Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 3 . oldal 2000. Január 31., Hétfő Felszarvazzák a törvényt Az agancsgyűjtés büntetedő keresetkiegészítés Január végén a szarvasbi­kák hullatni kezdik agan­csukat. Előbb az idős, 12-14 éves állatok, majd kicsit ké­sőbb a fiatalabbak, egészen májusig. Sokan nem tudják: a lehullott fejdíszek a vad­gazdálkodók tulajdonát ké­pezik. Akik tudják, azokat viszont sokszor nem érdekli.- A kártérítés összege nem elret­tentő - mondta dr. Bőd Lajos, a vadászkamara területi titkára. - Ha valakit elkapnak az összesze­dett agancsokkal, akkor kilón­ként kétezer forintot kell fizetnie büntetésként. A feketepiacon a felvásárlási ár megközelítőleg ugyanennyi, csakhogy az agancs­gyűjtők abban reménykednek, hogy nem kapják el őket, és leg­többször ez így is van. A vadgazdálkodókat nem csak anyagi kár éri az agancsok ello­pásakor. Az összeszedett fejékek­ből ugyanis következtetni lehet (ne) az állatállomány nagy­ságára, korára, állapotára. Az agancs olyan, mint az emberek­nél az ujjlenyomat, az alapján egyedileg is azonosítható a szar­vasbika. A begyűjtött agancsok hetven százalékát a vadgazdálko­dók a legális piacon értékesítik, kisebb részét pedig elteszik: megőrzik azokat, amelyekből fontos információt nyertek. Ám tavaly a lehullott agancsmennyi­ségnek megközelítőleg a harma­dát tudták csak összeszedni az erre jogosult szervezetek, a többi mind illetéktelen kezeken át ju­tott ki az erdőből.- Ma már szervezetten folyik a lehullott agancsok összeszedése- mondta Buzgó József, a Sefag Rt vadgazdálkodási osztályvezetője.- Az erre vállalkozók kimennek egy kis mikrobusszal, és átfésülik az erdőt. Dr. Bőd Lajos szerint a helyzet nagyon komoly: egy egész maffia szerveződött az agancsok össze- szedésére és értékesítésére. Úgy véli, elsőként az orgazdát kellene elcsípni. - Azok, akik szervezet­ten szedik össze az agancsokat, teljesítményérdekeltek. Néha nem várják meg, hogy lehulljon az agancs, már akkor kivonulnak hajtókkal és kutyákkal, amikor csak meglazul. Bezavarják a szarvascsapatot a sűrű fenyves­be, és leszaggattatják a fejdísze­ket róluk. Ezzel a szadista mód­szerükkel emellett megzavarják a leellett vaddisznókocákat, és a vemhes szarvasteheneket is. SZÉLESI SÁNDOR Épülő megye, épülő párt A somogyi kisgazdák Torgyánt javasolják államfőnek- Somogy megye bekerült az elmaradott vidékek kö­zé, ezért a vidékfejlesztésre nagy hangsúlyt kell fordíta­ni a jövőben - mondta Barkóczy Gellért, a Függet­len Kisgazdapárt Somogy megyei elnöke azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet a párt évente rendezett megyei nagygyűléséről tartottak a pártok házában. A rendez­vényen a párt vezetői mel­lett 118 alapszervezet kép­viseltette magát.- A parlamenti munkánk során sikerült elfogadtatni egy átfogó térségfejlesztési támogatást, me­lyet a megye önkormányzatainak biztosítunk az infrastruktúra, az idegenforgalom, a kultúra és a gazdaság fejlesztéséhez - hang­súlyozta Barkóczy Gellért. - So­mogy jelenleg a tizenhetedik he­lyen áll az egy főre jutó GDP-ter- melésben, ezen mindenképpen változtatni kell. A kistérségek fej­lesztése mellett a tavalyi évben a párt építése volt a legfontosabb feladatunk, ez a jövőben sem vál­tozik. Gyimóthy Géza, az Országgyű­lés és a Független Kisgazdapárt alelnöke elmondta, az éves nagy­gyűlésen a tagság több fontos kérdésben hozott határozatot.- Egyhangúlag elfogadták a megyei elnök beszámolóját és Torgyán József köztársasági el­nökké jelölését. A vadászati tör­vény szükséges módosításáról is határozatot hoztak, annak érde­kében, hogy a földtulajdonosok nagyobb befolyáshoz jussanak a törvény gyakorlati alkalmazása során. Szóba kerültek a médiák is, ahol a tagság szerint felfogásbeli változtatásra lenne szükség. Azt akarjuk elérni, hogy az erőszakos témájú filmek és műsorok he­lyett nemzeti identitástudatot erősítő programokat sugározza­nak a tévécsatornák. Ezen kívül a jelenlevők megerősítették a kép­viselőcsoportot és a pártot politi­kájának további folytatásában. A legfontosabb napirendi pon­tok megtárgyalása és a határoza­tok meghozatala mellett a nagy­gyűlésen hatvanhét 50 éves, vala­mint 137 tízéves tagsággal ren­delkező kisgazdát emléklappal köszöntöttek a párt vezetői. _____ SZELLŐ GÁBOR R eformátus gimnázium Kaposváron Nem versenyistállónak indul, de kiemelt feladat a tehetséggondozás Kaposvár Színesebb lesz az ősztől Kaposvár ' oktatási palettája, ugyanis gimná­ziumi tagozatot indít a Loránttfy Zsuzsanna Református Általános Iskola. A szombati nyílt napon az intézmény pedagógusai és diákjai mutatták be iskolájukat. A nyolc éve alapított intézmény épülete újabb szárnnyal bővül. A hatvan millió forintos beruházás­ból csak 14 millió forint az állami támogatás, a többit az egyház fi­nanszírozza. A négyszintes épület­szárnnyal csaknem megduplázó­dik a jelenlegi iskola alapterülete, s az alsó helyiségeket már a ta­vasszal használatba veszik. Bellái Zoltán lelkész-igazgató elmondta: most végez az első kifu­tó évfolyam, és a gimnáziumi ok­tatással a folytonosságot akarják biztosítani. Szülői igény volt ez, s ugyan az általános iskolában már most is tanít néhány középiskolai tanári diplomával rendelkező pe­dagógus, de több álláshelyet meg­hirdetnek és óraadókat is foglal­koztatnak.- Nem néztek ferde szemmel önre Csurgón, mondván: elhappolja a gyerekeket?- Némi belső feszültség érzékelhető, mert azt hiszik, hogy konkurens iskolát szervezünk és ehhez talán a megyeszékhely adottságai jobbak lesznek. Elsősorban saját gyerekeinknek kíná­lunk keresztyén szellemű továbbtanulási lehető­séget és nem akarjuk más körzetből elhalászni a diákokat. Egyébként a kaposvári szülők csak rit­kán adják vidéki iskolába a gyereküket. Pápán még nem tanult kaposvári diák, Csurgón ugyan tanult, de az utóbbi 2-3 évben nem volt kapos­vári jelentkező.- Hogy érzi: nem lesz drága az indulás?- Drága iskola lesz az első néhány évben, fő­leg, hogy csak egy osztályt indítunk. A központi normatíva mellé az egyházak kapnak ugyan ki­egészítő támogatást is, de ez most nem lesz ele­Bellai Zoltán lelkész-igazgató: A folytonosságot szeretnénk biztosítani fotó: szepesi gendő, a református egyháznak jelentős összeget kell még mellé tenni. Később - úgy, mint az álta­lános iskola esetében - lesznek majd párhuza­mos osztályok.- Az egyházi iskoláktól - a vallásos nevelés mellett - általában elitképzést várnak a szülők. „Versenyistálló” lesz-e az új gimnázium?- Személyre szabott gondoskodás kell, hogy jellemezze a gimnáziumunkat is. Ezt számon kérhetik a szülők, hiszen a szórólapokra is rá­nyomtattuk. A szó pejoratív értelmében nem lesz versenyistálló a gimnázium, de a tehetséges tanulókat maximálisan segíti majd. A tanárok versenyeztetik is őket. Ha viszont valaki hátrá­nyokkal indul vagy időközben nehezebben veszi a buktatókat, felzárkóztatjuk, hiszen egy köze­pes tanulót négyes szintre fejleszteni nagyobb kunszt, mint kiváló képességű gyerekkel kitűnő eredményt produkálni. ___________lörincz Sándor A rculatot vált a TESZ Kaposvár Emberközelibb, közvetle­nebb és nyitottabb kapcso­latokra törekszik a Társa­dalmi Egyesületek Somogy Megyei Szervezete. A non­profit szolgáltatások helyett az érdekképviseletet, a ka­ritatív tevékenységeket, az önkéntes segítségnyújtást szeretnék előtérbe helyezni. Minderről a TESZ Somogy megyei szervezetének ügyvivő-testületi ülésén volt szó, ahol a résztvevők is elismerték: szükség van az arcu­latváltásra, a frissítésre. Dr. Bánkuti Gyöngyi, szövetség me­gyei elnöke elmondta: a nonprofit feladatokat, az információnyújtást, tanácsadást, képzést jól ellátja a nemrég alakult Civil Ház. A TESZ sem szeretné leadni ezeket a tevé­kenységeket, szívesen segítenek azoknak, akik hozzájuk fordulnak ilyen ügyekben. A jövőben azon­ban amolyan „önkéntes centrum­ként” is szeretnének működni.- Az önkéntes segítésnek szá­mos országban már hagyomá­nyai vannak, profi szervezetek „hozzák össze” a segítségre szo­rulókat és a segíteni akarókat. Nálunk ez még nem terjedt el, de bízunk abban, hogy hamarosan meg lehet honosítani. Biztosan vannak olyanok, akik szeretné­nek és tudnának segíteni, csak egyelőre nincs, aki összefogná őket, nem tudnak kihez fordulni. A TESZ, mivel a civil szervezetek révén viszonylag nagy rálátása van erre a szférára, alkalmas er­re. Igaz, egy kicsit másképpen, mint ahogy fejlettebb országok­ban. Ott „kartonozós rendszer­ben” tartják nyilván, hogy ki mi­lyen feladatot vállalna a karitatív munkában, és ha szükség van a segítségükre, hívják őket. Mi azt szeretnénk, ha a segítségre szoru­lók fordulnának hozzánk, s mi megkeresnénk azokat a lehetősé­geket, amelyekkel javítani tudnak a helyzetükön. Szeretnénk na­gyobb nyilvánosságot adni az ön­kéntes szervezeteknek, rendez­vényeken bemutatni az egyesüle­teinket. JAKAB Hírek Versenyeztek Regionális angol nyelvű vetélkedőt rendezett a Somogy TIT szombaton. A me­gyei önkormányzat nagytermé­ben tartott versenyen százhetve­nen vettek részt Somogy, Tolna és Baranya iskoláiból. Az írásbe­lit három hét múlva követi a szóbeli megmérettetés. Ide az írásbeli munkájuk alapján a leg­jobb negyven-ötven diákot hív­ják majd. (Is) Avartüzek Sok dolguk volt a somogyi tűzoltóknak a hét vé­gén. Leginkább avartüzekhez ri­asztották őket. Kaposváron a Nádasdy utcában, a Som-he­gyen, Barcson a Horváth-he- gyen, Ötvöskónyi és Marcali külterületén, valamint Csurgón és Balatonfenyves-alsón kapott lángra az avar. (Is) A kivándorlásról Dr. Szili Fe­renc, a megyei levéltár nyugal­mazott igazgatója Kivándorlás Somogyból címmel tartott elő­adást szombaton a nagybaj omi Csokonai Vitéz Mihály Általá­nos Iskolában. Ez a rendezvény már a millenniumi programso­rozat 13. rendezvénye volt. (Is) Erdélyi meghívás Megérke­zett a meghívó a szennai Fekete László Általános Iskolába Felsőboldogfalváról. A zselici te­lepülés erdélyi testvérfaluja egy három napos, májusban rende­zendő művészeti bemutatóra hívja a szennai színjátszókat és a Zselic táncegyüttest. A sereg­szemlén Hargita megye számos amatőr csoportja részt vesz. (Is) Átállás a szemészeten Új szá­mítógépes rendszert helyeznek üzembe a Kaposi Mór Megyei Kórház szemészeti osztályán a jövő hónap első napjától kezd­ve. Az átállás miatt a járóbeteg szakrendelésen a várakozási idő hosszabb ideig fog tartani, (szg) Süllyedő kultúrház A nagy esőzések miatt megsüllyedt a csombárdi művelődési ház dél­nyugati sarka. Az épületen 3-4 centiméteres repedések keletkez­tek. Azért, hogy ne váljon életve­szélyessé a töltésre épült kultúr­ház, az önkormányzat szeretné mielőbb rendbe tetetni. A re­konstrukcióra vis maior pályáza­ton akarnak pénzt szerezni. (Is) Nyertes méhészek A szomba­ti méhészkongresszuson a belé­pőjegyek egyben tombolaszel­vények is voltak. A sorsoláson a 421381-es számú jegy egy rako­dókaptárt, a 421388-as 50 darab félboconádi keretlécet, a 421420-as pedig egy méhészka­lapot nyert. A nyereményeket Bíró Mártonnál (Kaposvár, Kapoli u. 26.) lehet átvenni, (vo) Tab fejleszt Nem vonnak el az egészség- ügyi szolgálattól 3,5 millió forintot, három helyett hat­millióra emelik a tartalék összegét, rendezési terv el­készítésére négymilliót biz­tosít az önkormányzat, illet­ve az utakra - egyelőre - 1,6 milliót költenek Tabon. Ezekkel a módosításokkal fo­gadták el a városatyák az önkor­mányzat idei 784,7 milliós bevé­tellel és kiadással készített költ­ségvetését. Ez mintegy 100 milli­óval kevesebb, mint az előző évi összeg volt. Igaz, a tervezett for­ráskiegészítő hiteligény is körül­belül 20 millióval kisebb az 1999. évinél. A 134,8 millió fo­rint forráshiányra - mint önhi­báján kívül hátrányos helyzet­ben levő önkormányzat - pályá­zatot nyújtanak be. A város he­lyi adókból 125 millió forintot remél. k. j. Kiszámíthatatlan a baromfipiac Bodrog A 90-es években 10-12 ezer tonna vá­góbaromfit neveltek évente a somogyi termelők. A pecse­nyecsirke és a vágó­tyúk mellett puly­kával, libával is próbálkoztak. Ta­valy viszont lényegesen ke­vesebb pecsenyekacsát ne­veltek. Több gazda bedobta a törülközőt, s mivel gazda­ságtalan lett a tenyésztés- hizlalás, megszűnt a Balato­ni Halászati Rt telepe is, ahonnan évente 400-450 ezer kacsát szállítottak el. Több szakmája is van a somogy- jádi Végh Jánosnak, de 11 éve ba­romfinevelésre váltott. Pulykával kezdte, majd csirkékkel foglalko­zott. Volt úgy, hogy 18 ezer dara­bot nevelt egyszerre. Időközben megvette a szövetkezet bodrogi is­tállóit, és már tartályos gázzal fűt. Devecserből hozták az új törzsállo­mányt, két fiával 15500 baromfiról gondoskodik. 42-47 napig nevelik a csirkéket, amelyeket egy baranyai kft vesz át, és szállít az Alföldre. A 7 hét alatt 700-750 mázsa tápot etetnek meg velük. Végh János - csakúgy, mint a többi somo­gyi csirkés - •m.MmawMm panaszko­dik: ala­csony a fel- vásárlási ár. Tőlük 157 fo­rintért ve­szik át élő súlyban a csirkéket, de egy húszassal többe kerül az ön­költsége.- Az Európai Uniós csatlakozás lesz majd a kiút az alagútból - re­ménykedik Végh János. - De ad­dig meg kellene teremteni az EU- országokhoz hasonló jövedelmi és termelési viszonyokat. Külön­ben hihetetlen élelmiszerár-rob­banás lesz. Én is szívesebben fi­gyelném monitoron, hogy mi van a csirkékkel az istállóban - úgy, mint nyugaton - de azért itt még nem tartunk. A bodrogi csirkés szerint nem a termelőé, hanem a kereskedőé a legnagyobb haszon. Ennek elle­nére to­vábbra is kénytele­nek ba­romfival foglalkoz­ni. Mint mondta: valamivel próbálkozniuk kell, hi­szen három család él (ne) meg a csirketartásból. Igaz, éjjel-nappal Az uniós csatlakozás lehet kiút az alagútból, de addig a kereskedőké lesz a haszon zöme, nem a termelőké. Csirkében a pénz? Végh Gábor és Végh Csaba is abban bízik: előbb-utóbb így lesz kinn vannak a bodrogi telepen. Azt tartják: az érdekképviselet fe­lesleges, mert csak önmaguk szállhatnak harcba az érdekei­kért. Véghék hallottak egy új támo­gatási rendszerről. Eszerint az évi bruttó termelés ötven százalékát ­esetükben ez 15 millió forint - meg lehetne pályázni karbantar­tásra, felújításra, gépesítésre. Azt mondták: ha lehetőségük lesz rá, nem szalasztják el az alkalmat, hiszen az ő telepük is megérett a modernizációra. LÖRINCZ SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom