Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29 / 24. szám

2000. január 30. ★ KÖZELRŐL ★ 3 áfásért i Az orvosbál Kaposvá­ron a kezdeti lendü­let után érdektelen­ségbe fulladt. Négy évvel ezelőtt támadt fel újra, más vendég­körrel, más céllal és más szervezőkkel. A lassan hagyomá­nyosnak számító kü­lönleges rendezvényt tegnap tartották a Dorottya házban. A jótékonysági Klinika­bálról az ötletgazda fő­szervező, dr. Seffer Ist­ván plasztikai sebész azt mondta:- Kicsit becsapós a név, ez nem szakmabeli­eknek szóló rendezvény. Az elnevezés csupán ar­ra utal, hogy a magánkli­nika rendezi. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy meghívjuk a barátainkat, akik aztán meghívták a barátaikat. Nagy sikert aratott a négy évvel ez­előtti bál. Ez talán annak is köszön­hető, hogy rendkívül vegyes össze­tételű a társaság, mindenféle szak­maiságtól és politikumtól mentes.- Egy év mégis kimaradt. Miért?- Nem a hagyományteremtés szándékával kezdtük. Aztán ami­kor az első sikeres bál utáni évben nem rendeztük meg, meglepően sokan kérték számon rajtunk. Nem volt más választás, folytatni kellett. Örömmel vállaltuk fel azért is, mert a bevétel jótékonysági célt szolgál. Úgy gondoltuk, hogy a mulatság kiváló lehetőség a figye­lem felkeltésére. A fő célunk a he­lyi oktatás támogatása volt, így el­ső ízben a Táncsics Mihály Gimná­zium kapta a befolyt összeget, amelynek éves kamatából azóta minden évben jutalmazzák az év pedagógusát. Mindig a klinika ala­pítványának kuratóriuma határoz arról, hogy az adott évben mire gyűjtünk. Tavaly olyan döntés született, hogy azoknak a korrek­ciós műtétéit támogatjuk, akik en­nek a kiadásait nem tudják fedez­ni. Az én szerepem annyi volt, hogy orvosi szakvéleményt adtam, javaslatot tehettem arra, kik legye­nek ők. Mintegy 10-12 páciens or­vosi beavatkozását fedezte az ala­pítvány. Az idén újra egy iskola, a Munkácsy Mihály Gimnázium kapja a tombolából befolyt össze­get. Szerencsére felajánlásokban nem szenvedtünk hiányt, a heren­Az első sikeres bál után kötelező volt a folytatás di porcelántól értékes festménye­kig és humoros díjakig sokmin­dent kisorsol a tombola örökös ceremóniamestere, Sárdi Árpád ex-bankár és politikus. Az est díszvendége a világhírű táncmű­vésznő, Medveczky Ilona. A fő­védnök dr. Ferenczi László dan­dártábornok. Ők és taszári meghí- vottaink garanciát jelentenek arra, hogy nem csak pingvinesek, ha­nem egyenruhások is gazdagítják a báli sereget. A zenét a Bestiák és a Classy'c zenekar biztosította, de fellépett a Flamingó Tánccsoport is. A tavalyi legelegánsabb férfi választás után idén is tartogat­tunk meglepetést.-Jövőre újra az idénybe illeszt­hető lesz a klinika bál?- Nem hagyjuk ki, még akkor sem, ha a medicina csúcsidősza­kában kell megrendeznünk. Sze­mélyes vágyam, hogy egykori is­kolám, a csurgói gimnázium is kapjon egyszer egy kis báli okta­tási támogatást. Ennek érdekében újra felvállalom a feleségemmel a szervezés közel két hónapós ide­geskedését, még a sértődéseket is.- Sértődéseket?- Nem kell azért olyan komo­lyan venni. Mindössze annyi tör­tént, hogy arra gondoltam, valami rendkívül nemes nedűt kellene beszereznem. Le is ugrottam hát Villányba, a Polgár Pincészettől hoztam meg az est borát. Igen ám de az apósom is nagy borosgaz­da... Takács Zoltán I I I tan Vaddisznólesen Folytatás az első oldalról Hetvenen fogtak puskát, de több mint százan vettek részt a tegnapi vadászaton. A szerve­zők szerint ennyien még egy egyszerű fácánvadászatra sem verődnek össze, de a két neves ember emléke előtt sokan sze­rettek volna fejet hajtani. Meg különben is: az elmúlt fél évszá­zadban ilyen jellegű hajtás nem volt a vadban gazdag területen. A kocsikat az udvarház előtt hagyták a vadászok és a kísé­rők, akiket a kürtszó és az eliga­zítás után terepjárókkal szállí­tottak a mogyorósba. Elhanya­golt ültetvény ez - amelyből a tulaj kivágta a diófákat - de a va­dak szeretik az olajos termést. Fotóskollégámmal Török István fővadász UAZ-ában zötykölő- dünk, majd árkon-bokron át légyaloglunk a 12-es standhoz. Mielőtt elválnánk, Nagy kalap­pal! - kiáltások hangzanak el, de a szókimondóbbak Szart a tarisznyába! - kívánsággal bú­csúzkodnak. Az erdő és a vad szerelmeseinek ugyanis tilos szerencsés vadászatot kívánni. A szolnoki Fenyvesi József mellé szegődünk, s arról is szót váltunk: a társaság 9650 hektá­ros területén általában 7-8 mil­lió forintos a vadkár, de tavaly 10 millió feletti volt. Meg arról is: ezen a vidéken is sok a rab- sic, és tehetetlenek velük szem­ben. Innen lopják a balatoni vendéglők ízes - és drága - vad­ételeinek az alapanyagát. Mindenki elfoglalja a helyét, s még meg sem kezdődik a haj­tás, már durrannak a puskák.- Ez is talált, ez is - mondja halkan Fenyvesi József, aki a család kárpótlási jegyein vett itt területeket és néhány kilomé­terre egy tanyája is van. Fiatal kora ellenére öreg róka a szak­mában, s a puskadörejről meg­mondja: levegőbe ment-e, vagy talált. Nagy hanggal érkeznek a hajtők. Vagy húszán vannak, s csaholó kutyáikkal, kurjongat­va lármázzák fel a mogyoróst. Háromszor is megteszik, min­dig más-más irányból. Mi meg várunk. A terület végén lévő tisztáson felmászunk a magas­lesre, fülelünk, miközben a te­repet pásztázzuk, de csak nem jön a vad. Fotóskollégám moso­lyogva megjegyzi: ezek a disz­nók tudnak valamit, s már idő­ben elhúztak a kondával. Feny­vesi József is azt jósolja: annyit fog itt lőni, mint amennyit egy gépkocsiparkolóban. De hát, ilyen a szerencse. Ő a 12-es számot húzta. Az meg ide szól. Jóslata egyébként beigazoló­dik: elkerülnek bennünket a disznók, amelyekre több mint három órát vártunk. Már-már csillan a remény: apró, folya­matos neszekre kapjuk fel a fe­jünket, ám később bebizonyo­sodik: csak a japán akác termé­sét fújja a szél. A lesen ér ben­nünket a hácsi templom déli harangszava, s még mindig semmi. Odébb kutyák vonyíta- nak, vélhetően egy sebzett kanra akadtak, majd dörren a puska, és megszűnik a csaho- lás. Fél egy után újra felharsan a kürtszó, kijönnek az útra a vadászok, ám addigra már ki­zsigerelték a disznókat. Az ál­latokat néhány másodpercre „felültetik”, hogy kivérezze- nek. Később traktorral szedik össze a vadat, és viszik a hűtő­házba. A vad az államé, kilövő­jét a trófea és a belső szervek il­letik meg.- No, hányat lőttél? - kér­dezgetik a somogyjádi Puskás Zoltántól.- Kettőt, itt van mindegyik ­jön a válasz. Majd a gratuláció: kalapemelés és kézszorítás.- És te?- Én szűz maradtam, nem sütöttem el a fegyverem. Voltak így egypáran, de a vadászok többségét az ered­ménytelenség nem hozza ki a sodrából. Legközelebb úgyis melléjük szegődik a szerencse. Vagy nem. Kigyaloglunk a mogyorós­ból - ahol már megkezdődött a virágzás - és ismét terepjáróba ülünk. Irány Pucokszállás! A vadászház előtt terített aszta­lok. Szendvics, forralt bor és Campari. Ez utóbbi azért, mert ez volt kedvenc itala dr. Bay Bélának, aki vendégeivel egy pohár Camparival a kezében mindig jóízűen beszélgetett a kandalló pattogó tüzénél. A két professzor alakját dr. Bőd Lajos, a megyei vadászka­mara elnöke, dr. Kamud Jenő, a MÁV-Kórház igazgatója, ví­vóvilágbajnok, ifj. dr. Götze Ár­pád, valamint dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnö­ke és egy osztrák vendégva­dász elevenítette fel a leleple­zett márványtáblák előtt. Lőrincz Sándor Sokba került a figyelmetlenség FOTÓ: TÖRÖK ANETT Tavaly közel ezer gyorshajtó ellen indítottak eljárást Mélyen a zsebébe nyúlhatott az a gépkocsivezető, akit szabálysérté­sen értek. Jelentősen drágult a bün­tetés, megyénkben tavaly több mint 9200 közlekedési ügyben ren­deltek el vizsgálatot. Engedély nélküli vezetés miatt több mint 940 feljelentést tettek. A lebukott vezetők átlagosan 18500 forintot fizettek. Volt, akit baráti szívesség miatt büntettek meg. Hiá­ba tudott autót vezetni, ha nem szerezte meg a jogosítványt. Szomszédja kérésére indult útnak, ám a rövid utazásnak egy el­lenőrzés vetett véget. Előfordult, hogy egy korábbi eset miatt bevonták az illető veze­tői engedélyét; ennek ellenére mégis a közútra merészkedett. A rendőrök minden esetben megindították az eljárást. Néhány fiatal is jogosítvány nélkül közlekedett, úgy gondolták, hogy jnotorozni papír nél­kül is lehet. Tévedtek, akár csak azok, akik a tilos jelzés ellenére hajtottak át az útke­reszteződésen. Több mint 330 gépkocsive­zetőt értek tetten, nagy részük a megye- székhelyen próbált néhány másodpercnyi előnyhöz jutni. Ennek egyébként súlyos ára volt: a pénzbüntetés mellett a jogosít­ványt is bevonták. Az ellenőrzést korszerű technika segítette. Olyan autót is használ­tak, amelyikbe videókamerát építettek, így lényegesen egyszerűbbé vált a bizonyítás. Szigorú felelősségrevonással számolhat­nak a gyorshajtók, tavaly csaknem ezer esetben kezdeményeztek emiatt eljárást. A gépkocsivezetők huzamos ideig, illetve je­lentős mértékben lépték túl a megengedett sebességet - tudtuk meg dr. Fenesi Lajos al­ezredestől, a megyei rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetőjétől. Számos esetben több tízezer forint bünte­tést róttak ki, s a vezető néhány hónapra a jogosítványától is elbúcsúzhatott. Az autó fenntartása egyre drágább, s ahogy csak le­het, a járműtulajdonosok csökkenteni pró­bálják a kiadásokat. Sokan a kötelező biz­tosítással akartak „takarékoskodni”. Nem fizették be a díjat, s így vettek részt a köz­lekedésben, ám a közúti ellenőrzésen fény derült a turpisságra. A hatóság csaknem 850 ügyben kezdeményezett eljárást. Az ittas vezetést is szigorúan büntetik, ennek ellenére 450-en ittasan ültek az autóba. A gépkocsivezetők mellett részeg kerékpáro­sokat, illetve fogathajtókat is találtak. A vasúti átjárón közel ötven járművezető akart átmenni, amikor a közlekedési lám­pa pirosat jelzett. A mintegy egymillió fo­rintos büntetésen kívül a jogosítványt is bevonták. Érdemes körbenézni, hogy hol állítjuk le az autót. A szabálytalan parkolás sokba kerül, ezt csaknem 1000 megbüntetett gépkocsivezető is megerősítheti. A gépko­csivezetők mellett 80 olyan kerékpárost is megbüntettek, aki kivilágítatlanul közle­kedett, s több száz gyalogost is figyelmez­tettek. A szakember hangsúlyozta: az el­lenőrzést tovább folytatják, legfontosabb céljuk a megelőzés. H. M. A templomépítő A magyar nép nagy sikerekre hivatott fotö: lang Róbert Tavaly május végén érkezett a taszári bázisra és holnap visszatér egységéhez, a Kentacky Nemzeti Gárdához Neal Wade alezredes, a Nemzeti Támogató Egység tábori lelkésze. Maradandó értékéket hagy azonban ma­ga után: a repülőtéren temp­lomot építtetett.- A templom nemcsak azért kell, hogy a hívő emberek tud­janak hol imádkozni, a temp­lom egy ország erkölcsének szimbóluma is - mondja meg­győződéssel Wade alezredes. - A barátság, a béke, az istenhit jelképe. A taszári különösen fontos azért is, mert ez az első templom, amely egy volt szoci­alista országban létesült ameri­kai bázison épülhetett fel. Fele­kezeti hovatartozástól függetle­nül bárki betérhet ide, protes­tánsok, katolikusok, muzulmá­nok gyakorolhatják hitüket. Örömmel láttam, hogy a repü­lőtér magyar katonái is látogat­ják.- Iskolákat látogatott ameri­kai katonákkal, ünnepeken ajándékokkal megrakodva ment a gyermekotthonokba. Egyedül­álló élő betlehemi játékot rende­zett karácsonykor. Rendszeresen ott volt a veterán repülők rendez­vényein. Minek köszönhető ez a megkülönböztetett figyelem a ci­vil kapcsolatok iránt?- Aki hisz Istenben, az szere­tettel, tisztelettel, segítőkészség­gel fordul az elesettek felé, az amerikaiakra jellemző ez a gon­dolkodás. Elsősorban emiatt ke­restem a kapcsolatot a gyermek- otthonokkal. Ezek az ártatlan gyerekek, akár csak a mi katoná­ink, nélkülözik a családi otthon melegét, lelkűk éhezik a szere- tetre. Mély emlékeim maradnak ezek a meghitt találkozások, mert mindenhol tiszta szívvel, barátsággal, megható műsorral fogadtak minket. A kemény ka­tonák ellágyulhattak rövid idő­re, otthon érezhették magukat. A betlehemi játék a taszáriak se­gítségével volt megvalósítható, Pintér Zoltán ezredes biztosítot­ta a területet, a falubeliek hoz­ták a szamarat, a bárányokat, ez tehát közös eredményünk. Biz­tos vagyok abban, hogy nem egyszeri esemény volt ez, és Nagyra becsülöm a veterán re­pülőket, a hivatástudatukat, ha­zaszeretetüket, ahogyan ápolják katonaemlékeiket. Kiváló embe­rek, nagyon sokat tanultam tő­lük. Megtiszteltetésnek tartom, hogy tiszteletbeli tagjukká fo­gadtak.- Milyen benyomásokkal tér haza Kentackyba, milyennek is­merte meg a magyarokat?- Nagyon sok minden válto­zott itt az utóbbi évtizedben és sok. Nemcsak gazdaságilag ér­tem ezt elsősorban, az emberek hitét, élni akarását, nyíltságát tapasztaltam. Erőteljes nép, nagy sikerekre hivatott. Barátok­ra találtam itt, ezek a kapcsola­tok egész életemre megmarad­nak. Csodálatos emlékem ma­rad Magyarország. Katona Csongor idén is lesz Betlehem Taszáron. ezután is lesznek még változá­NÉVJEGY: Neal Wade baptista tábori lelkész a Louisville-i Déli Teológi­ai Szemináriumot végezte el, 1977-ben került a Kentucky Nemzeti Gárda kötelékébe. Guatemalában, Uruguayban, Ausztráliában, Afrikában és Oroszországban is dolgozott, a híres prédikátor Billy Graham segítője volt kanadai hittérítő útja során. 1994-ben léptették elő alezredessé. Nős, felesége nyugdíjas tanárnő, két leánya és egy fia van, négy unoka boldog nagyapja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom