Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-08 / 83. szám
• • 2000. április 9. ★ ARCKÉP ★ 7 A TABOR NÉLKÜLI ^MTÁBORNOK Király Béla katona. Külsőségeiben és szemléletében egyaránt a legmagasabb rendfokozatú magyar tábornokok egyike. Több amerikai egyetemen volt a hadtörténet professzora, most pedig Orbán Viktor miniszterelnök személyi megbízottja a haderő- reform belső munkájában. K. B.: — A feladatom az, hogy dolgozzak... — mondja lakoni- kus rövidséggel.- Milyen hadsereget képzel el Magyarországon? K. B.: — Zsoldos hadsereget semmiképpen, mert a nagyon gazdag és kiforrott, öreg demokráciák hadseregformája ez. Amikor azt mondja a propaganda, hogy a zsoldos hadsereg nem drágább, elhallgatja a tartalék- képzés költségeit. Egy zsoldos hadsereg ugyanis nem képez tartalékokat, és kiöregszik. A trianoni békeszerződés után Magyarországra nemcsak azért volt rákényszerítve a zsoldos hadsereg, hogy minimális számban maximálhassák a honvédség létszámát, hanem azért is, mert így legalább tíz évig kellett minden katonának szolgálnia. Azzal, hogy nem képződhetett tartalék, elérték, hogy egy mozgósítás vagy vészhelyzet esetén ugyanannyi katona állt csak rendelkezésre, mint békeidőben. Olyan hadsereg kell Magyarországon, amelyben a tisztikar erkölcsi magatartása, magas fokú tudása, elkötelezettsége biztosíték arra, hogy a gyerekekkel úgy bánnak, mint a polgártársakkal. Vannak olyan funkciók, amelyekre hat hónap alatt nem lehet kiképezni senkit. Erre szolgál a szerződéses katona. A hadseregben három karakterisztikus csoport van. Az elsőbe a hivatásos tiszti és tiszthelyettesi kar tartozik, amelyben a tiszthelyettesek számát lényegesen növelni kell. A másodikba a sorozott katonák, akik a hadsereg gerincét alkotják, a harmadikba pedig a szerződéses katonák, akik nem tekintik hivatásnak a katonásdit, de jól fizetik őket, és jó bánásmóddal, érdekes munkakörben eltöltenek hat-hét évet a hadseregnél. Szóval a hivatásos hadsereg ellen foggal-körömmel küzdők, arra nincs szükségünk. — Mekkora a tábora ennek a hadseregnek? K. B.: — Nekem nincs táborom, nekem munkám van. Dolgozom. Egy kicsit többet, mint az ember 88 éves korában dolgozni szokott. Nem szervezek tábort, követőket. Oda teszem a hatóság elé a javaslatot, megindokolom, hogy miért, s ha tetszik, elfogadják, ha nem, akkor elutasítják. Szeretem ebben a munkában, hogy nekem nincs végrehajtási felelősségem. Mtti — Tehát tanulmányt készít, amelyet odaad a miniszterelnöknek? K. B.: — Borzasztóan szoros határidőt kaptam. 1989-ben, a fordulat előtt fölállították a honvédség parancsnokságát, s az nem volt a Honvédelmi Minisztérium hatáskörében. Abszurdum. Ez ellen én az első parlamenti ciklusban küzdöttem, képviselőként is, de nem sikerült megváltoztatni. Tudott, hogy több ezer hivatásos tiszt lesz létszám fölötti. Ezt úgy kell rendezni, hogy a tisztek ne azt érezzék, utcára tették őket, hanem azt, hogy maximálisan gondoskodnak róluk. Azért, hogy ne szakadjon meg a kapcsolatuk a hadsereggel, évente kell tartani továbbképző tanfolyamokat. Ezt is elfogadta a miniszterelnök, s úgy tudom, hogy valamilyen nagyobb tiszti gyűlésen bejelenti majd, hogy melyek azok a pontok, amelyekkel tisztességüket, büszkeségüket nem sérti a megoldás. Átszervezés pénz nélkül? Vagy önnek számolni nem kell...? K. B.: — Számolnom nem kell. Az tudott, hogy a költségvetés majdnem megduplázódik. Rengeteg dolog változik, például megszűnnek helyőrségek, laktanyákat bővítenék, tiszti, tiszthelyettesi lakásokat újítanak fel. Orbán Viktor a NATO- ba belépésünkkor azt mondta: „Azt akarjuk, hogy a nemzetünk jól érezze magát Európában, de a honban is jól akarjuk magunkat érezni.” Ez a mondás nekem nagyon tetszik. A legfontosabb, hogy a honvédnek ugyanolyan személyiségi jogai legyenek, mint a tábornoknak. A honvéd emberi méltósága jottányival sem kisebb, mint a legmagasabb beosztású tiszteké. Mill — Ezen a télen — sok egyéb mellett — az is kiderült, hogy eléggé lepusztult állapotban van a magyar hadsereg. Technikailag és anyagilag is. K. B.: — A honvédség mostoha gyerek. Ha valahol lehetett szorítani, az a honvédség volt. Volt olyan őrült kijelentés is, hogy nincs a hadseregre szükség. Mindezt akkor, amikor a terror- támadások és a gyilkolások tömege folyik a Balkánon. A hadsereget vissza kell fogadni a kormány és nemzet édes gyerekévé, és meg kell adni azt, ami neki jár. A legfontosabb a személyi méltósághoz való jog. A katona magyar polgár, aki egyenruhát visel. Volt egy amerikai barátom, akinek jogában állt egy itteni laktanyába bemenni. Azt mondta nekem: tudod, ha pisilni kellett volna, inkább a bokorba megyek, mint a katonaság toalettjébe. Ez egy kicsit durva, de rámutat a lé nyegre. EJ3 - Az a hadseregkép, amelyet az imént felvázolt, létezik már, vagy a világon létező hadseregképekből állított össze egyet? K. B.: — Hadsereg-szervezési tapasztalatom itthoni és amerikai is van. Háborúban és békében szerzett. A Magyar Honvédség nem hasonlítható össze egy nyugati demokrácia hadseregével. Itt hatalmas központi szervek vannak, s az arány borzasztóan egészségtelen a központi vezetés és azok között, akik a fegyvert hordják. Nagy az aránytalanság a harcoló és a kiszolgáló csapatok között is, ez előnytelen a hadsereg ütőképessége szempontjából. A hadsereg kiképzésével nincs nagy baj, annak ellenére, hogy a katonák nem vidámak. E3~ Térítés nélkül végzi ezt a munkát. Olyan jól áll anyagilag, hogy megengedheti magának? K. B.: — Az amerikai nyugdíjamból élek. És meg tudok élni belőle. Ha pénzt kérnék a tanácsokért, lesülne az arcomról a bőr. Szenvedélyesen csinálom ezt, úgy látszik, ez a katonaéle- tem hattyúdala. H31 — Milyen volt ez a katonaélet? Névjegy K. B.: — Amin egy katona átmehetett, azon én átmentem. A Horthy-hadseregben közkatonaként kezdtem. Soha életemben nem akartam katona lenni. Állatorvosnak készültem. Apám hiába mondta, hogy őrült vagyok. Abban az időben nem volt egyetemi ösztöndíj, ott mindent fizetni kellett. Az apám vasutasfiúként bekényszerített a vasúthoz. Az első vizsgán megbuktam: nem vagyok színvak, de a MÁV-nak az voltam. Kidobott az orvos, elméleti vizsgára már nem is mehettem. így aztán a barátaimmal bevonultunk katonának, hogy a hadsereget gyorsan letudjuk. Ott viszont kezdtem beleszeretni: nekem a szervezőmunka tetszett nagyon. Akkor történt az, hogy Somogy megyének volt egy lu- dovikás ösztöndíja. Arra az apám bekényszerített. Megparancsolták, hogy pályázzak, így lettem ludovikás. A Ludovikán már jeles tanuló voltam, mert érdekelt a hadtörténelem, a szervezés. Ha már bent voltam, mentem a vezérkari iskolába is. Utána vezérkari tisztként dolgoztam, s az már élvezet volt. Ha valaki pökhendi disznó volt, azért volt neki élvezet, mert százados létére parancsolhatott egy ezredesnek. Nekem azért volt érdekes, mert nagy felelősségű terveket csinálhattam. Voltam háborúban is. Mint vezérkari tiszt, megúszhattam volna, de az volt az érzésem, hogy a somogyi bakának háborúba kell menni, én nem bújok el az asztal alá. Három nagy csatában vettem részt: a Donnál, a Dnyeszternél és a Tiszánál. Megtettem a kötelességemet, és magas kitüntetéseket kaptam. Amikor a nyilasok jöttek, akkor viszont ellenállást szerveztem. Átmentem a szovjetekhez. Ott nagyon hamar két rangot ugrottam, alezredes lettem és megint kiképzési osztályvezető. 1950-ben én alapítottam meg a mai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet. Tanítottam, szerveztem, élveztem. Letartóztattak. Akkor is egyenruhában maradtam: rabegyenruhában. Ott tanultam ' Született: 1912. «Pjj^pál Algimnáziumban érettségizett. csatlakozott Kethly AnnahLsbourgban a forradalmi távcsőt ^ . könyveit. ------—• b ele, hogy haza ne küldjék, bolsevista kézbe ne kerüljön, mert elviszik Moszkvába. Nagy Ferenccel ketten voltunk, akik kiálltunk amellett, hogy a szent koronának otthon van a helye. A kongresszusnak az a bizottsága, amelyik ebben határozott, meghallgatta a magyarokat. A terem tele volt konzervatív magyarokkal, tüntettek ellenünk. De sikerült meggyőznünk a bizottságot. Akik ellenezték, azok tizenketten voltak. A bizottság azt kérte: válasszanak maguk közül egy-két embert, aki a szószóló lesz. Nem tudtak megegyezni, mind a tizenketten szólni akartak. Mivel mind a két tábornak ugyanannyi idő jutott, a tizenkettő közül egyikük sem tudta befejezni a mondókáját, s ha volt is ott érv, az nem került elő. Mi ketten Nagy Ferenccel viszont kifejthettük álláspontunkat, és ez döntő volt az ügyben, de nem mi voltunk a kezdeményezők. Haza először a Imre temetésére jöttem. — Mikor döntötte el, hogy hazajön? K. B.: — Attól kezdve én hazajártam volna, de Soros György 1989-ben azt mondta, szervezzem meg, hogy minden pártból vigyünk ki embereket, hogy tanulmányozzák, miként történik a demokratikus választás. Hazajöttem, megválasztottak országgyűlési képviselőnek, és csinálom a könyveket. A 104. kötet megy most a nyomdába, s a millenniumi év végére még 14 jelenik meg, s egy CD-ROM-on rajta vannak a legfontosabb' könyveink teljes szövegei, Szent Istvántól egészen a mai napig, még a rendszerváltozás utáni idő is. Nem propagandát írunk, hanem igazságot. Ezért kelendőek a könyveink. Rendelik egyetemek, nyilvános könyvtárak, s nem egy-egy kötetet, hanem a sorozatot. E29 — Térjünk vissza a katonaéletre. Amikor hazajött, előléptették? K. B.: — Először visszaadták a vezérőrnagyi rendfokozatomat, amit háromszor vettek el. Amikor elítéltek, közhonvéd lettem. 1956-ban egyedüli voltam, akit Nagy Imre hirtelen rehabilitálta- tott, és mint vezérőrnagyot nevezett ki Budapest parancsnokává. 1957-ben megint elvették. 1990- ben harmadszor kaptam vissza. A rehabilitáció után két rendfokozatot ugrottam: vezérezredes tettem. IMltfli — A vezérezredesi rendfokozattal ön a legmagasabb rangú katona? K. B.: — Fodor Lajos is vezérezredes. kflllÉ — Ketten? K. B.: — Ennél magasabb rendfokozat nincs a honvédségnél. Kercza Imre meg angolul, a halálraítéltek zárkájában. Volt egy angolszótár, azzal járkáltam a zárkában, és tanultam a szavakat. Egyszer nyílik az ajtó, szól az őr: mondja, mit csinál maga? Angolul tanulok — feleltem. Azt kérdi: minek, hiszen akasztjuk magát? IkWíH — Mi volt a bűne? K. B.: — Egy szovjet tanácsadó arra jött rá, hogy én nem vagyok kritikátlan szovjetszolga. Próbára tett. Azt akarta, hogy tartóztassam le az egyik legjobb barátomat. Nem voltam hajlandó. Ez a pofa intézte el a letartóztatásomat. Négy évig halálraítélt voltam, s aztán jött a forradalom. Amerikában hadtörténelmet és hadtudományt tanítottam 32 évig. Az amerikai vezérkari iskolának professzora vagyok ma is. E£a — Ön az egyik kezdeményezője volt annak, hogy a szent korona hazakerüljön. K. B.: — Rengeteg kezdeményezője volt, de sok ellendrukkere is. A magyar konzervatív, vagy ha tetszik, reakciós emigráció borzasztó energiát fektetett
