hivatalvezetője, a program magyar munkacsoport­jának vezetője lapunknak el­mondta, hogy a Belügyminiszté­riumban, a rendőrkapitánysá­gokon áldozatvédelmi szakrefe­az emberi jog rensek dolgoznak, a megyei köz­pontokban és nagyobb városok­ban áldozatvédelemre szakoso­dott irodák működnek. Orvosi, pszichológiai ellátással, és bizto­sítási tanácsadással is segítik a rá­szorulókat. A legvitatottabb kérdés, hogy mi a véleménye a lakosságnak, a civileknek és az önkormányza­toknak a rendőrség tevékenysé­géről. A Magyar Helsinki Bizott­ság rendszeresen végez ellenőr­zéseket a hazai börtönökben, mert az emberi jogok érvényesü­lése szempontjából az egyik leg­kritikusabb helyzetben az őrizet­ben vagy előzetes letartóztatás­ban lévők vannak, hiszen a ma­gyar börtönök is túlzsúfoltak. Ta­valy Strasbourgban egy konfe­rencián ajánlást fogadtak el a kín­zás, az embertelen vagy megalá­zó büntetések megelőzésére. KOÓSTAMÁS Olyanok, mint mi voltunk Hegedűs D. Géza, a színházművészet mestere Budapest Ezekben a napokban zajlik a felvételi vizsga a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A szigorú bizottságban ott ül a Vígszínház művész-rendezője, Hegedűs D. Géza is. Az egyik fárasz­tó, úgynevezett első rosta után talál­koztunk.- Milyennek látja a mostani fiatalokat?- Visszaemlékezve a régi időkre, szerin­tem olyanok a mai fiatalok, mint mi voltunk. Lelkesek, művészetrajongók és vegyes szín­vonalon tehetségesek. Hétszázan jelentkez­tek az idén és csak egy osztályt indít a főis­kola. A saját osztályom most harmadéves, a következő, induló osztályban színpadi be­szédet tanítok majd.- Érdekes a viszonya a főiskolához, hiszen most egyszerre tanár és egyben diák is. Idén ismét diplomát vesz át, a művészeti világban hazánkban még ismeretlen doktorit.- Éppen 25 éve végeztem színészként, hét esztendeje rendezőként és most, ha minden igaz, mester leszek. Megírtam a szakdolgozatomat, Tagadópróba címen Várkonyi Zoltánról. Ő még a főiskolán fi­gyelt fel rám, harmadévesen kaptam fősze­repet a Vígszínházban. Várkonyi színidirek­torként, színészként és rendezőként is beír­ta nevét a színháztörténetbe. Azért válasz­tottam őt dolgozatom tárgyául, mert gon­dolkodásmódom, ízlésem, játékstílusom alakításában meghatározó szerepe volt. Doktori dolgozatomat amúgy a lányaimnak, a 13 éves Barbarának és a 11 éves Fanninak ajánlottam.- Mikor volt ennyi ideje kutatni?- Délelőtt rendszerint próba, délután ta­nítás, este játék az életem. Közben sporto­lok, kell az erőnlét ehhez a tempóhoz. A reggeleim a lányoké. Olyankor én készítem az ennivalót, beszélgetünk, elkísérem őket az iskolába. Éjszaka, előadás után olvasok. Nyáron rendszereztem a jegyzeteimet és ka­Doktori dolgozatot írt színművészeiből fotó: kallus rácsony előtt 52 éjszaka írtam meg a szak- dolgozatot.- Ebben az évadban mit csinál még a taní­táson és tanuláson kívül?- Először rendeztem a Pesti Színházban A mi kis városunk című darabot, majd szerepet kaptam a Kurázsi mama című produkcióban. Idén aránylag kevesebb volt a dolgom, ezért rögtijn beiratkoztam egy nívós angolnyelv­tanfolyamra. Még mindig járok vidékre verset mondani, a napokban Túrán és Makón jár­tam, április utolsó napjaiban Siófok vendége leSZek. VÁRHEGYI ANDREA r A A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom