Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-12 / 86. szám

2. oldal - Somogyi Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. ÁPRILIS 12., SZERDA | ŰRI Újabb építkezések Jeruzsálem Az izraeli kormány jóváhagyta, hogy újabb kétszáz lakás épül­jön a Golán-fennsíkon, miután ismét megakadtak a szíriai-iz- raeli béketárgyalások. Az izraeli miniszterelnöki hi­vatal minisztere közölte, hogy amíg a szíriaiak kemény és hajt­hatatlan álláspontot képvisel­nek, addig nincs értelme tár­gyalni, és lehetővé kell tenni a Golán-fennsíkon élőknek, hogy gazdaságilag fejlődhessenek és letelepedhessenek. Az újabb építkezéseket nem sokkal azelőtt jelentették be, hogy Barak izraeli kormányfő és Clinton amerikai elnök a kö­zel-keleti békefolyamat felgyor­sításáról kezd tárgyalásokat Washingtonban.____________■ Bécs kezdeményezett Budapest Nem lesz külpolitikailag káros hatása Schüssel április 27-ei lá­togatásának - jelentette ki Martonyi János. A külügymi­niszter újságírók előtt utalt arra, hogy osztrák kezdeményezésre kerül sor a kancellár budapesti útjára. A magyar kormányfő ennek alapján kifejezésre juttatta azt a készségét, hogy rövid munkalá­togatás keretében kész fogadni a kancellárt. Arra a kérdésére, nem félő-e, hogy Schüssel kan­cellár meghívását az uniós tag­államok rossz néven veszik, és ez akadályozhatja vagy hátrál­tathatja Magyarország uniós csatlakozását, Martonyi János azt felelte: nem hiszi, hogy en­nek bármiféle ilyen hatása len­ne. Magyarország - nem lévén tagállam - csak kétoldalú kap­csolatokat tarthat fenn a szom- szédos ország képviselőivel. ■ Kártérítés az utasoknak Brüsszel Az Európai Unió központi szer­vei elfogadták azt a javaslatot, hogy a jövőben azok, akik a re­pülőtársaság hibájából lekésik a csatlakozást, jóvátételként 20-80 ezer forintnak megfelelő összeget kapjanak. Ráadásul meg kell téríteni számukra a re­pülőjegy árát. Halálos repülő- baleset után (átszámítva) több mint ötmülió forint jár - 14 na­pon belül - a hátramaradottak­nak. Csomag elvesztése miatt, vagy ha a járat túlfoglalása kö­vetkeztében az utas lemarad, ugyancsak „méltányos össze­get” kap a kárvallott. Késés ese­tén az utasnak joga van ingyen telefonálni vagy faxolni, hogy értesítse családját vagy azokat, akik számítottak a menetrend szerinti megérkezésére. feb Szerzetesnek állnak a kicsik A dalai láma kimenekíti Tibétből a gyerekeket Tibet harmadik legmagasabb vallási méltósága, a 14 éves karmapa láma - kijátszva kínai őrei éberségét - kalandos úton Indiába menekült. Újdelhi Évente mintegy 1500 tibeti gyer­mek jut el az észak-indiai Dharam-salába, hogy buddhista szerzetesnek álljon. Itt mintegy harmincezer tibeti menekült él, a költségeket részben az indiai kor­mány, részben a nemzetközi se­gélyszervezetek sora állja. A helyszín nem véletlen: itt van a hazájából már régen elmenekült legmagasabb tibeti egyházi mél­tóság, a dalai láma székhelye. A menekülés sokszor tragédiá­ba torkollik. Egy Geleg nevű kisfi­úra a közelmúltban amerikai hegymászók találtak rá az egyik hágónál, a Nangpánál. Nepál fő­városába, Katmanduba vitték a félig már megfagyott gyermeket, ahol az orvosok amputálták cson­tig feketére üszkösödött lábát. A kórházban ezt már megszokták. Sok hasonló állapotban lévő tibe­ti gyermeken próbálnak - válta­kozó sikerrel - segíteni. Arról nincs adat, hányán halnak bele a menekülés viszontagságaiba. A menekülő kisfiúk - és elvétve egy-egy kislány - olyan szülők gyermekei, akik úgy érzik: a kínai megszállás alatt otthon a kicsik nem kaphatnak megfelelő vallá­sos nevelést. Amikor a menekülés mellett döntenek, azt is tudják, hogy a kaland életveszélyes. Az 5-40 főből álló csoportokat a leg­nagyobb titokban állítják össze, és indítják el irdatlan magassá­gokban, úttalan utakon India felé. Kizárólag a legnehezebb idő­szakban, a téli hatalmas hóban, borzalmas hidegben mernek ne­kivágni az útnak, mert csak ilyen­kor van esélyük arra, hogy a ha­tárőrök a meleg őrbódéból ki se dugják orrukat. Már arra is volt példa, hogy egy tibeti nő menekülés közben megszülte gyermekét, majd a kis­dedet rábízta a csoportra, ő maga pedig visszatért hazájába. Csak­nem biztosra vehető, hogy aki el­hagyta otthonát, soha többé nem térhet vissza, soha többé nem lát­ja családját. Még telefonálni sem tudnak: Tibetnek a harmadik év­ezred küszöbén sincs telefon-ösz- szeköttetése Indiával. HARMAT ENDRE TÖMÖTT SOROK A TEMETŐBEN. Rengetegen keresték fel Enver Hodzsa tiranai sírját az albán diktá­tor halálának 15. évfordulóján. Még gyerekek is lerótták kegyeletület: helyi szokás szerint megcsókolták a sírra terített hatalmas fényképet. ______________________________________________fotó: feb/reuters KO FI ANNAN HAVANNÁBAN. Fidel Castro államfő fogadta az ENSZ-főtitkárt, aki a kubai fővárosban részt vesz a 77-ek csoportjának tanácskozásán. A 77-ek csoportját azzal a céllal hozták létre 1964-ben, hogy elősegítse a Dél országai között a gazdasági együttműködést. A hetvenhét alapító tagállamon kívül később számos más ország is csatlakozott a csoporthoz, így most már 133 országot tömörít a szervezet. ____________________________________________________________________________________________________FOTÓ, FEB/RBVmW Móri Josiro különös útja Japáni útjának második napján Göncz Árpád a tokiói parlamentben tett látogatást, ahol a felsőházban megemlítette: Magyar- országon is felmerült a kétkamarás parla­ment gondolata. _______ Tokió A köztársasági elnök tegnap este Móri Josiro ja­pán kormányfővel tárgyalt, aki díszvacsorát adott a tiszteletére. A minap hivatalába lépett japán politikusnak Göncz Árpád az el­ső külföldi vendége. A szigetországban legalább akkora figyelem övezi a ma­gyar államfő útját, mint a frissen kine­vezett miniszterelnök személyét. Mórit, aki hétesztendősen élte meg Japán kapitulációját 1945-ben, nem a szumó és a többi hagyományos nem­zeti sport vonzotta, hanem - az ameri­kai befolyás növekedésének megfelelő­en - a rögbi. Állóképességére szükség is lesz, hiszen válságos időszakban került Japán kor­mányfői posztjára. Elődjének, Keizo Obucsinak egészségi állapota éppen a túlhajtott munka kö­vetkeztében rendült meg. Móri útja persze nem közvetlenül a rögbi­pályáról vezetett e fontos tisztségbe. Az egyetem elvégzése után polgármester apja tanácsára rö­vid ideig újságíróskodott, de 1969-től már a kor­mányzó Liberális-Demokrata Párt parlamenti képviselője. Sok erényét tartják nyilván: jó kapcsolat­teremtő, szónokként is szeretik, képes az átlag­ember nyelvén szólni, ennek ellenére soha sem akart a legelső vonalba kerülni. Há­romszor betöltött ugyan miniszteri posztokat, volt oktatásügyi, építésügyi valamint kereskedelmi miniszter, párt­jának főtitkárává is megválasztották, de leginkább Obucsi árnyékában tevé­kenykedett. A legutóbbi kormánykoalí­ció „főépítésze” volt: ő kövezte ki a buddhista Komeito párttal való szövet­ség útját. Ilyen előzmények után jelöl­ték miniszterelnöknek, annak ellenére, hogy gazdag belpolitikai tapasztalataival szemben, a külpolitikában nemigen járatos. _________irétii O rbán Viktorra várva Felfokozott izgalommal ír a román sajtó Orbán Viktor pénteki romániai látogatásáról, amelyen egyes értesülések szerint a két ország közti alapszerződés ügyét is felveti. Bukarest A magyar kormányfő bukaresti útja előtt Székelyudvarhelyre küldte „buzogányát” - írja az Evenimentul zilei, idézve Várhe­gyi Attilát, a Fidesz országos vá­lasztmányának elnökét. Az ál­lamtitkár Udvarhelyen ugyanis a román újság szerint kijelentette: a magyar-román alapszerződés valós szándék és őszinte háttér nélkül aláírt papír, megkötése a romániai magyarság akarata el­lenére történt, Hom-lliescu-pak- tumnak kellene nevezni a doku­mentumot. Az Evenimentul zilei jelzi a román fél fenntartásait a Csíkszeredái konzulátus létesíté­se kapcsán is. A Transilvania jurnal szerint Bukarestben Orbán Viktor felve­ti a ciánszennyezés felelősségé­nek kérdését. A lap a román kör­nyezetvédelmi minisztérium for­rásaira hivatkozva hárommilli- árd forintnyi magyar követelés­ről tud. A cikk ironikus címében az szerepel, hogy a magyarok ezt a kártérítést „halban kaphat­ják meg”. A Cotidianul hírül ad­ta, hogy gyűjtés indul a buda­pesti Gozsdu-vagyon visszaszer­zésének perköltségeire. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a ma­gyar-román alapszerződés nem paktum, a kérdés ennél jóval bonyolultabb. Várhegyi Attila, a Fidesz Or­szágos Választmánya elnöké­nek székelyudvarhelyi kijelen­tése kapcsán Markó Béla el­mondta, hogy az alapszerző­déssel Romániában nemcsak Iliescu akkori államfő, hanem majdnem mindenki egyetértett. Ez alól csak maga az RMDSZ és az erősen nacionalista román pártok jelentettek kivételt. Markó szerint az RMDSZ akko­ri kifogásai utólag jogosnak bi­zonyultak, de ezek kevésbé érintik az alapszerződésbe fog­lalt elveket és megoldásokat. Az Unió és Oroszország Moszkva nem ellenzi a keleti bővítést Luxembourg Nem akarjuk becsapni ma­gunk mögött a nemzetközi szervezetek ajtaját - jelen­tette ki Igor Ivanov. Az orosz diplomácia irányítójá­nak Luxembourgban, az Európai Unió külügyminisztereinek soros ülésén tett kijelentését óvatos elégtétellel fogadta a Brüsszeli Bi­zottság. Igor Ivanov korábban jó­val nyersebb hangot ütött meg, kárhoztatya a másik nagy európai integrációs szervezet döntését. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlése ugyanis a múlt héten fölfüggesz­tette az orosz képviselők szavaza­ti jogát a csecsen háború miatt. Az Európai Unió azonban nem készül egyelőre emiatt konkrét büntetőintézkedésekre, ám Ivanovnak Luxembourgban ismét értésére adták: nem végte­len az a türelem, amellyel a Ti­zenötök várják, hogy az új orosz elnök, Vlagyimir Putyin politikai megoldást találjon a csecsen konfliktusra. Az Európai Uniót ettől függet­lenül is foglalkoztatja, hogy Oroszország megszeg több, vele kötött kereskedelmi szerződést, és a Tizenötök emiatt készek más területen is olyan szigorral eljárni, mint amikor az orosz acélimportot korlátozták a közel­múltban. A tagországok külügy­miniszterei egyébként az Euró­pai Unió bővítési terveit is ismer­tették orosz kollégájukkal. A ta­nácskozás résztvevői egyetértet­tek abban, hogy a kontinens sta­bilitásának és biztonságának ki- terjesztése közös érdekük. Oroszország soha nem ellenezte az Európai Unió keleti bővítését, ellentétben a NATO-éval. ■ Hírek röviden Waldner fenyegetőzik Az osztrák külügyminiszter asszony kilátásba helyezte, hogy orszá­ga megnehezíti az unió munkáját, ha kirekesztik a belső információ- áramlásból. Ferrero-Waldner kijelentette, ha nem adják meg nekik a kellő felvilágosítást, akkor Ausztria részéről lelassul a döntéshozata­li folyamat, ami az egész szervezet munkájára kihat. A bejelentésre azután került sor, miután az osztrák nagykövetet nem hívták meg ar­ra a párizsi értekezletre, amelyen ismertették, hogy milyen progra­mot készítettek elő a következő fél évre, a franciák uniós elnökségé­nek idejére. Kivándorló romák A cseh kormány közelebbről meg nem határozott intézkedéseket ter­vez a roma kivándorlás visszaszorítására - jelentette be Milos Zeman miniszterelnök, miután a belga kormány figyelmeztette Prágát, nyugtalan amiatt, hogy az év eleje óta növekszik a Csehországból származó menekültstátust kérők száma. Emlékezetes, hogy Brüsszel pár napja Szlovákiával szemben állította vissza a vízumkényszert, pontosan a menekült jogért folyamodó cigányok miatt. Csehország belgiumi nagykövete szerint a cseheket ugyan ez nem fenyegeti, de látni kell, hogy a két nemzet szokásai és jogrendszerük nagyon is ha­sonló, ideértve a cigányok megítélését is. Konzerválják a szegénységet Utcai zavargások fenyegetik a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Washingtonba tervezett tanácskozását: a hivatalos megnyitó előtt tüntetőket tartóztatott le a rendőrség. Mintegy 60 környezetvédelmi, emberi jogi és vallási szervezet demonstrációkat hirdetett az egész hétre. Céljuk az, hogy ugyanúgy megbénítsák a mostani fórumok munkáját, mint ahogy a seattle-i miniszteri találkozót sikerült megza­varniuk decemberben. A tüntetők szerint a pénzügyi szervezetek a gazdag országok, a nemzetközi monopóliumok érdekeit képviselik, miközben konzerválják a szegénységet az elmaradott országokban. Tüntetés a sajtóért Több mint tízezer ember tüntetett a független sajtóért és a szólássza­badságért a jugoszláviai Nis városában. A tüntetés közvetlen előzmé­nye az volt, hogy súlyos pénzbüntetésre ítéltek egy helyi lapot, amely a katonai behívások számának emelkedéséről írt. A megmoz­dulás szónokai arról beszéltek, hogy Milosevics erőszakot alkalmaz­hat a kisebb jugoszláviai tagköztársaság, a belgrádi vezetéssel szem­benálló Montenegró ellen. Szlovák reform A szlovák kormány jóváhagyta a közigazgatási reformról szóló terve­zetet. A pozsonyi rendkívüli ülésen hozott határozat szerint gyökere­sen megváltoztatják a Meciar-kabinet által teremtett helyzetet, így a re­formkoncepció a központi jogköröket az önkormányzatokhoz utalja át. Dzurinda miniszterelnök kijelentette, hogy a tervezet nemcsak a polgárokat szolgálja, hanem igazodik az EU elvárásaihoz is. _______■

Next

/
Oldalképek
Tartalom