Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-26 / 48. szám

2000. február 27. ★ HAZAI TÜKÖR ★ 13 A kecskeméti diák lépteit a gép állítja be Iván élni akar Ahogy vele is türel­mesek az orvosok és az emberek. A fiú mexikói édesapja sem ment vissza szülőhazájába, bár nemsokára lejár a repülőjegyének érvényessége. Mindennap itt van fiával, fogja a kezét. Édes­anyja, nagyma­mája és kishúgai is itt töltik az idejüket, amikor csak tehetik. Szombatonként pedig az egész család a temp­lomban imádko­zik Iván fel- gyógyulásáért. Már ehet ren­desen, kedvenc étele a hal. Bár­hogy elkészítve, és bármennyit képes eltüntetni a tányérjáról. Most azonban egy kicsit szo­morú.- Mit tetszik szólni a Tisza ka­tasztrófájához? Felelőtlen embe­rek! - háborodik fel Iván. Állandóan né­zi a legfrissebb híreket a kistévéjén, amelyet barátai hoztak be neki.- A sportot valahogy nem bírom nézni. Mert szeretnék ott lenni - só­hajt nagyot. Osztálytár­sai még a karácsonyt és a szilvesztert is vele töltötték, már ameddig ezt az orvosok megen­gedték. Padszomszéd­Amióta Iván megkapta különleges állógépét, sokkal bizakodóbban tekint a jövője felé. A fiú legfőbb támasza mexikói édesapja, aki mindig melette van ja, Imre behozott neki néhány tankönyvet. Éj­szakánként arról álmo­dik, hogy a 2000. év a 11. osztályt fogja aján­dékba hozni. Termé­szetesen ezért ő is min­dent megtesz, küzd, ameddig csak erejéből futja. Készülődni kezd, hi­szen a fiúk mindjárt jönnek „állítani”. Nem tudja, hány percig bírja majd az újabb megpró­báltatást. Mert a vér­nyomása egyelőre megváltozik.- Egyszer talán vég­képp jó lesz - teszi hoz­zá búcsúzóul. - Úgy kellene, mert sokan se­gítenek. Pulai Sára Néhány pillanat alatt bénult le egy gondtalannak induló balatoni vakáció során egy kecskeméti diák. Azóta műtétek sorát hajtották végre a tizennyolc éves Fernandez Ivánon. Dr. Harsányi Zsolt főorvos közvetlenül a fiú kórházba kerülése után kijelentette, Ivánnak nagy se­gítség lenne az állítógép. Persze később, ahogy valamilyen javulást elérnek, még számos eszközre lesz szüksége ahhoz, hogy valaha mozgatni tudja a lábait. A gépet az­óta megkapta, így Iván mostanában sokkal bizakodóbban tekint a jövőbe. Iván tragédiája tavaly nyáron egy balatoni, rosszul sikerült fejes­ugrással kezdődött. Szerencsére barátja időben észrevette és kimentette a vízből, de a fiú lebénult,. Fernandez Iván mű­tétsorozatok s három hónap után került a nagykőrösi rehabilitá­ciós szakkórházba. So­káig mozdulatlanul fe­küdt. Gyógyulásához nagy szükség volt egy drága berendezésre, az úgynevezett állítógépre. A halk szavú kecske­méti diákot balesete előtt is barátok vették körül, az pedig talán természetes, hogy a bajban sem hagyták magára. Rendre láto­gatják, igyekeznek nap­jait szebbé tenni. Akik csak tehették, segítet­tek. Az iskolatársak, az angolkisasszonyos test­vérosztály s megannyi szülő, pedagógus mon­dott le saját forintjairól, hogy összejöjjön a mé­regdrága gép ára. Az összefogás nem volt hiábavaló, össze­jött a pénz az állítógép­re. A gyártó cég is adott kedvezményt. Amikor ellátogattunk Nagykő­rösre, Ivánnal a kórház tornatermében talál­koztunk, ahol egy spe­ciális székben ült.- Ott a gépem! - mu­tat meghatottan a szer­kezetre. - Nagyon köszönöm minden­kinek. A látogatók - bará­tok, ismerősök és idege­nek - kérdezgetik, mit szeretne még. Volt, aki pénzt hozott a gépre.- Annyira jólesik az emberek jólelkűsége - folytatja Iván. - Úgy igyekszem javulni, s a gép segítségével már erősödtem. Egyelőre még nem bírok sokáig állni benne, de türel­mes vagyok. Ami a legfontosabb... Dr. Harsányi Zsolt főorvos és a többiek - míg mi beszélgetünk - minden idegszálukkal Ivánt figyelik.- Idebent minden segítséget megadunk ne­ki. Ám ahogyan lassan haladunk előre, s külö­nösen, ha egyszer kikerül innen, szüksége lesz majd megannyi hasznos, az életviteléhez fontos eszközre, tárgyra - jelentette ki Harsányi doktor. - Gondolok itt elektromos járgánytól az apróbb speciális dolgokig sok mindenre. Nagyon jó, hogy e vékonyka fiú olyan kitartó. Partner minden kezelésben. Ha kissé zárkózott is, de pozitív beállítottságú. Van akaratereje. És ez a legfontosabb. Kísért a mesélő szelleme A történet harminc éve kezdődött. Akkor, amikor Illyés Gyula nyaralót vett Tihanyban, a Kopaszhegy tetején. Az asszony egy nyári napon bekopogtatott az író pihenőhe­lyének ajtaján és kezébe nyomott egy füzetet, amelyben papírra vetette meséit. Az első a kétszáz éves nádfede- les parasztházban íródott és először 1977-ben a Csoda­kút címmel jelent meg a Móra Ferenc Kiadó gondozásá­ban. Ettől kezdve húsz éven át szőtte gondolatait Pintér Pálné, a tihanyi mesélő asszony. Harmincegy meséje lá­tott napvilágot, s mindegyik a félszigetről szólt. Amíg lly- lyés Gyula élt, alkothatott. Amikor az író meghalt, már senki sem vállalta fel a parasztmesék kiadását. Teltek; múltak az évek és már csak az asztalfióknak dolgozott. Leánya a nyolcvanéves korában elhunyt édesanyja fiók­jaiból előszedte az öt füzetet, de egyik kiadót sem érde­kelte. így érkezünk el az 1998-as évhez, amikor villám csap az akkor már eladott házba, s szinte porig ég az épület. Csak az üszkös, romos falak maradtak a műem­lék épületből. Új gazdája, a Budapesten élő S. E. mire Ti­hanyba ér, már csak a falubeliek elbeszéléséből tudja meg, hogy visszatért a halott Idus néni szelleme és ta­lán azért gyulladt fel az értékes ház. S. E. azóta harcban áll a hatóságokkal. Két éve szeretné újjáépíteni a falu közepén lévő épületet, ám hol a helyi önkormányzatnak nem tetszik az építési terv, hol a Műemlékvédelmi Hiva­tal emel kifogást a módosított terv ellen, hol meg a Balatonfelvidéki Nemzeti Park illetékeseinek van más elképzelése az épület újraépítésére. N. P. J. Miska-kancsóval ünnepelt a főhuszár Stílusosan Miska-kancsót, pipát és jóféle fehér bort kapott a héten 50. születésnapjára Kiss Já­nos, a kaposvári főhuszár. A Nádor-huszárok ha­gyományőrző egyesületének alelnöke nem titkol­ja: huszárruhában, lóháton egészen más a világ. Kiss János két éve alapította meg a Nádor-huszárok hagyo­mányőrző egyesületét. Azóta szabadidejét a huszárkodás­nak szenteli. Azóta szépen gyarapodott a csapat, s az egyesület 25 tagja mellett sok az érdeklődő.- A legfiatalabb tagunk egyébként alig kilencéves ­jelentette ki Kiss János alel- nök-főhuszár. Noha minden fillér kiadást meggondolnak, több korhű huszárruhát is vásároltak már. Katonás rendben őrzik a becsomagolt felszerelést, hi­szen a mutatós csákó, a hozzá színben és stílusban ülő men­te, dolmány, a kösöntyű, a tar­soly és a nadrág 250-300 ezer forintba kerül. Egy-egy kard ára pedig 80 ezer forint.- Ez utóbbit gyakran bará­tok, ismerősök adják kölcsön, de még egyetlen fellépéskor sem hiányzott a díszes oldal­fegyver - állítja Kiss. Amikor magukra öltik a huszárruhát, a mozgásra, a tartásra éppúgy figyelnek, mint a viselkedésre.- Fegyelem és figyelem, ta­lán ez a kettő a legfontosabb. Ezzel is az elődök iránti tiszte­letet fejezzük ki - avatott a ti­tokba az alelnök. H. M. i Pásztorok pásztorórái Sokan nézték meg a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban Kunkovács László fotómű­vész Pásztoremberek című kiállítását, amely a pusztai életről regél. A jószág mellett a határban, legelőn a pásztor­emberek a telelők szűzi életét élték. Volt, aki harminc évig meg sem fordult a városban. Leg­többjük nősülésre sem adta a fejét. Ez szép, gondolhatnánk, de akkor hogy terjedhetett el a „pásztoróra” kifejezés, mely szavunk mégis e pusztai foglalkozáskörből eredeztethető. Ha néha mégis fehémép került a szállásra, azt a gémeskút gémjének állása is jelezte: „valamit” rákötöttek ugyanis, hadd lobogjon a szélben. így jelezték, hogy most éppen pásztor­óra folyik a tanyán. P. Sz. F. Tigrismanikűr A kecskeméti vadaspark hétéves nőstény tigrisénék már sok baja volt a körmeivel. Tavaly „megoperálták”, mivel bal első mancsán az egyik köröm a kelleténél hosszabbra nőtt. És mivel nem hajlandó a rácsokon koptatni karmait, a vadaspark emberei kénytelenek voltak maguk elvégezni a műveletet. Természetesen a műtét előtt elaltatták a vadat. Bármennyire is érdeke a tigrisnek a körömvágás, nem valószínű, hogy jól viselné a beavatkozást. Mielőtt a szakemberek elkezdték a mű­veletet, tesztelték az állat reflexeit. A tigris ugyanis nyi­tott szemmel alszik. Maga a körömnyiszálás nem ki­mondottan hosszadalmas tevékenység. Avatott kezek számára néhány percnyi idő is elegendő, azután jöhet a seb fertőtlenítése. (bán) ■ ■ ! r : VlJ JPjS U i J 4 Mesevilág szalmaszálakból Balogh Károlyné képes a bú­zaszalma szálaiból mesevi­lágot varázsolni. Aratóko­szorúkat, képeslapokat, bú­zacsigákat, szalmarátétes tojásokat készít. Erzsiké édesapjától leste el a szalma­fonás fortélyait. Annyira sikeresen sa­játította el a szalmaszálakkal való munkát, hogy mára országos pályá­zatok többszörös nívódíjasa vált belő­le. Véleménye szerint a legjobb alap­anyagot a bánkúti búza szalmája ad- -'■> de a rozs- és az árpaszalma is jó alapot ad a különféle figurák elkészí­téséhez. Megmunkálás előtt mindig beázta­tja a szalmát, mert megpuhulva sok­kal könnyebb vele dolgozni. Nyaranta szalmafonótáborokba megy, ahol a fiatalabb korosztályt ta­nítja. Kisújszállási házába egyébként több nyugdíjas is jár, hogy megtanul­ják Erzsikétől a szalmafonás alapjait.- Néha már fáradtnak érzem ma­gam, de ameddig csak bírom, folyta­tom, mert a fejemben temérdek mese, történet alakja, figurája - jegyezte meg Erzsiké. D. Szabó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom