Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-14 / 62. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 14., Kedd Amibe nem lehet beleharapni Német piacra dolgozik a fazekas - Beleszeretett a herényi tájba Nagyberény Narancssárga bögrét meg te­áskannát én nem készítek. Leginkább a hagyományos paraszti edényeket, meg a habán kerámiákat kedve­lem; ezeknek viszont ma­napság nincs sem értéke, sem piaca. Ezt Tarczy Orso­lya fazekas mondta, aki ti­zenhat éve alkot Nagyberényben. A kereskedők most a színes, többnyire narancssárga, zöld, kockás bögréket és teáskanná­kat viszik a fazekasoktól. - Ami ennél értékesebb, azt nem tudják megfizetni a ve­vők; s nagyon kevesen is érté­kelik - állította Tarczy Orsolya. ■ - Azt szoktam mondani, hogy a kerámia az utolsó, amire ajándékozás címén gon­dolnak az emberek; ez az ugyanis, amibe nem le­het beleharapni. S érdekes, hogy saját magának szinte senki nem vesz ilyesmit.- Hogyan tud akkor mégis megélni, ha nem ké­szít dömpingárut?- Nagyon sok edényt elvisz tőlem egy németor­szági kereskedő. Virágedénynek használják oda­kint, ha már nem kell, eldobják, és készíthetem a következő sorozatot. Van üzletünk Tihanyban, de a partot már nem járjuk. Néhány állandó kereske­dő megrendelőm is akad. Egy kevesen rám talál­nak itt Nagyberényben is, többnyire nyáron és zömmel németek. Jobban szeretném persze, ha magyarok lennének a vevőim, mert ők nem alku­doznak; a német nehezen érti meg azt is, hogy ná­lunk mekkora az infláció. A haza üzletek venné­nek használati tárgyakat is, de sokan azért monda­nak le erről, mert a festett edényeket drága pénzért kellene bevizsgáltatniuk; azért, hogy kiderüljön: al­kalmas-e étkezésre a festékanyag miatt. Állandó megrendelőm jeles ünnepekre a balatonszabadi és az ádándi polgármester is.- A nagyberényi nem?- Nagyon jó a kapcsolatom a helyi polgármester­rel is, de az itteni önkormányzat nyilván más mód­ját választja az ajándékozásnak.- Mekkora a konkurencia a térségben ?- A Balatonnál a legnagyobb; mindenki ide jön, itt áll meg a nyári szezonban. Nagyon sok a part mentén az olyan fazekasműhely, amelyik csak lát­szólag az, valójában inkább felvásárolja a kerámiát. Tarczy Orsolya: Hagyományos módon ma már nagyon kevesen űzik ezt a mesterséget Sokan mondják magukat keramikusnak, holott csak olyan fazekasok, mint én. Fazekas az, aki hengeres testet készít agyagból, korongon. Ma már elektromos kemencével dolgozunk meg gépesített koronggal. Az ősi mesterséget az országban már igen kevesen végzik, Erdélyben még ma is ez a jel­lemző. Ott a fazekasok maguk készítik az agyagot és a mázat, s fatüzeléses kemencében égetnek.- Ön a nagyberényi faluszépítő egyesület veze­tője is, ezek szerint tevékenyen részt vesz a falu kö­zéletében.- Tizenhat éve élek itt, nagyon megszerettem ezt a környéket. Kaposváron tanultam a szakmát, aztán hazamentem, mert Borsodból származom. Kazincbarcikán azonban gyorsan felmértem: sem­mi esélyem a megélhetésre. A Balatonhoz szeret­tem volna jönni, minél közelebb. Ám olyan drága volt az ingatlan, hogy eljöttem Berényig; amikor le­kanyarodtam a 65-ös útról Berény felé, beleszeret­tem ebbe a tájba. Először egy régi parasztházat vet­tem, a szőlőhegy tövében. Az a környezet jobban illett a szakmámhoz. Reggel madárcsicsergés foga­dott. Ez nagyon hiányzik azóta is; most a főutcá­ban lakom, ez kétségkívül jobban útba esik bárki­nek. Fontosnak tartom a környezetünk megóvását. Faluszépítő egyesületünk fásításra, játszótérépítésre fordítja anyagi erőit. A helyi általános iskola részé­ről egyébként fölmerült a napokban: kerámiaszak­kört indítanának szeptembertől. Ehhez kérték a se­gítségemet. Szívesen megtanítom a diákokat a mes­terségem alapfogásaira, érdekességeire. _____FÓNAI IMRE V agonszám viszik a rönköt Hírek EMELTÉK SOMBAN A HELYI ADÓT. Egymillió-egymilliókét- százezer forint helyi adóbevétellel számol a somi képviselő-testület. Ez az összeg mintegy háromszázezer forinttal kevesebb, mint a ta­valyi bevétele volt. A faluban a lakosság kommunális adóját két­ezerről, 2500 forintra emelték, és a vállalkozók iparűzési adóját is módosították: egy százalékról másfél százalékra emelve, (kj) TÁMOGATJÁK A TERÜLETFEJLESZTÉST. Harmincezer forint támogatást fizet a Koppányvölgye Területfejlesztési Társulás részé­re - a község lakossága arányában - Somogyacsa önkormányzata. Erről most döntött a képviselő-testület, figyelembe véve az együtt­működési szerződést. Ä polgármesteri hivatal még ebben a hónap­ban átutalja a megszavazott pénzt, (kj) AUTÓCSERÉRE PÁLYÁZTAK. A falugondnoki gépjármű cseréjé­re pályázik a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a torvaji ön- kormányzat, ugyanis a támogatással vett Toyota gépkocsi már el­múlt hatéves és több mint 240 ezer kilométert futott. A szolgálat to­vábbi gazdaságosabb ellátása érdekében nagyon is indokolt az autó cseréje. Torvajon a 2000. évi költségvetésben a falugondnoki szol­gálat fenntartására mintegy kétmillió forintot terveztek, (kj) ÓVODÁSOK FARSANGJA A FALUHÁZBAN. A bálványosi nap köziotthonos óvoda vezetői a hét végén a faluházban tartották a szülői munkaközösség segítségével a gyerekek farsangi délutánját. Ezen az ovisok Takács Zsuzsanna és Ágoston Lászlóné óvónő beta­nításában lakodalmas jelenetet adtak elő. Este a szülői munkakö­zösség által szervezett bál zárta a farsangi programot, amelynek mintegy 50 ezer forintnyi bevételét a szervezők a gyerekek kirándu­lására ajánlották föl. (kj) Vándordiákok pénz híján Benedek Attila igazgatóhelyettes a hetedikesek között fotói horvAth Mónika Közelebb egymáshoz Ádánd Sikerrel tartottak műsoros elő­adást az ádándi idősek Közelebb Egymáshoz nevű klubjuk alapítá­sának második évfordulóján. Nagy Károly polgármester díszes vázával köszönte meg részvételü­ket a falu közösségi életének ala­kításában. Az éppen második éve műkö­dő klub tevékenységét méltatva a köszöntőben elhangzott, hogy a több mint ötven tag az eltelt idő alatt ténylegesen közelebb került egymáshoz. Céljaik között az első helyen szerepel az idősek segíté­se, felkarolása, a nosztalgiázásból is további erőt merítő szándék ne­héz napjaikhoz. S szórakozni és szórakoztatni akarnak a maguk szintjén, valamint erejük szerint részt venni a helyi közélet formá­lásában. A kultúrházat teljesen megtöltötte a kíváncsi nézőközön­ség, s a műsorban sorjázó kabaré­jelenetek, ének- és zeneszámok, táncok nagy tapsot arattak. A pa­ródiákban - nem bántóan - a helyi közéletet is kifigurázták, sok sze­replő alakításában föl lehetett fe­dezni az eredeti figurát. A produk­ciókat követően Nagy Károly pol­gármester gratulált a szereplőknek és a Közelebb egymáshoz klub tagjainak a munkájuk elismerése­ként erre az alkalomra készíttetett díszes vázát adományozott. Kecskés Andrástól tudjuk, hogy a műsort az ádándi asszo­nyok, lányok köszöntőjének szánták, amire a nőnap adott al­kalmat. S bár elmúlt a Valentin- nap, a szerelmesek ünnepe - só­hajtott fel -, s messze még anyák napja, a kikeletet hozó március­ban is kerestek arra alkalmat, hogy tisztelegjenek a „gyengébb” nem előtt. A táncmulatság közben tom­bolákat árultak, a nyeremények sokaságát a tagok ajánlották fel, il­letve főleg helyi vállalkozók ado­mányozták. A sorsolást mixerbe­mutató vezette be; a különleges ízeket kedvvel kóstolgatták a résztvevők.- Úgy érezzük, hogy a farsang jól záródott, a tavaszi nyitányunk remekül sikerült - összegzett Kecskés András. c. a. Bábonymegyer Csaknem ötszáz köbméter fát tárol­tak a napokban a Sefag Rt szántódi erdészetének rakodóállomásán. Eb­ből 40-45 köbméternyi volt a rönk, a többi exportra szánt cser tűzifa. Hazai piacra, Vásárosnaménybe is szállítottak. A rakodóállomás várhatóan ti­zennyolcezer köbméter fát értékesít az idén - tudtuk meg Csicsai László rakodókezelő telepvezetőtől. Méte­res választékban tűzifát még Olasz­országba is szállítanak. A múlt hó­nap végéig három vagonnal adtak el. Indítottak szállítmányokat Vásárosnaményba is; a napokban elsősorban a hazai vevőknek küld­tek tűzifát, mert folyamatosan jöt­tek a megrendelések.- A szentlászlói és a börevári ke­rületben termelnek ki nagy meny- nyiségű fát - mondta Csicsai Lász­ló. - A ságvári erdőben is dolgoz­nak, csakhogy ott a talajviszonyok miatt nehezebb a közlekedés. Úgy tervezzük, erről a területről csak a jövő hét után kezdjük kiszállítani a rönköket. A bábonyi rakodótelepről várha­tóan tizennyolcezer köbméter fát visznek az idén a hazai és külföldi piacra. Ennek a legnagyobb része tűzifa, Uletve rönk. - Megrendelő­ben nincs hiány - tette hozzá a te­lepvezető. - A tölgyrönkök java ré­szét hazai cégeknek vásárolták föl. A fűrészüzem beindult Szántó­don: ott is nagy mennyiségű rönköt dolgoznak föl. Ezért kevesebbet ad­nak el Csurgóra és Barcsra. így je­lentősen csökken a szállítási költ­ség, mert kisebb a távolság, és gyor­sabban célba jut a faanyag is. k. j. Kjsbárapáti Szétszórtan, több épületben, egyebek közt a parókián ta­nulnak az általános iskolá­sok. Zsúfoltak a helyiségek; az iskola és az önkormányzat nagy gondja évek óta a tante­remhiány. A plébánia épületét az egyházköz­ség bocsátotta az önkormányzat rendelkezésére, térítésmentesen - tudtuk meg Benedek Attila igazga­tóhelyettestől. Átmenetileg ez segít a tanteremgondokon.- Itt, az előtérben a technikát ok­tatjuk - mutatta. - A belső teremben pedig elméleti tárgyakat tanítunk, elsősorban a hetedikeseknek. Amikor technikából eszköz- és szerszámhasználatot igénylő óra van, az elméletet a testnevelési órán levő osztály szabad tantermében ta­nítják. A diákok tehát óráról órára vándorolnak. - Jó idő esetén a tech­nikát a szabadban, az épület mellet­ti parkban oktatjuk - tette hozzá az igazgatóhelyettes. - Lehetőségeink­hez mérten igyekszünk úgy szer­vezni, hogy a műhelymunka legke­vésbé zavarja a történelem, a bioló­gia vagy a földrajz oktatását. A ne­gyedik óra után a hetedikesek fog­lalják el a belső termet, mert át kell adniuk addigi helyüket, az ebédlőt. Nehéz így az oktatás. Egy épület­be csak úgy vonhatnák össze a diá­kokat, ha új épületszámyat építené­nek. Akkor nem kellene osztályt rakni az ebédlőben, s megszűnne a diákok vándoroltatása is a kultúr- házba és a plébániára.- Az iskolabővítésre pénz hiá­nyában nincs semmi reményünk - mondta Benedek Attila. - Állami tá­mogatás nélkül pedig minden úgy marad, ahogyan van. S ez nem jó sem a tanárnak, sem a diákoknak. KRUTEK JÓZSEF Gépjavításra tizennégymillió Nótás találkozó a Rozmaringgal Ka rád Kánya Hárommillió forintot költött az MTZ-k és pótkocsik nagyjavítására, műszaki vizsgáztatására a mezőgaz­dasági részvénytársaság; végeztek a John Deere- ekkel is. A gépekhez szük­séges alkatrészre most négy-hatmillió forintot fi­zettek; már kezdik a tavaszi munkákat is. Mintegy öt-hat millió forintot fi­zettek ki eddig a gépekhez szük­séges alkatrészekre. S hátra van­nak még a kombájnok; ezekhez előrendeléssel szerzik be, mint­egy kétmillió forint értékben. Az önjáró betakarítógépek felújítása majd a jövő hónapban ad mun­kát a szerelőknek. - Erő- és mun­kagépeink évi javítására, karban­tartásra 12-14 millió forintot köl­tünk - mondta Ács József, a rész­vénytársaság elnök igazgatója.- A nagyjavítás már kész; még pár nap, és lezajlik a szükséges eszközök tavaszi karbantartása. A gépek azonban kopnak, mun­ka közben az alkatrészek is tör­nek, így mindig lesz váratlan ja­vítás. A kányái gazdaság termelés- szerkezetében egyébként meg­határozó a szántóföldi növény- termesztés. Fontos az erő- és munkagépek, illetve és termény betakarításához szükséges esz­közök „hadra foghatósága”. Ezért mintegy négy-hat millió fo­rint közötti értékben tartalékol­nak alkatrészeket. Mivel azon­ban egyre drágább a készletezés, ezt is hamarosan felülvizsgálja a társaság vezetése.- Meg kell fontolnunk, hogy miből s mekkora készletet tart­sunk, összehangolva a lehetősé­geket - mondta Ács József. - Bi­zonyos mértékig már az alkat­rész-ellátásban is kialakult a na­gyobb kínálat; így nem kell több ezer kilométert furikázniuk az anyagbeszerzőknek. Több be­szállító azt is vállalja, hogy meg­rendelésre akár tizenkettő-tizen- négy órán belül ide hozza az al­katrészeket. Nyolc szerelő dolgozik most a kányái gépműhelyben. S a javí­tást, karbantartást folyamatosan segítik a gépek vezetői és kezelői is. KRUTEK Dávid József és Csincsi Árpád vegyszerező gépet javít FOTÓ: ESZES ANDREA A somogytúri és a szóládi nyugdí­jasklub több mint negyven tagját látta vendégül a karádi Rozmaring klub. Valóságos kis fesztivál kere­kedett ki ebből a művelődési ház­ban. A túriak néptánccal, énekkel, szavalattal lepték meg a házigaz­dákat, de azok is kitettek magu­kért: tizenhat karádi nyugdíjas lé­pett színre; a község híres diaiból adtak ízelítőt, s cigánytáncot is be­mutattak, sőt, fellépett a Karád néptáncegyüttes gyermek- és fel­nőttcsoportja is. A két és fél órás kulturális műsor után a polgár- mesteri hivatal nagytermében ren­deztek a klubtagoknak közös va­csorát, majd zenés-táncos vigassá­got. Mindezen részt vett a három falu polgármestere is. Elmondták: igyekeznek még szorosabbra fűz- ni a lakosság kapcsolatát. k.j.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom