Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-13 / 87. szám
SÍ 2000. Április 13., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE Somogyi Hírlap - 7. oldal A torinói lepel titkai A torinói lepel rejtélyei címmel tartott előadást dr. Boda László kutató a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kaposvári csoportjának legutóbbi rendezvényén.- A tudományos kutatás nagyjából 1900-tól folyik, különböző véleményekkel és azok cáfolatával. Melyek a legújabb eredmények? - kérdeztük a Pázmány Péter egyetem tanárát.- Az igazi szenzációt az jelentette, amikor orvosok, fizikusok és kémikusok a lepel belső érvei alapján mondták ki azt, hogy a lepel az első évszázadba helyezhető. A matematikus Bruno Barberis valószínűség számítása szerint szinte megdönthetetlen a valószínűsége annak, hogy a leplen Jézus Krisztus testének a rajzolata látható. Erre egyértelmű bizonyosság a lándzsával átszúrt szív helye és a töviskoszorú okozta sérülések. Nyilvánvaló, hogy 30-35 év körüli és keresztre feszített férfiről van szó. Az átszellemültségnek és alázatnak egy olyan kimondhatatlanul csodálatos arckifejezése látható a leplen, amelynek alapján egy amerikai kutató azt mondta: ez nem egy lator, nem egy gonosztevő, itt valaki mást feszítettek keresztre.- Hogyan kapcsolódott a lepelkutatók körébe?- Szerettem volna Jézus Krisztus arcának és testének a közelébe kerülni, mégpedig a tudományos kutatások segítségével. Ennek egyetlen módja van: a torinói lepel. Az eredetihez nem lehet hozzányúlni, a fényképekkel sem- ,mit sem lehet kezdeni, tehát mindig fénymásolt példányon dolgoztam. Rengeteg kísérletet végeztem, körülbelül 500 ezer forintos befektetéssel tudtam azt a sok képet előállítani, amelynek persze a jelentős része selejt lett. Viszont az igazán sikerült felvételekből összeállt egy 20-25 darabos kiállítási anyag, amivel járom az országot. Ezeknek a javát A torinói lepel életre keltésének kísérlete című könyvemben is látni lehet, ez már ott van a vatikáni múzeumban, míg az egészalakos kép a torinói múzeumban is megtekinthető.- Hol tart a kísérlet? Milyen a visszhangja eddigi kutatási eredményeinek?- 1995 októbere óta folyamatosan ezzel a kutatással foglalkozom. Eddig tizenhárom állomása volt a 25 képből álló kiállítási sorozatomnak. Augusztusban az itáliai Orvietóban megrendezik a lepel világkongresszusát, s ott előadást tartok, és a képeimet is bemutathatom. takács zoltán Keresztút a kálvárián Nyolcmillió forintba kerül a felújítás Harmadik éve folyik a kaposvári donneri kálvária felújítása. Dr. Péteri Pál pápai prelátus, a Szent Kereszt templom plébánosa elmondta: már új vakolatot kapott a kápolna, s megkezdődik a külsőbelső festés is, azután pedig a stációk helyrehozatala következik. A plébános szerint 2002-re teljesen megszépülve fogadja a híveket a kálvária, amely rekonstrukciója nyolcmillió forintra rúg. Megtudtuk: ezt az összeget minisztériumi, püspökségi támogatásból, a hívek adományaiból teremtették elő, de a kaposvári és a megyei önkormányzattól is kaptak pénzt. A kálvárián nagypénteken délután 3 órakor kezdődik a keresztút, húsvétvasárnap pedig hajnali 5 órakor veszi kezdetét a vigília szertartás. A hajnali vigíliát az idén ötödik alkalommal tartják a Kálvária-dombon. Dr. Péteri Pál azt is elmondta: áprilistól augusztusig minden hónap utolsó péntekén este fél 7-kor lesznek szent- misék a kápolnában. _______ls. H úsvét: az új élet reménysége Négy egyház papjait kérdeztük arról, mit jelent a húsvét vallási közösségük számára- A katolikus egyház legnagyobb ünnepe húsvét. Ha Jézus nem támad föl - ahogy Pál apostol mondta -, akkor semmit sem ér a hitünk, akkor még mindig bűnben élünk, megvál- tatlanok vagyunk. Krisztus is ígérte: mi is feltámadunk. Ez az igazi élettávlat. Amikor a biológiai törvények már nem lesznek érvényesek, de igazi test, szellemi test leszünk. A tűz- szentelés, a húsvéti gyertya szentelése és az új életet biztosító keresztvíz megszentelése után lesz a feltámadási szentmise és a körmenet. Virágvasárnap és Nagypénteken sok helyen előadják a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. Nagycsütörtök az oltáriszentség alapításának a napja, az utolsó vacsora emlékezete. Nagypéntek az egyedüli nap, amikor nincs szentmise, csak szertartás, passió, könyörgések és hódolat a kereszt előtt, majd a szent áldozás. Az idei, szentévi húsvét különös aktualitása az - mint ahogy erre II. János Pál pápa is felhívta a figyelmet -, hogy a sodródás helyett jó volna minél többet gondolkodni, és így megpróbálhatnánk krisztusi életet élni. A megtérésben, az újjászületésben van az igazi életreform. azt üzeni nekünk: van tovább. S nem csak a halálon túl, a halál előtt is lehet más, tartalmasabb az élet.- A húsvéti csoda azt példázza, hogy az Úr nem hagyta szentjét a múlandóság, esendőség világában, hanem kiemelte onnan. Rendkívüli horde- reje van; az új élet reménységét hordozza magában, mint ahogyan a málló magból is búza szökkenhet szárba. Rendkívül tarka-barka a világ, s nehéz kapcsolatot találni az emberekkel. A gyermekeket elkápráztatja az isteni csoda, amelyet a felnőtt sem érthet meg, mert meghaladja a gondolkodását. Aki ésszerűen elemez, apró történésekre bontja Krisztus feltámadásának eseménysorát, az nem juthat a csoda közelébe. Élő hittel lehet a Mindenhatóhoz kapcsolódni, aki nagy dolgot cselekedett; azt példázza, hogy a sír nem az elmúlásé, a végső győzelem Istené, a világ fölött állóé. Az ember felszabadult, úgy gondolja, hogy mindent lehet, s jó is, amit csinál. Van azonban rendező erő a világban, hiszen például a vasreszeléknek is igazodnia kell a mágneshez. Az ő mágnese Krisztus; az egyház tévedhet, a lelkész is tévedhet, de Krisztus mindenkor megmutatja az igaz utat. Agg József főesperes, a kaposvári Jézus Szíve templom plébánosa FOTÓ: LÁNC RÓBERT Szatmári A. Lajos református esperes, ádándl lelkész fotó: hováth- A mi egyházunk tanítása szerint a nagypénteki, kereszten szenvedő Krisztus, aki halála előtt kimondja azt is: én Istenem, elhagytál engem, ugyanaz, mint a harmadnapra feltámadó Krisztus, aki azt mondja: ne féljetek. E kettőt nem választjuk szét, és nem csupán egy győzedelmes, arany fényben ragyogó Krisztusról beszélünk, aki egy dicsőséges egyházat láttat. Az emberi élet szenvedéseit értünk vállaló Krisztusról is, aki Isten akaratának engedelmeskedve s a szenvedőkkel is mindvégig törődve eljut a keresztig. Ez az emberekkel sorsközösséget vállaló magatartás és életszemlélet meghatározó az evangélikus egyházban. A mai kor embere a legtöbb esetben megpróbálja kikerülni a szenvedést, igyekszik életéből kiszorítani minden rossz és terhes dolgot. Csakhogy ez lehetetlen. Krisztus útja a nagyhéten keresztül azt mutatja, hogy van értelmes, másokért vállalt szenvedés is. Húsvét ugyanakkor azt is jelenti, hogy a félelem és a rettegés helyett lehetséges a békesség, a megbékélés Istennel. Egy olyan világban, amely zaklatott és számos szorongást is okoz, Jézus azt mondja nekünk: Ne féljetek. Húsvét Aradi György, Balatonboglár, Hács és Somogyvámos evangélikus lelkésze FOTÓ: LANG RÓBERT Az egyházi ünnepek egymásra épülnek. Egyik sem értelmezhető a többi nélkül. Még karácsony is összefügg a húsvéttal, amikor Jézus feltámadását ünnepeljük. Minden ember azért születik, hogy éljen, de Jézus azért született, hogy meghaljon. Az Isten karácsonyi testetöltése csak a kezdet volt. Jézus három évig tartó nyilvános működése előkészíti nagypéntek és húsvét eseményeit. A megfeszítés tényével Jézus igazolja az emberek iránti szeretetet, de húsvét nélkül értelmét veszíti a nagy áldozat. Hisszük, hogy Isten valóban feltámasztotta Fiát a halálból. A hívő ember számára ez megtapasztalható valóság, mivel csak egy élővel lehet kommunikálni, és Jézus megváltható. Az egyház húsvétkor az Életet, az Élőt ünnepli, s a feltámadás reménységét is ajándékozza, hiszen Jézus azt mondta: Én élek, és ti is élni fogtok. Mi, keresztyén hívő emberek ezzel a reménységgel, bizalommal tekintünk előre. Ezzel a többlettel szeretnénk szolgálni, kezet nyújtani a süllyedők felé, bátorítani a reményvesztetteket. Van segítség, mert Jézus él! Az összeállítást készítették: _______________LŐRINCZ SÁNDOR, BlRÓ FERENC, CZENE ATTILA S zuhánszky István kaposvári metodista lelkéSZ FOTÓ: LANG Hírek VÁLASZTÓ EVANGÉLIKUSOK. A hét végén megtartotta választási közgyűlését a kaposvári evangélikus egyházközség. Az újonnan alakuló nyugati egyházkerület püspökének Smi- déliusz Zoltán somogy-zalai esperest, egyházkerületi felügyelőnek dr. Weltler Jánost javasolták. A hívek voksai alapján az esperesi hely várományosa Szemerei János kaposvári lelkész, egyházmegyei felügyelőnek pedig Nagybocskai Tamást jelölték. (Is) ÉLET A LÉLEKBEN. Nagyba jómban is megszervezték a közelmúltban az Élet a Lélekben szemináriumot. Kilenc héten át a helybeli és a környékbeli hívek közül harmincán gyűltek össze a plébánia közösségi házában, ahol elmélkedések hangzottak el és kiscsoportos beszélgetések folytak. A szemináriumot, ami ötven személlyel indult, Keczely Károly, kétújfalusi plébános vezette; s a jövő héten szerdán ő mutatja be az intenzív lelkigyakorlat végét jelző, úgynevezett küldetési misét is. (Is) HELYREÁLLÍTÁS. Megkezdődött a nagyatádi zsidó temető kerítésének építése, és folyamatosan teszik rendbe a tönkre tett síremlékeket is. A helyreállítás költségeit a nagyatádi önkormányzat és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szervezete finanszírozza. (Is) KONFIRMÁLÓK KÖTCSÉN. Tizenegy fiatal konfirmál húsvét vasárnapján a kötcsei evangélikus gyülekezetben. A kétszázhúsz lelket számláló közösségben évtizedek óta most a legmagasabb a konfirmandusok száma. (bf) ZSIDÓ ÖRÖMÜNNEP. A zsidóság egyik legnagyobb örömünnepe, az egyiptomi kivonulásra emlékeztető Peszach, ami április 19-én köszönt be. A kaposvári hitközség tagjai a hagyományok szerint a pécsi hitközséggel együtt rendezik meg a zsidó húsvétként emlegetett örömünnep első estéjét, a szédert, ami héberül rendet jelent. (Is) BÖJTI PASSIÓ-SOROZAT. A nagyhéten - április 19 és 21 között Hácson, Somogyvámoson, Balatonbogláron, Balatonszárszón, Kötcsén, Tabon és Siófokon - mutatják be passió játék keretében Jézus Krisztus szenvedéseinek történetét az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói. A böjti sorozat alkalmain a nagytarcsai Jubilate Énekkar közreműködik, (bf) Szélesebbre tárják a templomok kapuját Az emberek már kevésbé érzik fontosnak felekezeti hovatartozás szerinti családi gyökereiket. Egyre több példa van arra, hogy fontosabb számukra egy adott közösség szellemisége és vonzereje. Ez azt is jelenti, hogy az egyházak egyre inkább sajátos versenyhelyzetbe kerülnek - állította Bellái Zoltán kaposvári református lelkész.- A változó világ a papoktól is azt követeli, hogy hagyományos egyházi szolgálat követelményein túl szervezőkészséggel, sőt közösségük menedzseléséhez szükséges ismeretekkel is felvértezzék magukat. Mennyire készítik fel az egyetemek a leendő lelkészeket az új kihívásokra ?- A kisebb teológiákon, így Pápán tapasztalhatóak ilyen törekvések, ám a két nagy református intézmény, a budapesti és a debreceni mintha nem ebben a világban élne. Az ezekből korábban hozzánk került segédlelkészeknek fogalmuk sem volt a való életről, egy gyülekezet mindennapjairól vagy kivált a mai faluról. Álomvilágban éltek. Úgy gondolták, hogy elég kiírni a templom ajtajára, mikor lesz az istentisztelet, és máris gyülekeznek a hívek. Márpedig ez így már nem működik. Amerikában járva tapasztaltam, s bár első pillantásra ijesztő volt, az élet nálunk is ebbe az irányba fejlődik: a helyi egyházi közösségek versenyeztek a hívekért. Az emberek megszokták, ha egy áruház jobbat, igényeiknek megfelelőbbet kínál, oda mennek. Ezt a választási igényt pedig idővel kiterjesztik az egyházakra is. Nevezhetjük ezt földhözragadt gondolkodásnak az egyházak szempontjából, mégis ez a valóság. Az emberek már kevéssé érzik fontosnak egyházi családi gyökereiket, sokkal inkább azt, hogy milyen egy közösség szellemisége, emberi kohéziója. Az egyik amerikai tós- városban egy fiatal házaspár vendége voltam, ahol a férfi baptista, a feleség metodista, ugyanakkor mindketten a református egyház presbiterei voltak. Értetlenkedésemre elmondták: amikor a településre kerültek, végigjárták az ottani hét templomot, s a tapasztaltak alapján úgy döntöttek, számukra a református gyülekezet a legvonzóbb. Egyszerűen bejelentkeztek, s ott senki sem kérdezte egyházi múltjukat. Ki-ki oda mehet, ahol megtalálja a helyét.- Valamiféle átjáró folyosó nyílik tehát az egyházak között?- Ennek a jeleit már Magyarországon is láthatjuk. A mi templomunkban például évente 6-7 olyan esküvő van, ahol egyik házasulandó fél sem református. Ebben emberi kötődések vagy az adott közösség vonzereje játszanak szerepet. Ezek a házaspárok vélhetően nem nagyszüleik templomába viszik majd a gyermekeiket, hanem hozzánk. S persze nyilván ugyanígy vannak ezzel a katolikusok vagy az evangélikusok is: meglehet az ő híveik között is vannak, akik eredendően reformátusok voltak. Iskolánkba is hoznak gyerekeket más vallású családok. A felső tagozat kezdésekor indul a felekezeti hitoktatás, s akkor a szülőknek nyilatkozniuk kell. A tapasztalatok szerint az elsőben gyermekét katolikusnak megjelölő szülők harmada négy év múltán református hittanra íratja be a tanulót. Ilyenkor persze megkérdezzük: miért? A leggyakoribb válasz: az egyházzal voltaképpen annyi kapcsolata van, amennyire az iskolai évek alatt a gyerekein keresztül szert tett. így ezt a kötődést akarja tovább erősíteni.- Mi befolyásolhatja voltaképpen az egyházak közötti vonzerőverseny kimenetelét?- Az adott egyház működése, stílusa, a közösség légköre vagy a pap egyéniségének sugárzása. Szerintem - s ez főként a városokra érvényes - az a gyülekezet lesz életképes, ahol - még ha sokan vannak is - bensőségessé, meleg hangulatúvá, személyhez szólóvá tudják tenni a közös alkalmakat. Egyre kevésbé fog működni az, hogy magunkra csukjuk az ajtót és éljük saját egyházunk életét. Eljön a pillanat, amikor az emberek ismét elkezdenek vágyódni a közösség után, s hovatovább az egyházi gyülekezetek lesznek az egyetlenek, ahol közösségi élet folyik. Amerikában a gyülekezeteken belül számos kisebb csoport működik, a harangjáték-együttestől a színjátszókörig, ahol tó-ki megtalálja a társaságát. Barátságok szövődnek, a családok elkezdenek újra összejámi... Újra kinyitják egymás előtt az ajtót. Ahhoz, hogy ez a folyamat meginduljon, nálunk is szélesebbre kell tárni a templomok kapuját.- E folyamatban nyilván helyet követelnek a kisegyházak, szekták is.- Igen, ráadásul egy ilyen kis közösségben még inkább képesek figyelni az egyénre, könnyebben megvalósítják a személyes gondoskodást. Más kérdés, hogy a Magyarországon előforduló ilyen kis csoportok esetében ez az odafigyelés erőszakos, már-már dresszúra jellegű. Ez pedig sokakat inkább taszít, mint vonz. BÍRÓ FERENC
