Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-26 / 48. szám
2000. FebruAr 26, Szombat VÉLEM ÍNYE K SOMOGYI HÍRLAP - 9. oldal Utazzunk a Volánnal? Volt egy időszak, amikor alig tudtam járni. Barcsi vagyok, és erősen köszvényes. Rendszeresen jártam Nagyatádra kórházi kezelésre. Ilyenkor a számomra legjobb buszjárat a Szigetvár-Nagykanizsa járat volt, amely nem ment be Csokonyafürdőre, Rinyaújlakra, Rinyaszentkirályra, gyors volt és kedvező. Ez a járat viszont - legnagyobb meglepetésemre - nem állt meg a nagyatádi főpostánál, amely a város központjában van, a legközelebb: mintegy 200 méterre a kórháztól. Tekintettel arra, hogy számos súlyos láb-beteg utazott velem együtt oda, érthetetlen volt számomra, hogy a kórház-közeli megállónál nem áll meg a busz. Már csak azért is, mert ez a megálló nem csak kórház-közeli, de egyben a város középpontja is. Kértem tehát a buszvezetőt, hogy kivételesen álljon meg a kórház közelében, de ő azt felelte: nem teheti ezt meg. Állítólag - a buszon mondták - az egyik buszsofőr a jó szíve miatt megállt ott egyszer, és ezért a szigetvári Volán vezetője felmondta az állását... Ez - ha így igaz - annyira felháborított, hogy azonnal írni akartam Szigetvárra, de az írás a lábam meggyógyulásával - és emberi gyarlóságom miatt - elmaradt. Most azonban ismét eszembe jutott. Egy másik esetben 1999. december 26- án szerettem volna egyik lányomat Nagykanizsán, a másikat pedig Budapesten meglátogatni. Úgy kívántam ezt megoldani, hogy reggel az egyik lányomhoz Nagykanizsára utazom, majd délután onnan tovább Budapestre, a másik gyermekemhez. A kanizsai lányom megérdeklődte: a buszom 8.50-kor indul el Barcsról. Mivel a buszállomáson ugyanez a busz 8.35-re volt kiírva - még ma is - , azt hittem, hogy téved. Biztos, ami biztos alapon 8.30-ra kimentünk a feleségemmel az állomásra. Hozzá kell tennem, hogy mindketten nehezen közlekedünk és emellett erősen reumás is vagyok. A busz nem jött. Jött néhány helyi vagy helyből kiinduló autóbusz. Érdeklődtünk, hogy mi van a pécsi busszal: a legtöbben azt mondták, hogy nem tudnak róla. Egy sofőr még meg is sértődött, mi köze hozzá - mondta - ne zavarjuk ilyesmivel. Aztán már 10 óra is elmúlt, WC pedig nem volt a közelben, a lábunk szinte megfagyott. . 10 óra után jött egy Barcsról Budapestre induló busz, amelynek indulása menetrend szerint fél 5-kor lett volna. Időközben az eredetileg mintegy 30 fős utaslétszám háromra apadt. Feleségemmel mi alkottuk a többséget, a maradék „kisebbség” egy hölgy volt, aki Izraelbe szeretett volna utazni, a hetente egyszer induló repülőgépet kellett volna délután Budapesten elérnie. Felszálló a buszra később már sehol sem volt. Nagyatádra érve a buszvezető bezárt bennünket a buszba és bement érdeklődni az állomásra. Negyed óra múltán kijött, s közölte, hogy nem megy tovább, mert a központtól azt a választ kapta, hogy csak a saját felelősségére folytathatja útját a 30 milliós értékű busszal. Ám Nagyatádról ekkor semmilyen irányba - tehát még hazafelé sem - indult busz. Szerencsénkre egy kis helyi járatú vonat indult Somogyszobra, és kétszeri átszállással estére eljutottunk Budapestre. Lányom csaknem két órát várt ránk a kanizsai buszpályaudvaron, amelynek információs irodájában semmit nem tudtak a Pécsről - hajnalban - el sem indított buszról. Azt mondták: várjanak, mivel a jeges utak miatt csúszások vannak. Két óra és egy összeveszés után hívták fel a Pannon Volánt és tudták meg, hogy a két Nagykanizsára közlekedő járatuk közül - egyik Barcson, másik pedig Nagyatádon keresztül megy - az egyik még el sem indult, a másik pedig visszafordult Szigetvárról. Este a híradóban így kommentálták a történteket: csak kisebb, jelentéktelen fennakadásokat okozott a közlekedésben a hideg idő. Nem hibáztatom - nem is hibáztathatom - a buszvezetőt, mert emberileg nem tehetett többet. Aznap valóban nagy hideg volt, és az utak nagyon csúszósak voltak. Hibáztatom viszont a Volán illetékes vezetőit. 1999-es év végét írtuk, amikor már minden buszállomást és minden távolsági buszt elláttak mobiltelefonnal. A Volánnak nemcsak a szállítás, hanem az utasok megfelelő tájékoztatása is kötelessége. Miért nem értesítették a buszállomásokat és a távolsági járatok vezetőit a buszok leállításáról, hogy tájékoztathassák az állomásokon és megállókban várakozókat: ne várakozzanak feleslegesen? Hiszen lehetnek a várakozók között csecsemők, kisgyermekek, betegek és aggok is, életeket lehet így veszélyeztetni vagy megmenteni. Dr. Hajdú István nyugalmazott erdőfelügyelő, Barcs A telefon biztonság? Segítséget kémek Nem kis meglepetéssel vettem kézbe a Matáv nemrég szétküldött körlevelét. Ebben a levélben elismerik, hogy az általuk felszerelt RLL típusú Motorola rádiótelefon nem éppen veszélytelen szerkezet. Egyszer már nálunk is túlmelegedett és füstölt. Akkor kihúztam a vezetéket az aljzatból, és hívtam a 03-at. A készülé- • két akkor megjavították. Itt, Me- zőcsokonyán több olyan esetről tudunk, hogy le is égett a berendezés, tönkretéve azt a helyiséget, ahol volt, ugyanis elégett a függöny, a korom pedig lerakódott. Á Matáv nem ismerte el a felelősségét, pedig még a televízió munkatársa is kiment a helyszínre. A most kiküldött levéllel pár ezer emberre ráijesztettek. Nem mindenki teheti meg, hogy otthon üljön és őrizze a dobozt. Különben is sok az idős, nyugdíjas, aki azt sem tudja, mit tegyen, ha már lángol az egész. A készülék ugyanis tűzveszélyes. És hogy telefonáljon? Ahhoz, hogy le tudja olvasni a gyártási számot és az időt, tomamutatványt kéne bemutatni: székre, asztalra állni, majd egy függőlegesen álló információs táblácskáról - ami ráadásul a fal felöl van - leolvasni az adatokat. Azért írtam meg mindezt, mert a körlevél nem olcsó mulatság, és azt hiszem, ezt is mi fizetjük meg. Papp Istvánná Szabó Rozi Mezőcsokonya Massive MASSIVE belga tulajdonú nemzetközi vállalkozás, európa legnagyobb lakossági világítástechnikai gyártója, 16 országban működtet gyártó és kereskedő kapacitásokat. Tamásiban (Tolna megye) lévő magyarországi üzemünk folyamatos növekedése miatt jelenleg keresünk: TERMELÉSI VEZETŐKET Tevékenységi kör: Az Ön munkaköri kötelessége a beosztott munkatársak irányítása, motiválása és értékelése. Ön szervezi meg a termelést és üzemzavarok felmerülése esetén gondoskodik alternatív megoldásokról. Más részlegekkel együttműködve, az Ön feladata megoldásokat keresni a műszaki problémákra, és Ön köteles gondoskodni a megoldások gyors bevezetéséről. Ön felügyeli a termelés minőségét, és gondoskodik arról, hogy az vevőink igényeit kielégítse. Az Ön feladatai közé tartozik a termelés hatékonyságának vizsgálata, és szükség esetén a hatékonyság javítása. Személyi profil: Ön mérnöki oklevéllel rendelkezik, és műszaki vezetési jártasságot szerzett. Ön törődik a részletekkel, és vállalja a felelősséget. Gyakorlatban hasznosítható angol vagy német nyelvtudással rendelkezik. Ön találékony és képes termelési folyamatokat tökéletesíteni és optimalizálni. MINŐSÉGÜGYI VEZETŐ Tevékenységi kör: Az Ön munkaköri kötelessége a teljes körű minőségbiztosítás megszervezése és ellenőrzése, mely területről közvetlenül a gyár vezetőjének tartozik beszámolni. Kötelessége a vállalaton belül meghonosítani és ösztönözni a minőségtudatot. Feladata elkészíteni a minőségellenőrök munkaköri utasításait, ellenőrizni azok munkavégzését. Személyi profil: Ezen munkakör betöltésekor olyan személyre gondolunk, aki megfelelő műszaki végzettséggel és hasznos tapasztalatokkal rendelkezik a minőségbiztosítás, az ISO minősítés és a termelésirányítás területén. A műszaki tervezés területén szerzett jártasság előny. Ugyancsak előnynek tekintjük a jelölt számítógépkezelési ismereteit és angol ill. német nyelvtudását. Amennyiben úgy érzi, fenti követelményeinknek megfelel, küldje el jelentkezését és önéletrajzát (magyarul és angolul vagy németül) nemrég készült fényképével együtt az alábbi címre: MASSIVE HUNGÁRIA Kft., Humán erőforrás osztály Szabadság u. 107., Pf.: 18., 7090 TAMÁSI (8111) Kivert kutyaként éljük az életünket 16 éves gyermekemmel együtt. Se lakásunk, se ruhánk, se ennivalónk. Hol itt, hol ott fogadnak be bennünket. Szo- 'morú sorsunk okozója egy alkoholista férj és apa. Bárki bármivel tudna segíteni bennünket, mindent hálás szívvel elfogadunk és nagyon megköszönünk, mivel sajnos, semmink nincs. Falun lakunk, illetve házról házra járunk. Név és cím a szerkesztőségben Ötgyermekes család vagyunk, a férjem munkanélküli, mindössze 10 ezer forintot kap. A házunk nagyon rossz állapotban van, már lakhatatlanná nyilvánították. Van egy helyiség leírhatatlan állapotban: földes és olyan rozoga, hogy minden percben „megindulhat” és alátemetheti valamelyik gyermekünket vagy minket. A rágcsálók is könnyen bejönnek, amitől nagyon irtózunk. A gerendák alatt a falak szétnyíltak. Egyetlen kéményünk van, a másik szobát - ha muszáj - úgy fűtjük, hogy a férjem kályhacsőből csinált egy „kéményt”, de ez nagyon tűzveszélyes: mindig azt kell figyelni a padláson, hogy ki ne gyulladjon a gerenda. Én gyesen vagyok, a jövedelmünk nagyon kevés. Egyik hónapról a másikra tengetjük az életünket, és nagyon nehezen boldogulunk. Nagyon kérem, ha valaki tud, segítsen rajtunk. Név és cím a szerkesztőségben Hiányzik a buszváró Február 17-én utaztam Marcaliba, mivel a Syncumár gyógyszer szedése miatt havonta kell ellenőrzésre járnom. Dolgom végeztével mentem a postahivatallal szembeni buszmegállóhoz, melynél csak egy tábla hirdeti, hogy megállóhely van. Megdöbbenten vettem észre, hogy csak a hűlt helye van a buszvárónak, amely azelőtt ott állt padokkal felszerelve. Itt az utazni vágyók ki tudták pihenni magukat. Csak azt nem tudom, hogy kinek volt útjában ez a buszváró és hova lett? Nagyon hiányzik főként az idősebb és beteg embereknek, akiknek biztosítani kellene az ülőhelyeket, a pihenést, amíg a buszra várakoznak. Ezért kérjük a buszmegálló visz- szahelyezését, mert ez kibírhatatlan állapot. Lukács István Balatonújlak (az utazni vágyók nevében) Oktalan diszkólakat Ezúton szeretnénk reagálni a 2000. február 14-1 számban, a Krónika oldalon megjelent „Rendőrt vertek Andocson” című cikkükre. Tudomásom szerint sem a diszkóban, sem a diszkó környékén 50-60 fős tömegverekedés nem történt. A szórakozóhelyen még verekedésre nem volt példa, ma- j ximum heves szóváltásra, tehát a cikkükben leírt sorokat - idézzük: „az este folyamán 3-4 alkalommal is verekedésre került sor a diszkóban” - egyértelműen cáfoljuk. A lopásokról pedig csak anynyit, hogy az eltűntnek hitt dolgok a takarítás után mindig előkerültek és a jogos tulajdonosok azokat átvették. Az andocsi és környékbeli fiatalok megszokott és kedvelt szórakozóhelye volt a diszkó, így a legtöbb fiatal értetlenül áll a diszkó bezárásával szemben, hiszen az andocsiaknak vidékre kell majd utazni szórakozási lehetőséget keresni. Ezt sem a fiatalok, sem a szülők nem szeretnék és sokan ezt meg sem tehetik. Bízva a rendőrség gyors és hatékony munkájában, reméljük: mielőbb kiderül az igazság és visszatérhetünk a kedvenc helyünkre. Végül köszönetét szeretnénk mondani mindazoknak, akik ed- { dig is látogatták a diszkónkat. Tisztelettel: Sümegi József, lemezbemutató >1 Kiskegyed Ingyenes, farsangi ajándékkoncertje Kaposváron (Együd Árpád Művelődési Központ) MÁRCIUS 4-ÉN, 19 ÓRÁTÓL Színpadon: BALÁZS PALI és a V-TECH együttes Jegyutalvány a KISKEGYED február 22-én megjelenő 8. számában Kinek játszik a színház? Még soha nem írtam egyetlen újságnak vagy más médiumnak sem, most azonban szeretnék a kaposvári színházzal kapcsolatban - február 8-án - megjelent olvasói levélre reagálni. Annál is inkább, mert már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy valahol szóvá kellene tenni a színház műsorpolitikáját és stílusát. Ha nem is húsz évig, de hosz- szú évekig volt családunknak is - az akkor még kicsi gyerekeinkkel együtt - színházbérletünk. Az utóbbi 4-5 évben azonban egyáltalán nem járunk ebbe a színházba. Megelégeltük az állandó fülsüketítő üvöltözést, vasajtócsapkodást, füstölést, de főleg a nyomdafestéket nem tűrő káromkodást. A Csárdáskirálynőnél telt be a pohár, ami tele volt b....okkal és elvtársozásokkal a fent leírt stíluson kívül. Amikor egy ismerősömnek elmeséltem és hozzátettem, nem azért viszem a gyerekeimet színházba, hogy ezt lássák-hall- ják, ő ekképp reagált: „miért, a te gyerekeid nem káromkodnak még? -majd megtanulják az iskolában a többi gyerektől”. Lehet. De talán mégsem a színházban tanulják meg. Ott inkább szép magyar szót tanuljanak. Egy másik ismerősöm pedig azt válaszolta: „ te nem értetted az előadást, ugyanis a rendező vissza akart nyúlni az eredeti darabhoz, amit köztudottan az ötvenes években többször átírtak. Ezt is elfogadom. De azt nem hiszem el, hogy az eredeti, 1916-ban készült mű tele lett volna a fent említett kifejezésekkel. Sajnos, sok néző, akiknek szintén nem tetszik ez a stílus, nem meri elmondani, mert azt hiszi: csak neki nem tetszik, és egyébként is, ez a sikkes, a divatos. Azt is elfogadom, hogy vannak, akiknek az ízlésük ezt a stílust igényli. Legyenek ilyenek is, de jó lenne a hagyományos ízlésű (és biztosan mi vagyunk többségben ) nézők részére is játszani. Sajnos, a leírtak miatt néhány éve Budapestre járunk színházba - nem sznobizmusból! -, ahol eddig még minden előadás tetszett. A budapesti színházak többsége ugyanis (abban az elemberi- etlenedettnek tartott világvárosban ) tud az átlagnéző szerint hagyományos, netán szépirodalmi műveket emberi módon rendezni és előadni. Kár, hogy a sokáig jó hírű kaposvári színház ennyire egysíkúvá vált. A rádióban ma reggel hallott Petrovics Emil, híres zeneszerzőnkkel készült riportban elhangzott szavaival zárom levelem: „az igazi művész nem önmagának, a barátainak, az ismerősöknek, netán a kritikusoknak alkot, hanem a közönségnek”. Tisztelettel: Apáti Bamabásné Kaposvár
