Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-06 / 4. szám
SOMOGYI HÍRLAP 16 A MEGYE NAPJA 2000. január 6., csütörtök Vallomások Somogyról Somogy ért-díjjal kitüntetetteket kérdeztünk arról, mi hozta őket Somogyiba és , mi tartotta őket itt Dr. Andrásofszky Barna 1959-től él Somogybán, 34 éven át igazgatta a mosdósi tüdő és szívkórházat. Gyermek- gyógyász, gyermek-tüdőgyógyász, tüdőgyógyász. 1964-es megalakulásától titkára, majd 1978-tól 1993-as nyugdíjba vonulásáig elnöke a Gyermektüdőgyógyász Társaságnak. A nyugdíjas napok is tevékenyen telnek, a Magyar Egészségügyi Társaság elnökeként hetente három napot Budapesten tölt a tisztségéből adódó feladatok ellátásával.- Erdély és Vas megye után Somogy lett az otthonom, itt töltöttem a leghosszabb időt, éppen 40 évet. Ma már minden ehhez a vidékhez köt: itt lettem vezető orvos, itt nevelkedtek a gyerekeim, fogva tartott ez a megye, hiába hívtak máshova. Megszerettem a somogyi embereket. Az erdélyi Szilágyság mását fedeztem fel a Zselicben, melyet számtalanszor keresztül-kasul gyalogoltunk a családdal. A Zselicben van egy gyümölcsösünk, amely a kikapcsolódás, a feltöltődés ideális helyszíne. Nagyon örülök, hogy 1996-ban sikerült Kaposvárra hozni a Magyar Orvosok IV. Világtalálkozóját, ezzel a szakma képviselői körében megismertettük, népszerűsítettük az egész megyét. Megtisztelő, hogy 1992-ben elsőként kaphattam meg a Somo- gyért díjat. Dévényi Zoltán Bár Körmenden született, mégis Somogyot vallja szőkébb hazájának, ahol négy évtizede él. Nyugdíjazásáig, 1996 végéig igazgatta a Balaton Füszértet. Több társadalmi és szakmai szervezet munkájában vett, illetve vesz részt. Ma is részese a somogyi közéletnek; a Somogyért Egyesület örökös és tiszteletbeli elnöke, a Kaposvárért Egyesület elnöke, a Kapos Rádió ügyvezető igazgatója. 1992-ben kapta meg a Somogyért díjat.- A legszebb, munkával töltött éveket itt éltem le, barátok, ismerősök kötnek ide. Kivételes természeti adottsága van Somogynak, a változatos, dombokkal, völgyekkel tagolt táj minden utazót megérint. A tiszta városok, falvak szép fejlődésről tanúskodnak, amikor végigautózom a megyén az északi Balaton alkotta határvonaltól a déli Barcsig, Csurgóig. Bárhol is jártam a világban, mindig szívesen jöttem vissza, örömmel léptem át a megyehatárt. A 70-es, 80-as években komoly beosztásokba csábítottak, de sikertelenül. Az ember csak ott számíthat együttérzésre, támogatásra, közös örömre, ahol otthon érzi magát, ahol barátok veszik körül. Tanítani, vizsgáztatni ma is el-elmegyek - hiszen a fiatalok tartanak frissen -, de mindig jóleső érzéssel érkezem vissza. Dr. Rozsos István A sebész főorvos 1961-től él Kaposváron, ahová a munkája vezette. Tevékenysége sokrétű: a kaposvári kórház mellett dolgozott az utrechti egyetemen, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán gastroenterológiai állatkísérleteket végzett, s ennek alapján védte meg 1990-ben akadémiai doktori disszertációját. Új műtéti eljárásokat dolgozott ki, több hazai és külföldi tudományos társaság választotta a tagjai sorába. Tudományos és közéleti tevékenységét számos elismerés jelzi, közöttük az 1993-ban átadott Somogyért díj.- A Zala-Baranya-Somogy hármashoz kötődik az életem. Nagykanizsán születtem, Keszthelyen dolgoztam egy ideig, Pécsen végeztem az egyetemet, Kaposváron kötöttem házasságot 1958-ban, és itt dolgozom 1961-től. E három szomszédos megye határozta meg az utamat. Lassan négy évtizede élek folyamatosan Somogyországban, ahol a szakmai és tudományos eredményeim zömét is elértem. A tudománynak nincs hazája, de művelőjének igen: s ez az én számomra a szép Somogy. Amikor munkásságomat bárhol a világban elismerik, akkor az Somogy népének is szól. Ha nem is szülőföldem e tájék, azért ugyanúgy ragaszkodom hozzá, hiszen mégis csak itt töltöttem az életem felét. Dr. Várfalvi István 1948-ban született Szombathelyen. A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után került Kaposvárra, ahol 20 évig a megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozott, ahol 7 évig vezette az osztályt. 1991-től 1996-ig a Tákisz megyei igazgatója volt. 1996. január 1-jétől a Pénzügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője.- A megye számomra a felnőtté válást és a közigazgatási munka megismerését jelentette. Itt szereztem kollégákat és barátokat. A megyében töltött 25 év során nagyon sok eredmény részese lehettem. A berzencei iskola építésétől a színház rekonstrukciójáig, a nagyatádi kisegítő iskolától a donneri felüljáróig szinte minden településen valami emlékeztet a megyében végzett munkámra. A mostani, látszólag elvont országos önkormányzati pénzügyi munkában akaratlanul is a somogyi településekre gyakorolt hatása jelenik meg bennem először. Az, hogy hogyan érinti a kis településeket, a Balaton-partot, a kisvárosokat vagy Kaposvárt. Bár munkám a fővároshoz köt, a hétvégeket és a szabadidőnket most is Somogybán töltjük. A desedai faház és telek jelenti nekem a hétközi szellemi munka fáradalmainak kipihenését, az ehhez szükséges rendszeres fizikai munkát a budapesti élet káros hatásainak a gyógyítását. Címertörténet 1982-ben az ausztriai Schallaburgban, majd 1983-ban a Magyar Nemzeti Galériában mutatták be a magyar reneszánsz ránk maradt emlékeit, nagyméretű, színvonalas kiállítás keretében. A kincseket érő kódexek, művészi alkotások között Somogy megyét a II. Ulászló király által 1498-ban a vármegyének adományozott címereslevél (ar- mális) képviselte. Somogy vármegye címeres levele egyedi értékével és nemes egyszerűségével kiemelkedett a kiállított tárgyak közül. Az egyedi jelző több oknál fogva is megilleti a kiváltságlevelet (privilégiumot). Az 1526 előtt kiadott közületi armálisok közül, ugyanis több város címeres levele mellett egyedül Somogy vármegyéé maradt ránk, s közvetlen adatunk sincs arra, hogy más megye ilyet kapott volna, ahogy arra sincs adat, hogy címeradomány alapján más megye 1550 előtt a megye egészét szimbolizáló pecsétet készíttetett és használt volna. A címeres levelet és annak alapján készült pecsétnyomót a vármegye gondosan őrizte a török kor viharos időszakában, akkor is, amikor a megyei hatóság a megye egykori területén kívülre szorult, és a címeres levelet ma is gondosan őrzi Somogy Megye Levéltára. Somogy címere, mint e korszakban valamennyi nemesi és néhány városi címer, három részből áll: címerpajzs, sisak a sisaktakarókkal, sisak dísz. Az égszínkéknél söté- tebb pajzs a kerektalpú pajzs egyik változata. A pajzs széle párhuzamos vékony arany vonallal határolt, ami a pajzs vastagságát kívánja érzékeltetni. A pajzs két felső sarka kismértékben levágott. Talprészében, a heraldikában szokványos arany korona lebeg, amelyből könyökben hajlított, páncélozott bal kar nyúlik ki és három szőlőágat markol. Az ágakon három levél és két szőlőfürt van. A levelek arany színűek, míg az ágak és a fürtök zöldek. A pajzs fölött lévő ezüst sisak a XV. század heraldikájában gyakori csőrsisak. A címerkép két oldalát a sisakhoz tartozó sisaktakarók töltik ki. Ezeket az oklevél leírása erősebb fuvallattól mozgatott virágoknak mondja. A sisakra egykor a nap elleni védekezésül vagy csupán díszítésül rögzített színes fátyol vagy szövet - teljesen elszakadva eredeti rendeltetéséről és alakjától - itt kizárólag a címer mindhárom részét körülvevő virágdísszé vált. Az egykori textilanyagra legfeljebb kiinduló pontjuk, a sisak tetejére emlékeztető fonat emlékeztet, amelyen a sisakdísz sas-madara áll. A heraldikai gyakorlatban a sisakdísz gyakran azonos a címer- képpel. Címerünk esetében a naturalista, és sisakdíszként nehezen megoldható címerkép helyett a sisakdísz egy vörössel és fehérrel színezett sas. A címereslevél szerint a szőlő a föld termékenységét és a bor bőségét mutatja, és a magyarázatból az is megtudjuk, hogy Somogy akkoriban a szőlőben gazdagabb megyék közé tartozott, s több bor termett, mint amennyire szüksége volt. Minthogy akkoriban a bor nem csak élvezeti cikk volt, termelésének fontosságát joggal emelték ki. Somogy vármegye e címert csatákban, bajvívásokon és harci tornákon, párviadalokban úgy használhatta, mint az ország címert használó más városai és vármegyéi. Érvényesült a címerviselet eredeti funkciója: megkülönböztetni egymástól a szembenálló feleket, és egy seregen belül a seregrészeket. Azt is megengedte a király, hogy a vármegye nemeseinek egyeteme a maga részére pecsétet készíthessen, s erre a kapott címert és a jelvények díszeit fel- vésethesse. (Forrás: Borsa Iván: Somogy vármegye címeres levele és első pecsétje) Tavaszi városnézés Csurgó ünnepnapján Felvételünkön Szászfalvi László országgyűlési képviselő (MDF), Csurgó polgármestere, dr. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. A háttérben dr.Németh Jenő, a Somogy Megyei Köz- igazgatási Hivatal voltvezetője A 2000. ÉVI VÁRAKOZÁSOK Ormai István, Nagyatád polgár- mestere: - Bízom abban, hogy 2000-ben is folytatódik a város gazdasági társaságainak átlagot meghaladó fejlődése, erősödik Nagyatád gazdasági ereje, javulnak a jövedelmi viszonyok s több embernek lesz munkája. Az önkormányzat is igyekszik hozzájárulni ehhez a maga eszközeivel: önkormányzati bérlakásokat és társasházépítést tervezünk az új állami támogatást kihasználva. Nem mondtunk le a fürdők bővítéséről és a gyógyvíz hasznosításáról sem, ennek érdekében továbbra is tárgyalunk a befektetőkkel. Most készül a Rinya menti kistérség fejlesztési programja, melyhez olyan együttműködésre lesz szükség a társulás tagjai között, amely lehetővé teszi az uniós pénzügyi források elérését. A város közéletében szeretném, ha jellemző lenne a társadalmi párbeszéd, a konstruktív együttműködés. Reményeim szerint a város jobb életfeltételeket tud majd biztosítani polgárainak. Két avatást is tervezünk 2000- ben: elkészül végre a nagyatádiak több évtizedes vágya, a városi sportcsarnok, egy bronz szoborral pedig Szent Istvánnak állítunk emléket. Őszre találkozót szervezünk az innen elszármazottaknak, s akkor a nagyatádiak egy gyarapodó, szépülő várost mutathatnak meg a vendégeknek. Szőke József, a berzencei Szeretet Szociális Otthon vezetője: - 1999. november 22-én adták át rendeltetésének ezt az új épültet, melyet a költözés után még csak most kezdenek belakni az idősek. Öregkorban nem köny- nyű a változtatás, hiába kerültek sokkal korszerűbb körülmények közé. A 2000. év feladata most az első hónapokban a lelki gondozás, a jól megszervezett mentálhigiéné lesz. Intézményünkben a nyolcvan időskorú lakó mellett 150 fogyatékosról is gondoskodunk az egykori Festetics vadászkastélyban. Közismert, hogy a régi kastélyok nem igazán alkalmasak szociális intézményi célokra, ezért nagyon örülök annak a kormányprogramnak, amely ezek rekonstrukcióját célozza meg. Az itt élőknek nyugalmat, biztonságot szeretnénk nyújtani, hogy életük utolsó szakasza gondtalan legyen. Álmunk egy kis kápolna építése, mert a település szélére kerülve ez hiányzik a legjobban a lakóinknak. Móring József Attila, Somogyvár polgármestere: - A legfőbb kívánságom, hogy elkerüljenek bennünket az 1999-es esztendőben oly bőven kijutó természeti csapások, hiszen éppen eléggé próbára tették az emberiséget. Szeretnénk - s ehhez már a saját tetterőnk is szükséges -, ha sikerülne befejeznünk a megkezdett beruházásokat: a sportcsarnok végső munkálataihoz már csak néhány hétre van szükség. Emellett sikeresen pályáztunk a Kupavár utcai kerékpárút építésére és a régi mozi épületének átalakítására, amely a későbbiekben művelődési házként szolgálhatja a település lakóit. A millenniumi évbe érve szándékunk a Szent László-nap fényének emelése, hogy a Történelmi Emlékhelynél tartott rendezvény emlékezetesen kapcsolódjon az országos ünnepségek sorába. Az idei évben végre felújítjuk az iskola sarkán álló bástyát is, ahová visszahelyezzük az 1956-ban eltávolított címert. Polgármesterként szeretném, ha mindenki jobban érezné magát a kétezres évben a településen, s gyarapodna Somogyvár lakossága, emelkedne a születések száma. Ebben igyekeztem példát mutatni, a legfiatalabb somogyvári polgár ugyanis a nyolchetes kisfiam. Dr. Gyurkovits Kálmán, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház igazgató főorvosa, címzetes egyetemi tanár: - Az elmúlt évben ünnepelte kórházunk 50. évfordulóját, ami jó alkalmat adott az előretekintésre is. A szakmai körökben és a Megyei Közgyűlés által elfogadott fejlesztési tervünk részletes kidolgozása és a 2001-re címzett támogatás elnyerése a legfőbb célunk. Addig is törekszünk az informatikai - valamint energiaellátó rendszer korszerűsítésére. Az év utolsó napjaiban elkészült számítógépes hálózat beüzemelésén dolgozunk jelenleg, az utóbbihoz viszont még forrás felkutatására van szükség. Szakmailag a szakkórházi struktúra megtartása, a rehabilitációs feltételek javítása a feladatunk. Törekszünk a megyében és a régióban a szorosabb kapcsolatok kialakítására. 2000-ben - remélem - még inkább felértékelődik a család és otthonteremtés szerepe szűkebb környezetünk és társadalmunk életében, ezt próbálom érvényesíteni munkámban és magánéletemben egyaránt. Négy unoka mellé várom az újabbakat! Farkas István, Tab polgármestere: - Legfőbb célunk, hogy a jövő évben egyensúlyba kerüljön a gazdaságunk. Ehhez az kell, hogy növekedjen a város gazdasági élete, a problémás üzemek sorsa rendeződjön. Az energiaracionalizálási program folytatódik a gázbekötésekkel. A városunk iskoláinak, óvodáinak, önkormányzati lakásoknak és a művelődési háznak a fűtéskorszerűsítése is a 2000. év feladata. Tab a millennium évében lesz 11 éves város, és ez elmúlt évtized alatt bekövetkezett fejlődés ütemét meg kívánjuk tartani.. A millennium évében is megemlékezünk a várossá válásunkról a hagyományos augusztus 11-i programunkkal. Ezúttal a szokásos kulturális programba illesztve egy történész konferenciának is otthont adunk, amely az államalapítás időszakának Koppány-völgyi történéseit veszi górcső alá. Az év kiemelkedő eseménye lesz a Szent István szobrának felavatása is.
