Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

12. oldal - SOMOGYI HÍRLAP M I L L E N N I U M 2000. Március 4., Szombat Újjászülető Árpád-kori műemlékek Szent István törvényeiből: „Minden tíz falu templomot építtessen...” A középkori templomokat hajlamos monu­mentális alkotásoknak képzelni az ember. A frankfurti székesegyház magasba nyúj­tózkodó ívei, a toulouse-i katedrális árkád­jai jutnak eszünkbe, meg az a rengeteg kő, temérdek építőanyag, amelyet e hatalmas épületek készítői egybehordtak. Csaknem A romantika korában Magyaror­szágon is sorra húzták fel az isten­tiszteleteknek szentelt épületeket. Monostorok és székesegyházak születtek, miközben - mint az is­kolai történelemkönyvekben vas­tag betűvel szedve áll - Szent Ist­ván törvényben szabta meg: min­den tíz falu építsen magának egy templomot. Szent István szemé­lyiségét a mély hit, az uralkodói bölcsesség jellemezte. Tulajdon­ságaiban különbözött apjától, a kereszténységet nem politikai okokból, hanem meggyőződésből vette fel. Az országot is ebben a szellemben irányította a keresz­tény értékek tisztelete, követése felé. Az egyház önálló szervezeté­nek felállítása is István jelentős ér­egy évezrede már, hogy a román stílusban emelt óriási templomok kinőttek a középko­ri városok apró házai közül. Egy egészen más, a maira alig emlékeztető Európa volt a tanúja annak, hogy kőfaragók és kőműve­sek ezrei sok évtizedes munkával tető alá hozták e lélegzetelállító építményeket. család tagjai. A templom is hason­lóan festhetett, durván összera­kott rönkökből, sárral fedett vesz- szőfonatból építették, náddal fed­ték be. A XI. század végén még min­den bizonnyal gyakori látvány volt a fából ácsolt templom. A László király uralkodása alatt, 1091-ben megtartott szabolcsi zsi­nat legalábbis az ilyen nem tartós anyagból készült épületek meg­újítását szabta feladatul. Minden bizonnyal ekkortól számíthatjuk - a szerencsés esetben máig fenn­maradt - immár tartós anyagból készült falusi templomok létét. A településrendszer megszilárdulá­sa és a keresztény hit elterjedése elemei szükséggé tette a karnyúj­tásnyira lévő szakrális hely meg­de legritkábban kőből épültek, egész nyáron meg ősznek idején sátrakban laknak.” Igaz viszont, hogy Freisingi Ottó a keresztes hadak útvonalát követve az Al­földön utazott át, elképzelhető tehát, hogy a Dunántúl és az Őr­ség erdőkkel borított vidékeit jár­va több faépületet figyelhetett volna meg. Szent István törvényéből az is világosan kiderül, hogy a temp­lomalapítás során kire milyen fel­adat hárult. „Minden tíz falu templomot építtessen, és ajándé­kozza meg azt két házzal és ugyanannyi cseléddel, továbbá ló­val, kabalával, hat ökörrel, és két tehénnel, harmincnégy darab ap­ró barommal. Ruhákról pedig, mind papi öltözőkről, mind ol­.Miskolc (Nyíregyháza1 Tatabánya Debrecen Budapest Székesff Szolnok Kecskemét Békéscsaba Kaposvár .Szekszárd A MŰEMLÉKKÉNT NYILVÁNTARTOTT ÁRPÁD-KORI FALUSI KIS- ÉS ROMTEMPLOMOK ELHELYEZKEDÉSE Római katolikus templom. Velemér demeihez sorolandó, a hazai hie­rarchia felállításában kiemelkedő szerepet bízott rá a „gondvise­lés”. A XI. század elején megszo­kott, bevett dolog volt, hogy az egyházszervezetet a Szentszék építi fel az új államban. Ezek sze­rint a püspökségek, érsekségek, apátságok, apácakolostorok léte­sítése az egyház feladata lett. Kü­lönleges engedményeket a pápa azonban tett, feltéve, ha megfele­lő indokkal rendelkezett a kérel­mező. Talán nem is gondolnánk, hogy az egyházszervezet felépí­tésének milyen nagy jelentősége volt az ország függetlensége szempontjából. A fent említett kis falusi temp­lomok azonban alig voltak na­gyobbak egy mai átlagos nappali szobánál. A legelsők például úgy nyolcszor négyméteresek lehet­tek, ráadásul egyetlenegy darab kő nem sok, annyi sem volt ben­nük. A művészettörténészek sze­rint számos érv támasztja alá, hogy e korai templomok legin­kább fából, illetve nádból készül­hettek. A szakemberek legtöbb­ször Freisingi Ottót idézik, aki I. Frigyes német császár keresztes hadjáratának idején járt Magyar- országon 1147-ben. Akkor így je­gyezte fel tapasztalatait: „Kelle­mes, derűs táj (...), de lakói ide­genszerű szokásúak, és ezért rit­kán díszítik országukat falakkal és épületekkel. Mivel pedig hit­vány falvaikban és városaikban nagyobbára nádból, ritkán fából tárokról a király gondoskodjék, papról, a könyvekről a püs­pökök.” A Csanádi az erdélyi püspök­ség, a bihari és a váci püspökség alapítását 1018-1038 közé tehet­jük. Az 1002. évben alapított kalo­csai püspökséget István király a pápa jóváhagyásával érseki rang­ra emelte. A püspökségek sorában a váci püspökség alapítása esik az 1038. évi időponthoz a legköze­lebb, valószínűleg ez az utolsó általa alapított püspökség. A XII. század történetírói azt a tényt jegyzik fel, hogy Szent István az „Apostoli Szentszék beleegyezé­sével és jóváhagyásával gyako­rolta e jogait: törvényesen alapí­tott püspökségeket, és az ő köz­reműködésével az esztergomi ér­sek is jogosan foglalta el székét.” Szent Istvánnak ezt a különleges kitüntetését megőrizte az ország címerében használt apostoli (ket­tős) kereszt használata. Ez a ki­váltság abban a korban csak ke­veseknek adatott meg. A törvény értelmében tehát a templomot is, akárcsak a hajlékul szolgáló épületeket maguk a lako­sok készítették. Isten háta nem sokban különbözött a falu többi házától. A lakóépületeket a földbe mélyítették, a gödör fölé emelt meglehetősen szűk helyen osz­toztak az ott élők. Valamelyik sa­rokban kőből rakott kemence állt, körülötte a földből kivájt padokra terített gyékényeken aludtak a Felújítás alatt Alsódörgicse, templomrom Bagód, Szent Pál-templomrom Balatoncsicsó, Szent Balázs-templomrom Balatonfüred, Papsoka templomrom Balogunyom, rk. templom Böde-Zalaszentmihályfa rk. templom Budajenő, temetőkápolna Celldömölk, Pordömölk templomrom Csabdi, templomrom Csaroda, ref. templom Cserkút, rk. templom Dozmat, rk. templom Dunakeszi, Alagpuszta templomrom Egyházasdengeleg, rk. templom Füzér, rk. templom Győr, Káptalandomb templomrom Gyulakeszi, Csobánchhegy, templomrom Hegyhátszentjakab, rk. templom Hidegség, rk. templom Hódmezővásárhely Csomorkány templomrom Karcsa, ref. templom Kehida, rk. temetőkápolna Kisapáti, Szent Kereszt-kápolna Kissikátor, ref. templom Kővágóörs Ecséri templom Laskod, ref. templom Maconka, rk. templom Nagybörzsöny, Bányász-templom Nagyharsány, rk. templom Nagylózs, temetőkápolna Nyíradony, Guthpuszta templomrom Nyírmihálydi, ref. templom Őriszentpéter, rk. templom Öskü, Kerektemplom, Rábatöttös, rk. templom Révfülöp, templomrom Soltszentimre, Csonka torony Somogyvámos, templomrom Szalonna, ref. templom Szamostatárfalva, ref. templom Tihany, Apáti templomrom Tihany, Újlaki templomrom Tök, templomrom Varászló, rk. templom Velemér, rk. templom ■ létét. Hiszen közel kellett lennie a A lelőhelyek pedig azt bizo- papnak, aki szükség esetén misé- nyitják, hogy a zsinat után né­zett, keresztelt, temetett, még ak- hány évvel a szükségesnél jóval kor is, ha ezeknek a falusi papok- több templom épült, gyakorlatilag nak a többsége nemigen tudott minden település felépítette a ma- még olvasni, írni sem. • ga szakrális helyét. A korai kő­Oriszentpéter, római katolikus templom templomok meglehetősen egy­szerű alkotások voltak, tört kőből, téglából, agyaggal tapasztva húz­ták fel őket, legtöbbször egy oltár­ból és egy hajóból álltak. A tor­nyokat többnyire később, csak a XII-XIII. században építették hoz­zájuk. A régészek, művészettörté­nészek azonban a mai napig nem tudnak dűlőre jutni abban a kér­désben, hogy vajon mi határoz­hatta meg az építmények formá­ját. A legelfogadhatóbb magyará­zatnak az látszik, hogy az építők igyekeztek a tájba illő templomot állítani. Ennek köszönhetően nem lehet két egyforma Árpád­kori kőtemplomot találni. Az Árpád-kori falusi templo­mok egyedülállónak mondhatók a hazai műemlékek között. A ha­zai építészet talán legkonzervatí­vabb csoportját alkotják, hiszen szinte észrevétlen változásaik nem tartottak lépést a korral. Eu­rópa már rég gótikus stílusban emelte épületeit, amikor a mi kis- templomaink még a román stílust követve épültek. A fejlődés még a XIV. században is igen lassú volt. Lassan nyíltak meg az ablakok, és csak fokozatosan jelentek meg a boltozatok is a nyugati homlokza­tot hangsúlyozó tornyokkal együtt. A középkori falusi egyházak azonban azért is különlegesek, mert a műemlékvédelem hosszú ideje kitüntetett figyelemmel kísé­ri sorsukat. Már a múlt században felismerték fontosságukat a nem­zeti történelemben. A figyelem már a századelőn a falusi templomok felé fordult, a hatvanas évek helyreállítási hullá­ma idején pedig olykor radikális változást is produkált. A millenni­umra készülve az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal (OMVH) listát készített az Árpád-kori kis- templomokról - tudtuk meg Entz Géza művészettörténésztől, az OMVH korábbi elnökétől. (Entz Géza február 22-től a Kulturális Intézetek Igazgatóságának főigaz­gatója - szerk.) Kiderült, a százöt­ven helyszín többségét nem csak ismerik, dolgoztak is már a hely­reállításukon. A 2000. évben álla­mi finanszírozással 47 műemlék kerül felújításra. A szóban forgó épületek, épületegyüttesek pályá­zat útján nyerték el a támogatást.- STS -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom