Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 9., Csütörtök Szilaj Pista tolmácsa Mike Életében először hat­vanöt évesen állt színpadra Böde Ist­ván. Szavalni akart mindenáron, hogy mások is olyan gyö­nyörűséget leljenek a versekben, mint ami­lyet ő talál bennük. A segesdi kulturá­lis bemutatóra vendégnek s sza­valni hívták Böde Istvánt. A legked­vesebbeket: Petőfi verseit mondta, el, életében először közönség előtt és színpadon.- Édesanyám so­kat verselt, ünnep­ségeken szívesen szavalt is - keresi az okát Böde István ennek a későn kezdett szereplésnek. - Gye­rek koromban erre nem volt módom. Az al­földi tanyavilágban nevelkedtem; az iskolára is alig jutott időm, nemhogy a versekre. S egészen nyugdíjas koráig szunnyadt a versszeretet a hódmezővásárhelyi fiúban. Az iskola elvégzése után vájárképzőbe ment, majd az uránbánya sötét, nyirkos aknáiba ke­rült. Dolgozni kellett, mondta az életéről, s el kellett tartanom a családot, fölnevelni a gye­rekeket.- Tizenhét év a bauxitbányában; ez vitte el a hallásomat, s talán a szorongásos pánikbe­tegségem is emiatt van - magyarázta, miköz­ben megigazította a hallókészülék hangoló­gombját. - Nem bírom a bezártságot, nekem tér kell, levegő. A nyugdíj után azonnal el akartam menni Pécsről is, olyan rosszul érez­tem magam a városi lakásban. A vágyott szabadságra és a kertre nyolc éve talált rá Mikében. Virágos ligetté nemesült ez­alatt a kukoricaföld, tágas otthonná az öreg parasztház.- Jól érzem magam, itt minden a kezem munkája - büszkélkedik a házzal. - Falakat Böde István 1935-ben született Hódmezővásárhelyen. Nős. két lá­nya van. 1953-92-lg bányászként dolgozott, majd nyugdíjazása után Mikébe költözött feleségével. bontottam, hogy nagyobb legyen a tér. A kertet is olyannak akartam, hogy jó legyen ott pihenni, s öröm vé­gignézni rajta. A százméteres mályvasövényt is magam ültettem, s tavaly már virágzott is. Valóságos virágfal volt a nyáron. A gyümölcs­fákat meg naponta becézem, hogy jobban nő­jenek. Szépek is mind. S annyi termést hoztak, hogy alig győzték leszedni.- A kert mellett a legkedvesebb mégis a vers - mondja Böde István. - Három-négy éve vettem kezembe a Petőfi-kötetet, és azóta sem tudok betelni vele. Sokszor elalvás előtt is a vers jár az eszemben, annyira megragad, ahogy az életet leírja; minden szava igaz. Olyan is, mintha én lennék a tolmács, hogy továbbítsam, amit ez a fiatalember alig 26 éve­sen írt. Úgy kívánkozik ki belőlem a vers; még a Szilaj Pistát is megtanultam, mind a 78 vers­szakot. De tizennyolc percig tart elmondani. Ha nem is a Szilaj Pistát, de Petőfi-verset mond Böde István a legközelebbi nagyatádi szavalóversenyen is, ahová természetesen be­nevezett. Mert a vágy, hogy megmutassa, ami szép, már nem fér el abban a bányaak­nákból kiszabadult öreg szívben, sem az ott- hon négy fala között. _____________bíró mária F ejlesztik a hálózatot Nyolcmilliós támogatás - Számítógépek, telefonok a kábelvégen Lábod Virágosítják a falu főterét OLCSÓBB KÖZVILÁGÍTÁS. Elkészültek Taranyban a közvi­lágítás korszerűsítésével. A 2,9 millió forintos beruházáshoz 1,44 millió forint kedvezményes hitelt vett föl az önkormányzat, s ezt évek alatt kell törleszteni. A falunak mind a 132 köztéri lámpáját energiatakarékosra cserélték, s így felére csökken­het a közvilágítás évi egymillió forintos költsége, (bm) KETTŐS SIKER. Szép ered ményt ért el Diseri Dóra szobi tanuló a Nagyatádon rendezett körzeti szépkiejtési versenyen, így továbbjutott a dél-dunántúli középdöntőbe, amit Bogláron tartanak. A felkészítő tanára Ér­falvi Ferencné. A hetedikes diák első lett a körzeti József Attila szavalóversenyen is, így részt vehet a szárszói megyei meg­mérettetésen. (bm) EMLÉKFÁK A TEMETŐNÉL. Helyi védelem alá helyezte az önkormányzat a kisbajomi öreg temetőt, hogy megóvja a falu múltjának emlékeit. A védett te­mető mellé kedden húsz fát is el­ültettek az önkormányzat megbí­zásából. A kis község lakossága is részt vesz az országos faülteté­si mozgalomban, (bm) EBÉDLŐ A DIÁKOKNAK. A kutasi iskola új ebédlőjének külső munkáit is megkezdték a Manufaktúra Kft dolgozói. A di­ákok és a falu szociális étkezte­tését szolgáló konyhát és az ebédlőt az ÁNTSZ előírásai sze­rint az új tanév kezdetéig kell kialakítaniuk a Mezőkéitől vá­sárolt épületben. A belső mun­kák után az utcafronton előtető­vel és terasszal is bővítik, így itt kisebb közösségi rendezvénye­ket is tarthatnak, (bm) DIÁKÖNKORMÁNYZAT. Mió ta megalakult a diákönkor­mányzat a taranyi általános is­kolában, sikeresen dolgozik Csordás Henriett tanár vezeté­sével a tanulók elképzeléseinek valóra váltásán. Fél év alatt már húsznál is több különböző egészségmegőrző és környezet- védelmi programot is szervezett a kisdiákoknak, (bm) Nyolcmillió forint támogatást nyert az ORTT pályázatán a lábodi Kábel Tv-egyesület, a faluban működő rendszer üzemeltetője, a nagyatádi Lát-Sat Kft és az önkormány­zat. Ennek segítségével akar­ják korszerűsíteni a kommu­nikációs rendszert. Törvény kötelezi a helyi kábelte­levíziós rendszerek tulajdonosait, hogy 2002. december 31-ig kétirá­nyú adatátvitelre tegyék alkal­massá hálózataikat. Erre ma az úgynevezett csillagpontos háló­zatok a legalkalmasabbak - tud­tuk meg Zsirai Csabától, a nagy­atádi Lát-Sat Kft vezetőjétől, a lá­bodi rendszer üzemeltetőjétől. A kis településeken azonban koráb­ban a lehető legegyszerűbb meg­oldásokat alkalmazták, így azo­kat mindenképpen át kell építeni. Az Országos Rádió és Televízió Testületnél jól tudják, hogy ez je­lentős anyagi terhet ró az üzemel­tetőkre, így pályázatokkal támo­gatják a fenntartókat. így nyertek a lábodiak most nyolcmillió forint támogatást. Hogy a 19,5 millió fo­rintba kerülő munka megkezdőd­hessék az önkormányzat egymil­lió forint támogatást és hárommil­lió forint kamatmentes kölcsönt adna az egyesületnek, amelynek már van 2,7 millió forint fejlesztés­re fordítható pénze. Az üzemelte­tő Lát-Sat Kft ugyancsak egymillió forinttal vesz részt a fejlesztésben. Az előfizetőktől hatezer forint tá­mogatást kémek, amit az elképze­lések szerint három részletben le­het majd befizetni. Erről az egye­sület márciusi közgyűlése dönt. Zsirai Csaba szerint ezzel a fejlesz­téssel növelhető a szolgáltatások köre. Ma már egyre több helyen van példa arra, hogy a korszerű hálózatokkal más információs rendszereket is összekötnek. Szá­mítógépeket és helyi telefonokat is használnak ezen keresztül. Min­den lakásban elérhetővé válik az internet és olcsóbb lehet a telefon is - ehhez azonban még le kell jár­nia a Matáv koncessziójának. NAGY JENŐ Kisbajom Újabb virágágyásokat alakí­tanak ki a község útkeresz­teződéseiben, a főtéren; von­zóbbá formálják a közpon­tot. Hamarosan nekilátnak a buszforduló átépítésének is. Megújult az önkormányzati hiva­tal és a kultúrház bejárata Kisba­jomban. Négy mutatós, kétszár- nyú ajtót építettek be. Tölgyfából készítette őket Kovács László al­polgármester, a község mindenes díszítőmestere. A felújítások java viszont most következik. S nem­csak az épületek szépítését hatá­SOMOGYSZOB Videókivetítő és sztereó­hangzás költözhet hamaro­san az általános iskola pin­céjébe. Félmillió forint tá­mogatást nyertek, s itt ala­kítják ki a falu moziját. Régi tervük a somogyszobiak- nak, hogy egy kisebb videómozit működtessenek, ahol akár az is­kolásoknak, akár a felnőtt közös­ségeknek szervezhetnének érde­kes rendezvényeket. Most erre is adódott lehetőség, mert az iskola ifjúsági szervezete, a Somogyszo- bi Gyermekliga félmillió forintot nyert az ifjúsági alapprogram pá­lyázatán. S úgy döntöttek, hogy a megyei gyermekcsapatok szövet­ségét gazdagító támogatásból videókivetítőt és sztereó videó­magnót vásárolnak.- Ezekkel az eszközökkel való­rozta el az önkormányzat: újra­terveztették s virágosítják az utak csomópontjait is.- Három kisebb mellékutca nyí­lik a főutcából, ezeknek egységes arculatát szeretnénk kialakítani - mondta Végh Gábor polgármester. - Kisbajom szülötte, Patak József útépítő mérnök segít ebben; így al­kot egységes egészet a közterület. Virágágyásokat alakítunk ki sze­géllyel és díszburkolattal a kis ke­reszteződésekben is. Hasonlókép­pen a buszfordulóhoz, amit hama­rosan át kell építeni, mert lesza­kadt az út a nehéz járművek alatt. Az útjavítás után, burkolatot épí- tünk a virágdomb köré is. b. m. di moziélményt tudunk majd biz­tosítani - mondta Újvári Tömör is­kolaigazgató, a gyermekliga veze­tője. - Vászonra kivetíthető a videófilm, s jó minőségű sztereó­hangzást ad a rendszer. Az okta­tásban multimédiás órák tartásá­ra is felhasználjuk majd ezeket a berendezéseket, de várhatóan nagy sikere lesz a mozielőadások­nak is. Egyelőre az ifjúsági klubban rendezik be a videómozit, ahol húsz-harminc nézőnek van he­lye. Az önkormányzat ígérete sze­rint azonban az iskola régi sze­nespincéjét hamarosan megkap­ják a fiatalok; ott kap helyet a mo­zi, illetve a kisebb sport- és torna­szerek, játékok. S az ifjúsági klub szokásos hétvégi programjain kí­vül már most terveznek a felnőt­teknek nosztalgia-filmklubot is, ahol régi, híres fümeket vetítenek majd az érdeklődőknek. b. m. KIVÁGTÁK A HÍRES HÁRSAKAT Egyetlen fa maradt Erzsébet ki­rályné húsz hársfájából. Ezeket százkét éve ültették Lábod északi vé­gén, s hat egészen mostanáig díszítette a falut. Az idős fákat azonban gombabetegség támadta meg, majd ellepte az élősködő fagyöngy. A kiszáradt fák veszélyeztették a villanyvezetéket is, így a hársakat ki­vágatta az önkormányzat. Egyedül a kőkereszt mellett álló egyenes fát hagyták meg. Nem sokáig lesz magányos: hamarosan új emlékfá­kat ültetnek melléje a község millenniumi ünnepén: ugyanolyan kes- kenylevelű hársakat, mint Erzsébet királyné fái voltak. Klubmozi az iskolában Nem csak a lóra kell négy patkó Szekta Aranypatkót kapott a Török-tanya a Magyar Lovasturisztikai Szövetség­től; a szállodák csillagjaihoz hason­lóan ez jelzi itt a rangot. Török Sán­dor hármat nyert el, de már várja a negyediket is. Mikor a lovakról beszél, Török Sándor ki­fogyhatatlan a szóból. Mutatja a portát s a tájat az erdők határán. Tizenöt paripa van az istállóban. Tö­rök Sándornak ifjúkori álmát sikerült megva­lósítani öt év alatt; a családi birtokon ver­senyistálló és fedett lo­varda áll. Nyaranta gyerekzsivajtól han­gos; a lovak mellett a gyerekek a gazda kedvencei.- Kifogyhatatlan volt az ötletekből, s a lányunk is örökölte a lószeretetét - mond­ta a férjéről Török Sándomé. - Legújabban medencét akar nyárra a gyerekeknek, meg hintát, játékokat.- Öröm nézni, mikor a félénk, vézna városi kisgyerek pár nap után bátran meg­üli a lovat, s le sem akar szállni róla - mondta Török Sándor. - Közben megsze­reti az állatot és a természetet. Nyaranta százötven gyerek jár ide, hogy megtanulja a lovaglást és a lóval bá­nás fortélyait. S talán valami mást is abból a szépségből, amit a szentai varázslatos erdők adhatnak.- Az egészséges gyerekekkel persze könnyebb - mondta a gazda -, de a ló és a lovaglás még gyó­gyításra is jó. - S újabb merész tervé­ről beszél: gyógylo- vaglást vagy iskolai testnevelést is tarthat­nának a virágos tanyán. A testnevelési főis­kola programja szerint ugyanis a beteg és mozgáskorlátozott gyerekek számára reha­bilitációs mozgásprogramot indítanak, s lo­Százötven gyermek sajátítja el évente a lovaglás alapszabályait Szentán, és eközben megismeri és megszereti a ter­mészetet is. Névjegy: Török Sándor 43 éves vállalkozó. Korábban autószerelő, tejellenör; tésztaüzem- vezetöként és csirketenyésztöként is dolgozott. Gyerekkora óta foglalkozik lovakkal, saját lova tizenöt éve van. Öt éve alapította a lovas tanyát Szentán, a családi birtokon, ahol lo­vaglás tanításával és gyereküdültetéssel foglalkozik a család. vaglással javítják a testtartást. S erre az új 150 négyzetméte­res lovarda kínál le­hetőséget, egyedül­álló ez az ország lo­vas tanyái között. Ezért már úton van az a bizonyos negyedik patkó is, amely nem a lovak lábára kerül: a falon díszlik majd, a nagy cserépkályha mel­lett, a gyermekrajzok között, amelyek a ki­csik lovasemlékeit, az állatszeretet örö­kítik meg. S Török Sándornak ez leg­alább olyan nagy el­ismerés, mint a ven­dégfogadást minősítő négy aranypatkó. BÍRÓ MÁRIA Egymillió fára és játszótérre Bolhás Százezer forint önrésszel 960 ezer forint támogatást nyert a So­ros-alapítvány pályázatán az ön- kormányzat. Fásításra szánják a pénzt, s az egészségmegőrző la­kossági programok megvalósítá­sára. - Ez az első komolyabb pá­lyázati eredményünk - mondta Galba Mihály polgármester. - Egyúttal elkészítettük a falu egészségtervét is. Ez rendszerbe fogja az egészséges életmódot se­gítő és környezetszépítő teendő­ket. A csaknem egy millió forint­nak máris megvan a helye. 450 ezer forintért vesznek csemetét, s fásítják a temetői utat, a Kossuth utcára díszalma- és szilvafát ültet­nek. A fennmaradó összegből az óvodának vásárolnak játékokat, s kialakítanak egy új játszóteret is. Itt mászókát, fából készült torna­szereket is fölállítanak. b. m. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom