Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-07 / 56. szám
1TŐ SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete _________________Kiemelt feladat a szociális ellátás __________________ B eszédes számok A megyei-városi könyvtár bővítése az év egyik nagy beruházása Nincs tökéletes költségvetés, de még jó is csak annyi van, mint a fehér holló. A pénzügyi egyensúly megtartása évről- évre nehezebb. Ezért nő az előkészítést végzők, a döntést hozók és a végrehajtást szervezők együttes felelőssége. Mindig gyanús, ha valamit bonyolultan tálalnak. Ezért a költségvetésünk indoklásánál különösen ügyeltünk a világos, egyértelmű fogalmazásra. Aki már olvasott ilyen cseppet sem lebilincselő előterjesztést, az tudja, hogy mit érnek az érthető mondatok. A fő célunk, hogy az ez évi költségvetés is a négyéves programunk megvalósulását segítse, folytatva az előző évi eredményes tevékenységet. Elsődleges az intézményeink működtetése, amit bizonyít, hogy a 12 milliárd 587 millió forintos főösszeg 85 százalékát - ez 370 millió forinttal több, mint az elmúlt évben - is erre fordítjuk. 46 intézményünk 23 településen működik. Amikor sorsukról, támogatásukról döntünk, akkor egyrészt a több mint 11 ezer ellátottra, a 42 ezer betegre, a 26 és fél ezer diákra gondolunk, másrészt arra az 5200 dolgozóra és legalább ennyi családra, akiknek megélhetést biztosítanak munkahelyeink. A felújításra tervezett források másfélszeresére emelkedése jelzi a gazda felelősségét, a szükségeshez képesti jelentős elmaradás pedig a halmozódó feszültségek mutatója. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a lehető legteljesebb mértékben elismerjük dolgozóink munkáját. Az egyes intézményeinknél 5-16 százalékos béremelésre adtunk lehetőséget január elsejétől úgy, hogy közben nem éltünk a létszámleépítések kényszerével. Mindez 152 millió forint többlettámogatást igényelt. Az önkormányzatok többségénél megszokott, hogy hitel nélkül lehetetlen gazdálkodni. Az igazi kihívást az jelenti, hogy a hitelfelvétel évről évre ne emelkedjen, ahogy mondják, az adósságspirál ne kapjon el bennünket. Ez már csak azért sem könnyű feladat, mert az állami támogatást (a normatívákat) 660 millió forinttal kell kiegészítenünk. Van olyan intézményünk, amelyet a normatíva 81 százalékából tudunk működtetni, de olyan is, amelyet 273 százalékra kell kiegészítenünk. Arra azonban ügyelünk, hogy a saját bevételek növelésében érdekeltek legyenek azáltal is, hogy azt nem vonjuk el. Néhány számmal érzékeltetném, hogy mekkora összeget fordítunk az egyes területek működtetésére. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeink 665 millió forint, a fiatalkorúak egészség- ügyi gyógyellátását végző intézményeink 575 millió forint támogatást kapnak. Szociális ellátásra 740 millió forintot fordítunk, középiskoláink pedig 1,6 milliárd forint működési támogatással indulnak. Két kórházunk kiadási főösszege meghaladja a 4,5 milliárd forintot, ami a teljes költségvetésünk 36 százaléka. A Kaposi Mór Kórház működtetése például napi 10 millió forintba kerül. Az önként vállalt feladatok sokszínűsége bizonyítja, hogy nekünk fontos az is, hogy számos érték kapjon így egy kis hátszelet a legkisebb településeken is. Több mint 230 millió forintból jut a kultúrára és a sportra, a kaposvári színházra, a tavaszi fesztiválra és a turisztikára, a millenniumi rendezvényekre és kiadványokra, a templomok felújítására és kiemelt eseményekre, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók jutalmazására, a nyugdíjasok és a diákok közösségeire, a cigány szervezetekre és a rendőrség működésének segítésére, az ország- gyűlési képviselők irodájára, valamint a civil szerveződések működtetésére és így tovább. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a beruházásokról. Jelentős állami támogatással fejeződik be a Kaposi Mór Megyei Kórház régi sebészetének felújítása, kezdődhet el a Megyei-Városi Könyvtár bővítése, illetve esélyünk van a kórház műtéti tömbje rekonstrukciójának indítására is. E fejlesztés a 2000-es évben közel 2 milliárd forint beruházási forrást igényel. Mindez amit itt most leírtam, csak szemelvény egy bonyolult és a kívülálló számára unalmas műfajból, a költségvetésből. De nem is az a lényeges, hogy megmagyarázzuk a néha megmagyarázhatat- lant, hanem az, hogy akivel kapcsolatba kerülünk, személy, település, vagy intézmény, a szolgáltatásokból érezze, nem egy statisztikai szám, hanem partner, gondjának megoldása nekünk is fontos. DR. QYENESEI ISTVÁN a megyei közgyűlés elnöke Megbízhatóság és minőség Somogy Megye Önkormányzata tavaly május 25-én tartott közgyűlésén fogadta el négy évre szóló középtávú programját. Ebben célként határozta meg - többek között - a professzionális hivatali munka megvalósítását. Annak megállapítása mellett, hogy a megyei közgyűlés hivatala rendkívüli értéket képvisel, fontosnak ítélte meg, hogy még jobban kiaknázzuk a hivatalban rejlő humán tartalékokat, törekedjünk a professzionális munkavégzésre, növeljük az elismertséget és a tekintélyt. A fő cél megvalósítása érdekében a hivatal az első lépést megtette. A döntést követő harmadik héten megkezdődött a feladat végrehajtása, amely során alig több mint hét hónap alatt megszerveztük és bevezettük - a megyei önkormányzatok közül az országban elsőként - a minőségirányítási rendszert. Egy erre hivatott európai szervezet által kiadott tanúsítvány értelmében Somogy Megye Önkormányzati Hivatala a területi közigazgatás és közszolgáltatás tevékenységi körben minősített rendszerben látja el feladatát. Mi volt indíttatásunk eredője? Mit jelent a minőségirányítási rendszer tanúsítása, illetve működtetése a hivatal és a megyében élők számára? Elsősorban megbízhatóságot Ez alatt azt értjük, hogy az eddigi eljárási szabályokat és módokat átlátható rendszerbe foglaltuk és e szerint végezzük munkánkat. Másodsorban partnerséget, amely több irányú. A minőségirányítási rendszerben olyan technikát sikerült kialakítani, ami ezt lényegesen leszűkíti az átfedéseket. A hivatal kapcsolatrendszerében lévő partnerség is minőségi változásokon ment át. Harmadsorban ^minőséget magunk és partnereink számára. Állandó, magas szintű munkavégzést, az új feladatok és azok végrehajtásához megfelelő módszerek rendszerbe való beillesztését. DR. VÖRÖS TAMÁS megyei főejgyző SOMOGYI HÍRLAP — 2000. Március Z, Kedd Hajnali vendégfogadás Szokatlan kérések szokatlan időben Már a portás sem lepődik meg, ha hajnalban keresi valaki a megyei közgyűlés elnökét. Lassan megszokottá válnak a kora reggeli megbeszélések. Szerdán reggel háromnegyed ötkor középkorú férfi érkezik a megyeházára:- Számomra igen fontos volt, hogy találkozzam az elnök úrral. Olyan személyes ügyben kerestem meg, ami nem várhat. Bíztam benne, hogy fogad. Nem okozott gondot a korai időpont, bármikor bejöttem volna. Andrássy Antalné, a Kodály Zoltán iskola igazgatónője a gyermekkórus belgiumi utazásához kért támogatást. Korosztályos versenyen szeretnének részt venni, s magasak a költségek. Mint mondta, korán kelő típus, amúgy is ötkor kel. Előfordul, hogy mire munkába megy, már kimos otthon. Igaz, hogy először tréfának gondolta a korai időpontot, de ő benne van a tréfában is, ha kell. De hogyha komoly az öt órai időpont, akkor a legkevesebb, hogy elfogadja. Fél hatkor fiatal barna hajú lány fut fel a lépcsőn, aggódik, nehogy elkéssen. Ő személyes ügyben jött tanácsot kérni. Dr. Rumi György főorvos máskor háromnegyed hétkor a Kaposi Mór Megyei Kórházban kezdi a munkát, most háromnegyed hatkor a megyeházán kezd:- A jövő hónapban egy országos rendezvényt szervezünk a Hematológiai Társaság felkérésére. A konferencián 160 nővér vesz részt, a daganatos betegségek ápolási feladatairól és speciális kezelési módszereiről tartanak számukra előadásokat a szakma legjobbjai. Arra kértük a közgyűlés elnökét, vállalja el, hogy megnyitó beszédet mond a rendezvényen. A következő hajnali vendég Székely Sándor, a Kaposvári Nyugdíjas Egyesület elnöke, azzal kezdi a beszélgetést, hogy nem ártana, ha az elnök visszafogna egy kicsit ebből a túlfokozott tempóból, arra is gondolnia kellene, hogy még sokáig szükség lenne rá. Az első vidéki vendég negyed hétkor érkezik Siófokról. Ignáczy Györgyné a Településtisztasági Rt igazgatója egy program-tanulmány készítéséhez kért információkat a területfejlesztéssel és a régiós fejlesztéssel kapcsolatban. Ezen a napon a megye különböző részéről; Tabról, Nagyatádról, Várdáról, Hetesről, Balatonboglárról, Szabásról, Somogyvámosról is jöttek vendégek. A megyei közgyűlés elnöke minden héten kijelöl egy ilyen napot, ez a „Megbeszélések Napja”. Aki találkozni szeretne vele és máskor erre nincs lehetőség, ilyenkor biztosan bejuthat hozzá. Ez néha kényelmetlenségekkel jár ugyan, mert korai időpontokat is kell adni, de az emberek általában megértéssel fogadják. A kora reggeli fogadóórákkal a nap aktív része számomra és a beszélgető partnereim számára is szabaddá válik - mondja dr. Gyenesei István. - Emiatt a munkahelyéről sem hiányzik senki, és ilyenkor nyugodtan tudunk beszélgetni. Sem telefonok, sem hivatali teendők nem zavarják meg a találkozást. A legtöbben munkahelyet keresnek vagy tanácsot kérnek - az építés ügytől kezdve a hitel felvételig sokféle témában. Néhányan támogatási kéréssel fordulnak hozzám: templom felújításra, az iskola, a klub, vagy a helyi civil szervezet működéséhez kérnek segítséget. Gyakran keresnek fel ilyenkor polgármesterek és intézményvezetők is. Az esetek nagy részében csak később derül ki, hogy az elnökhöz fordulók jelentős részét nem is neki kellene fogadni, mert a problémák jó része nem itt dől el, de ilyenkor is szívesen ad tanácsot. A bejelentkezéskor ugyanis nem lehet kiszűrni ki, milyen témában akar találkozni a közgyűlés elnökével, többnyire magánjellegű problémára hivatkoznak, csak utólag jönnek rá, hogy gyorsabban elintéződne a dolog, ha a kollégáit keresné fel. Sokakat már az is megnyugtat, ha végre meghallgatja őket valaki. A kérelmezők 15-20 percenként adják egymásnak a kilincset. A több mint öt órás nonstop program nagy figyelmet és koncentráló képességet igényel. Hirtelen kell átváltani egészen más jellegű problémákra. Dr. Gyenesei István szerint lehet, hogy ez a munkaforma másoknak szokatlan, de neki természetes, különösen, hogy így a hozzáfordulók számára fontos ügyekben adhat segítséget. A szokatlan időben történő vendégfogadásnak igencsak egyszerű a magyarázata. Dr. Gyenesei István ugyanis nem szeretné, ha bárki bármilyen kérdésben egy héten belül nem érné el, nem mondhatná el gondjait, s nem kérhetne segítséget. Erre valók a szerda hajnalok. Az összefogás jelképei 1999. január 6-án, a Megye napján Somogy megye közgyűlése felhívással fordult hazánk valamennyi címerrel és zászlóval még nem rendelkező településéhez, hogy a millennium tiszteletére alkossák meg jelképeiket. A felhívás kapcsán más megyékből is nagyon sokan kerestek, s a mai napig is keresnek meg bennünket a somogyi tapasztalatok megismerése végett. Elképzelésünk - melyet a közösségépítés fontos elemének tartunk - kedvező fogadtatásra talált. A közgyűlés abban is döntött, hogy a saját címerrel rendelkező településeket megajándékozza a megye jelképeivel. Elsőként a közgyűlés, a felhívás napján a megye legkisebb és legnagyobb településeinek adományozott, megyecímert és megyezászlót. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke tavaly a polgár- mesterek közreműködésével 80 település lakóinak adta át ünnepélyes keretek között a megye jelképeit. 2000-re idáig 96 település jelezte szándékát a megyezászló és címer átvételére. 93 helyen a közgyűlés elnöke személyesen vállalta az ünnepségen való részvételt. Ezen belül 46 település tervezi ezzel egy időben saját zászlaja és címere felavatását. A Megyeházán a már korábban kialakított Címerteremben helyezzük el valamennyi somogyi város és község címermásolatát. Jelenleg 119 település jelképe látható itt. A kezdeményezés országosan is egyedülálló. A márciusi ünnepségek ideje, helyszíne: Március 11. Ötvöskónyi (11.00) , Iharos (14.30), Hács (19.00) 15. Gyékényes (13.30) Lengyeltóti (18.00) 19. Főnyed (10.00) , Patalom (13.30) Régióbál Első alkalommal rendezték meg Pécsen a Dél-dunántúli Régió bálját. Az eseményen Somogy, Baranya és Tolna megye közéleti személyiségei, politikusok, művészek, tudósok, sportolók és a pénzügyigazdasági szféra szereplői vettek részt. A Régióbál királynője dr. Szili Katalin, az országgyűlés alelnöke lett. Szép sikerrel szerepeltek a somogyiak is, elnyerték a „Legvidámabb asztaltársaság” címét, a bál királyává pedig a Somogy megyei közgyűlés elnökét választották. Jövőre Somogyország lesz a régióbál házigazdája. A tervek szerint januárban, a megyebállal együtt rendezik meg a Dél-dunántúli régió bálját. Képünkön Tímár László Tolna megye közgyűlésének alelnöke és felesége, dr. Kékes Ferenc, Baranya megye közgyűlésének elnöke és felesége, dr. Gyenesei István Somogy megye közgyűlésének elnöke és felesége látható. _____________■
