Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám

2000. március 19. ★ HAZAI KÖRKÉP ★ 13 Olajat kerestek, vizet találtak Igaion olaj helyett találtak meleg vi­zet 1947-ben, de hasznosítására csak a ’60-as évek elején került sor, amikor megkezdődött a termálfürdő építése. 1991-ben került újra vissza az önkormányzat tulajdonába. Ma már több mint 70 százalékos tulaj­doni arányuknak megfelelően vesz­nek részt a működtetésben is.- Az utóbbi évek során folyamato­san újítjuk fel az egész évben nyitva tartó létesítményt, amelynek a láto­gatottsága csak február hónapban esik vissza az éves szinthez képest - jelentette ki dr. Jakab József, Igái nagyközség polgármestere. - Ilyen­kor végeztetjük el a fürdözőket eset­leg zavaró nagyobb munkálatokat. Most folyik a férfi-női vizesblokk át­alakítása, áprilistól a mozgássérül­tek is használni tudják majd azokat. Az elmúlt évben mintegy 150 ezer vendég váltott jegyet a termálfürdő­be. Nyáron, ha a Balaton mellett rossz az idő, a déli part üdülői közül sokan jönnek Igalra. Az előző, évek­ben a legtöbb vendég német volt, de tavaly már érezhetően növekedett a hazai fürdőzők száma. Több termálkutunk van, ebből az egyiket 1980-ban hivatalosan gyógyvízzé nyilvánították - folytat­ta a polgármester. - Ez 76 fokos, mozgásszervi panaszokra, nő- gyógyászati, gyomorbántalmakra és magas fluortartalma miatt fog­szuvasodás ellen javallt. A termálfürdő komoly idegenfor­galmi beruházásokat is vonzott, panziók és szállodák épültek, de ma­Európa hőforrásokban leggazdagabb országai közé tartozik hazánk. Ezt az óriási természeti kincset azonban anyagi lehetőségek híján képtelenség hasznosítani. Az országban mintegy hatvan-hetven településen található lefojtott termálkút. Ezek legtöbbjét olajkutatás során fedezték fel, hogy csak néhányat említsünk. Emellett szerencsére vannak már olyan településeink, amelyek sikeresen kihasználják ezt az adottságot, és gyógyfürdőépítéssel jelentős idegenforgalmat érnek el. Közéjük tartozik például Igái, Bogács és Cserkeszőlő is. gánszállások is várják a gyógykúrára érkezőket. A nagyközség hosszú tá­von tervez a gyógy-idegenforgalom- mal, ebben szerepel új fedett me­dence, majd fizikoterápiás blokk lé­tesítése és strandbővítés is. Bogácson is olajat kerestek, és már abba akarták hagyni a fúrást, ami­kor az egyik hét végén a fúrómester gyereke játékból beindította a gé­pet, amely áttörte a Pannon-réteget és feltört a várt olaj helyett a forró víz. Később még egy kutat létesítet­tek, ezek egymástól függetlenül, bőven adják a termálvizet, amely magas szulfidtartalma miatt reumatikus megbetegedésekre ajánlható. Mint Szajlai Sándor pol­gármester elmondta, az elmúlt év­ben 300 ezren váltottak fürdője­gyet. A vendégek 35 százaléka kül­földi, németek, osztrákok és a tehe­tősebb lengyelek jönnek. A község lakosságának 40 százaléka az ide­genforgalomból él, 2000 vendégágy, 400 üdülő, kemping, panziók és a közelmúltban elkészült luxusapart­manok várják a pihenni, gyógyulni vágyókat. Néhány hete nyílt meg a termálfürdő új létesítménye, amely­ben gyógymedence, szolárium, sza­una, a gyógyászati részen iszappa­kolás, víz alatti masszázs, galván- és elektroterápia is igénybe vehető A bogácsiak évente 46 különféle rendezvényt tartanak, közülük négy nemzetközi: a borfesztivál, a dalostalálkozó, a fürdőfesztivál és a lengyel kulturális napok. A tavalyi borfesztiválon például, ahol 520 bor szerepelt, 30 ezer ember vett részt. Cserkeszőlő a népszerű alföldi gyógyfürdők közé tartozik. A 2200 lakosú nagyközségben szintén olaj­kutatás nyomán tört a felszínre a 89- 90 fokos termálvíz, amely már 5 éve megkapta a gyógyvízminősítést, áp­rilisban pedig hivatalosan is gyógy­fürdő lesz a létesítmény.- Az elmúlt évben 150 ezer vendé­günk volt, sokan érkeztek társada­lombiztosítással a reumatológiai ke­zelésre - árulta el Molnár András al­polgármester. A téli fürdő ősztől tavaszig van nyitva, azután a szabadban lévő me­dencék fogadják a vendégeket. Idén tavasszal a gyerekmedencére egy különleges csúszda épül, amelyet Cipruson lestek el. Az ideérkezőket kemping, bungalók, magánszállá­sok és szálloda várja. Nyáron pedig még egy minden igényt kielégítő újabb ötcsillagos szálloda nyílik. Ez utóbbiban külön éttermük lesz a do­hányzóknak és a nem dohányzók­nak. A külföldiek többsége Német­országból és Lengyelországból érke­zik gyógykúrára. A nagyközség ad otthont júliusban az első Erős embe­rek páros világbajnokságának, amelyre eddig 12 országból érkezett nevezés. Országos nyugdíjastalálko­zót is tartanak Cserkeszőlőn, fény­pontja az anyósbemutatás és kiállí­tás lesz. K. Gy. Gizi óvja a tojásait Gizi 19 éves és egy méter het­ven centi. Férje, Muki is egy hí­ján 20, viszont kétméteres. Gizi lerakta a tojásait. Ők ugyanis barna kajmánok. Nem először várnak utódokat. Pécsi Tibor kaposvári téma­lista több éve foglalkozik hül­lőkkel. Ezt a kajmánpárt né­hány hónapja vásárolta Pécsett.- A tizenkilenc éves Gizi nem először rakott tojásokat, de az elmúlt három évben nem sike­rült kikeltenie azokat - mondta a terrarista. A kajmánhölgy legutóbb fél éjszaka alatt mintegy 30 tojást rakott. A kicsinyek kikeléséhez. 65-80 nap szükséges. A keltetés már az ember feladata, hiszen a nagy, lomha állatok összeta­posnák őket. Némi gondot oko­zott a tojások elszedése, ugyan­is az amúgy kezes, szelíd Gizit zavarta az ember jelenléte.- Úgy látszik, kitört belőle az anyai ösztön, mert elszántan védeni kezdte a tojásait - me­sélte Pécsi Tibor Jelenleg négy fajtából ^ „ 11 krokodil talál- J'1 ■ ható nála, és Guggolós fogda a pincében napokon belül még 6 kajmán­nal bővül az állománya. Ennyi krokodil tamásához a terráriu- mot is át kellett alakítani, mert az állatvédelmi törvény meg­iw szabja a tartási körülményeket. A kikelt barna kajmánok egyébként cseretárgyak lesz­nek, újabb krokodilok érkez­nek helyettük. Sz. Á. Az oroszok úgy mentek, ahogy jöt­tek, egyik napról a másikra tökéle­tesen „kitakarítva” a XIX. század végén magyar gyalogsági laktanyá­nak épített szolnoki garnizont. Kemény kartonra festett, hatalmas, szovjet címer fogadja a szolnoki Inkubátorház igazgatójának irodájába belépőt. Kontra Levente ezt még meg­menthette az enyészettől, ám azt a hatalmas két és fél méteres Szovjetunió-térképet már nem, mely a parancsnoki épület egyik helyiségének fa­lát borította. Pedig készítői mindenre ügyeltek, az óriás térkép szélén Szolnokot is feltüntették, igaz mindössze egyetlen centiméter választotta el a megyeszékhelyt és a vörös birodalom határát. Az igazgatói szobában persze így is van bőven emlék, Kontra Levente ezért is vette a fejébe, egy­szer múzeumot nyit az egyik felújított épület pin­céjében. Addig azonban csak az repülhet vissza az időben, aki bekopog az irodájának ajtaján. Az igazgatót az épület fejújításakor a pincé­ben található guggoló fogda lepte meg a legjob­ban. A 150 centiméter magas, sötét, vizes zár­kákban sem állni, sem ülni nem lehetett, feküd­ni pedig még kevésbé. Az ágyul szolgáló, szög- vasakra erősített, korhadt deszkákból össze­tákolt priccsen aligha tudtak elnyújtózni a bün­tetésre ítélt kiskatonák. Teleki József Egy pár, egy beszéd Dr. Varga István (MDF) Orosházán a március 15-ei megemlékezé­sen Fetser János (MSZP), Orosháza pol­gármestere, valamint dr. Varga István (MDF), az egyéni választókerület ország- gyűlési képviselője tartotta magát az utób­bi évek városbéli hagyományához: kerülték a napi politikai aktualitásokat. A két politikus komolyan gondolta, hogy a város érdekeit nem veszélyeztet­hetik különféle politikai csetepatékkal. Előre tisztázták, az egyensúly fenntartása érdekében egyazon rendezvényen mond­ják el a gondolataikat. Fetser János az ün­neppel kapcsolatos témakörben az oros­házi történeti visszatekintésre helyezte a hangsúlyt, egyben megfogalmazta az összefogás szükségességét és jelentősé­gét, míg dr. Varga István március 15-e al­kalmából az országos, európai történése­ket, s tanulságaikat vette sorra. Az ün­nepség kezdéte előtt fél órával megismer­kedtek egymás beszédével, hogy az átfe­déseket elkerüljék. A város képviselő-testületének többségi és kisebbségi képviselői eleve úgy indultak neki az évnek, hogy munkájuk alapelvei közé emelték: az évszázad utolsó esztende­je a béke éve legyen. Fia bárki figyelmét el­kerülte volna, mindez napjainkban, Ma­gyarországon, a Békés megyei Orosházán játszódik. K. A. J. Rommel autója tatabányai garázsban Oldtimerek szerelmese Harminc évvel ez­előtt kezdődött a nagy-nagy szerelem. Marczis Béla vásá­rolt egy 2 literes Adlert, s benevezett egy versenyre. Ma már több mint 150 csodajárgány bol­dog tulajdonosa. Három környező települé­sen helyezte el Hollywood­ban is jól ismert járműveit Marczis Béla: Agostyán- ban, Környén és Tatabá­nyán. Tíz éve nyitotta mú­zeumát Tatabányán, ahol veterán autócsodáiból két tucatot tudnak megcsodál­ni az érdeklődők április vé­gétől októberig. Marczis egész Európát bejárta már velük, és so­sem hagyták cserben. Több országos, nemzetkö­zi versenyen nyert már el­ső, illetve második díjat, ráadásul több mint 30 amerikai és angol produk­cióban szerepelt járművei­vel együtt. A legnagyobb „sztár” az Opel Kapitän, amely a második világhá­borúban megjárta Észak- Afrika hadszíntereit, s Rommel német vezérőr­nagy egyik vezérkari gépe volt. A járgány a Szenve­dély című fesztiváldíjas film autófőszerepét alakí­totta. A ’60-as évekből származik a Mercedes 250-es, ezzel szállították Kádár Jánost, s a múzeum udvarára szorult ki az a Pobeda, amelyet egy ame­rikai filmben Donald Sutherland vezetett. Marczis Béla ragaszko­dik szerzeményeihez, 1986-ban mégis elcserélte egyik 1948-as kiadású au­tóját. Azóta sem tudta ma­gának megbocsátani köny- nyelmű döntését, s bor­zasztóan megörült, amikor a közelmúltban ismét ta­lálkozhatott a Skoda Tu­dorral. Azonnal vissza­vásárolta. Sugár Gabi

Next

/
Oldalképek
Tartalom