Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-07 / 5. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 2000. január 7., péntek Hiába várják a tej árát, a Mizó csak ígérget Bajba jutott gazdák Méltányos adóemelés Apad a Dráva A pécsi víz­ügyi igazgatóság tájékoztatá­sa szerint a teljes somogyi Dráva szakaszon csökken a folyó vízszintje. A tegnap reggeli mérések szerint Őrtilosnál mínusz 121 centi­méter, Barcsnál mínusz 53 centiméter, Drávaszabolcsnál pedig 72 centiméter a vízma­gasság. Mindhárom mérési helyen apad a Dráva. Csöndes a termálfürdő Na­ponta 60-70 vendég keresi fel a csokonyavisontai termál­fürdőt, a hétvégeken számuk 100-120-ra növekszik. Az év eleji alacsony forgalmú hete­ket használják fel a karban­tartási munkák elvégzésére és gőzerővel dolgoznak az új kezelőszárny építésén. Már­ciustól várható a forgalom növekedése, az új épület át­adását is ekkorra tervezik. Kukákkal garázdálkodott Szemeteskukák ellen hada­kozott egy barcsi férfi, bal- szerencséjére azonban a rendőr orra előtt borogatta a konténert. A járőr előbb ren­det csináltatott vele, majd ga­rázdaságért feljelentette az utcai vandált. Korszerű gépek Önerőből, támogatás nélkül gyűjtötte össze a korszerű számítógép- parkját a csokonyavisontai általános iskola. Legutóbb négy, korszerű gépet sikerült vásárolniuk. A számítástech­nikai fejlesztéseknél már csak egyetlen elmaradásuk van: az internet-bekötése, amelyre azonban még ebben a tanévben sor kerül. Szentborbási állástalanok Mindössze öt százalékos a munkanélküliség Szentbor- báson. A száznegyven lakos közül csupán heten vannak állás nélkül. A jó arány azon­ban nem a bőséges munkale­hetőségnek köszönhető, ha­nem annak, hogy a lakosság többsége idős. A keresőképe­sek száma nem éri el a falu­ban a húsz főt. Az itt lakók­nak a lakócsai szövetkezet, a posta és a barcsi áfész ad munkát. Rájár a rúd a szarvasmarha­tartókra, a tej ára alacsony és kevés hasznuk van belő­le a gazdáknak. A MIZo- Baranyatej Rt azonban so­kuknak „elvitte” azt a kevés jövedelmét is, ami még ma­radt volna rajta. A cég több százezer forinttal tartozik családonként a mintegy tíz- tizenkét tótújfalusi és potonyi termelőnek is. Az állattartók már belefárad­tak az értékesítési bizony­talanságba, a kiszolgálta­tottságba... Tótújfalu- Potony- Szeptembertől nem fizet a MiZo, s ezalatt 350 ezer forin­tos veszteség ért minket - mondta Iliásics János gazdál­kodó, Tótújfalu polgármestere. Többször is felhívtam a cég képviselőjét, hogy mihama­rabb egyenlítsék ki a számlán­Eddig csak a mindennapos kisebb áramkimaradásokat kellett elviselniük a térség­ben élőknek, az idei télen már nagyobb gondok is vannak a szolgáltatással a Dráva mentén. Csokonyavisonta-Szulok Előbb egész napos áramszünet volt Szulokban és környékén, majd karácsonykor Csoko- nyavisontán és a szomszédos falvakban szűnt meg órákra az áramszolgáltatás. A térségben élőket ez annál is inkább érzé­kat. Megígérték, hogy átutalják a pénzt még decemberben. Az ígéret szép szó... - gondoltuk és vártunk. De a pénz nem jött a mai napig, nekem sem, meg annak a sok gazdának sem, aki a Mizonak értékesíti a tejét. Én minden esetre boldog új évet kívántam nekik, legalább olyat, mint amilyent ők szereztek ne­künk a múlt évben. Jól tudjuk, hogy „súlyos adósságokat” kell még visszafizetniük, ezért egy­szerűen nem tudom, hogy mi­kor láthatjuk a pénzünket. De ha ez a bizonytalanság folyta­tódik, csökkentem az állatállo­mány létszámát. Iliásicsék naponta 50 liter te­jet adnak le a csarnokba, s azt onnan a sellyei sajtüzembe szállítják. Amíg fizettek, egy li­terért 32 forintot kaptak. De ez pontosan többnyire csak a vég- elszámolásnál derült ki. Hiszen a tejpénznek - mint mondta - csak töredéke a tiszta haszon. kényén érinti, mert évek óta sürgetik a megoldást a Dédász- nál. — A gyakori áramkimara­dás károsítja az elektromos be­rendezéseket. Ezek évekkel korábban tönkremennek — mondják az itt élők. A szuloki Péter Lajos egyenesen úgy fo­galmaz: nyugat-európai áron balkáni szolgáltatást kap a la­kosság. A Dédász vezetői már több­ször elmondták, hogy minden gond a nagyfeszültség hiányá­ra és a levegőben vitt vezeték- rendszerre vezethető vissza. Azonban a helyiek szerint ez Jól tudja ezt Szilovics László, potonyi vállalkozó is, mert év­tizedek óta foglalkoznak állat­tartással. Négy hónapja csak „veszteséget termelnek” a te­henek, bár erről nem a jószá­gok tehetnek.- A munkát még igen, az anyagi terheket már kevésbé bírjuk - mondta Szilovics László. - Etetjük folyamatosan az állatokat, a tejet eladjuk, pénzt meg nem kapunk érte: 600 ezer forint a kintlevősé­günk. Reménykedem, hogy hamarosan megkapjuk a jogos jussunkat és nem kell tovább futnunk a pénzünk után. A környéken több család anyagi helyzete szükségessé teszi a gazdálkodást, a másodjöve­delmet. Ám az ahogy ez a cég bánik velünk, rákényszeríti a termelőket az állomány csök­kentésére, s egyik-másik he­lyen talán a teljes felszámolás­ra. (Gamos) nem magyarázza, hogy miért tarthat egy vezetékjavítás egy teljes napon át, s azt sem, hogy miért nem alakítja át a jelenle­gi sugaras hálózatát körháló­zattá az áramszolgáltató. Ak­kor hiba esetén egyszerűen meg lehetne változtatni az áram irányát a javítás idejére. Csík László csokonyavison­tai polgármester elmondta: az ünnepi áramszünet után talál­kozóra hívták a Dédász veze­tőit. A hónap végére szervezett feszültségcsökkentő fórumra a térség valamennyi polgármes­terét szívesen látják. N. L. Adót emelnek Bélaváron. Ezt azonban úgy teszik, hogy a nehéz körülmények között élők és a kényszer- vállalkozók ne érezzék meg túlságosan. BÉLAVÁR Megszűnik a telek- és épít­ményadó, ugyanakkor nő a kommunális adó. Ezzel a lé­péssel nagyjából változatlan marad az önkormányzat bevé­tele, viszont átláthatóbbá válik a helyi adózás. A lakosoknak csak kis rétegét érinti hátrá­nyosan ez a változás, s ők is Teleki Gyula és védence Él egy nyugdíjas kőműves- mester Barcson, akinek sa­ját kápolnája van. Azt lehet mondani: ő és a kápolna egymásra találtak. Aranyospuszta Az aranyospusztai kápolna az­óta gazdátlan, amióta a puszta kiürült. Évtizedek óta egyre csak romlott az állapota. Egé­szen addig, amíg természetjá­rásai során Teleki Gyula arra nem tévedt. A barcsi amatőr fa­faragó ugyanis rendbe tette az épületet. Kimeszelte, utat vá­gott hozzá, fákat ültetett a kö­zelében. Azóta is szépítgeti, gondozza a kápolnáját. — Min­dig rossz érzés fogott el, akár­hányszor arra vitt az utam. Egyre mocskosabb, elhanya­csupán néhány száz forinttal fizetnek majd többet. A meg­növelt kommunális adónál dif­ferenciálásra is lehetőség nyí­lik, és mentesség is kérhető. Emellett jövőre az iparűzési adó bevezetését is tervezik, ez­zel azonban nem szeretnék csökkenteni a vállalkozói ked­vet. Ezért ennél az adónál is különbséget tesznek a kisvál­lalkozó és a Bélaváron is jelen levő nagyobb cégek között. A számítások szerint az idén sem lesz forráshiányos a falu költségvetése, sőt 2,5 milliós tartalékot is képezhetnek. goltabb volt az épület — mond­ta. — A helyreállításához nem vártam, de nem is kaptam sen­kitől segítséget. Inkább csak gyanakvással találkoztam. Ugyan miért csinálja ezt? — kérdezték tőlem. Azóta, amikor csak teheti, kijár Aranyospusztára. Innen figyeli a természetet, itt írja a verseit... Már néhány festmé­nyét, faragását is kihozta. A kápolnáról azt mondja: az az ő menedéke. — Persze ez nem jelenti, hogy mások előtt zárva lenne. A kapun nincs lakat, mindig nyitva van a jó szándé­kú emberek előtt. Mostanában pénzért kilin­csel a kápolna javára. Azt sze­retné elérni az önkormányzat­nál, hogy a hivatal támogassa a külső felújítást. * N. L. Bemutatkoztak a táncosok Hetente két csoportban próbálnak a barcsi modern táncosok, s már túl vannak az első bemutatkozáson is. A Móricz Zsigmond Művelődési Központban nem­rég indult táncstúdióba csaknem nyolcvanan jelentkeztek. fotó: béres ferencné Kimaradáson az energia N. L. Teleki kápolnája II.!' \1 fotó: béres ferencné Gyógyírt a bajokra Városi gyógyszertár volt az első munkahelye, nyolc éve azonban Darányban tálja el a betegeket. Kozma B. Imréné Barcsról jár ki ide hétköznapokon. Darány- Más itt a munka. A falusiak türelmesebbek, közvetleneb­bek; így lehet igazán kialakíta­ni a bensőséges gyógysze­rész-beteg kapcsolatot - állítja Kozma B. Imréné gyógysze­rész. - Több idő jut az embe­rekre is. Bizalommal fordul­nak hozzám; az öt település la­kóinak többsége idős ember: ők jobban igénylik a törődést. A jó szó, az aggódóknak né­hány jó tanács nagyon fontos. Kozma B. Imréné, a Gyógyír gyógyszertár vezetője elmond­ta: szereti készíteni a gyógy­szereket, s tetszik neki a labo­ratóriumi munka. Régebben jóval több volt a helyben ösz- szeállított készítmény. Öt köz­séget lát el gyógyszerrel ez a patika, melyben egy asszisz­tens segíti Kozmáné munká­ját. Havonta mintegy három­millió forintos forgalommal számolnak, s 1600-2000 beteg fordul meg náluk. - A legtöb­ben szív- és érrendszeri meg­betegedésre keresnek orvossá­got, sokan pedig magas vér­nyomásra, mozgásszervi pa­naszokra. Rendszeresen jár to­vábbképzésekre, forgatja a szaklapokat. Ha ismerni akar­ja szakmája minden újdonsá­gát, - mondta - állandóan ta­nulnia kell. G. A. Hiányoznak az új Hiányoznak az új porták a falvakból. Az itt élők elszegényedése is mérhető azon, hogy évek óta a megyébek ebben a térségé­ben épül a legkevesebb lakás. Dráva mente Darány még a jobb helyzetben levő települések közé tartozik. Mégis, a főút mentén fekvő nagy településen tavaly csak három ház épült. — Ha bele is vágnak a fiatalok, csakis szülői segítséggel és többéves munká­val, ahogy a pénzük engedi, úgy tudják fölépíteni — mondta Villányi László polgármester. - Az egzisztenciateremtés leg­nagyobb akadálya, hogy nincs munkahely. Ha nem lenne a szociálpolitikai kedvezmény, még ennyi építkezésbe sem kezdenének. Heresznyén a támogatás sem segít: évek óta nem épült ház. — Többnyire romák költöznek ide - mondta Vida Imre pol­gármester. — Ők pedig nem építkeznek. A fiatalok inkább a szülői házban maradnak vagy elköltöznek. így van ez a Dráva mente legtöbb településén. Akad azonban néhány kivétel is. Drávatamásiban az önkor­mányzat segítségnyújtása folytán az elmúlt években 15 új családi ház épült. Szinte vala­mennyit fiatal házasok hozták tető alá. — Több ház épült itt, mint öt másik faluban együtte­sen — újságolta büszkén Csamári József polgármester. — Ennek két oka van: az egyik a biztos munkahely. A porták meghatározó foglalkoztató itt a szociális otthon. A másik az, hogy az otthonteremtésben partner az önkormányzat is. Több éven át 200 ezer forinttal, kedvezményes fuvarokkal segítettük a lakásépítő fiata­lokat, akik ezzel és a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel bele mertek vágni az építkezés­be. Másutt, például Szulokban a betelepülő külföldiek vágnak bele. Itt tavaly nyolcán is építkeztek vagy végeztek na­gyobb átalakítást. — Ezek közül öt volt helybeli fiatal házaspár, és három a betelepült német család — mondta Wirth József polgármester. — A helybeliek közül csak kevesen mernek belevágni, és ők is több lépcső­ben építkeznek. Nagy László Segítenek a romák is Megalakulása óta tevé­keny részese a falu fej­lesztésének a Lungo Válye cigányszervezet. Bolhó Az egész faluért dolgozik a szervezet; 50 ezer forint ér­tékben nyert könyveket a községi könyvtárnak a Nemzetiségi és Etnikai Ki­sebbségért közalapítvány­tól, s évente megrendezik a körzeti folklórtalálkozót, s ehhez az idén elnyerték a kulturális örökség miniszté­riuma támogatását is. A kul­túra- és hagyományápolás mellett törekszenek a nehéz körülmények között élők támogatására is. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom