Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-14 / 37. szám
6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 14., Hétfő BÖHÖNYE Félmillió forintot nyert a böhönyei önkormányzat a millenniumi alapból, egy falumúzeum berendezésére. A településen már régóta tervezik, hogy Böhönye egyik legrégebbi épületében a 200 éves talpasházban berendeznek egy faluházat, amelyhez a régi tárgyak, emlékek már rég összegyűltek. Most hogy pénz is került a tervekhez, azt szeretnék, ha az őszre átadhatnák a gyűjteményt. A böhönyei háznak hely- történeti vonatkozású érdekessége is van. Ebben a házban lakott a falu utolsó, nagy hírű kántortanítója Schmelhoz Dániel. SOMOGYSÁMSON Közös tes tületi ülést tartottak Somogy- sámson, Somogyzsitva és Csákány önkormányzatai. A falvak az általános iskola az óvoda, a védőnői szolgálat és a gyermek- jóléti ellátás költségeit viselik közösen. Az intézmények közül az iskola valamint a védőnői szolgálat fenntartása kerül a legtöbbe. A normatíván felül egy tanuló után 56 ezer forintot fizetnek ki az önkormányzatok. A társulás döntött: él felterjesztési jogával és jelzi a minisztériumnak, hogy a védőnői szolgálat normatívájá- ból a szakember törvényben előírt bérét sem tudják kifizetni. SOMOGYFAJSZ 44 millió 786 ezer forintos kiadással számolnak a somogyfajszi költségvetés készítői. A faluban az adósság- rendezési eljárás miatt válságköltségvetés készül. Ez azt jelenti, hogy csak az alapfeladatok ellátására fordíthatnak a település kasszájából. Fejlesztésre és új beruházásra nem költhetnek Fajszon és még így is az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések közé fog tartozni a falu. A település gazdálkodását egyébként július óta pénzügyi gondnok irányítja. Horváth László munkájára körülbelül még négy- öt hónapig lesz szükség. Oldalszerkesztő: Fábos Erika Mesefalu az erdőszélen Hosszúvíz Mesztegnyőtől néhány percre, a Gyótai-erdő alján bújik meg Hosszúvíz. Az aprócska falu egyetlen rövidke utcáját minden oldalról erdő vigyázza. Ennek és a láp védelmének köszönheti, hogy amíg a szomszédos településeket kipusztította, Hosszúvízen szinte kárt sem tett a világháború. Annál nagyobbat a téeszesítés. Az egykor több mint 200 lakosú településen ma abg hatvan ember éldegél. Úgy tűnik, a települést a teljes elnéptelenedéstől megint csak az erdő menti meg. A természet közelsége, a Boronka sokféle csodája nemcsak kirándulásra, letelepedni is csábítja a messziről érkezőket. 1760 táján Mária Terézia uralkodásának idején épült fel Hidas. Akkor alig húsz sváb családot telepítettek ide. A Vadál, Nébli és Nemecz nevűek biztosak lehetnek abban, hogy családfájuknak magyarországi gyökereit Hosszúvízen kell keresniük - állítják a régi öregek. Azt is tudni vélik a mai Hosszúvíz, akkor még Hidas első lakói a Nemeczek voltak. Közülük Nemecz Pált pólyában hozták. Az ő leszármazottai mai is hosszúvíziek. Nemecz László édesapjának az ükapja volt a pólyás. Ma már csak két Nemecz lakik Hosszúvizén. Nemecz Lászlóval majd ez a hagyomány is megszakad. Az ő gyermekei már nem maradtak ugyanis hűségesek a szülőföldhöz. Mindketten Mesztegnyőn telepedtek le.- Sajnálom is meg nem is - mondta Nemecz Lászlóné.- Sajnos, itt már hiába maradtak volna. Se munka, se iskola, se szórakozás. Régen még volt itt mit csinálni. Jókedvű népek lakták Hosszúvizet. Minden hét végén bál volt. Ha nem itt, akkor a szomszédos Cserfekvésen, az is ide tartozott mindig. Ott is laktak több mint kétszázan. Sokan jártunk át. A szomszédunkban lakott a Németh Marika, most már ő is Mesztegnyőn lakik, akkor volt lány amikor mi a férjemmel összekerültünk. Csak jött, hogy bálba menne, mi meg mentünk vele. Én voltam a garda-mamája. Anélkül régen nem lehetett ha- jadonnak hálózni. Most már minden más. A mi korosztályunkból - hatvan év körüliek- három család maradt itt. Velük néha összejövünk, és meglátogatjuk egymást ha valamelyikünk beteg. Kiöregedett, elfogyott a falu. A dohánytermesztés és a libák valamikor jó hírét vették Hosszúvíznek. Elmúltak azok az idők. Ma már csak egy házban vannak libák a faluban. Egy hazatelepült német öregúr vásárolt egy párt a nyáron, amikor megtudta, hogy egy valamikori libásfaluba települt. A dohánypajtát meg nem is olyan régen bontották el. Sok munka nem volt már vele. Nem sokat hagytak a használható építőanyagból a környékbeliek. Katona Jánosáé és Fodor Mária a falu határában éppen egy nagy csokor hóvirágon osztozkodik. Rajtuk kívül is sokan felkerekedtek már, hóvirágozni az erdőszélen. Március közepéig, amíg elnyílik a tőzike, óriási a forgalom a környékben. A tavasz első két virága szinte fehér szőnyeget alkot a falu körül. A kora tavaszi virágszőnyeg széppé varázsolja ilyentájt a környéket. Katona Jánosné i Fodor Mária már szedett egy csokorral az első hóvirágból Igazi mesefalu olyankor az aprócska település, amivel, ha valaki később keresi fel láthatja, igazán bőkézzel bánt a természet. A tőzike után a medvehagyma következik és aztán egészen késő őszig van miért felkeresni az erdőt.- Erdei szamóca, szeder és rengeteg ízletes gomba van a szomszédos erdőben - mondta Fodor Mária. - Amikor kizöldül itt minden, ez a falu egy csoda. Nem lehet betelni vele. Igazi jó levegő és békesség van ezen a településen.- Egy a baj, hogy elfogyunk - mondta Katona Jánosné. - Fiatal alig van egy kettő. Aztán így hiába szép, meg békés, egyszer csak majd nyaralófalu lesz Hosszúvízből. Van már itt olasz, meg osztrák és német is. Valamikor úgy telepítették őket, most meg maguktól jönnek. Ez nem is lenne baj, így legalább nem néptelene- dik el a település. Amióta ők jönnek, azóta talán a hosszúvízieknek is több a maradása.- Én is jöttment vagyok, ahogy errefelé hívják a betelepülőket - mondta Fodor Mária. - S ha már itt van, akkor mondom, kérdezze már meg a polgármesterünket, hogy miért bünteti azokat, akik megmentették ezt a falut? Ingatlanadót kell fizetnünk nem is keveset. Ha mi nem vesszük meg ezeket a házakat, most ki fizet és mennyit érnek ezek a házikók?- A faluban több mint 10 házat vettek meg fővárosi és külföldi emberek - mondta Urr Béla, a hosszúvíziek polgármestere. - Ők nem állandó lakosok, nem kapunk utánuk semmilyen támogatást. Fizetni meg mindenért kell az önkormányzatnak. A bolthoz hozzájárulunk, mert különben senki nem csinálná meg 50 ember kedvéért. A buszközlekedést támogatni kell, mert csak veszteséggel tér ide be a busz. 14,5 millió a hosszúvízi költségvetés. Nem büntetni akarunk mi, csak boldogulni. A fiatalok itt nem maradnak, ahogy pedig fogy az állandó lakosság ez egyre nehezebb... A település történetéről kevés írásos emlék maradt lenn. A falu a környék települései között fiatalnak számít. A szájhagyomány szerint első lakéit Mária Terézia telepítette be az 1760-as évek tájékán. Akkor szinte az egész lakosságot svábok tették ki. A község első neve Hidas volt, amit bizonyára a környék patakjai ihlettek. A lain a szomszédos településekhez hasonlóan, Hunyady birtok volt. Legtöbben az 1930-as népszámláláskor lakták. A hozzá tartozó Cserfekvéssel együtt 420-an éltek Hosszüvizen. Jelenleg 59 lakója van. Kikosarazott esélytelenség Gyékénykötést tanulhatnak a munkanélküliek Gadány A Somogy Megyei Munkaügyi Központ marcali kirendeltsége és a Somogyi Munkanélküliékért Alapítvány közös összefogással olyan állástalanok számára indított tanfolyamot, akik képzetlenségük miatt esélytelenek az elhelyezkedésre. Húsz tartós munkanélküli juthat szakismerethez egy öthónapos képzés keretében Gadányban. A tanfolyamot a környék önkormányzatainak kezdeményezésére szervezete meg a marcali munkaügyi kirendeltség, a Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány támogatásával. Nemes László, a kelevizi körjegyzőség jegyzője elmondta: a kirendeltség anyagi és szakmai támogatást, az alapítvány az oktatás feltételeinek megteremtését vállalta magára, a gadányi önkormányzat pedig helyet biztosít a képzésnek. Balogh Miklósáé, a marcali munkaügyi kirendeltség vezetőjétől megtudtuk: a tanfolyamra Gadányból, Marcaliból, Mesztegnyőről és Kelevízről jelentkeztek. A résztvevők öt hónap alatt csuhé, gyékény és kaskötést tanulnak. A szakismeretek mellett felzárkóztató alapképzésben is részesülnek. Nemcsak fonni, hanem számolni és írni is tanulnak, hiszen többségük még általános iskolai bizonyítvánnyal sem rendelkezik. ■ Gyomra vonzza a turistát Az adottságokat vonzerővé formálva lehet csak eladni Marcali környéke Az MTA pécsi kutatási központja elkészítette a marcali térség területfejlesztési koncepcióját. Ebben külön fejezetet kapott az idegenforgalom értékelése és a fejlesztés lehetőségei. A szakemberek szerint a térségben idegenforgalmi szempontból sokkal több lehetőség rejlik, mint amit a települések jelenleg kihasználnak. Az értékelésből kiderül az is: hiányoznak a színvonalas éttermek és szórakozóhelyek, a figyelemfelkeltő és útbaigazító táblák, a térség múzeumi kínálata szegényes és a meglévő programokat sem menedzselik kellő hatékonysággal.- Óriási lehetőségek rejlenek a térség számára ezen a területen - mondta Benkes László, a falusi vendégfogadók egyesületének somogyi elnöke. - A mezőgazdaság mellett ez az egyetlen amiből pénzt csinálhat magának a térség. Ez a dolgozat a tájékozódásban segít, ennek mentén már el lehet indulni a további fejlődés felé. Ennek érdekében a szakemberek azt javasolják, hogy a térség éljen versenyelőnyeivel a turisztikai piacon. Ezek közé sorolták az erdei vasutat, a termálvíz gyakoriságát, a jó állapotú és ritka népi építészeti emlékeket, valamint a Boronka védett természeti ritkaságait éppúgy, mint a Balaton közelségét. Az értékelésből kiderül az is, a folklór és gasztronómiai rendezvények vonzzák a legtöbb érdeklődőt ezért ezek továbbfejlesztése hozhatná a leggyorsabb sikereket. A kutatók legtöbb fantáziát a rétesverseny és a királyi szakácsverseny programjainak kiszélesítésében lámák. ■ Névadó az iskolában Inke Bethlen István nevét veszi fel az inkei általános iskola a millenniumi ünnepség keretében. Az elképzelést az önkormányzat is támogatja. Az iskola tanulói hónapok óta lelkes kutatómunkát folytatnak, hogy az egykoron a faluban élő miniszterelnökről minél többet tudjanak meg. Bethlen István, hazánk egykori miniszterelnöke, annak idején sok időt töltött el Inkén. A gróf egy uradalmat bérelt a községben, címerének motívumait a község jelképében is felhasználták. Az iskola hon- és népismereti szakkörében tevékenykedő diákok kutatják az egykori miniszterelnök életét, munkásságát. Az névadás ötletével a tantestület és a diákság is egyetértett, s a helyi önkormányzat is rábólinott, így várhatóan jövő év augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megtörténhet a keresztelő. A millenniumi rendezvényen várhatóan emléktáblát is avarnak a néhai kormányfőnek a falu központjában. Addigra a tervek szerint átalakul az általános iskola épülete is, hiszen a községi könyvtárat az épület tetőterében helyezik el. ____________________m E gy napon át vitatkoztak Szépül a templom és a kultúrház és megkezdődhet a gázberuházás is SZÖKEDENCS A szőkedencsi képviselő-testület mindig hosszan ülésezik. Februári ülésükkel azonban alaposan feladták a leckét maguknak. Saját rekordjukat bizony nehezen múlják majd felül. Vagy legalábbis csak hosszú idő alatt... A testület reggel kilenctől délután öt óráig tárgyalt a költségvetésről, az idei évi fejlesztésekről és a falu köz- biztonságának helyzetéről. A den- csiek 2000-ben 63 millió forintból gazdálkodhatnak. Gondjuk nem sok lesz, mivel az iparűzési adóból évente közel 40 millió forint kerül a falu zsebébe. Ennek jelentős részét a Mól Rt fizeti. Ilyen biztonsági tartalékkal nem csoda, ha a faluban nincsenek anyagi gondok. Harmath István, a falu polgár- mestere elmondta: az idén több mint 20 millió forintot költhetnek majd el fejlesztésre. Ebből a pénzből a legtöbbet a vezetékes gázépítés viszi majd el. Felújítják belőle a templomot, a településen működő kultúr- házat, a járdákat és egy második világháborús emlékmű is épül majd belőle. A képviselők nem minden fejlesztési elképzelést támogattak. Úgy határoztak, hogy a közvilágítást nem korszerűsítik és buszmegállót sem építenek a falu bejáratához, annak ellenére sem, hogy ezek a beruházások a lakosság javaslatára kerültek a döntéshozók elé. A rendőrségnek azonban megszavaztak havi 10 ezer forint apanázst. Erre szüksége is lesz a rend őreinek, mivel az éjszakai járőrszolgálat rövidesen megszűnik. A szolgálatban résztvevő önkéntesek ugyanis megelégelték, hogy saját autójukat, kerékpárjaikat kell szaggatniuk a közösség érdekében. A képviselők pedig elutasították a polgármester indítványát, hogy vásároljanak gépjárművet a falu értékeinek biztonsága érdekében dolgozók számára. A dencsi képviselők egy hónap múlva találkoznak újra. Akkor több, most elutasított előterjesztés a lakosság kezdeményezésére, ismét az aszta- lukra kerül majd. __________________■ S zőkedencs különleges helyzetben van: anyagi gondok nélkül gazdálkodnak. Ennek ellenére a lakosság által javasolt fejlesztéseket nem hagyták jóvá. Borítékolták a győzelmet Szombaton senki sem hiányzott a mesztegnyői iskolából. A hétvégi farsangon közel száz jelmezt mutattak be a lelkes nebulók. Az idén is nagy érdeklődés kísérte a mesztegnyői farsangot. Nem csak a diákok öltöttek magukra rekord mennyiségű jelmezt, de a szülők közül is minden korábbinál többen szurkoltak ötletes jelmez-szerzeményeiknek. A csoportos jelmezek közül a párducok aratták a legnagyobb sikert. Sós Mariann, Nemes Diána és Szikra Nikolett bújtak állatbőrbe az iskola testnevelő tanára, Markhardt Zsolt, pedig büszke idomárként működött közre. A párducoknak legnagyobb versenyt a benzinkúttal és a Spice görlökkel kellett vívni. Az egyéni jelmezek között Farkas Szandra bizonyult a legleleményesebbnek. A hetedikes leányzó levelet küldött az iskolának t* OKTBTOSt mMfszraam lBDM,flíTRl«NOS!8KöU •eflZftflrfMUNflíC . HESZTEGNTÓ A két lábon járó levél nagy sikert aratott a jelmezbálon és maga bújt a borítékba, egy üzenettel együtt, ami az oktatási minisztériumból érkezett és igazán diákpárti előírásokat tartalmazott a tanítás körülményeiről. A jelmez amúgy, Szandrától megtudtuk, az ő és két nővérének fantáziáját és kézügyességét dicsérte. A jelmezek elbírálása után zsákbamacskát, tombolát vásárolhattak a farsangolók és késő estig szólt a zene Mesztegnyőn. _____________________■
