Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 20., Hétfő ||| TEÁVAL FARSANGOLTAK. A böhönyei Tea-Klub farsangi mu­latságán több mint százan szóra­koztak jól a múlt hétvégén. A klub tagjainak vidám műsorán kívül a helyi általános iskola ta­nulói is szerepeltek. A résztvevők teát és farsangi fánkot kaptak, a Böhönyéért - Somogyért egyesü­let jóvoltából. KÖZMUNKA A FALVAKBAN. Hetedik közmunka pályázatát készítette el a Somogyvár és kör­nyéke közmunkatársulás. A tizenkét település hét hónapra 109 embert szeretne foglalkoz­tatni, amihez 35 millió forintos segítséget igényeltek. A köz­munka programban az önkor­mányzati intézmények felújítását szeretnék folytatni és a csatorna­építés munkáiban szeretnének segítséget nyújtani. 200 HÖLGYET KÖSZÖNTÖTTEK. Horvátiadon a múlt hétvégén kö­szöntötték a faluban élő helye­ket. Az ünnepséget a településré­szi önkormányzat szervezte. Az ünnepségen a falu óvodásai és a Noszlopy iskola versmondói szerepeltek. A hölgyeket dr. Sütő László polgármester köszöntötte. FELÚJÍTÁSOK VESÉN. Elkészültek Vésén a falu terület- fejlesztési pályázatai. A település ravatalozóját szeretné felújítani, valamint a régi temetőből egy kegyeleti parkot alakítanának ki. Ehhez a millenniumi pályázaton már nyert 300 ezer forintot a település. TESTVÉRVÁROSI RANDEVÚ. A Pogányvölgyi Tavaszi Fesztiválra Lengyeltótiba érkezett a város összes testvérvárosa. A lengyel Vengerska Gorka, az erdélyi Farkaslaka, a szlovákiai Lég és a német Viliiéin települé­sek képviselői. A német testvérváros magával hozta a Szent Ceciüen Kórust is, amely a hétvégén adott nagy sikerű kon- certet a templomban._________■ Oldalszerkesztő: Fábos Erika Szép és szomorú a kisfaludi csend Madarász Zsigmond Horváth József és Bokor Jánosné Nemeskisfalud, az egykor szebb napokat meg­ért református község fénykorában 300 lelket számlált. Manapság legfeljebb a novemberi ha­lottas ünnepek hozzák haza - emlékezni - a kisfaludiakat. A kurtanemesek, hétszilvafások egykori falujában ma 62 házban 76 lakó van. Lassan elfogynak a népek a fűszeres illatú so­mogyi erdő karéjából. Pedig nem a Teremtő jó­akaratán múlott: bőkezűen osztogatta az a föl­di javakat. Jól termő határ, csend, barátságos lankák de Somogy folyója a Rinya is a falu ha­tárából táplálkozik. Csendes szombat délutáni terefere a kiskapuban. Joli néni sietne - fő a vasárnapi ebéd a konyhában - mégis marad. Jólesik egy-két szót váltani valaki­vel. A szomszédok ugyanis szép lassan elfogytak. Az üresen maradt tisztes parasztházak megeresz­kedett falai közé csend költözött. Ugyanúgy, ahogy a faluba is. Nemeskisfalud tényleg annyira nyugodalmas, hogy hallani lehet a csendet. A kisfaludi csend Joli néni szerint néha MH szép, néha meg/ na­gyon szomorú. 0 csak tudja, eddig hetven­egy évet élt. Mindet Nemeskisfaludon.- Ha belegondolok hogy mennyien vol­tunk, hogy milyen nyüzsgés volt itt a környéken nagyon rossz a csendet hallgatni - mondta Bokor Jánosné. - Néha leülök, aztán szinte magam előtt látom a keresztenyámékat a szomszédba jönni menni, meg itt szembe Bekééket. Elmentek mind. Aztán van akinek tet­szik a csend, itt a szemben lévő háznak szombat- helyi a tulajdonosa, azé a híd mellettié meg né­met. Hát csak jöjjenek is, legalább lesz valaki. Sajnálnám ha üres maradna ez a falu. Én itt éltem le az életem, tudom milyen szép. Kár lenne érte.- Nincs itt már semmi kérem - csatlakozik a beszélgetéshez Horváth József. - Azt sem venné A busz már tíz éve nem jár be a faluba, és december óta boltja sincs a falunak. így nem várható, hogy a fiatabk itt maradnak és jönnek a betelepülni vágyók. Terjeszke­dik az enyészet... Nemeskisfaludnak 1267-ből származó címere és zászlója van, nevét azonban csak ké­sőbb, 1331-ben olvashatjuk először egy oklevélben. Az 1700-as évek végéről származó dokumentumok szerint kevés főidő de nemes emberek lakták. A hétszilvafások, kur­tanemesek falujának szülötte Madarász József, a 48-as képviselő aki 82 évet töltött a haza szolgálatában és akiről kitartása miatt elsőként terjedt el, a kiegyezés korában: nem enged a 48-ból. A kis településről indult Madarász László pályája Is, aki az utolsó rendi országgyűlésben Somogy követeként dolgozott, később pedig Kossuth rendörmi- nisztere lett. Nem csak a neves 48-asok, Somogy folyója a Rinya is Nemeskisfalud ha­tárában születik, Itt van a folyó lorrása, amely 27 településen halad keresztül, majd Barcsnál a Drávába folyik. észre senki, ha már Nemeskisfalud sem volna. A busz már 10 éve nem jön be a faluba és egyre ke­vesebb áll meg belőlük Kisperjésen is. Boltunk december óta nincs, csak hetente kétszer kirako­dás. Ami elfér egy kocsiba, abból lehet válogatni. Kevesen vagyunk mindennek ez az oka. Ennyi ember már senkinek sem kell, ennyinek már nem éri meg semmi.- Szomorú az biztos - mondta Bakos Józsefné, a falu polgármestere. - Több mint 300- an is laktunk itt. Két boltunk volt, meg alsó-felső tagozatos iskola. Amikor én jártam elemibe, több mint 60 iskolás volt Kisfaludon. Most a legki­sebbtől a középiskolásig 16 gyerek van. A fiatalok pedig elmennek. Mondjuk meg őszintén nincs is amiért maradhatnának, így aztán lassan senki sem marad.- Nehéz sors a polgármesteré Nemeskisfaludon?- Itt senkié sem könnyű. Nincs boltunk, a buszra egy kilométert kell gyalogolni, pedig a fa­lu hatvan százaléka nyugdíjas. 76-an la­kunk és kilenc em­bernek van munka­helye. Gondolja el, hogy nem könnyű a polgármesternek sem. Az itt élőknek jogos az igénye, hogy mindent akarnának, amit más faluba. Csak hogy itt minden a között az alig 30 család között oszlik meg. Az ugyanannyi is több a ke­vésnek. Szeretnénk ha lenne gáz. Nagyobb lenne a megtartó ereje a falunak és talán kapósabb is lenne úgy. Reménykedünk benne, hogy valaki majd felfedez bennünket. Meglátja amit mi is, hogy milyen szép helye ez a világnak. Kisfalud legidősebb embere Madarász Zsiga bácsi az erejét próbálgató tavaszi napsütésben a kertben tesz-vesz. 91 éves és a hosszú élet titka szerinte a mértékletesség, meg a kisfaludi levegő. - Nem is azt kérdezik sokan, hogy a hosszú élet­nek mi a titka, hanem hogy ho­gyan lehet ilyen friss az ember ennyi idősen. Hát kérem min­denben mértéket kell tartani: italban, ételben, szerelemben. Jó példa vagyok erre, hogy be­válik. Csak a fülem nem az iga­zi, de az meg nem is baj, hogy manapság nem hall meg min­dent az ember. Turistákra vár Buzsák Faluház és tájház egy kézben Buzsák — ] Az ősztől egy gazdája van a fa­luháznak és a tájháznak Buzsákon. A programok jobb összehangolását és a két intéz­mény jobb kihasználását szeret­ték volna elérni az összevonás­sal. A tájházban néhány nap múl­va már megkezdődnek a progra­mok, a faluházban pedig ha a feltételek is megfelelőek lesznek és a nyárra elkészül a vizes­blokk, táborokat szerveznének. Igazi falusi táborokat, ahol madárlesre, táncházba, lángost sütni és régi mesterségeket ta­nulni érkezhetne az apró ven­dégsereg. Buzsáki Istvánné, az intézmé­nyek vezetője elmondta: ezzel az lenne a cél, hogy a hazai tu­ristákat Buzsákra csalogassák. A külföldi vendégeknél ugyanis sokkal jobban örülnének a csa­ládos látogatóknak, akik esetleg nemcsak pár órára érkeznének megnézni a buzsáki nevezetes­ségeket, hanem meg is ismer­kednének velük.- A tájházban egy olyan prog­ramsort szeretnénk kialakítani, ami akár egész napra programot adhat egy iskolai osztálynak vagy egy családnak - mondta Buzsáki Istvánné. - A millienni- umi pályázatunkat jövőre sorol­ták, így az építkezések csak jö­vőre kezdődhetnek meg ha sike­rül még hozzáforrást találni. Egy színt szeretnénk építeni, ahol kézműves tevékenységek­kel lehetne ismerkedni, egy ke­mencét, ahol buzsáki jellegze­tességeket lehet majd sütni és olyan bemutató helyet is terve­zünk, ahol őshonos állatokat le­het szemügyre venni. Ez az egész családnak programot je­lent egy napra, este pedig egy pinceszeren tovább lehet ismer­kedni a buzsáki ízekkel és bo­rokkal. Jobban kihasználhat­nánk így a falu adottságait. A buzsáki faluismerkedő próba jelleggel egyébként nemsokára már működik. Egyelőre iskolás osztályokat várnak egy-egy napra, lángost sütni, tojást karcolni és népi já­tékokat tanulni, a hagyományos népi környezetbe a buzsáki táj­ház udvarára. ■ Fiatalokra költ a falu Népi fapadokat faragnak közmunkások SOMOGYVÁMOS 56 millió forintból gazdál­kodik Somogyvámos. A fa­lunak 8 millió forint hiá­nya van, ezért ahogyan önálló fennállása óta min­dig idén is önhikis lesz a település. Ha a pályázatuk sikerrel jár, még valami kis felújításra is futja majd. Ha nem, csak az életre lesz ele­gendő. J - Takarékosan gazdálkodunk az idén is - mondta Hanzel László, Somogyvámos polgármestere. - Az óvoda és az iskola fenntartása viszi el a legtöbb pénzünket. Ta­lán olcsóbb lenne másképp, de többe kerülne. Ez ugyanis itt tartja a faluban a gyerekeket. A kultúrház most már sosem üres, két csapatra való kézilabdásunk van. Újra van élet Vámoson. Ez megér ennyi áldozatot, aztán amennyit tudunk mindig annyit megyünk előre. Idén az iskola felújításával és a tornaöltöző helyreállításával szeretnének előrébb jutni Somogyvámoson. Nyáron elkez­dik a Pusztatorony felújítását is, amihez pályázatokon nyert pénzt a falu és a munkákat a műemlék- védelmi felügyelőséggel közösen végzik el. A település is pályázott a közmunkaprogram újabb for­dulójára. A felújításokat már köz­munkásokkal szeretnék elvégez­tetni. Jelenleg hét közhasznú mun­kásnak ad feladatot a falu. Népi fapadokat faragnak, hogy a falu szebb arcával fogadhassa a turis­tákat. Tavaly tavasztól, késő őszig 18 ezer ember fordult meg Somogyvámoson. ___________■ 5 00 éve Hare Krisna Krisna-völgy Tudják mióta énekel minden Krisna-hívő Hare Krisnát? 500 éve. Ezt ünnepelték az indiai falu lakói tegnap. Caitanya Mahabrabou Krisna egy felhatalmazott inkarná­ciója 500 évvel ezelőtt érkezett a földre, azért hogy hírül hozza: a krisnások azóta kedvelt és jellemző éneke a Hare Krisna megtisztítja a szívét annak aki énekli. A krisnások az ünnep alkalmából, a telihold megszületéséig koplal­nak, majd holdkeltekor lakomába és táncos, zenés ünneplésbe fog­nak, Krisna inkarnációjának tiszteletére. ■ Az ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete betegjogi képviselői feladat ellátására megbízásos jogviszonyban, a 77/1999. (XII.29.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő munkatársak jelentkezését várja. A pályázathoz mellékelni szükséges:- szakmai önéletrajzot,- végzettséget igazoló közokiratok hiteles másolatát, illetve a R.6.§.(3) bekezdés a; pontja szerinti igazolást,- munkakörrel kapcsolatos szakmai koncepciót,- erkölcsi bizonyítványt. Díjazás megegyezés szerint. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást Benyóné Kordován Katalin humánpolitikai ügyintéző' az 528-407-es telefonszámon nyújt. A pályázatot a megyei tisztifőorvosnak címezve, a megjelenéstől számított 15 napon belül, az alábbi címre kell benyújtani. ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete Dr. Koncz Gábor megyei tisztifőorvos 7400 Kaposvár, Fodor József tér 1. Elbírálás határideje: a beadási határidőt követő 30 nap. (9621) Szobrokkal Mesztegnyőért Mesztegnyő Március 15-én első alka­lommal adták a Mesztegnyőért elismerést. A díjat a honismereti egyesü­let alapította a szervezet tagdíjaiból. Minden évben a márciusi ünnepségen adják át ezentúl egy olyan mesztegnyői polgárnak, aki nem csak a faluért, máso­kért- is sokat tesz a közös­ségben. Az első Meszteg­nyőért elismerés büszke tu­lajdonosa, Csináth Lajos, megfelel ennek.- Nagyon meglepődtem, hogy én lettem a Mesztegnyőért díjas, biztosan Gizi néni keze volt a do­logban - mondta Csináth Lajos. - Több mint 30 éve vagyok az egyesület tagja. Olvastam a meg­hívóban, hogy átadják ezt az új elismerést és még egy pillanatra el is gondolkodtam vajon kinek? Sok ember eszembe jutott a hon­ismeretből. Magamra nem gon­doltam, de nagyon örültem. Per­sze ez a díj, ahogy a honismereti egyesület is, több személyes. Nem csak az én kezem kellett ezekhez a szobrokhoz. Az ünnepségen avatták fel Mesztegnyő millenniumi emlék­helyét, amit két szobor is díszít, Gyökerek címmel. Mindkettő Csináth Lajos munkája. Az ama­tőr szobrász azonban, az alkotás kapcsán megemlékezik Kollár Györgyről, Kövesdi Tibi bácsiról és Kövesdi Pálról is. A faanyagot ők szállították Somogyvárról és a szobrokat is az ő segítségükkel állították fel Mesztegnyő köz­pontjában. Csináth Lajos szerint ez a munka is jól példázza: egy­magában kevés a tehetség, kevés a szorgalom és kevesebb az em­ber.- Gyökerek a címe a szobor- kompozíciónak. Csináth Lajos gyökerei hova nyúlnak?- Mesztegnyőn erednek és ide is kapaszkodnak. Erősek és táp- lálóak. Én abban a házban szü­lettem, ahol ma is élek. Én vol­tam hat közül a legkisebb fiú.- Mást jelent a fa a szobrász­nak, mint annak aki csak hasz­nálja?- Nekem mást. Én azt mon­dom: vannak fák, amik kétszer élnek. Amik erre születtek, ami­kor ilyen fával találkozom rögtön látom mi van benne. A sors ajándéka, hogy meglett fejjel rá­találtam arra, hogyan kell egy ki­vágott halott fát újjáéleszteni má­sok örömére és a sajátoméra is... Gondnokra pályáznak Somogyvár Negyedszer készítenek falugond­noki pályázatot. Az 1900 lakosú településen 380-an a községtől öt-hat kilométerre laknak, ellátá­sukhoz nagyon kellene a segítség. Móring József Attila polgármes­ter elmondta: az eddigi sikertelen­ség egyik fő oka az, hogy a falunak hivatalosan csak 80 külterületi la­kosa van. Beslia ugyanis hiába van öt kilométerre Somogyvártól, ko­rábban belterületté nyilvánították, így az elbíráláskor nehezebb hely­zetben vannak, mivel a gondnoki hálózatot épp a külterületek ellátá­sa végett hívták éltre. A falugond­nok egyébként nem csak a külte­rületen lakók életét könnyítené meg. Megoldaná az idősek gyógy­szer-ellátását, az iskolások szállítá­sa és azok segítését, akik nehezen mozdulnak ki otthonról. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom