Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
T isztában vagyunk azzal, hogy a külföldi és a magyar focit finoman szólva sem szerencsés összehasonlítani. Mégis megtesszük, mert egyre inkább úgy tűnik, a magyar klubvezetők némelyikének realitásérzéke az Etelközben maradt A leírhatatlan színvonalbeli különbség dacára a honi éljátókosokat irreálisan sokra tartják. Ha valaki igazán tuti csapatot szeretne, egy- milliárd 977 milliót kéne az aranylábúakra áldoznia. Az általunk alapul vett válogatott ugyan hipotetikus összeállítású, ám akár Bicskei kapitány is favorizálhatná. Annyi biztos, hogy a tavaly elbukott Európa-bajnoki selejtezősorozatban mindegyikük pályára lépett. Király Gábor az egyedüli, akinek csak tippeljük az árát, mert klubja, a német Hertha nem akarja eladni. A Bayern Münchenben védő Kahnért azonban 3,8 millió márkát kell leszurkolni, Gáborunk azonban fiatalabb, a jövő az övé, különben is már bizonyított, hárommillióra taksáltuk (390 millió forint). Sebők Viliért nemrég még 160 millió forintot kért harmadik ligás angol klubja, manapság viszont fél évre ingyen is kölcsönadná a Bristol. Korsós Attiláért (Graz), Hrutka Jánosért (Kaiserslautern) és Lendvai Miklósért (Geel) 100-100 millió forintnak megfelelő valuta dukál. Halmai Gábor és Illés Béla esetében az MTK-s vezetők ha nem is direkt, de közvetve nyilatkoztak: egy török klub ötmillió márkás (650 millió forintos!) ajánlatára nemet mondtak, így a kétjátékos maradt. Önhatalmúlag úgy véltük: Halmai 2, Illés 3 milliót ér. Mátyus János (FTC) a legolcsóbb, 500 ezer márkáért, 65 millió forintért kínálják. Dárdai Pál (Hertha) nemrégiben kis híján Münchenbe szerződött, végül a felek nem csaptak egymás tenyerébe. Ára a hírek szerint 195 millió forint volt. Thomas Sowumni (Vasas) a második legolcsóbb, hiába no, van még szerénység a világon: 87 millió forintért (350 ezer doháért) odaadnák. Egressy Gáborért (MTK) egymilliót kér klubja, természetesen márkában (130 millió forint). V. A. VÁLOGATOTT Fájdalom, de elmúlt... Az 1900-zal kezdődő koordinátákat tessenek elfelejteni. Ha nehezen menne, rá se rántsanak, nincsenek ezzel egyedül. De ha sikerül, akkor rögvest kezdjenek nosztalgiázni: bezzeg 1999- ben! Ezennel segítenénk ebben, hiszen az elmúlt évben is akadt jó néhány olyan pillanat, amelyre utólag is érdemes odafigyelni. Hogy mást ne mondjunk, itt van az olasz rögbiválogatott reklámfotója, amelyen a srácok a tojáslabda mellé csak egy mosógépet vettek fel... A repülő finn, Keke Rosberg nyomdokain halad Janne Ahonen is, aki Forma-l-es tempóban sí- ugrik. Mi több, hologramos szemüvegében repülés közben is sasol Tényleg nem a herótozás, csak a ténymegállapítás végett: a PNB-ben aligha lehetne ilyen akcióképet készíteni... Ehhez minimum Manchesterbe kell menni Ez egy igazi repül ő... A floridai Daytona Beachen bemutatott Liverpooli páros gyakorlat: a zsokék lóbanSzép testben szép, hogy élnek. A mosási kímélőprogramot az olasz rögbi válogatott mutatja be. A hölgyek mindenesetre százfokos lázban égnek rosszban Danny Bagwell’s, aki állítólag már korábban is úgy törte az autót, mint mókus a mogyorót együtt vannak kedvenceikkel- örül! Serena Williams a példának okáért így tesz, amikor boldog. Méghozzá az Az olasz műúszó- válogatottnak az isztambuli Európa-bajnokságon Lábas volt a fedőneve Mit mond a rendőr, amikor meglátja a vízen járó embert?- Jééé, hát még úszni se tudsz? Dél-Afrikában egy ausztrál szörfös, Joel Parkinson ejti ámulatba tengerparton ácsingózó híveit a 15 ezer dollár összdíjazású versenyen Csak a kepre emlekezem