Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-08 / 83. szám
2000. április 9. ★ RIPORT ★ 5 Karády Katalin? A Münchner illustrierte március 7-i számában írta, hogy a „magyar Rita Hayworth”, Karády Kató filmsztár és Lantos Olivér magyar rádióénekes a „népi demokrácia” elől menekülve megérkeztek Salzburgba. A művészek helyzete a német lap szerint lehetetlenné vált hazájukban. A képaláírás szerint Karády továbbutazik az Egyesült Államokba. í Politik Dle Hay-worlh Ungarns“, Filmstar Kató Karrady, w g und der ungarische Radiosinger Olivér Lantos sind aul der Flndit aus der .Volksdemokratie“ in Salzburg etngetrolten. Sie bezeichnen die Verhlltnisse lür die Künstler in Ihrer Heimat als .unerträglich“. Kalo Karrady geht nach den Vereinigten Slaalen. (Rieder) gyot, Karády hivatalos vőlegényét valóban letartóztatták a németek, de a magyar kormány kérésére Szombathelyi Ferenccel és Kádár Gyulával együtt Újszászy vezérőrnagyot is elengedték. Karádyt aztán újra letartóztatták és három hónapig maradt a Gestapo fogságában. A Zrínyi utcai börtönben a szomszédos cellában azért zsúfoltak össze nyolc embert, hogy Karády egyedül lehessen a 200-asban. Más protekciója viszont nem volt, ahogy ő emlékezett „ütöttek, vertek naponta, agyba-főbe vertek. Hiába vallattak, nekem nem volt mit bevallanom, nem volt mit elárulnom, mert nem tettem mást, segítettem...” Addig is, míg Újszászy nem tudta Karádyt kihozatni a börtönből, próbált minél több embert kimenteni, járt a svéd követségen, beszélt Raoul Wal- lenberggel, s persze együttműködtek. Hogy mindennek csak az emberbaráti szeretet volt az alapja, Újszászy hivatalból dolgozott az angoloknak, vagy a szovjetek utasítására járt be a védett házakba, ez ugyancsak nem lett utóbb felderítve. Egy biztos, amikor a háború végén személyesen Tolbuhin marsallnak adta meg magát, a szovjetek magukkal vitték. Aztán két évvel később Farkas Mihály kérésére átadták a szerveződő államvédelmi hatóságnak, s egy külön szalonkocsiban lépte át a magyar-szovjet határt, vagyis megadták neki a tiszteletet. És egy ideig Péter Gáborék is tisztelettel bántak vele. Nincs rá tanú, hogy Karádyval találkozott, de az biztos, hogy Péter Gábor útján küldött neki egy csokor virágot és egy pezsgőt. Szemtanúk szerint annyit mondott: „Kató tudni fogja, hogy én küldtem”. A háború után minden megváltozott. Karády feleslegessé vált, színpadra engedték, de ott nem érezte magát igazán jól. Film viszont kevés készült, vampokra pedig egyáltalán nem volt szükség. Egyébként sztárokra sem. Nem is találta a helyét, a Forró mezők című filmben meg is bukott. A vidéket járta, de ezt nagyon megalázónak érezte, ahogy utóbb Kelecsényi László idézi remek életrajzában, azt mesélte, hogy kocsmákban kellett énekelnie. Sokan csodálkoztak, hogy 1951-ig nyugta volt, pedig hívták külföldre. El is indult Lantos Olivérrel. Hogy azután hogyan kerültek ki Ausztriába, annak is több verziója van. Lantos egyébként ugyancsak nagy sztár volt, a rádióban állandóan játszották, rengeteg lemeze jelent meg, fellépett a Royalban, az Arizónában és a Moulin Rouge-ban is. Ők mindenesetre mindenkinek azt mesélték, hogy vidéki fellépésre utaztak, amikor Lantos észrevette, hogy Karády sokkal több ruhát csomagol, mint máskor. Rájött, hogy Karády hosszabb útra készül, s megkérte, hadd tartson vele. Karády nem mondott nemet, vagyis magával vitte. A pletyka szerint egyébként nem csak kollégák voltak. Elbeszélésük szerint kalandos útjuk volt, teherautóval és gyalog mentek, egyszer el is fogták őket, de aztán átjutottak a határon. Farkas Vladimir, aki akkor a katonai hírszerzés helyettes főnöke volt, állítja, hogy még 1951-ben is működött embercsempész-hálózat Magyarországon. Karádyt szerinte egy salzburgi székhellyel dolgozó csempész vitte ki. A másik verzió szerint Újszászy tábornok kérése volt, hogy engedjék ki a színésznőt. Nos, ez legalább olyan meseszerű, mint az előző. Az extábornok ugyanis nem volt abban a helyzetben. Amikor a szovjetek átadták Péter Gábornak Újszászyt, háziőrizetben volt egy villában és az Állam- védelmi Központ volt vezetője segített Péternek, hogy megszervezze az ÁVO-t. Hogy utána mi történt vele, erről csak mendemondák vannak. Elméletileg az sem kizárható, hogy visszavitték a Szovjetunióba, „Nem voltam kém” A Hamvadó cigarettavég album sikere után az ÉS (Élet és Irodalom) megszólaltatta Karády Katalint, s mióta a színésznő elhagyta Magyarországot, ez volt az egyetlen hosszabb interjú, a többi próbálkozás mind hamvába holt. Ám hiába kérdezett Mezei András költő, a válaszok meglehetősen hiányosak voltak. Vagy egyáltalán nem válaszolt a kérdésre, vagy csak börtönélményeiről mesélt. Újszászyra például többször rákérdezett Mezei, de mindössze annyit mondott róla, hogy „a vőlegényem volt négy éven át". Egyetlen legendát cáfolt csak meg, azt, hogy nem kémkedett sem az angoloknak, sem másoknak. Adóvevője sem volt, sőt azt sem tudja, mi a leadó. „Segítettem, bújtattam, hiszen három lakásom volt akkoriban, s ha már elvittek valakit, utánamentem, és kihoztam Kistarcsáról.” Névjegy Karády Katalin (1912, Budapest-1990, New York) A ’30-as évek végén fedezték fel; a Pesti, a Víg- és a Fővárosi Operett Színházban játszott. Dalaival és filmjeivel a legnagyobb sztárok közé emelkedett. 1994 őszén a Gestapo letartóztatta. 1951-től külföldön, az Egyesült Államokban élt. Legismertebb filmjei: Halálos tavasz (1939), Erzsébet királyné (1940), A szűz és a gödölye (1941), Külvárosi őrszoba (1942), Szíriusz (1942), Valamit visz a víz (1943), Machita (1943). ám ennek nincs értelme. Elte- hette láb alól az ÁVO is, miután már nem volt hasznukra. És az is megtörténhetett, amit volt ávósok meséltek, hogy ők átadták Újszászyt a katpolnak, vagyis a HM katonapolitikai osztályának, és ők verték agyon. Többet sajnos a még élő szemtanúktól sem lehet megtudni. Mindenesetre Karády sorsát inkább az dönthette el, hogy nem volt rá szükség, tehát mindenki jobban járt, ha a határon túl tudta. így aztán alighanem a hivatalos szervek tudtával, sőt segítségével lépte át a határt. Hogy ez pofonegyszerű módon történt, vagy kötöttek volna valamilyen alkut, nos, ezt talán sose fogjuk megtudni. A New York-i évekről Karády sosem beszélt, de hát nem is nagyon lett volna miről, hiszen egy kalapszalonban unalmasan telnek a napok. Ha Magyarországról érkeztek ismerősök, velük elbeszélgetett egy estét a régi időkről, de ő sosem mesélt a saját titkairól. Dalia László Nagy-Kálózy Eszter a díva- G. Dénes Györggyel volt egy közös barátunk, Fényes Szabolcs, aki sokat mesélt, és Zsüü esetéről is beszámolt. A szerzővel is többször beszélgettem sorsának alakulásáról, ez adta az ötletet - mondja Bacsó Péter, aki a forgatókönyvet is maga írta. - Elég rossz alvó vagyok, s mindig hajnalban születnek az ötleteim. Úgy öt évvel ezelőtt is ekkor villant be, hogy most tudnék Zsüü történetéről egy jó filmet készíteni. Mostanra a pénz is összejött rá. A film három emberről szól: a tehetséges zsidó slágerszerzőről, akit összehoz a sors a nagy színészővel, őt pedig szerelmi kapcsolat fűz Magyarország egyik nagyhatalmú emberéhez, a kémelhárítás főnökéhez. A rendező azt mutatja be, ahogy hármuk sorsa összefonódott. Karády Bacsó Péter ősszel filmet forgat Karádyról, Zsütiről és Újszászyról. Katalinnak problémája támad a neki komponált új dalok szövegeivel, ezért Újszászy tábornokkal - egy tankon - hazahozatja a szerzőt az ukrajnai hómezőkről. 1944-ben mindannyiukat elhurcolták a németek, s a rendezőt nagyon megfogta, ahogy Zsüti, ez a túlélés Paganinijének nevezett kisember tartotta a lelket a tábornokban, hogy elviselje ezt a szörnyűséget. A film a rendező korábbi alkotásaihoz hasonlóan mint a Tanú vagy a Te rongyos élet - tele lesz tragikomikus jelenetekkel, no és sok dallal, hiszen egy énekes színésznőről szól. Zsütit a filmben Sütinek hívják, s Rudolf Péter formálja meg az alakját. A tábornokot Cserhalmi György eleveníti meg, a leghosszabb ideig azonban a filmbéli Karády Katalin kiválasztása tartott.- Rengeteg próbafelvételt csináltam - meséli Bacsó Péter. - Nem volt könnyű a választás. Végül összehívtam a barátaimat, akiknek bízom az ítéletében, hiszen a próbafelvétel légköre is befolyásolja az embert, én pedig objektív döntést akartam hozni. Ám ők is úgy látták, amint magam is gondoltam, hogy Nagy-Kálózy Eszter a legalkalmasabb a szerep eljátszására. N agy-Kálózy Eszter sokáig nem akarta elhinni, hogy Bacsó filmjében ő játssza Karádyt.- Túl sokáig vártam erre a szerepre, hiszen az első próbafelvételek - melyeken egy dalt kellett beöltözve elénekelni - másfél éve készültek. Természetesen nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy én kapom a szerepet. Karády Katalin benne él mindenkiben, most is itt van közöttünk - az arca, a hangja bárki számára ismerős. Frizurával, sminkkel sok minden megoldható, de a szemem, a kezem az enyém. Nem vagyok babonás, de annyira tek. A januári újabb próbafelvételen már jele- izgultam, hogy el sem olvastam a forgatóköny- netet kellett előadni, én erre készülve is csak vet addig, amíg nem született meg a döntés, egy-két szűkebb részt vettem ki belőle. Azóta meg azért is, hogy ne tudjam meg, mit veszi- persze végigolvastam. Háziszerzője voltam G. Dénes Györgynek az életét mentette meg Karády Katalin, amikor hazahozatta a munkatáborból. Zsüti - ahogyan sokan nevezték s nevezik ma is - írta a színész-énekesnő legtöbb dalának szövegét.- Háziszerzője voltam, azokat a dalszövegeket is odaadta nekem, hogy nézzem át s javítsam ki, amelyeket mások írtak neki - idézi fel Karády Katalinnal való kapcsolatát G. Dénes György. Szerinte olyan tehetséges énekes, mint amilyen a színésznő volt, százévenként születik.- Szerencsére akkor erőm teljében voltam, ám a művésznővel és - a számokat Karády Katalinnak be is tanító - Horváth Jenő zeneszerzővel alkotott trióban az én szerepem volt a legkevesebb - szerénykedik a szövegíró, hozzátéve azért, hogy jobb a Juventus focicsapatában játszani a legnagyobb sztárokkal, alacsonyabb szinten, mint egy kis csapatban a legjobbnak lenni. Karády nem számított adófizető mintapolgárnak, s egy alkalommal felkereste az adóhatóság egyik alkalmazottja. Azzal az ajánlattal állt elő, hogy megad a művésznőnek minden kedvezményt - a büntetés elengedését, részletfizetést, csökkentett kamatot - a hátraléka befizetésére, ha az általa írt szöveget énekeim fogja. A művésznő belement az alkuba, Zsüti megigazította a szöveget, hogy „röppenjen, csengjen”, s készen is volt a Drágám, te vagy az első nagy szerelmem kezdetű dal, amely hamar népszerű lett - így az adóhivatalnok is megdicsőülhetett.- Én tartozom hálával a művésznőnek, mert ő többet tett értem, hiszen nemegyszer mentette meg az életemet - mondja G. Dénes György. Bacsó Péter leendő filmjének örül, de jobban szeretné, ha a történet nem róla szólna. Egy újságíró barátja mutatta be Karády Katalinnak, mindkettőjüket meghívta ebédre. A színésznő abban az időben még nem volt akkora sztár. Zsüti rögtön ott helyben írt neki egy nótát, amellyel a művésznő egy hét múlva már a Zeneakadémián lépett fel.- Szem nem maradt szárazon, amikor énekelt, csodálatos jelenség volt. A Hamvadó cigarettavéget kikényszerítette belőlem. Akármilyen számot írtam ugyanis neki, elénekelte, sikerre vitte, de mindig mondta, hogy jobbat tudsz ennél. Az egyetlen ember volt az országban, aki bízott bennem. S amikor kezébe adta a Hamvadó cigarettavég szövegét, úgy reagált rá, hogy ez már majdnem... Tíz évvel ezelőtt Zsütinek szerzői estje volt a Magyar Televízióban. A szövegíró hiába kérte Karády Katalint, hogy tisztelje meg a műsort a jelenlétével, nem jött haza. Azt szeretném, ha mindig olyannak látnának Pesten, ahogy elmentem, nem pedig egy kövér néninek - indokolta hajthatatlan- ságát a művésznő. Vigaszul küldött Zsütinek egy kalapot. A címzett, akinek szövegeit egykor a fél ország énekelte, tréfásan ezt írta a válaszlevelében a színésznőnek: „Kár, hogy nem ékszerüzleted van.” K. Tóth László * , i >
