Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-17 / 64. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 17., Péntek BBBI Riczu János: Szerelemből tartom ezeket, mert nincs pénz manapság a juhászatban Mintát mutat a falunak Kálmáncsa Közelebb van a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez, de még ma is a gazda­ság fejlesztésén tö­ri a fejét a gazda­juhász. Százhektá­ros legelő kialakí­tását tervezi, s ak­kor gyarapítja a birkaállományt is. A kora nemigen za­varja Riczu Jánost', még mindig jobban bírja a munkát, mint a fiatalok. Kell is bírnia, mert most sem kicsi a gaz­dasága. Kétszáz birká­ja van, lovai, disznai, huszonnégy hektár sa­ját földön gazdálko­dik, és még bérel is hozzá területeket.- Sokszor megkérdezik tőlem, kinek-mi- nek dolgozom ennyit, miért nem pihenek - mondta Riczu János. - Csak azt tudom rá válaszolni: ez éltet. Ha nem lehetnék az ál­lataim közelében s nem dolgozhatnék, ab­ba belepusztulnék. Néhány éve elmentünk két napra a Balatonhoz. Éjfélkor fölkeltem, és hazajöttem. Nem tudtam aludni, mert azon járt az eszem: mi van a kisbáránnyal, mit csinál a jószág... Juhász volt az öreg egész életében. Töb­bet aludt a határban a birkákkal, mint a ve­tett ágyban. Szabolcsból került Baranyába, onnét 1980-ban ide. Most csak kétszáz bir­kát legeltet a kálmáncsai határban, de ko­rábban hatszáz-hétszáz állata is volt. Sze­relemből tartja őket, hiszen pénz manap­ság a birkában sincs. - A 200 birka tavalyi gyapja még ott porosodik a padláson - mondta. Közben megérkeznek a napszámosai. Állandóan rajtuk a fél szeme, s leteremti őket istenesen, ha valamit nem jól csinál­nak. - Csak azt követelem meg tőlük, amit magamtól - mondja. - Közel a nyolcvan­hoz még mindig ledolgozom valamennyit, de ha sok a munka, elkel a segítség. 1500 forintot és ellátást adok egynapi munkáért. Ceglédről kellett napszámost fogadnom, mert a kálmáncsai embernek nem kell a pénz. Mostanában nem felhőtlen a kapcsolata a falu vezetésével. A házával szemben van az iskola, s azt mondják, az eső odamossa a birkák ürülékét. Riczu János szerint ez lehetetlen, szava azonban nem változtat az önkormányzati szándékon: tervezik az ál­lattartás korlátozását. - Ha én polgármes­ter lennék, nemhogy korlátoznám, de tá­mogatnám az állattartást - mondta a gaz­da. - Ma ebben a faluban két tehenet sem találni, sokaknál még baromfit sem. Ki hal­lott már olyat, hogy falusi ember a boltban vegye a tojást. Ha másért nem, a turisták miatt foglalkozhatnának állatokkal. Ma­gam is szívesen tartanék rackajuhot, szép hegyi kecskéket, pónilovat, hadd lásson olyat is a városi nép. NAGY LÁSZLÓ Istentisztelet a kultúrházban Drávagardony Ha lassan megérkezik a jó idő, is­mét a templomban tarthatják az istentiszteleteket a falu lakosai. A hideg évszak idejére ugyanis a hí­vek ünnepnapokon rendszerint áttelepülnek a templomból a kul- túrházba, és ott hallgatják az igét. - Az ok egyszerű: a művelődési házunk fűthető, a templom pedig nem - mondta András Ernő pol­gármester. - A józan ész győzött a hagyományok fölött. A templo­mot csak a legnagyobb melegben használják, amikor jólesik az épület hűvöse. Nemrég ugyan fel­újították az épületet, fűthetővé tenniük azonban nem sikerült, így a következő telekre is a kul­túrházban maradnak. Ezeken az istentiszteleteken együtt imád­kozik a katolikus és református felekezet. Az utóbbiak vannak többségben, csaknem hatvanan. N. L. Ezermester, kapanyéllel HAT FALU VERSENYE. Hat fa lura szóló rajzversenyt hirdet a bélavári önkormányzat. Hazám, hazám, édes hazám címmel kell elkészíteni rajzaikat a versenyben résztvevő községek óvodásainak és iskolásainak Somogyudvar- helytől Babócsáig. A legjobbakat a falu július 18-i millenniumi ün­nepségén jutalmazzák, majd kiál­lításon is bemutatják, (ni) ELVEZETTÉK A BELVIZET. Hosszú időre megmenekültek a belvíztől Drávagárdonyban. An­nak ellenére, hogy mélyen fekszik a település, évek óta nincs gond a belvízzel. Az árkok rendszeres tisztítását hét éve kezdték el, az­óta minden évben kiemelten fi­gyelnek erre a munkára, (ni) ELŐADÁSOK A HÚSVÉTRÓL. Diaképekkel illusztrált előadás- sorozatot indítottak a barcsi Dráva múzeumban A húsvéti események tükrében címmel. Május elejéig hetente egyszer közös előadást tart itt Körmöczy Miklós lelkész és Drago Obradovics régész, (ni) TEMETŐRONGÁLÓK. Isme rétién tettesek több sírt is meg­rongáltak a darányi temetőben. Jó néhány fakeresztet kidöntöt- tek, és értékes gyertyatartókat loptak el. Van olyan sír, amelyen eléri a 30 ezer forintot is a lopás­sal és a vandalizmussal okozott kár. (ni) KOMLÓSD CÍMERE. Elkészít tette a falu címerét a komiósdi ön- kormányzat. A pajzson látható madarat az egykori birtokosok, a Tibold nemzetség címeréről vet­ték át, a tőzike pedig a környék értékes, védett természeti kincse­it jelképezi. S nem hiányzik a komló sem, amely mindennapos látvány a falu határában, (ni) SZÉP TÁRGYAK BARCSON. Szép tárgyak készítésére tanítot­ták a barcsi gyerekeket a városi könyvtárban. A foglalkozáson függönykarikákból készítettek képeket, amelyeket a gyerekszo­bák díszítésére használhatnak majd. (ni) SZENTBORBÁS Borbás Lászlót mindenki is­meri a környéken. A hely­beliek és a szomszéd falu­ból is gyakran fordulnak hozzá; úgy tartják számon, mint ezermestert, pontosab­ban: a fa megmunkálásának mesterét.- Egy parasztnak sok mindenhez kell érteni - mondta Borbás László, aki betöltötte már a 81. életévét, miközben kis műhelyében a desz­kát fűrészeli. - Többnyire kasza-, kapa- vagy fejszenyeleket csináltat­nak az ismerősök. Ha kell, akkor megjavítom a kisebb bútorokat, sőt még hámfát is tudok készíteni. A kosárfonóüzemben rázódtam bele igazán az asztalosmunkába, ahol a kertibútorok vázát készítettem.­Borbás László alapos a munká­jában, idejében és igen jól végzi el a javításokat. - A múltkor bejött hozzám egy felsőszentmártoni fia­talember, és csak ennyit mondott: Laci bá'! Debrecenbe megyek, és négy kaszanyelet kéne vinni... Örültem a kérésnek, megcsinál­tam. Szívesen segítek az emberek gondján; némi fizetség is jól jön, kiegészíti a nyugdíjamat. Tétlenül meg egyébként sem tudtam ülni; tudom, hogy kell megfogni a mun­ka végét. En már csak ilyen va­gyok. Szentborbás elég kis szöglete az országnak. Itt született Borbás László, itt éli mindennapjait, sokat tud a község múltjáról is. Mai szemmel szinte hihetetlen - most többségében idősek élnek itt -, hogy régen iskola is volt a faluban, a jó hírű lakócsai téesznek pedig állattenyésztési telepe... - Nem hi­ányzott az sem, ami a népet össze­tartotta. Hagyományos volt a kö­zösségi életforma. Sokféle foglalkozást űzött: ze­nész, kocsmáros, állattenyésztési brigádvezető is volt. S van egy egész életre szóló szenvedélye: a fa megmunkálása. Miközben a mű­helyében beszélgettünk, egyik is­merőse jött; eltört kapanyelet ho­zott. - Gyere érte holnap reggel - mondta az öreg ezermester, mert közben a delet harangozták. - Tudja, ásó meg kapa jöhet, de ha a harang némul el, már nem tudok segíteni...________________gamos BÁNYÁN tóparti közművesített telek eladó vagy szgk.-ra cserélhető, 82/321-647, KUVASZ 'tóskuíyált- «ladők. 82/423-489. SEGESD, Bajcsy-Zs. utcában kis családi ház- (4120) A megrendelőlapunkon jelzett 10%-os apróhirdetési kedvezményt (lakossági apróhirdetések esetében) olvasóink érvényes előfizetési számlájuk bemutatásával 2000. január 15-től a következő hirdetésfelvételi helyeken vehetik igénybe: Somogyi Hírlap hirdetésfelvevő irodák: Somogyi Hírlap hirdetésfelvétel: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Siófok, Szabadság tér 2.1. em. 1. BALATONFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET fiókjaiban: Balatonföldvár, Kőröshegy, Siófok, Ságvár, Ádánd, Zamárdi, Törökkoppány BALATONSZÁRSZÓ ÉS VIDÉKE TAKARÉSZÖVETKEZET fiókjaiban: Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonszárszó, Kötcse, Látrány DRÁVAMENTI TAKARÉKSZÖVETKEZET fiókjaiban: Barcs, Babócsa, Csokonyavisonta, Darány, Homokszentgyörgy, Lakócsa, Szülök, Vízvár, Csurgó, Berzence, Zákány KARÁD ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET fiókjaiban: Karád, Andocs, Kisbárapáti, Felsőmocsolád, Mernye, Gamás, Kaposvár KÉTHELY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET fiókjaiban: Somogysámson, Marcali, Balatonmária, Balatonfenyves, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Kaposvár NAGYATÁD ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET fiókjaiban: Segesd, Lábod, Somogyszob, Háromfa, Nagyatád, Tapsony, Nemesvid, Mesztegnyő, Iharosberény, Böhönye NAGYBAJOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET fiókjaiban: Kutas, Kaposfő, Kadarkút, Somogysárd, Somogyjád, Hetes, Csököly, Kaposvár, Gölle, Somogyszil, Toponár, Kaposfüred, Igái, Taszár, Baté, Szentbalázs, Szenna, Nagyberki, Buzsák, Lengyeltóti, Pusztakovácsi, Öreglak, Nagybajom, Somogyvár KO-SZESZ KFT. MARCALI, Mini presszó, Sport u. SIMON GIZELLA MARCALI, Hungária Ház Rákóczi u. MOLNÁR ÉS TSA KFT. BALATONLELLE, Rákóczi u. 204. MENDÖL JÓZSEF BARCS, Deák F. u. 19. PÉTERFFY ÁRPÁD TAB, Kossuth L. u. 74. SZÉLLNÉ BENCZIK ILDIKÓ BALATONMÁRIA, Ady E. u. 98. VARGA IMRÉNÉ CSURGÓ, Kossuth u. 72.. HIRDETŐ CENTRUM BALATONBOGLÁR, Sétáló u. 5/1. POÓR JENŐNÉ TAB, Kossuh L. u. MALACOK eladók. Kunglí, Szenna 61. Tel.: 82/484*03 ikóczl u. qraVU ÁffvfSOÜFt/kg. Tel. Súlyban 220 Ft, ha- 82/357-231.(4106) Megcsapta a szivar füstje Dráva mente Kubai fotók kiállí­tása látható teg­naptól a Dráva mú­zeumban. A képek­kel eddig csak a fő­városban élők ta­lálkozhattak; Barcs az egyetlen vidéki város, ahol ezeket bemutatják. Balatoni György fotó; béres ferencné A fiatal fotós, Balatoni György 1990-től több­ször töltött rövidebb- hosszabb időt Kubá­ban. Legutóbbi útjá­ról egy hónapja érke­zett haza. A tíz év so­rán bőven volt ideje és alkalma megismer­ni a világ másik olda­lán élőket, s a tapasz­taltakat fotóin igyek­szik megosztani hon­fitársaival. Barcsra az Ormánság alapít­vány révén kerültek a képei.- Kuba volt az első ország, ahová eljutottam, s úgy látszik, többé már el sem ereszt - mond­ta Balatoni György. - Amit odaát megismer az ember, tényleg csak a fotók tudják megmutatni, a szó nem elég hozzá. Mivel egy évti­zede fotózhattam az országot, az­óta lezajlott változásait is láttat­ják ezek a képek. A szegénység és a vendégszeretet ugyanaz, mint tíz éve, a nyitás azonban egyre inkább érezhető. Csak az egyén életén még nem sokat vál­toztatott. A képekből is, a fotós elbeszé­léséből is kiderül: az a világ sok tekintetben hasonlít a miénkhez. Csak a felszín más, a rengeteg probléma és a megoldás módjai azonosak. A kubai fotók egy hónapig lát­hatók a múzeum földszinti ter­mében. Ősszel egy könyv is meg­jelenik, amit részben e kiállítás képei illusztrálnak. N. L. Lelakatolt állomások Bélavár-Somogyudvarhely A várótermeken lakat, az uta­sok pedig a szabad ég alatt várják a vonatot a Dráva mente több településén. Felügyelet nélkül nem merik nyit­va hagyni az épületeket, mert az a tapasztalatuk, hogy szétlopják, tönkreteszik. A forgalom kicsi, a MÁV-nak nem éri meg ezekre a helyekre több figyelmet és pénzt fordítani. Személyzet nincs, és a gazdátlan állomást tolvajok és részegek dúlják; ellopják, ami mozdítható. Volt olyan hely, ahol még a vezetéket is kilopták a falból, s amit nem lehetett el­vinni, azt tönkretették. Hogy mentsék a menthetőt, lakatot raktak az épületekre, így azon­ban az utasok a csontig hatoló hidegben és a legnagyobb eső­ben is az épület mellett ácsorog- nak. Nem egyszer órákat kell várniuk - esőben, hóban - az embereknek a vonatra. Somogyudvarhelyen koráb­ban az önkormányzat gondosko­dott róla, hogy legyen, aki nyitja­zárja a várótermet. Ma már a fel­adatnak ismét nincs gazdája, s az épületet rövid idő alatt még jobban tönkretették. Bélaváron ugyancsak lakat van a vasútállomáson. Újfalvi Já­nosáé polgármester szerint az le­hetne a megoldás, ha a vasútállo­máson lakó családot bíznák meg ezzel a feladattal. - Az önkor­mányzat átvenné az ingatlant a vasúttársaságtól, és a váróterem nyitvatartásával ezt a családot bíznánk meg annak fejében, hogy ott laknak. Pataki Andor gyékényesi állo­másfőnök arról beszél: a vagyon védelme miatt kényszerültek ezeknek az épületeknek a lezárá­sára. Az utasokért csak annyit te­hettek, hogy ahol lehetett - pél­dául Bélaváron -, fedett beállót alakítottak ki számukra. - Min­den településen lehetőség van ar­ra, hogy ha az önkormányzat vál­lalja a felügyelet biztosítását, ak­kor lekerüljön a lakat a váróter­mekről. Lehetőség volt korábban arra is, hogy az önkormányzatok jelképes összegért megvásárolják ezeket az épületeket. De egyik fa­lu sem élt vele. NAGY LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom