Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-18 / 65. szám
2000. március 19. ★ EZ VOLT A HÉT Ar 3 lói kisütötték Április elsejétől 8-10 százalékos kenyérár emelést terveztek a pékek. A nagy áruházláncok viszont nem hajlandók engedni a nyomásnak. Emiatt valószínűleg változatlan áron, de egyre rosszabb kenyér kerül a kosarakba, s onnan sokszor a szemétbe. Egyre gyakrabban panaszkodnak a háziasz- szonyok: rossz a kenyér, még haza sem értek vele, máris száraz, morzsáló- dik, a család nem szívesen eszi, így egy része a szemétbe kerül.- A kenyér gyenge minőségéről nem a pékek, hanem a nagy üzletláncok tehetnek - állította lapunknak Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke.- Az egyik nagy kereskedelmi lánc megfenyegette a termelőket, aki most árat mer emelni, annak a kenyeréből egy falatot sem kérnek - mondta a pékmester, aki szerint a sütödéknek áremelés hiányában két lehetőségük van az egyre növekvő költségek csökkentésére. Vagy a kenyér minőségét rontják olcsóbb, de gyengébb minőségű lisztet használva, vagy csődbe mennek, teret engedve a külföldről jövő tőkeerős konkurenciának. Bánki szerint az energia drágulása miatt tervezett áremelési mérték felét sikerül majd elfogadtatniuk a kereskedelemmel. Becslések szerint egy kilogramm fehér kenyér önköltségi áron ma 90-100 forintba kerül. Ahhoz, hogy a kenyér kisüljön, a pékek 75 dkg lisztet használnak. Ennek nagykereskedelmi ára kilogrammonként 42 forint, a liszt mellé élesztőt, sót, vizet, és a rossz lisztminőség javítására különféle adalékanyagokat adnak a kenyértésztához. Az anyaghányad az önköltségi ár 40 százalébérhányad ; adminisztratív költségek a sutodé adózás előtti haszna ío, víz, energia kára rúg. Januártól drágult a sütéshez használt energia, ami ma a költségek közel egynegyedét teszi ki. Hasonló nagyságrendű a sütést végzők bérének, közterheinek aránya. Néhány százalékra rúg az adminisztratív költség, a pékek haszna, s áfa is terheli a kenyér árát. A kereskedők általában 15-35 százalékos haszonkulcsot tesznek rá a kenyér árára. Mégis akad olyan bolt, ahol jóval az önköltségi ár alatt árulják a kenyeret. A pékek szerint olyan pékség tud csak ilyen olcsón sütni, ahol zsebből fizetik a munkásokat. az orosz elnökválasztásról A csecsen háború árnyékában elnökválasz-’ tásra készül Oroszország. A szakértők szerint nagy verseny nem várható, hiszen nem kell ahhoz jóstehetség, hogy a volt nagyhatalom következő elnökét Vlagyimir Putyinnak fogják hívni. Ezzel együtt a világ szeme jövő hét végén Oroszországra szegeződik. Az RTL Klub vezetői is hasonlóan gondolkodtak, így a fontos külpolitikai eseményről egyenes tudósításban számolnak be. Szellő István már jövő hét pénteken útnak indul, hogy szombaton és vasárnap a csatorna moszkvai stúdiójából jelentkezzen be a legfrissebb hírekkel.- Moszkva egyik legkényelmesebb és legmegbízhatóbb szállodájában, a Sheratonban lesz a szállásunk - mesélte a híradós. Szellőt meglepné, ha nem Putyin lenne a befutó, ám biztosat csak vasárnap este fogunk tudni. A műsorvezető szerint talán most lesz a legtöbb biztonsági ember az orosz fővárosban, hiszen Radujev csecsen vezér elfogatása miatt sokan tartanak a kaukázusi harcosok bosszújától.- Bár én személy szerint nem tartok semmitől, azért nekem és az operatőrömnek is van biztosításunk, ha mégis szakadna az a bizonyos kötél - tette hozzá Szellő. B. M. L. Menza vagy nem menza ■I Minél többet keresünk, s minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezünk, annál nagyobb az esélye, hogy a munkahelyi menzán ebédelünk, bár kezd kimenni a divatból. 1989-ben a munkahelyen étkezők aránya 52 százalék volt, manapság pedig már csak 30 százalék. Ma már nincs időnk ebédelni, a válaszadóknak csak 18 százaléka ebédel. Hogy hova tűntek a menzákról az emberek, áem tudni, csak annyi bizonyos, nem a vendéglőkbe, hiszen a megkérdezettek alig 1 százaléka állítja, hogy mindennap étteremben eszik. Dráma Székesfehérváron ■ A Magyar Rádió Rt. és a XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány március 26-án drámaíróversenyt rendez Székesfehérváron a Színházi Világnap alkalmából. A verseny fő esélyesének számító Pozsgai Zsolt szeretné legyőzni a korábbi kétszeres győztes Siposhegyi Pétert. A versenyből befolyt összeget Tác falu könyvtárának feltöltésére fordítják, ami a belvízkárok miatt megsemmisült. A győztes művet a fehérvári Vörösmarty Színházban Schubert Éva, Kállai Ilona, Kézdy György és mások előadásában tekinthetik meg az érdeklődők. Nagy tervek a filmgyárban ■ Egy amerikai kábeltelevíziós társaság 5 milliárd forintos beruházással szállna be a Mafilm Rt. stúdióinak felújításába. Mivel a cég főleg tengerentúli társaságoknak biztosít helyet, elkerülhetetlen a stúdiók rekonstrukciója. A Fóton, 23 hektáros területen lévő két 1000 négyzetméteres stúdió mellé építenének egy 2500 négyzetmétereset komplett felszereléssel. A Róna utcában lévő, főként televíziós produkcióknak helyet adó stúdiót ugyancsak felújítják. Gyorsabban, magasabbra, erősebben címmel nyílik kiállítás Habik Csaba fotóriporter legsikerültebb alkotásaiból a Testnevelési és Sportmúzeumban holnap. Sinkovits Imrét is lefényképezte Habik, aki az 1986-os birkózó-vb-n a magyar csapat egyik legvehemen- sebb szurkolója volt. Náray Tamás, a Roland Divatház tervezője ezúttal olyan kollekcióval rukkolt elő, amely magán hordozza az extrémitást, ám a hétköznapoktól sem idegen. Az igazi újdonságot ezúttal a szoknya jelenti. Persze nem biztos, hogy a magyar férfiak ezután skót szoknyában fognak járni. Reálkereset-csökkenés | Januárban csökkent az átlagos reálkereset a tavalyi év első hónapjához viszonyítva. A 0,8 százaléknyi karcsú- sodás azért feltűnő, mert az elmúlt esztendőben folyamatos volt az emelkedés. A versenyszférában egyébként januárban is közel 12 százalékos volt a növekedés. Marad a Bumeráng Azt beszélte már az egész város, hogy a Sláger Rádió nem újítja meg a Bumeráng műsorvezetőinek, Bochkor Gábornak és Boros Lajosnak a szerződését. A pletykát a kereskedelmi rádió vezérigazgatója, György Gábor azonnal cáfolta, mondván, kölcsönös elégedettségben dolgoznak ezután is. Boros Lajos ugyancsak elcsodálkozott a híren, bár gyanítja, hogy újabb RTL Klub-os terveik miatt kelt szárnyra a pletyka. A kereskedelmi tévé vezetői ugyanis most döntenek, hogy a Bochkor-Boros páros kap-e szerepet új műsorokban. Ki a Tisza vizét issza... ■ Bán János jegyzete Felejtsék el gyorsan a régi dalt. Az iható Tiszának rég vége. Mostanság alig telik el nap, hogy ne hallanánk a románok újabb ga- ládságáról. Büntetlenül engedik a szennyet az élővizekbe. A románok persze szokás szerint az úristent is letagadnák az égről, sőt vádaskodnak, néhány józan hangtól eltekintve vér- lázítóan cinikus módon érvelnek. Pedig hát a Tisza nem tavaszi jókedvében öltött sárgásszürke fátylat. A környezetszennyezést odaát sem most találták fel. Bárki elképzelheti, mi ment az ’50- es, ’60-as években, meg később, amikor az egész román nép egy emberként építette Ceausescu elvtárs iparbirodalmát. Persze akkor nem nagyon lehetett reklamálni az ilyesmiért. Igaz, ekkora katasztrófa talán nem is történt, legalább is hozzánk nem szivárgott át akkoriban cián- és nehézfémoldat. Mintha bizony a szocialista nagyvállalatok jobban vigyáztak volna a környezetre, mint egy XXI. századi ausztrál bányavállalat, amely persze most csődbe menekül a felelősség elöl. Ha viszont legalább a mostani Tisza-szeny- nyezés hatására mi magunk megtennénk mindent a környezet védelméért, máris sokat nyernénk, bár meglehet, az uniós belépőkártyát is e miatt kapjuk majd később. S hiba volna nem élni a nemzetközi segítséggel, természetesen az utolsó euróig minden fillért csak a Tiszára szabad költeni. Persze nem állíthatjuk, hogy Magyarország a környezetvédelem Mekkája lenne. Sajnos nem az. 1920-ban gróf Apponyi Albert Versailles-ban részletesen kifejtette bizonyos francia és angol uraknak, hogy nagy baj lehet belőle, ha határokkal bontják meg, szabdalják szét a Kárpátmedence természeti, vízrajzi egységét. Nem értették, miről beszél. Most talán már értik. Egy napon talán már errefelé is divat lesz vigyázni arra a kevésre, ami megmaradt a természetből. De addig még nagyon sok szenny folyik le a Tiszán. 5 FONTOS MONDAT „Aki megbékélést hirdet, a baloldal felé is nyitnia kell. ” (Giczy György, a KDNP elnöke, aki isten áldását kérte Németh Miklósra) „Meggyőződésem, ha Petőfi most élne, nem lenne fideszes. ” (Szili Katalin, a parlament szocialista alelnöke) „Nincs értelme tüntetni a sajtószabadság mellett, mert az rendelkezésre áll, a miénk, és senki nem akarja elvenni tőlünk. ” (Orbán Viktor kormányfő) „A nemzetet koszvadt partizánok tájékoztatják. ’’ (Csurka István, a MIÉP elnöke a magyar médiahelyzetről) „A díszpolgári címet Pápa városában a politikai hála eszközévé silányították. ” (Az MSZP helyi politikusai Kövér László díszpolgárrá avatásáról) Hisztéria a Himnusz körül Az Anima Sound System feldolgozta a Himnuszt, amely ellen a kisgazdapárt fővárosi szervezete közleményben tiltakozott. A zenekar tagjait Rákosi méltó utódának kiáltják ki, amiért hozzányúltak nemzeti imánkhoz. Petrovics Emil zeneszerző furcsállja, hogy egy politikai párt esztétikai kérdésekben nyilatkozik. Az Anima szerint nem ők jártak el Rákosi Mátyás szellemében A kisgazdapárt budapesti elnöksége megdöbbenéssel értesült arról, hogy Kölcsey Ferenc Himnuszát egy magyar zenészegyüttes rockosított változatban átírta. Ahogy Liebmann Katalin, a fővárosi kisgazdák elnöke a párt közleményében hangsúlyozza: a zenekar ezzel a kétes dicsőséggel Rákosi Mátyás nyomdokaiba lépve megváltoztatta nemzeti imádságunkat. Tiltakoznak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített dallam ilyen durva, a hagyományokat semmibe vevő módosítása, a szélsőséges szabadosság e megnyilvánulása ellen. Véleményük szerint nemzeti imánk több mint százéves közkincs, azt továbbra is csak úgy lehet énekelni, ahogy Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Bajcsy-Zsilinszky Endre, vagy más nagy történelmi személyiség, illetve elődeink ajkáról is elhangzott.- Az elnök asszony által említett történelmi személyiségek forognak a sírjukban, ha meghallják, hogy egyes politikusok mire használják fel a neveiket - jelentette ki Prieger Zsolt, a Himnuszt feldolgozó Anima Sound System együttes vezetője. - Arról igazán nem tehetünk, hogy középkori módon gondolkodók nem értik, ha a fiatalabb korosztály bizonyos dolgokat másképp közelít meg. A zenekar egyébként már két évvel ezelőtt szilveszterkor eljátszotta az átdolgozott Himnuszt a Petőfi Csarnokban, sőt a tavalyi Hisztéria 2000. rendezvényen éjfélkor is elhangzott a feldolgozás. Ráadásul lemezen is kiadták január második felében, a Bujdosó című maxi CD-n.- Érdekes, akkor senki sem tiltakozott, csak most akar egy párt ingyenreklámot magának - állítja a zenekarvezető. - Amit csináltunk, az a Himnusz egyfajta értelmezése, és nem botránykő. Most induló koncertturnénkon természetesen egyszer sem fogjuk előadni, mert mindannyian úgy véljük, hogy annak megvan a maga ünnepélyes helye. Petrovics Emil zeneszerző kérdésünkre az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a szóban forgó számot nem ismeri, ezért nem tud róla véleményt mondani, de önmagában a feldolgozás tényén nem ütközik meg:- Dohnányi is beledolgozta Ünnepi Nyitány című művébe himnuszunkat. Azért, mert emelkedetté, vérünkké, nemzeti dallamunkká vált, nem lehet vita, hogy szabad-e feldolgozni. Persze nem mindegy, hogy milyen környezetbe helyezik. Petrovics Emil példaként Stockhausen Hymnen című darabját említette, amelyben a német szerző a világ ismert himnuszait idézi. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Erkel eredeti dallamát a nép a magyar halláshoz igazította, így alakult ki a végső változat.- Fontos azonban, hogy méltó módon jelenik-e meg, s milyen érzelmeket, érzéseket vált ki az átdolgozás. Gondoljunk csak az olimpiákra, amikor a Himnusz könnyeket csal a győztesek szemébe - mondta a nemzetközi hírű zeneszerző. - Igazán furcsállom viszont, hogy egy politikai párt állást foglal esztétikai kérdésekben. B. M. L. - K. T. L.
