Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-11 / 60. szám

2000. március 12. * EZ VOLT A HÉT * 3 Félmillióan lemaradnak A kényszervállalkozók nem kaphatnak kedvezményes kamatozású lakáshitelt. A kisjövedelműek pedig csak úgy jutnak köl­csönhöz, ha van már egy értékes lakásuk. Még hathetes múltja sincs a kormány új lakástámogatási rendszerének, a kabinet máris módosította a rende­letet. Az új szabály szerint az állami kamattámogatást nemcsak az új építési enge­déllyel rendelkezők vehetik igénybe hiteleikhez, hanem azok is, akik 1999. január 1. utáni keltezésű engedéllyel rendelkeznek. Ezzel újabb húszezer család juthat hoz­zá az olcsó hitelhez. Matolcsy György gazda­sági miniszter szerint ettől az államnak nem lesz több kiadása. Tavaly a lakástá­mogatásra szánt 65 milli- árdból csak 54 milliárd kelt el, így az idei 115 milliárd forint elegendő lesz. Gond csak akkor lenne, ha a leg­kedvezőbb kamatozású hi­telek igénybevevőinek kö­rét kiszélesítenék azzal, hogy felemelnék a jogosult- sági (jelenleg 35 év) kor­határt. A lakástámogatási rend­szer a következő hónapok­ban többször is változhat. Hogy a módosításra szük­ség lesz, azt jelzi, eddig harmincezren érdeklődtek, de közülük jó, ha minden második csalid hozzájut az áhított hitelhez. Kölcsönt még azok sem mind kapnak, akik egyéb­ként a szigorú előírásoknak megfelelnek. Ötmillió fo­rint hitelfelvétel esetén az állam által jelenleg 10 szá­zalékkal támogatott kama­tozású hitel 20 éves futam­idővel havonta több mint 42 000 forintos törlesztő­részletet jelent. Ezt csak ak­kor kapja meg a fiatal pár, ha közös nettó jövedelmük meghaladja a 125 ezer fo­rintot, ez az átlagosnál 40 százalékkal magasabb jö­vedelmet feltételez. Ugyan­ez a hitel kamattámogatás nélkül már csak havi 87 000 forintot meghaladó tör­lesztőrészlettel kapható, ami legalább kétszázezer forintos nettó jövedelmet feltételez. A rendszerből eleve ki­csúszik több mint félmillió (20 és 50 év közötti) ember. Ők a kényszervállalkozók, akik saját maguk után fize­tik a közterheket, többnyire minimálbéren jelentik be magukat. Nekik APEH-iga­zolást kell benyújtaniuk jö­vedelmükről, ami papíron csak akkora, hogy legfel­jebb kétszázezer forintot kérhetnek lakásépítésre. Elvben vihetnek magukkal kezest, ha találnak olyan nem nyugdíjas rokont, ba­rátot, aki maga nem tervezi új lakás vásárlását. Az alacsony jövedelmű, ám nem teljesen vagyonta­lanok ingatlanjaikra jelzá­logfedezet mellett terhel­hetnek rá többmilliós hitelt. Ezt felhasználhatják a szü­lők például gyerekük laká­sának megvásárlására, vagy a meglévő ház kétgeneráci- ósra bővítésére. A jelzálog- hitelt átlagosan 21-22 szá­zalékos kamatra adják a bankok. Egy 15 millió forin­tot érő családi házra 5 mil­lió forint kapható. A futam­idő legfeljebb tíz év lehet, a törlesztőrészlet pedig havi 105 ezer forint. R. Cs. ■ Éj lakás D lakáshffvítés ■ Hasmáltlakás-vásáriás □ Egyék A Marlene című filmben a legendás német dívát Katja Flint (39) alakítja. A színésznő a premieren tagadta, hogy hasonlítana Marlene Dietrichre, s ezt azzal bizo­nyította, hogy fiával, Oszkárral jelent meg. Foggal, ölömmel Tiszta víz Szolnoknak ■ A ciánmérgezés által okozott első döbbenet után többen is a Tisza mellett élők sietségére siettek. Zentai László, a Buszesz Rt. vezérigazgatója sok ezer palack Óbudai Gyémánt ásványvizet pakoltatott kamionokba, s indított Budapestről Szolnokra, hogy az óvodások, kisiskolások garantáltan jó minőségű, tiszta ásványvíz­hez jussanak. Szolnok polgármestere egy szerény talál­kozót szervezett, hogy a város, s a környék nevében kö­szönetét mondjon a támogatóknak. Hölgyek, ha összejönnek... ■ A Békéscsaba melletti Csabaszabadin rendezték meg a női polgármesterek első országos találkozóját. A résztvevők jó néhány érdekes kérdést felvetettek Móré László belügyminisztériumi főosztályvezető-he­lyettesnek az összeférhetetlenségtől a javadalmazá­sig, az európai csatlakozásra történő felkészülésig. Végül abban maradtak, legközelebb szeptemberben, a Heves megyei Tenken találkoznak, immár országos szövetségbe tömörülve. Chikán befektetőket toborzott ■ Magyarország keleti felében is találnak megfelelően képzett munkaerőt, állítja Chikán Attila. A volt gazdasági miniszter amerikai üzletemberek figyelmét igyekezett felhívni a magyarországi lehetőségekre. Az autóalkatrész-beszállítók számára rendezett detroiti Motorshow-n a küldöttség tagjai pa­nelbeszélgetést folytattak mintegy nyolcvan, Magyarország iránt érdeklődő üzletember­rel. Chikán Attila szerint az Egyesült Álla­mokban leginkább az autó- és elektronika­ipar képviselői látnak fantáziát a magyaror­szági tőkekihelyezésben. Nick Árpád erőművész korábban már repülőt, kompot és vasúti vagont is elhúzott a fogával, úgy­hogy tegnapi produkciója legfeljebb fél fogára va­ló volt. Az Europark hároméves jubileumán azon­ban a havas eső nehezítette dolgát, azért nem tá­vozott dolgavégezetlenül. Ezúttal hat Skodát kö­tött össze, s az egyenként 1200 kilogrammos ko­csikat tíz méterre húzta. „Komolyabb súlyokat is megmozgattam már, de most a hatszor négy kerék tapadását is le kellett győznöm” - mondta Nick. Tokióban sikerrel mutatták be a legújabb vir­tuális játékot, a Chibi Bottót Elítélik a túlzott költekezést ■ Hó végén bizony sokan már a küszö­böt rágják, s alig várják a fizetésnapot. Vi­szont a többség, azaz a megkérdezettek kétharmada vallja magáról, hogy csak annyit költ, amennyit megengedhet ma­gának. Húsz százalékuk még ennél is ke­vesebbet költenek, s inkább félretesznek egy kisebb összeget. A felelőtlenül költe­kezők aránya a 15-29 éves korosztálynál, a 100 000 forintnál többet keresőknél, és a budapestieknél több mint tíz százalékot meghaladja. A megkérdezettek közel há­romnegyede Ítéli el a túlzott költekezést. Éjjel-nappal muzsika ■ Nem mindennapi rendezvény színhe­lye lesz az egri ifjúsági ház március 17-től 19-ig. Egyhuzamban éjjel-nappal szól a zene. A rekordok könyvébe illő eseményt a Muzsikás együttes nyitja meg Sebestyén Mártával, majd éjféltől kora reggelig a Maskarades görög táncház szórakoztatja az alvászavarokkal küzdő zenerajongó­kat. Lesz még balkán, ír zene is a három nap alatt, valamint táncverseny. A mara­toni folkprogramot a neves Ghymes együttes zárja vasárnap kora délután. Chibi megjött Dalia László jegyzete Bal a médiában Annyi békétlenség, viszály után végre egy jó hír: a há­rom nagy magyar tévécsa­torna elszívta a békepipát és miután úgy érezték, hogy túl kevés indián közmondást is­mernek, elmentek bálázni. A bál mégis magyarosabb műfaj, míg a dakoták kicsit furcsán néznének Pálfy Pis­tára, ha nem egy halott lóról __________________ szállna le, hanem egy Jagu­árból ki. A bál persze titkos volt, újságíró se be, se ki, így azóta is csak azt tud­juk, hogy ki kivel és ki kivel nem. Á llítólag az RTL és a TV2 vezetői két franciasalá­ta között megegyeztek, a jövő héten Lagzi Lajcsi megy el vitorlázni, Koós Jani pedig trombitálni fog a siófoki sportcsarnokban. És fenntartják a jogot, hogy gyorssegélyt adjanak a közszolgálatinak, ahol Végre beindulhat a Szenes Andrea-show. Ekkor té­vedt oda Érdi Sándor és Bánó András, akik szerint a Szenes-show már régóta megy. Rosszul jártak, mert többé nem engedték őket a svédasztalhoz. A két csatorna bölcsen abba is belement, hogy ez­után készüljenek hasonló műsorok, hiszen milyen badarság elzárni egy bravúros ötletet a másik elől. Az első fecskék ráadásul olcsó, beszélgetős műsorok lesznek. Az egyiket Heti Hetesnek hívják majd, a másikat Vitriolnak. Ez jó, nagyon jó - csettintett Friderikusz, amikor ezt kiszimatolta, s kihasználva a laza hangulatot, közölte a TV2-S kapcsolatával, hogy ő akkor két osztálytalálkozó között átugrana a közszolgálatiba egy-két műsort csinálni. Ekkor tá­madt egy kis feszültség, mindenki a fejéhez kapott, hogy ez a bál is vérre megy, Pálfy Pista vissza is szállt a Jaguárba, de még kiszólt a Bárdos András­nak, hogy egy ideig megint nem lesz foci. Ekkor je­lent meg Hardy Mihály, s ez már túl sok volt a báli népnek. Egy kőkemény, őszipfe közszolgálatis, ta­lán a Franka Tibi ki is bökte: ezt meg hogy enged­hették be, amikor már nincs is TV3 télen-nyáron? FONTOS MONDAT „A bankok és bankárok szidása kifejezetten, jól jön a politikának, mert levezet bizonyos feszült­ségeket. ” (Zdeborsky György, a C1B Bank vezérigazgatója) „Ha a magzati élet elpusztítható, akkor nincs kü­lönbség e között és például a náci Németország tör­vényhozása között, ahol a fogyatékosokat, a zsidó­ságot vagy bármely más csoportot halálra lehetett ítélni. ” (Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára) „Elkerülő utakat a városok és nem a törvények köré kell építeni. ” (Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a médiatestületek megválasztásáról) „Semmi bajom a koalícióval, partnerként ugyanúgy dolgozom tovább, mint eddig, de vál­lalom azt, hogy időnként más a véleményem. ” (Dávid Ibolya igazságügy-miniszter arról, hogy miért nem szavazott a médiatestületek megválasztásakor) „A politikában kell egy meghatározott ellenség ahhoz, hogy valamely párt vagy más politikai szervezet működni tudjon. Kell a Gonosz. ” (Erős Ferenc pszichológus) Bokros-csomag. Öt évvel ezelőtt, alig több mint fél évvel a Horn-kabinet hata­lomra kerülése után robbant be a köztu­datba ez a kifejezés. Több száz kötetet lehetne teleírni azokból az elemzések­ből, amelyek arról szólnak, szükség volt-e a lakosságot megsarcoló, radikális gaz­dasági lépések bevezetésére. Az ország lakosságának többsége 1995. március 12-én, vasárnap délután nyugodtan sziesztázott otthon, amikor a tévé, rá­dió döbbenetes hírekről számolt be. Aznap ülése­zett a kormány, és az or­szág katasztrofális gazda­sági helyzetére tekintettel rendkívüli megszorító in­tézkedések bevezetését jelentették be. A helyzet komolyságát jelezte, hogy az erről szóló sajtó- tájékoztatón megjelent Horn Gyula miniszterel­nök, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke és a csomag névadó­ja, Bokros Lajos pénzügy- miniszter. Elmondták: ki­lenc százalékkal leértéke­lik a forintot, nyolc száza­lékos vámpótlékot vezet­nek be, havi 2000 forint tandíjat szednek be a fel­sőoktatás hallgatóitól, megszüntetik az alanyi jogon járó családi pótlé­kot és gyedet, az állami cégeknél korlátozzák a béremeléseket, létszám- leépítést határoztak el. Az Alkotmánybíróság többször tárgyalta a sta­bilizációs rendelkezése­ket, alaposan megcsó- csálta a jogszabályt, és számos pontját megsem­misítette. Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter, most független parlamenti kép­viselő: - Alapjában véve pozitív lépésnek tartom, hiszen nem vitás, hogy csődbe jutott volna az or­szág, ha nem hozzák meg a radikális intézkedéseket. A lakossági fogyasztás ter­hére a pénzeket átcsopor­tosították a vállalkozások­hoz, amit az emberek úgy éltek meg, mintha jól fejbe verték volna őket, de ez szükséges volt a pénzügyi egyensúly megteremtésé­hez. Az más kérdés, hogy a szociális téren megho­zott szigorításoknak nem mindegyike volt helyes. Halmai Gábor alkot­mányjogász: - Az Alkot­mánybíróságnak abban igaza volt, hogy a megszo­rító rendelkezések nagy részét anélkül zúdították a lakosság nyakába, hogy az embereknek idejük lett volna ezekre felkészülni. Azon határozatokkal már nem tudok azonosulni, melyekben a taláros testü­let átkalandozott a gazda­ságpolitika területére és a konkrét intézkedéseket ér­tékelte alkotmányossági szempontból. Kopátsy Sándor köz­gazdász: - Tévedésnek tar­tom a Bokros-csomagot, a magyar nép nem szereti, ha valaki azzal érvel, hogy erre sincs pénz, meg arra sincs pénz. A Fidesz azzal nyert a legutóbbi választá­sokon, hogy többek között hétszázalékos növekedést, meg tandíjmentességet ígért. A csomag üzedannyi megtakarítást sem hozott, mint amennyi kárt okozott. Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök­vezérigazgatója:- -Drámai volt a helyzet öt évvel ez­előtt, a szakmában min­denki tudta, hogy draszti­kus lépések szükségesek. A stílussal viszont nem értettem egyet, ahogy Bokros Lajos a társada­lom felé közvetítette a programját, mert a kisem­berekkel nagyobb empá­tiával, együttérzéssel kel­lett volna kommunikálni. Bokrosék egyébként Surányival a rendszervál­tás legnagyobb történel­mi tettét hajtották végre, ennek köszönhető a je­lenlegi konjunktúra, a NATO-ba való felvéte­lünk, s az uniós csatlako­zás lehetősége. A. B. Cs. - K. T. L. Bokros Lajos, a Világbank pénzügyi tanácsadói szolgá­latának igazgatója a magyar- országi Amerikai Kereskedel­mi Kamara üzleti ebédjén ki­jelentette, a nevéhez kötődő, öt évvel ezelőtti intézkedése­ket ma is helyesnek tartja. S figyelmeztetett, továbbra sem szabad lazítani a fiskális szigoron. FOTÓ: VR-ARCHÍV

Next

/
Oldalképek
Tartalom