Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-08 / 57. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 8., Szerda Kifogyhatatlan erőforrás Mosdós fölött beborult az ég. Az egészségügy honi viszonyaihoz képest kiegyensúlyozott gazdál­kodást folytató intézmény likvidi­tási gondokkal küszködik. A külső körülményeket figyelembe véve az a csoda, hogy eddig bírták. Az idén azonban nemesek az elégte­len finanszírozás, hanem a szo­kottnál nagyobb vírusinvázió is hozzájárult, hogy kiadásaik meg­haladják a keretet. A krónikus, el­sősorban légúti betegek kezelésé­re szakosodott kórházban több beteget kezeltek szövődmények­kel, mint az előző években. Olya­nokat, akiknek legyöngült szerve­zete segítség nélkül nem tudta le­győzni a súlyos betegséget. S a gyógyszerek - elsősorban az anti­biotikumok - alaposan, 100 millió forint fölötti összegre növelték a gyógyszerkiadásokat. S akkor még nem szóltunk a különleges anyagcsere- vagy daganatos beteg­ségeknél használatos drága medi­cinákról, amiket nem nélkülözhet­nek a ritka kórban szenvedők. Őket ugyanis az ország minden ré­széből fogadják. Jönnek is szép számmal Szegedtől Sátoraljaújhe­lyig és Pécsig, sok településről. És nemcsak a drága gyógyszerért. Mosdósnak ugyanis a jó levegőn kívül van néhány s pénzben ki nem fejezhető értéke. Ilyen a dol­gozóinak szaktudása, embersége. Ez ad hitet azoknak az ápolóknak, akik szegényes felszereléssel, de annál nagyobb odaadással végzik munkájukat. Ha kell, pizsamát ad­nak a betegre, s ha kell, letörlik a kínverítéket a haldokló homloká­ról. Mert Mosdós sok embernek nemcsak az ápolást és gyógyírt nyújtó kórház, hanem végállomás is. Nem közömbös, milyen életél­ményekkel távozik. Aki egyszer is látta már azt a küzdelmet, amit egy óriás labdára hasalva a levegő­ért kapkodó kisgyerekek vívnak fi­atal gyógytornászuk segítségével vagy annak a tüdőgyógyásznak az ujját, amelybe halálfélelmükben szinte naponta beleharapnak a hörgőtükrözésen átesők, az érti meg igazán, miért is küzd Mos­dós. A pénz nagyon fontos. A jö­vőt azonban csak arra a humán energiára építhetik, amely úgy tet- szik, kifogyhatatlan. ______várnai E lfogyott Gyergyai aszúja A tokaji elfogyott, a szivar még megvan fotós kovács tibor Horváth Éva 1933-ban született, s 1953-ban a kaposvári közgazdasági szak- középiskolában érettségizett. Tíz évig Kaszában és Nagybajomban volt bérel­számoló. 1964 éta Nagybajom könyvtárosa. Nagybajom Horváth Éva könyvtáros gon­dozza Gyergyai Albert sírját. Az Állami- és háromszoros Baumgarten-díjas író, műfor­dító szülőfalujában nyugszik, Nagybajomban, ahol díszpol­gárrá választották. A nagy­község könyvtára őrzi a nevét és a Gyergyai-díj, amit az is­kolában osztanak ki a legte­hetségesebb gyerekek között. A Sárközy-kúriában csak né­hány személyes tárgy idézi alakját, köztük az 1937-ben kapott francia Becsületrend. Horváth Éva ma is elérzéke- nyülve beszél a professzorról, aki az ötvenes-hatvanas évek­ben is sok nyarát töltötte Nagy­bajomban, s amelyről oly szeretettel ír az Anyám meg a falum és A Falutól a városig című könyveiben. Mint mondta: Gyergyai édesanyja halála után is rendre visszatért a piactéren lakó tej-csamokosékhoz, aho­va Horváthék is bejáratosak voltak. Onnan az ismeretség, meg a könyvtárból, ahol 1964 óta fogadja olvasóit a mosolygós, ősz hajú asszony.- Csodálatos ember volt, akit nagyon lehetett szeretni. Sokat tanultam tőle - emlékezik Horváth Éva. - Színházról, könyvekről és írókról csevegett velem. Illyésről és Zelkről nem azt mondta, hogy milyen írók-költők, hanem hogy egyikük minek mutogatja magát oly gyakran, a másik meg minek kártyázik és jár a lóversenyekre. Ő maga szolidan élt, s kerülte a nyilvánosságot. Ezért nem is enge­dett filmet forgatni magáról. Ki nem állhatta, ha faggatták. Azt mondta: egy tudós írjon vagy alkos­son, a színészek szerepeljenek csak a médiában. Anyámmal egyébként - mindig kedvenc mézes süteményét sütötte, aminek receptjét az ő édes­anyja is ismerte - inkább a főzésről, a lecsókészí­tésről, a sült libamájról beszélt, meg a virágokról. Gyergyai Albertet budapesti lakásában is gyak­ran meglátogatták Horváthék. Szeretetüket érezte, s ezért elhalmozta őket ajándékkal. Franciaország­ból való nyakkendőt, márkás szivart küldött a szü­lőknek, fiatal védencének pedig egy csillogó szín­házi táskát. Egészen a közelmúltig megvolt még a 64-es évjáratú tokaji is, amit tőle kaptak.- Pécsen az egyetemen tanít egyik legkedve­sebb olvasóm, dr. Milbacher Róbert, aki hazaláto­gatott Nagybajomba, s én - hogy gratuláljak az egyetemi katedrához - feláldoztam Gyergyai toka­jiját. Igaz, előkészítettem egy másik, nemrég palac­kozott üveget is, hátha rossz lesz a bor, de nem volt annak semmi baja. Könyvekre terelődik a szó. Horváth Éva szenve­déllyel beszél arról, hogy a Háború és béke után az Anyám meg a falum és A falutól a városig című regények a kedvencei, s a Falusi temető című no­vella, amely a bajomi zsidótemetőről szól. Megtu­dom azt is: a megrögzött agglegény szinte minde­nét szétosztotta. A könyvtárnak egy Balzac-soroza- tot ajándékozott. Többet is adott volna, de gyűjte­ményének java francia nyelvű kötetekből állt, azoknak meg nemigen vették volna hasznát Nagy­bajomban. Egyébként az iskola javára tett alapít­vány alaptőkéjét az Anyám meg a falum szerzői díjának a fele - tízezer forint - jelentette. A másik tízezret a Táncsics gimnáziumnak adta, ahol érett­ségizett. Ez a hetvenes években volt, amikor ugyan többet ért ez a pénz, de az irodalomtörté­nészt az anyagiak soha nem foglalkoztatták. Soka­kon próbált sejteni. Az ötvenes években például szatyorban hordta az egyetemistáknak az enniva­lót, s kedvenc tanítványait olykor étterembe hívta egy-egy ebédre, vacsorára. Később, amikor már nehezen mozdult budapesti lakásából, egy ideig a tanítványai gondozták az aszkéta életet élő tudóst. Gyergyai sírját Horváth Éva vigyázza-gondozza; erre most fedlapot készíttet az önkormányzat. Ami­kor a könyvtáros kiballag a nagybajomi temetőbe - nem titkolja -, az apró mécsek mellett még „beszél­get” is a professzorral, aki ugyan nem szeretett poli­tizálni, de mindenről volt véleménye. S nem tudja, mit szólna hozzá, hogy a könyvtárból még a best­seller- és a krimiolvasókat is elrabolják a tévés szap­panoperák. Horváth Éva bánja, hogy soha nem merte meg­kérdezni Gyergyaitól: miért nem vállalta zsidósá­gát, s miért keresztelkedett ki 18 évesen. S azt is, hogy a halála előtti hónapokban - hiába ajánlotta fel - nem fogadta el Bibliáját. ______lörincz Sándor M egszondázzák a csornaiakat Csoma kosság véleményét az ügyben, nek az összesítése után mondja ki----------- ---------- ugyanis hosszú távon - mivel nem a testület, hogy megmaradnak-e a A polgármesteri hivatalban és a fa- megfelelő a finanszírozás - nem saját jegyzőnél vagy csatlakozza- lu minden üzletében ládát helyez- biztos, hogy elbír egy önálló hiva- nak a körjegyzőséghez. A képese­tek el. Ide kell bedobni a helybeli- talt a kis település. A csornaiakhoz lök figyelembe veszik a lakosság eknek írásos véleményüket: egyet- eljuttattak egy levelet, s abban a szándékát, jóllehet azzal ellenke- értenek-e azzal, hogy Csoma a körjegyzőség előnyeit és hátránya- ző véleményt is kialakíthatnak, hi- nagyberki körjegyzőséghez csatla- it is feltüntették. A voksokat márci- szén ők emelik fel a kezüket, ha kozzon. A képviselő-testület us 15-ig kell bedobni-névtelenül- szavazniuk kell ez ügyben, ugyanis úgy döntött: kérjék ki a la- a ládába. Ezeknek a vélemények- __________________________t*. Hí rek ECSENY EGÉSZSÉGTERVE. Háromszázhatvanezer forintot nyert a So­ros-alapítványtól az ecsenyi önkormányzat a községi egészségterv elké­szítésére. A pályázatot Skodáné Pécsi Diána védőnő készítette, és ő han­golja össze a programokat, amelyeknek a keretében játszóteret is kialakí­tanak az óvoda területén, s jut pénz az úszásoktatásra is. (Is) BÁL A SOMOGYSÁRDI GYEREKEKÉRT. Százhúszezer forint tiszta bevétele volt a szülők-nevelők báljának Somogysárdon. A Noszlopy Gás­pár Általános Iskola diákönkormányzata és szülői munkaközössége szer­vezte a jótékonysági bált, amelynek a nyereségét erdei iskolai táborozta­tásra, tanulmányi kirándulásra és gyermekprogramokra fordítják. (Is) JÁKÓ ÚTTERVEK. A Jákó-Kiskorpád közötti összekötőút tervére remél támogatást a Sapard programtól a két önkormányzat. Az öt kilométeres szakaszból 3,5 kilométer nem szilárd burkolatú. A beruházás 140-160 millió forintra rúg. (Is) TOVÁBB KORSZERŰSÍTIK. Jelenleg tizenkét főt foglalkoztat a Pannonobst kft kiskorpádi hűtőháza, de a szezonban ennek a létszámnak a többszörösét is alkalmazza a cég. Legutóbb 250 tonna körtét és ezer tonna almát tároltak, az almából még 260 tonnányi van a hűtőházban, amelyet egy ulóval, azaz egy modem tárolóval is ellátnak. (Is)_______m V árják a jussukat Elkeseredést és bizonytalanságot okoz a szövetkezet megszűnése fotó: kovács tibor Nagyberki Megkezdődött a visszaszám­lálás a Kapos Völgye szövet­kezetben: a végelszámolást készíti elő egy bizottság. A ta­gok nem örülnek a végnek, de belátják: berekföldön nem lehet nyereségesen termelni. Pedig gondoskodniuk kell a terület megmunkálásáról.- Voltam én itt már minden, csak akasztott ember nem - mondta Kálozdi József, aki 1987 óta itt kere­si meg a kenyerét. - Lakatosként, kombájnosként dolgoztam leg­utóbb. Maradnék szívesen, de pénz nélkül fölösleges. Tilmann Zoltán traktoros tizen­két éve szegődött ide. S panaszko­dott: az utóbbi időben már úgy volt, két napot dolgoztak, egy hetet álltak. Nem volt gázolaj, az öreg gé­peket állandóan javítani kell. A tagok közül többen azért zsör­tölődtek: csak 22 500 forintot kap­tak, ami nettó 17 ezret ér, s a hétvé­gi munkákat sem fizették ki. Most meg előbb-utóbb menniük kell. Abban reménykednek: talán má­sutt szükség lesz a munkájukra. Pető Istvánnak 23,9 aranykoro­nányi földje van benn. Megjegyez­te: talán semmire nem lehet hasz­nálni, mert rossz helyen van. A nyugdíjas férfi 20 évig dolgozott a téeszben; 15 évig keverőmester volt. Hat községet láttak el abrak­kal; a hetvenes években még 6-10 ezer hízót neveltek évente. Ez már régen a múlté. Pető István azon do­hog: a kárpótlással csak az ügyes­kedők és az ügyvédek jártak jól, de mi lesz a sok szerencsétlen, munka nélkül maradt melóssal? Parragh Imrétől, a szövetkezet elnökétől megtudtuk: 1996-tól megszűnt az állattenyésztési főága­zat, s három éve a kőbányai Borház kft-nek adták át hasznosításra az ültetvényt. 1,6 millió forintos a be- hajtatlan tartozásuk. Egy kaposvári vállalkozó 840 ezer forinttal, egy helybeli gazda pedig 3 millió forint­tal tartozik a szövetkezetnek, amely viszont 60-65 millió forintos adósságot görget maga előtt. Az egyetlen út a végelszámolás előké­szítése, ami fájdalmasan érintette a szövetkezet elnökét is; több mint harminc éve fiatal agrárszakember­ként jött Nagyberkibe és nagy sze­repe volt a szövetkezet fejlesztésé­ben. Huszonkét évig dolgozott fő- agronómusként, az utóbbi nyolc évben a szövetkezet elnöke. Most a vagyontárgyakat leltározzák, s érté­kesítik, hogy ki tudják fizetni az el­maradt béreket. lörincz A magzat hangját is hallatják Az egészségkultúra fejlesztése és a nem kívánt terhesség, az abortuszok megelőzése érde­kében igen nagy szükség len­ne az egészségtan kötelező tantárgyként való oktatására. A nélkülözhetetlen alapisme­reteket korán, már gyer­mekként el kellene sajátítani. Dr. Andrásofszky Barna, a mosdósi kórház nyugalmazott igazgatója, a Magyar Égészségügyi Társaság el­nöke mondta ezt az Orvos és az abortusz címmel Budapesten tartott háromnapos konferencia után. Ezt a nézetét erősítették a társaság, a Pacem in Utero (Béke az anyaméh­ben), valamint az Alfa Magzat- és Csecsemővédő Szövetség részvéte­lével megrendezett eszmecsere ta­pasztalatai is.- Az egészségtan önálló tantárgy­ként való oktatását, sajnos, nem tá­mogatják az Oktatási Minisztérium illetékesei. Úgy vélik, minden peda­gógusnak kötelessége átadni ezeket az ismereteket. Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter már 1928- ban utasítást adott az egészségtan oktatására. A tudatlanság ugyanis felelőtlenséget szül, és súlyos erköl­csi következményekkel jár. A kábí­tószertől vagy alkoholtól kábult ti­zenévesek nem tudják fölmérni en­nek a jelentőségét. A kis településen élő fiatalokhoz pedig nem mindig jut el a megfelelő ismeret.- Az orvos és az abortusz eseté­ben milyen egyezségre jutottak?- Elfogadtuk a dr. Boda Domokos gyermekgyógyász professzor által előterjesztett javaslatot. Az a lénye­ge: az abortuszról az orvos nem dönthet, csak javaslatot tehet az el­végzésére. Ezt szigorú szakmai kontrollal kiválasztott egészségügyi indokok alapján teheti, s a követ­kezményeiről fel kell világosítania a terhes nőt. A döntés az anya és az apa közös joga kell legyen. A társa­ság azt javasolta: a veszélyhelyzet­ről csak a családvédelmi szolgálat igazolása alapján lehessen dönteni. Összességében pedig úgy foglal­tunk állást - ezt dr. Lábodi Tamás volt alkotmányjogász is támogatta -, hogy az élet a fogantatással kez­dődik; a magzat élethez való joga megelőzi az anya önrendelkezési jogát. Figyelemre méltó adatot tett közzé dr. Pusztai Erzsébet politikai államtitkár. A szülő nők és az abor­tusz kapcsola­tát elemezve ki­mutatta: a leg­több művi ter­hességmegsza­kítást a házas­ságban élő nők körében végzik. Ezért tulajdoní­Dr. Andrásofszky Barna 1924. április 25-én született Szilágynagyfaluban. A kolozsvári és a budapesti orvostudományi egyetemen tanult. 1951-ben szerzett orvosi diplomát. 1955-ben gyermekgyógyász. 1959-ben gyermek-. 1972-ben felnőtt tüdő­gyógyász-szakvizsgát tett. 1959-1973-lg a mosdósi kórház Igaz­gatója. A Magyar Egészségügyi Társaság elnöke. Felesége orvos: három gyermeke és hat unokája van. tunk nagy jelentőséget a döntésben az apa véleményének is.- Megtagadhatja-e az orvos az abortusz elvégzésé?- A jogszabály szerint minden kórház köteles biztosítani az abor­tusz elvégzésének feltételeit. De az orvost egyénileg nem kötelezhetik a beavatkozásra. Mi azt javasoltuk: erre a célra megyénként jelöljenek ki egy kórházat.- Lesz-e folytatása az eszmecseré­nek?- Egy héten belül ismét összeül a társaság, hogy a konferencián elfo­gadott elképzeléseinket a döntésho­zók tudomására hozzuk. Előkészít­jük azt az emlékülést, melyet a ma­gyar közegészségügy lakócsai szü­letésű, világhírű tudósának, a száz éve elhunyt Fodor József tiszteleté­re szervezünk, és azt a konferenciát is, amelyet Somogy demográfiai helyzetéről tartunk. várnai ágnes Jád rózsakertje SOMOGYJÁD Száznegyvennégy történelmi személyiségről és eseményről elnevezett rózsa virul a nyáron az általános iskola és a főút köz­ti tisztáson. A pompás virágok töveit a törökbálinti Márk Ger­gely, a neves rózsakertész aján­dékozta az önkormányzatnak. A 38 fajta rózsatő többek között szentek, költők és írók, történé­szek nevét viseli. Szirmot bont itt az Illyés Gyula és László Gyu­la, valamint a mohácsi vész em­lékére földbe helyezett rózsatő. Márk Gergely maga is megtekin­tette az önkormányzat szándéka szerint millenniumi nemzeti emlékparknak szánt területet; ennek szomszédságában játszó­teret alakítanak ki. A rózsane­mesítő előadást is tartott a park leendő gondozóinak, akiknek munkáját a szakkörös kisdiákok is segítik. ________________yá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom