Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-04 / 54. szám
2000. március 5. ★ VILLANÓFÉNY * 5 A szegények megmentője Diana diáktársain is segített 0 lh- V Franciaország legnagyobb becsben tartott nője, a jobbágyi származású Jeanne d’Arc tizenkét éves volt, amikor Szent Mihály, Szent Katalin és Szent Margit hangját hallotta, akik Isten üzenetét továbbították számára: meg kell mentenie országát az angoloktól. Rövidre vágta a haját, páncélba öltözött és fegyvert fogott. Amikor az angolok ostrom alá vették Orléans városát, a mindenre elszánt harcosnő már kész sereget tudhatott a háta mögött. A csodálatos győzelem után VII. Károlyt megkoronázták, a tizenéves Jeanne-t pedig nemzeti hősként ünnepelték. A háború viszont folytatódott. A burgundiak elfogták és jó pénzért eladták az angoloknak. A vallási vezetők boszorkánysággal és eretnekséggel vádolták. 14 hónapos kihallgatás után máglyára küldték a 19 éves lányt. A XX. század elején boldoggá, majd szentté avatták. Története a művészeket is megihlette. Szobrot állítottak neki Párizsban, New Yorkban. Egy-egy művében a hősnőnek állított emléket Voltaire, Schiller, George Bemard Shaw és Mark Twain is. A tragikus sorsú fiatal lány életének történetét legutóbb a francia filmrendező, Luc Besson dolgozta fel. A walesi hercegnő, eredeti nevén Lady Diana Frances Spencer egy patinás angol nemesi családban született. Nagylelkűsége már kislánykorában megmutatkozott: nemegyszer nyerte el azt a díjat, amellyel az iskola a társainak legtöbbet segítő diákot jutalmazta. Diana mindig kereste is az alkalmat az adakozásra. Gyakran elkísérte férjét hivatalos látogatásaira, máskor pedig egyedül kelt útra. Több mint száz jótékonysági szervezet elnöke és támogatója volt. Segített a hajléktalanokon, a beteg és hátrányos helyzetű gyermekeken. TöbbTörténelmi A nők még napjaink fejlett demokráciáiban sem mondhatják el, hogy teljes egyenjogúságot élveznek a férfiakkal. Előfordul, hogy a húszéves hölgy azért nem kap állást, mert megvan a „veszélye”, hogy előbb-utóbb szülni fog - és kiesik a munkából -, a harmincéves azért nem, mert gyerekei vannak, s félő, hogy túlzottan sokat marad velük otthon, ha megbetegszenek, de normális esetben sem marad bent munkaidő után robotolni, a negyven felettiek pedig már nem olyan üdék, hogy a szemét legeltesse rajtuk a főnök. Pedig talán nem véletlen, hogy a Teremtő vagy a természet úgy rendelkezett, hogy az édesanya méhében foganjon meg a magzat. Vagyis ha többé nem is látják egymást az apával, neki kelljen gondoskodni az újszülöttről. A történelem folyamán először matriarchális társadalmak alakultak ki, s a későbbi férfiközpontúság ellenére az erősebb nem árnyékában gyakran irányították nők az eseményeket. Ám nem mindig maradtak az árnyékban. Oroszországot Nagy Katalin cárnő tette naggyá, Margaret Thatcher, a közelmúlt angol miniszterelnöke pedig nem véletlenül kapta a Vas Lady nevet. S azt se felejtsük el, amit Bajcsy-Zsilinszky Endre mondott képviselőtársáról, Kéthly Annáról: „Egyetlen férfi van a magyar parlamentben, az is nő!” Királynő volt szívében Több mint száz éve annak, hogy a Sissinek becézett Erzsébet királyné merénylet áldozata lett. Wittelsbachi Erzsébet a magyarok pártfogójából a nemzet védőszentjévé vált. A legendás királyné sokat tett a magyarokért, nem véletlen, hogy Deák Ferenc javaslatára társalkodónőt is Kecskemétről választott magának Ferenczy Ida személyében. Kapcsolatuk bensősé- gességét az is jól jelzi, hogy a magyarság által kedvelt Rudolf trónörökös halálhírét is Idára bízták, mert más nem merte elmondani Sissinek. Királynénak ugyan csak az 1867-es budai koronázás után tekinthették a magyarok, ám ő már sokkal hamarabb több lett, mint Ferenc József felesége. Igazi királynő volt ő minden magyar szívében. Sissi nem pusztán birodalmi érdekből tanulta szőr járt a budapesti Pető Intézetben is. Rendszeresen tartott aukciókat, ahol hivatalos eseményeken viselt ruháit árverezte el, a bevételt pedig az általa támogatott szervezetek javára ajánlotta fel. Végzetes balesete előtti hónapokban a taposóaknák betiltása érdekében járta a világot. Felszólalt a londoni taposóakna-konferencián és az amerikai Vöröskereszt szervezésében ellátogatott Angolába, New Yorkba és Boszniába is. Halála után követői létrehozták a Diana Alapítványt, amely folytatja a hercegnő jótékonysági akcióit. I Bergere-ben sztároknak kijáró hely illette meg, ahol óriási szenzációt keltett banánokból összeállított szokm’ácskában előadott j táncával. 1930-óta már hivatásszerűen énekelt, első filmes énekszámát négy évvel ké- f ::S sőbb mutatta be, de a második világháború kitörésével felfelé ívelő pályája megtorpant. | A Vöröskeresztben is dolgozott, a háború | után délnyugat-franciaországi birtokának | szentelte energiáját. Budapesten is fellépett • 1928-ban, képünk is akkor készült, amit Pásztor Árpád újságírónak dedikált. 1950-től több gyermeket fogadott örökbe, nem törőd- ! ve a szerencsés kis porontyok nemzetiségével. Bár visszavonult, de birtokának fenntartása érdekében ismét vállalt fellépéseket. Az oldalt irta: Sándor Lea Judit. Szerepi Hella és K. Tóth László a magyarok meg nyelvünket. Az 1867-es kiegyezés létrejöttében is elévülhetetlen érdemei voltak, ráadásul a budai Várban, a budakeszi erdőben vagy a gödöllői kastélyban sokkal jobban érezte magát, mint bárhol a világon. világ Gertrudisként kezdett a Nemzetiben Jászai Mari egy uradalmi bognár és egy cselédlány gyermekeként látta meg a napvilágot 1850. február 24- én Ászáron. Mindössze hat elemit végzett, majd cselédként dolgozott, amikor egy cirkusztársulat a porosz -osztrák hadszíntérre vetődött. Markotányosnőként részt vett a königgrátzi csatában, ahol hősiességéért pénzjutalmat kapott. A színészettel egy vándortársulatban ismerkedett meg, majd különböző színházakban előbb statiszta, majd kardalos szerepeket játszott. Kolozsvári szerződése után felI került a Nemzeti Színházba, ahol 1872-ben nem akármilyen szereppel mutatkozott be a közönségnek: Gertrudist alakította a Bánk bánban. Innentől felfelé ívelt a pályája, : nem is volt olyan női főszerep, amelyet ne játszott volna el. Sikert aratott Bécsben, a német birodalomban, sőt az amerikai kontinensen is. 1913-ban sírhelyet vásárolt, a lebontott Nemzeti Színház köveiből építtette végső otthonát. Cukorbeteg lett, a háborúban a katonák javára és a katonáknak szavalt, rájuk áldozta jövedelme nagy részét. A banántáncosnő Teréz anya tizenkét évesen került az ír Loretto-rendhez, ahonnan hamarosan Indiába utazott, és egy calcuttai rendházban tanított. Az utcákon számtalan menekült, árva gyermek és leprás tengette életét. Ez indította Teréz anyát arra, hogy a betegeknek ételt és gyógyszert szerezzen. Néhány évvel később a pápa jóváhagyásával létrehozhatta jótékonysági szervezetét. Akár az etióp éhezők, akár a dél-afrikai szegénynegyedek lakói, vagy az albán menekültek szorultak segítségre, Teréz anya és követői mindenhol ott voltak. Munkájáért 1979-ben Nobel-békedíjat kapott. Amikor a tiszteletére vacsorát akartak adni, ragaszkodott hozzá, hogy az erre szánt pénzzel inkább a szegény indiai gyermekek körülményein javítsanak. Bejrút 1982-es ostromakor sikerült meggyőznie a szemben álló feleket, tartsanak tűzszünetet, hogy a városban rekedt sebesült gyermekeket kimenekíthesse. Bár egészségi állapota hetvenéves korától egyre hanyatlott, folytatta munkáját. Különleges barátság fűzte az ugyancsak adakozó kedvű Diana hercegnőhöz, akit vallási meggyőződése ellenére még a válásakor is mindenben támogatott. A amerikai Josephine Baker igazán híressé New Yorkban vált, ahol a Csokoládé dendik című show-műsornak és a Plantation Club varietéjeleneteinek köszönhetően gyorsan haladt a pályán. Párizst is meghódította, ahol a franciák is megismerhették „vadembertánc” stílusát. Hamarosan a francia varieték legnépszerűbb előadóművésze lett. A Folies A győzelem és a siker királynője, a brit I. Erzsébet apjától, VIII. Henriktől és anyjától, Boleyn Annától nemcsak intelligenciát, hanem erős elhatározást és kitartást is örökölt. Megerősítette az anglikán egyház uralmát, flottája a rossz időt kihasználva legyőzte a rettegett spanyol hajóhadat, az Armadát. A nagy utazókat felfedezésekre buzdította, ezek az expedíciók előkészítették a kiszemelt országot a későbbi gyarmatosításra. Rendelkezéseinek eredményét gyakran saját maga ellenőrizte, lóháton vágott neki Anglia vidékeinek. Szerette és támogatta a művészeteket: személyesen megjelent Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának nyitó előadásán is. A drága ruháknak és a gyönyörű ékszereknek soha nem tudott ellenállni, a férfiaknak viszont annál inkább. Az ország érdekeire hivatkozva nem is ment férjhez.