Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP HÁZ A I 2000. Február 7., Hétfő VÍZMÉRGEZÉS. A Tisza észak-magyarországi szakaszán a vasárnap hajnalban és dél­előtt vett vízminták szerint lé­nyegesen csökkent a ciánkon­centrátum mennyisége, azon­ban tömeges halpusztulást ész­leltek Tokaj és Tiszaújváros tér­ségében - közölte az.Eszak-ma- gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség. Sallai Ferenc, a vízminőség-védelmi osztály ve­zetője elmondta, hogy örven­detesen csökken, illetve hígul a folyóban elterülő toxikus anyag mennyisége Tiszalöknél is. ARADI-ÜGY. Pepó Pál környe­zetvédelmi miniszter a Magyar Rádió 16 óra című szombati műsorában úgy nyilatkozott, hogy Aradi Csaba képtelen volt a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatói feladatainak ellátásá­ra, és maga az érintett kezde­ményezte vezetői megbízatásá­nak visszavonását. A volt igaz­gató ugyancsak szombaton ki­jelentette: felháborítóan valót­lan az a hír, miszerint önként mondott volna le vezetői meg­bízatásáról, vagy maga kezde­ményezte volna azt. ÁLLÁSTALAN LELKÉSZEK. Sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy a református egy­ház ne legyen kitéve a munka- nélküli, felesleges lelkészek megjelenését követő erkölcsi problémáknak - vélekedik Tőkéczki László történész. A szakember úgy látja, az jelent­hetne megoldást, ha a teológu­sokat másoddiplomával is el­látnák, így a kistelepülési gyü­lekezet lelkésze nyelvtanárként, jegyzőként, szociális gondozó­ként, tanítóként, agrártanács­adóként is dolgozhatna. FELESLEGES HIVATAL. Torgyán József, a Független Kis­gazdapárt elnöke, földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter egy vasárnapi interjúban ismét síkra szállt az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. meg­szüntetése mellett. Úgy vélte, hogy az ÁPV Rt.-re már nincs szükség, és vagy a tárcáknak kell átvenniük a kezelt vagyont, vagy egyéb megoldást kell alkalmaz­ni, de semmiképp sem lehet egy ilyen szervezetet fenntartani. FILMFINANSZÍROZÁS. Ápri­listól a filmszakmát is érintő utófinanszírozás helyett valami­fajta előlegrendszer bevezetésé­vel lehetne kedvezőbb helyzet­be hozni az alkotókat, erre azonban vajmi kevés az esély - derült ki a Magyar Történelmi Film Alapítvány sajtótájékozta­tóján, amelyet a 31. Magyar Filmszemle alkalmából vasár­nap rendeztek a Budapest Kongresszusi Központban. Gulyás Gyula filmrendező sze­rint az úgynevezett programfi­nanszírozás a gyártókat és az alkotókat is hátrányosan érinti. TŰKOR Hitet tettek a koalíció mellett A fórum lojális partner a kormányzati együttműködésben Orbán Viktor kormányfő levélben köszön­tötte a Magyar Demokrata Fórum XV. or­szágos gyűlését szombaton, Budapesten. „Bízom abban, hogy az MDF a polgári összefogás nélkülözhetetlen tagjaként a jövőben is olyan erő lesz, amellyel baráti szövetségben fogunk együttműködni” írta a miniszterelnök levelében. Budapest Az egynapos tanácskozáson Gémesi György al- elnök olvasta fel a miniszterelnök levelét, aki megköszönte a Magyar Demokrata Fórum eddi­gi munkáját. A tanácskozás Dávid Ibolya vita­indítójával kezdődött.- Amikor annak idején a nyugodt erő képét felrajzoltuk, azt is jeleztük, hogy meg­bízható, kiszámítható emberek va­gyunk: kormányon lojális partner, el­lenzékben pedig konstruktív erő - mondta a pártelnök. Hozzátette: 1998- ban korábbi kormányzati tapasztalataik mellett ezt is hozományul vitték a koa­lícióba. Vállalásukat be is tartották, s az utóbbi években is Antall József szellemi örökségéhez méltóan politizálnak - fo­galmazott beszédében a pártelnök.- Nem gondoljuk, hogy mi vagyunk az egyetlen letéteményesei a nemzet ügyének, nem gondoljuk, hogy csak nekünk van monda­nivalónk, azt azonban tudjuk, hogy összefogni, integrálni kell - hangsúlyozta Dávid Ibolya, majd leszögezte: - A napokban megteremtődött Békejobb összefogás együttműködésre hívja mindazokat, akik elfogadják kinyújtott kezüket, hiszen az ország mind több polgárának meg­győződése, hogy szükség van egy mérsékelt nemzeti középerőre, ami ma hiányzik a politi­kai palettáról. Dávid Ibolya megjegyezte: az MDF lojális partnerként vállalta a kormányzati együttmű­ködést. Ez azt jelenti, hogy az MDF-esek a ma­guk erejével a kormányprogram minden elemét megvalósítják és végrehajtják. Hangsúlyozta: a programnak egyetlen olyan mozzanata sincs, amelyben utólagosan egy jottányit is változott volna az MDF álláspontja. A Magyar Demolaata Fórum XV. országos gyűlése egyhangúlag fogadta el az országgyűlési képviselőcsoport beszámolóját. Balsai István frakcióvezető a képviselőcsoport munkájáról szóló, írásban benyújtott értékeléshez szóbeli ki­egészítésében hozzáfűzte, hogy az MDF önálló, szuverén politikai párt, és mint fogalmazott, „természetesen a parlamenti képvise­lőcsoport is szuverén tényezője a koa­líciónak”. Az MDF-frakció arra törek­szik, hogy megvalósítsa a kormány- programot, és növelje önmaga politi­kai támogatottságát, vélekedett a frak­cióvezető, elismerve, hogy az MDF tá­mogatottsága jelenleg is még csak négy százalék, de már háromszorosa az egy évvel ezelőttinek. Balsai István biztos abban, hogy ez a támogatottság az elkö­vetkező időszakban emelkedni fog. Gémesi György, az MDF alelnöke a párt szer­vezeti helyzetéről szólva elmondta, hogy a ma­gas népszerűségű pártelnök és a frakció tevé­kenységét össze kell kötni az MDF helyi szer­vezeteinek körében végzett munkával. A tanácskozáson részt vettek, és felszólaltak a határon túli magyar szervezetek képviselői és további külföldi vendégek is. ______________■ T űz, bombariadó, sztrájk Még nincs megállapodás a szakszervezetek és a MÁV vezetése között Két halottja és három sérültje van annak a tűznek, amely szombat hajnalban keletkezett a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak Kerepesi úti épületében. A székházhoz összesen kilenc tűzoltóautó vonult ki, a lángokat egy órán belül eloltották. Eközben tovább folyik a tárgyalás a MÁV vezetői és a sztrájko­ló vasutasok képviselői között - mindeddig megegyezés nélkül. Budapest - MÁV Még keresik a tűz okát A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósá­gának szóvivője, Dobson Tibor a tűzeset kapcsán elmondta: a lán­gok a szemétledobóban, vagy a mellette található aknában lobban­tak fel az ötödik emelet környékén. A tűz következtében nagy füst árasztotta el az épületet. Jelenleg a tűzoltás utómunkálatai folynak, így egyelőre nem lehet megmonda­ni, hogy mi volt a tűz keletkezésé­nek igazi oka. Az oltás során meg­sérült egy tűzoltó is, aki másodfo­kú égési sérüléseket szenvedett. A helyszínen tájékozódott Knkely Márton, a MÁV vezérigazgatója. Á MÁV Budapesti Igazgatóságának épületében keletkezett szombat hajnali tűz már az idei év ötödik je­lentősebb tűzesete a fővárosban. A MÁV Rt. székházában bom­bariadó okozott zavart, ami miatt rövid időre félbeszakadt a repre­zentatív vasúti szakszervezetek és a vasút gazdasági vezetése között folyó szombat délelőtti tárgyalás. A székházban a tárgyalási szobát ki­ürítették, a tűzszerészek a termet átvizsgálták, de robbanószerkeze­tet nem találtak. A rövid „pihenő” után folytatódott - eredmény nél­kül - a tárgyalás. A sztrájk ötödik és hatodik nap­ján továbbra is három vitatott pont maradt a felek között. Borsik Já­nos, a Mozdonyvezetők Szakszer­vezetének (MSZ) alelnöke a tárgya­lást megelőzően kifejtette: „A szak- szervezetek mindhárom vitás pontban kompromisszumos meg­oldást terjesztettek a társaság veze­tése elé.” A reprezentatív szakszer­vezetek vezetői megerősítették, hogy tagságuk továbbra is támo­gatja a munkabeszüntetést. A MÁV nyomásgyakorló eszközének tart­ják azokat a valótlan híreket, ame­lyek a sztrájkolok gyengülő kitartá­sáról szólnak. Kiszivárgott hírek szerint a vasár­napi tárgyaláson a következő há­rom évben az inflációt évente ellen­tételező és a GDP-növekedést figye­lembe vevő javaslatot terjesztett Kukely Márton, a vasúttársaság ve- zérigazgatója a reprezentatív vas­utas-szakszervezetek elé. A szak- szervezetek garanciát kértek a GDP- arányos rész kifizetésére, ami alátá­masztaná a vezérigazgató által be- terjesztett javaslatot.___________■ KDNP: belvihar és pártharc Budapest A résztvevők szerinti utolsó törvényes, 1997. júniusi ösz- szetételében ült össze szom­baton Budapesten a Keresz­ténydemokrata Néppárt (KDNP) akkori választmá­nyi tagjainak többsége. Az eseményen Varga László egy­kori demokrata néppárti, majd KDNP-s, s most Fidesz-képviselő megnyitóbeszédében hangsúlyoz­ta: a részvevők célja az, hogy hely­reállítsák a párt ma szerintük hi­ányzó belső békéjét, egységét, és egy hatékonyan, eredményesen működő KDNP-t teremtsenek. Szakolczai György, a választ­mány tagja azt a törekvést hang­súlyozta, hogy a KDNP új vezetés­sel kezdhesse meg a felkészülést a 2002-es választásokra. Az ideigle­nes elnöki posztra Varga Lászlót, míg az ügyvezető elnökségbe Ko­vács K. Zoltánt és Rapcsák And­rást választották meg. A részve­vők eldöntötték, hogy jelképesen üresen hagynak egy további he­lyet Semjén Zsoltnak, az NKÖM helyettes államtitkárának. A hangsúlyozottan vendég­ként, az KDNP volt alelnökeként felszólaló Semjén Zsolt arról be­szélt, hogy az igény és a bázis adott a polgári szövetséghez, s eb­ben a súlyának megfelelően kell megmutatkoznia „a jobboldal esszenciájának”, a keresztényde­mokráciának. Szerinte ma a jobb­oldalon két külön pólust alkot a nemzeti szabadelvű és a keresz­tény konzervatív csoport. „Politi­kai értelemben mi vagyunk a KDNP” - fogalmazott. A Kereszténydemokrata Nép­párt vezetése törvénytelennek tartja és nem ismeri el az 1997. jú­niusi összetételű egykori KDNP- választmány egyes tagjainak szombati találkozóját és annak határozatait - közölte Bartók Tiva­dar, a Giczy György által vezetett KDNP főtitkára, aki szerint a ren­dezvény célja az volt, hogy „a részvevők a Fidesz hozzájárulá­sával megszerezzék a KDNP vidé­ki bázisát”. ■ Felmérhetik a vagyont A gyermekvédelmi támogatás néha célt téveszt Budapest - SZCSM Az átlagosnál is rosszabb anyagi körülmények kö­zött élő 18 éven aluliak el­látását az állam rendsze­res gyermekvédelmi támo­gatással (is) segíti. Hiteles jelzések szerint azonban évente mintegy 2 milliárd forint mégsem a legrászo­rultabbakhoz jut. A va- gyonbevallásokat mostan­tól ellenőrizhetik a hely­hatóságok. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (az idén 16 600 forint) egyötöde, a havonta esedékes összeg tehát 2000-ben 3320 forint lesz. A feb­ruár elsejével hatályba lépett sza­bályozás révén a helyhatóságok megvizsgálhatják a kérelemben szereplő jövedelmi és vagyon­nyilatkozat hitelességét. A kör­nyezettanulmányból fakadó va­gyonellenőrzésre azonban csakis akkor kerül sor, ha a megjelölt adatok szemmel láthatóan eltér­nek például a szomszédok, a ro­konok, az ismerősök esetleges jelzéseitől. Lakossági berkekben - a témá­ról szóló hírözön ellenére - válto­zatlanul sok a bizonytalanság. Főként azt kérdik: miképp álla­pítható meg tárgyilagosan, mek­kora vagyon, illetve jövedelem minősül az előírt kvótán felüli­nek? Köztudott ugyanis, hogy az egyes településeken, de települé­seken belül is, eltérő összegbe kerülhet a ház fenntartása, a megélhetés. Gáspár Károly, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosz­tályvezetője lapunk érdeklődésé­re elöljáróban hangsúlyozta: a vagyonértékelés szempontjai mindenütt azonosak, alapja azonban a piaci ár. Mindebből az következik, hogy például az in­gatlanértékek meghatározásában az illetékhivatalok adatai a mérv­adóak. A rendelet értelmében a felmérés kiterjed a gyermekkel közös háztartásban élő szülő, il­letve a tartásra kötelezett törvé­nyes képviselő vagyonára is. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a család él. Ugyancsak nem számítanak vagyontárgynak a munkavégzés­hez szükséges, a család megél­hetését biztosító eszközök sem. Abban az esetben, ha az egy csa­ládtagra jutó vagyonérték meg­haladja a nyugdíjminimum 75- szörösét, akkor nem folyósítják a gyermekvédelmi támogatást. Fontos tudnivaló: aki nem járul hozzá a vagyonvizsgálat elkészí­téséhez, kizárja magát a támoga­tottak köréből. Tavaly a 2 millió 200 ezer 18 éven aluli közül 825 ezer után vettek fel a családok gyermekvé­delmi támogatást. Helyhatósági tapasztalatok szerint bár mind­össze 5 százalék jutott indokolat­lanul a pénzhez, ez összességé­ben mégis tetemes summa, mint­egy 2 milliárd forintra rúg. E megtakarítás ősszel iskolakezdé­si támogatásként hasznosul. ______________________________________(CS. B. J.) É len a pénzügy és az értékesítés A vidéki vezetők fizetése jelentősebb mértékben emelkedett Tavaly a legfelső vezetői beosztásokban 14,5 százalékkal nö­vekedett az összfizetés, s bár az emelkedés üteme lassult az előző évekhez képest, továbbra is meghaladta az infláció mér­tékét - állapította meg a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég vasárnap nyilvánosságra hozott felmérésében. Budapest Külföldiek Magyarországon Magyarországon meglehetősen sok külföldi él. Bár ez ma már a legtöbb országban általános jelenség, minden állam- szervezet a maga eszközeivel arra törekszik, hogy a nem kí­vánatos elemeket távol tartsa országától. A tanácsadó cég hetedik alkalom­mal mérte fel a magyarországi fi­zetésemelési gyakorlat főbb jel­lemzőit. A cégvezetők fizetésé­nek növekedési mértéke 1997- ben 50 százalék volt, 1998-ban is még 25 százalékot regisztráltak. 1999-ben az első számú veze­tők éves bruttó jövedelme átlago­san 12-23 millió forint között mozgott, voltak, akik ennél jóval kevesebbet, de olyanok is, akik a többszörösét keresték. A felmérés készítői a bruttó jövedelembe be­leszámították az alapfizetés mel­lett a garantált és teljesítménypré­miumokat, valamint az egyértel­műen forintosítható juttatásokat. Nem tartalmazza ugyanakkor a cégautó és a mobiltelefon költsé­geit, a kedvezményes vállalati hi­telt, a különféle biztosítások, vagy a dolgozói részvényopció. Az egyes szakterületek vezető­inek fizetéseit összevetve a felmé­rés megállapítja, hogy kiemelten keresnek a pénzügy és az értéke­sítés irányítói, őket követik a hu­mán erőforrás és a marketingve­zetők. A gazdasági, a kereskedel­mi, a humánpolitikai és a terme­lési igazgatók jellemző bruttó jö­vedelme 7-12 millió forint között mozog. Hasonlóan az elmúlt évekhez valamelyest elmarad a belső informatikai támogató ága­zat és a kutatás-fejlesztés irányí­tóinak bére, ezek a vezetők 5-8 millió forintos éves összjövedel­met mondhatnak magukénak. A vezetői keresetek több mint 70 százalékát az alapfizetés teszi ki: a legfelső vezetői szinteken az alapfizetés 73 százalékát, a mar­keting és számítástechnikai igaz­gatók esetében átlagosan a négy­ötödét. A felmérés jelentős fize­tésemelést tapasztalt a termelő- szektor vidéki, valamint többségi magyar tulajdonú cégeinél. A ta­nácsadó cég kimutatása szerint a külföldi tulajdonú cégek nagyobb mértékben emelték a fizetéseket tavaly, mint a többségi magyar tu­lajdonúak _________________■ Kü lügyminisztérium A Magyar Köztársaság területén jogszerűen ötféle módon tartóz­kodhat a külföldi. Aki a határt ví­zummal lépi át, az a vízumban meghatározott ideig tartózkodhat nálunk. Vízum nélkül jöhetnek hozzánk azon országok polgárai, amelyekkel vízummentes egyez­ményünk ván. A harmadik kate­gória az egy évre szóló, ideigle­nes tartózkodási engedély, ame­lyet a magyar konzulátusokon le­het kérni. Ezt kell igényelni akkor is, ha valaki vízumának lejárta után nálunk kíván maradni. Az ideiglenes tartózkodási engedély indokolt esetben - például egye­temi tanulmányok, gyógykezelés, munkavállalás miatt - többször, de legfeljebb összesen ötévnyi időtartamra meghosszabbítható. A negyedik kategória a huza­mos időre szóló tartózkodási en­gedély, amely maximum öt évre szól. Ezeket indokolt esetben kombinálni is lehet: belép valaki vízummal, majd kér ideiglenes, később huzamos időre szóló tar­tózkodási engedélyt. így hosszú ideig Magyarországon élhet, ha nem vét törvényes rendünk ellen. Az ötödik eset az állandó tar­tózkodást biztosító bevándorlási engedély. Előfeltétele háromévi jogszerű, megszakítás nélküli ma­gyarországi tartózkodás. Kivételt képeznek és azonnal megkapják az engedélyt a határon túl élő ma­gyar nemzetiségűek és a család- egyesítés alapján kérelmezők. A volt magyar állampolgárok visszahonosításához nincs vára­kozási idő. Ha a külföldön élő sze­mély ki tudja mutatni, hogy fel­menői között volt magyar állam­polgár, és ő maga magyar identitá­sának vallja magát, a bevándorlá­sát követő egy év után kérheti ho­nosítását. Három év a várakozási ideje annak a külföldinek, akit csak családi, de nem vérségi kap­csolat fűz magyar állampolgár­hoz. Ebbe a csoportba tartoznak a menekültek is - ők szintén három év után folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Akik idegenként érkeztek az országba, bevándorlási engedélyt kaptak és szeretnének magyar ál­lampolgárok lenni, azoknak nyolc év a várakozási idő. A honosítás­hoz alkotmányos alapismeretek- ből vizsgát kell tenni, koós tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom