Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-15 / 38. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 15., Kedd EMELTÉK AZ ADÓT. Hatszáz ezer forintra számít az idén a helyi adókból a somogymeggye- si önkormányzat. Családonként ugyanis 1600-ról 12 ezer forintra emelte a kommunális adó össze­gét a testület, de a településen lakóknak 9500 forint kedvez­ményt ad, s így az adójuk csak 2500 forint. MEGRONGÁLT FEJFÁK. Hét sírról döntötték le és rongálták meg a síremléket ismeretlen el­követők Tengődön a régi - már használaton kívüli - református temetőben A rongálás miatt most a tabi rendőrök nyo­moznak az elkövetők után. A vandálok rongálás okozta kár legalább ötvenezer forint. DIÁKOK VERSENYBEN. A bedegkéri általános iskola 75 ta­nulója közül kilenc vesz részt a Bendegúz gyermekakadémia le­velező feladatmegoldó verse­nyén, három felsős pedig a Ti­tok oktatásszervezési bt német­versenyében. Két másodikos le­ány a Kisvakond matematika-ta­noda levelező tagozatára jár az önkormányzat támogatásával. RENDŐR ÖT FALUNAK. Mun kába állt Kendi Tibor rendőr főtörzszászlós, a törökkoppányi körzeti megbízott. Lakást az ön- kormányzat adott neki, s meg­kezdték a kmb-s iroda kialakítá­sát is. Megkapta a tabi őrstől az önkormányzat által vásárolt szolgálati autót. Öt falu és egy puszta közbiztonságára ügyel. TÁMOGATOTT TÁRSULÁS. Miklósi képviselő-testülete jóvá­hagyta a Koppányvölgye Terü­letfejlesztési Társulás kérését, a megállapodás szerint a társulás ez évre lakosonként ugyanis száz forint támogatást igényelt a szolgáltatásokért. A polgármes­teri hivatal gondoskodik arról, hogy átutalják a 28 ezer 300 fo­rintot a társulásnak. Oldalszerkesztő: KRUTEK JÓZSEF Két pónival a nagy portán Öt malac visít az ólban - Szakkönyvekből tanulja a gazdálkodást Torday Jánosné és férje az unoka kedvencével: Lindával, az indiai tarka és Győzővel, a négyéves pónival F0TÓ1 horváth Mónika Lulla Nyaranta jártuk a Balaton környékét, kirán­dultunk, és megtetszett ez a táj. Ezért vet­tünk egy kis hétvégi házat - mondta Torday Jánosné, és tizenkét évig jártunk oda, míg­nem kicsinek bizonyult; ezért vásároltuk meg ezt a lullai házat, s ide telepedtünk. Egy csapásra megváltozott a Torday házaspár és Csaba fiuk élete. A fővárosi társasházi zárt vilá­gából - mint mondták - egy nyitott, barátságos falusi környezetbe kerültek. A nagy portán ba­romfiakat, disznókat és lovakat tartanak. - A férjem nagyon szereti az állatokat. A nagyobbik lányunk vett egy kis pónit az unokánknak, év közben rá hárul ennek a gondozása - magya­rázta Torday Jánosné. - Időközben gyarapodott a gazdaság; most már négy lovunk van. Nagy az istálló, nyugodtan bővíthettük az állományt.- Huszonhét évig dolgoztam nyomdában szedőgépszerelőként; ez a szakma azonban megszűnt - mondta Torday János. - Hét éve le­százalékoltak; ez is közrejátszott, hogy gazdál­kodni kezdtünk. A lakást azóta felújítottuk. És megszerettük ezt a falut, az itteni embereket, s úgy tapasztaljuk: a község is befogadott. Időközben Torday János két sógora is házat, illetve szőlőt vett a balatoni háttértelepülésen. Igaz, csak hétvégére jönnek, de már telepítettek ide 150 méhcsaládot is. S mérföldkő volt a múlt év Tordayék életében: először öltek maguk ne­velte disznókat. - Nagy élmény volt a pörkölés, a sertés feldolgozása - tette hozzá a gazda. - Szakkönyvekből néztük ki, mit csináljunk, ho­gyan daraboljuk, hogy készítsük el a tölteléket. Most is öt malac van az ólban. Az istenért sem akarnak hízni, pedig esznek, mint a gép... Má­jusiak, és mindössze negyven kilót nyomnak. Bármi gondja van a lovakkal, előszedi a szakkönyvet. - Amit tudok, azt mind könyvből tanultam - fűzte hozzá. - Az egyik pórinknak például patairha-gyulladása volt. Több állator­vos is megvizsgálta, s azt tanácsolták: vigyem a vágóhídra. No, azt nem! Éjt nappallá téve ápol­tam, és egy év alatt teljesen rendbe jött. S bár a jobb első patája még ltisebb, mint a másik, de folyamatosan nő. És ez számomra biztató. Tordayék három gyermeket neveltek. A na­gyobbik lányuk, Magdi 28 éves, és fotósiskolá­ba jár, a 25 éves Katalin pedig Amerikában bébiszitter. Ők ragaszkodnak a fővároshoz, Csa­ba fiúk azonban a szülőkkel él. A házhoz több hektárnyi föld tartozik: ott termelik meg az álla­tok eleségét és a szükséges zöldségfélét. Tor­dayék elmondták: a szomszédok is segítenek. S ahogy szavaikból éreztem: jól érzik magukat, s nem mennének vissza a fővárosba. ■ Elriasztja a járőr a betörőket Bedegkér Tzenkilenc betörést regiszt­ráltak két éve a faluban, s tavaly mindössze hármat. Ez is elhangzott a polgárőr egyesület alig egyéves mun­káját értékelő taggyűlésen. Több évi vajúdás után alakult új­já a polgárőrség. Harminchármán kezdték a munkát, de azóta hár­man kiléptek egészségi problé­mák miatt. Harangi József elnök elmondta: a 30 polgárőr 147 na­pon, több mint ezer órában telje­sített szolgálatot. Járták a telepü­lést, figyelték az üzleteket, amiket kiszemelhetnek a bűnözők. Ez is segített, hogy jelentősen csök­kent a betörések, lopások száma.- Az egyesület mintegy ötven­ezer forint támogatást kapott az önkormányzattól, a szövetkezet­től, a tabi áfésztól és egy helybeli kereskedőtől - mondta az elnök. - A tagdíjak meg ez a pénz segí­tett, hogy elláthassuk, amire vál­lalkoztunk. A legnagyobb kiadás egy mobiltelefon vásárlása volt, s vettünk polgárőrmellényeket is. A polgárőrség zavartalan mű­ködése végett az elnök javasolta a tagdíjak emelését. Ezt Steinba- cher Jenő polgármester, Pasztu- sics Attila alpolgármester s Ágyik Lajos képviselő nem tartotta szükségesnek. Az önkormányzat ugyanis az idén - munkájuk elő­segítésére - a költségvetéséből biztosít nekik ötvenezer forint tá­mogatást __________________■ S zőlőkarót Kisbárapáti Több ezer szőlőkarót gyárt bér­munkában most a Kisbárapáti Mezőgazdasági Szövetkezet a barcsi Dunaker kft-nek. A szerző­dést Polgár Győző szövetkezeti elnök és Palaczki József, a társa­ság ügyvezető igazgatója írta alá. Évek óta visszatérő gond a szö­vetkezet fűrészüzemében a fo­lyamatos munka biztosítása. E szerződés nyomán a közös gaz­daság öt dolgozójának lesz fel­adat. Ezért a Kisbárapáti és Bonnya közti fűrészüzemből ­ezerszámra gazdasági szempontból is - a szövetkezet központi majorjába telepítették az egyik fűrészgépet. A munkához szükséges alap­anyagot a szövetkezet a környék­beli erdőbirtokosságoktól veszi meg. Polgár Győző úgy látja: ha megteremtik a folyamatos anyag- ellátást és minőségi terméket gyártanak, akkor az öt dolgozó­nak jövőre is lesz munkája. A hátrányos adottságú szövet­kezet vezetői tapasztalataik alap­ján remélik, hogy legalább egy­másfél millió forint bevételt hoz a fűrészüzem. ■ Több beadvány, szabálysértés Karoly A körjegyzőség egyévi munkájá­ról készült számadást együttes ülésen fogadta el a kapolyi és somogyegresi képviselő-testület. Meinhardt Sándor körjegyző el­mondta: állampolgári ügyekben tavaly 918 határozatot hozott ta­valy a körjegyzőség, és egyre sem érkezett törvényességi ész­revétel. Ez nagy eredmény. S a határozataik ellen sem nyújtott be senki jogorvoslati kérelmet. - Bírságot is csak négy esetben kel­lett kiszabni szabálysértésért; ezeknek az összege 15 ezer forint volt - mondta a körjegyző. - Az ügyfélforgalom jelentősen nőtt: tavaly 2080 iratot iktattunk, míg egy évvel korábban csak 1536-ot. Jóváhagyta a két testület a kör­jegyzőség idei költségvetését is: ez 14,5 millió forint. _________■ R ogyadozik a zalai hivatal Zala Megroggyant a polgármes­teri hivatal; falai több mint egy méter magasan is vize­sek, kiült rajtuk a salétrom, s málladoznak. A tetőszer- kezet berogyott, falain a dé­li és a keleti oldalon repe­dések tátongnak. Megrepedt és félig beomlott az épület kéménye. A fűtés tökélet­len, így az irodában állandósult a füst. - panaszolta Gasparics Ró- bertné hivatalsegéd. Szociális he­lyiség nincs; egy műanyag la­vórba vödörben hordják az utcai csapról a vizet kézmosáshoz is. A polgármesteri hivatal épüle­te alig 80-90 éves, hagyományos falusi ház. A téesz irodái voltak itt, pár évtizede, a tömésfalakhoz odatoldott újabb helyiségekkel. Sok éve már, hogy ezt tatarozták. A régi kelet-nyugati épületrész korábban sem felelt meg a leg­szerényebb igényeknek sem. A ház tíz éve került az önkormány­zat tulajdonába. Már akkor is rá­fért volna egy alapos felújítás. A kis falu elhanyagolt infrastruktú­rája folytán azonban nem volt le­hetőség a korszerűsítésre. S pénz sem, mert 1998-ig a vezetékes víz és a télen is járható közutak ki­építése volt a fő feladat.- Tarthatatlan ez az állapot; egy éve már, hogy napirendre ke­rült a hivatal más épületbe köl­töztetése - mondta Lelik Zol­Gasparics Róbertné: Megrepedt a fal tánné polgármester. - A községi könyvtár és a kultúrház némileg jobb állapotú, de egyik épületben sincs vizesblokk. Szerettük volna elérni, hogy pályázati pénzekből megfelelő elhelyezést teremt­sünk a hivatalnak; ez sem sike­rült, mert ahhoz saját erő is szük­séges, de erre soha egy forintja nem volt az önkormányzatnak. A polgármesteri fogadóórát is a könyvtárban tartom, de itt is kel­lene legalább egy kézmosó. A zalai községháza a környék legrozzantabb polgármesteri hi­vatala. De a pályázat benyújtásá­hoz sincs elég saját ereje a falu­nak. Pedig nagyon is sürgető az újjáépítés - még mielőtt életve­szélyessé válna, összedőlne az épület. ____________________■ H egyi lejtőkön síeltek Egészségre nevelő sport, kirándulás, ismeretszerzés Andocs Először voltam sítáborban, Szlo­vákiában. Két osztálytársam is sokat mesélt már a havas hegyek­ről - mondta Pál Balázs nyolcadi­kos diák. S ezúttal neki is része volt ebben az örömben. A sízés nem volt újdonság; ki­járnak ők az andocsi dombokra is. Milyen más és mennyivel iz­galmasabb azonban mindez a Kis-Fátra havas hegyoldalain.- Sokkal nagyobb élmény a hegyi lejtőkön síelni - állította Pál Balázs. Az alapokat - mint a hóekézés, a megállás és a fordu­lás - jól megtanulta. így már a kö­vetkező év is vonzza: a kirándu­lást is tervezgeti. Szeretne eljutni ismét a sítáborba.- Voltam már tavaly is a Fátrában az iskolával, és a szüle­immel is többször jártam külföl­dön sízni - mondta a hetedikes Horváth Eszter. - Most legtöbbet a lesiklást gyakoroltam: zárt láb­bal, párhuzamos léccel, no meg a kanyarodást. Igen érdekes a síe­lés este, a villanyfényes pályán. S kirándultunk Árva várába is; na­gyon sok magyar emléket lát­tunk. Ezúttal harmadszor szervezett sítábort az andocsi iskola - tud­tuk meg Komáromi Róbert iskola- igazgatótól. Felsőtagozatosok és az iskola volt diákjai a Kis- Fátrában jártak, természetesen szülői kísérettel. Az volt a cél, hogy megszeressék ezt a téli sportot, elsajátítsák a síelés alap­jait, bővítsék tudásukat. - Vala­mennyien jól érezték magukat Jasenska Dolinán - tette hozzá az igazgató. - Sokat gyakoroltak, és remekül kihasználták ezt az egy hetet. ■ Gázra a pénz nem elég Kánya és Somogyegres is ott van a ki­választott kilenc település között, ahol . a Kögáz Rt tervezi a földgázberuhá­zást. A lehetséges beruházók, a földgázfelhasználók és az önkormány­zatok között már hetek óta tartanak a megbeszélések, illetve az igények fel­mérése. A két falu több lakosától is érdeklődtünk arról: igénylik-e vagy sem a gázberuházást? Németh Józsefné, Somogyegres: - Nem igényeltük a gázt, mivel csak ketten élünk a férjemmel ebben a házban. Kisnyugdíjasok vagyunk. Fával fűtünk, és talán amíg élünk, azt még be lehet szerezni. Nincsenek nekünk százezer forintjaink, hogy beköttessük a gázt. Még akkor sem, ha kényelmesebb. Darányi György, Kánya: - Sem én, sem a fiam nem ve­zettetjük be a gázt. Egyszerűen nincs rá pén­zünk. Hitelt pedig ilyen magas kamatra nem szabad fölvenni. Miből fizetnénk vissza? A nyugdíjam csupán 28 ezer forint... Évtizedek óta fával fűt a család, és mi maradunk is ennél a hagyományos tüzelési módnál. Tóth Ferenc, Somogyegres: - Nyugdíjasok vagyunk: jómagam 78 éves, a feleségem meg hetvenkettő. Hát mondja meg, minek nekünk már a gáz? Kis nyugdíjból élünk, elég a pénzt előteremteni fára, szénre; arra nem futja, hogy bevezettessük. S hol van még a rendszer kiépítése? Ezért nem is igényeltük. Vajda Vilmos, Kánya: - Igényeltük, mert nagy szükség van a gázra. Fontos azért is, hogy fejlődjön a község. És a gáz lényegesen kényelmesebb is, mint a mostani; ez nálunk központi fűtés. A lakás 130 négyzetméteres, 70-75 ezer forintba van a téli meleg, s akkor még nem számoltam a munkát: a fakiterme­lést, fűrészelést, aprítást. A földgáz valószínű­leg drágább 15-20 ezer forinttal. Először csak a telekre vezetnénk be, s ahogy az anyagiak engedik, átállnánk a korszerűbb technológiá­ra. Igaz, a költsége több százezer forint, s azt a pénzt is valahogy elő kell teremteni. Lenti Lajos, Somogyegres:- Nyolcvankét éves vagyok, a feleségem pedig nyolcvan. Miért költenénk a gázra? Egyedül maradtunk öregsé­günkre; az egyik gyerekünk Szigetszentmiklóson lakik, a másik Regszemcsén. Nem jönnek azok ide vissza. Jó nekünk a fatüzelés is, ha nem is olyan kényelmes, mint a gáz. Bogdán Sándorné, Somogyegres: - Három gyermekünk van; én meg munkanélküli va­gyok, és így egy keresetből élünk. Cserépkály­hával fűtünk, az jó meleget ad. A lakásunk­ban 65 négyzetméter fűtése egyetlen fűtési szezonban 45 ezer forintba kerül. Tudom, persze, hogy a gáz jóval kényelmesebb len­ne, de hát erre nekünk nincs rá pénzünk. Jaskó Barnabásné, Kánya: - Igényeltem a gázt, mert kényelmes és tiszta. Kályhával fű­tünk, és sokba kerül a fa is ; egy télen legalább 55-60 ezer forint értékűt eltüzelünk. Lehet, hogy a gáz még drágább lenne, de jó­val kevesebb munkát ad. Ha kiépül a faluban a rendszer, akkor rákötünk. Az ötszáz lakosú Kányában 220 ingatlan van, s a tulaj­donosok közül 49 igényelte a gázt. Somogyegresen 120 a házak száma, de sok az idős lakos, így a gázbeveze­tést támogató családok aránya csak 16 százalék. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom