Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

m 2000. Január 27., csütörtök HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 9. oldal Ellenőrzött támogatás Február t jétől az önkor­mányzatok megvizsgálhatják a gyermekvédelmi támoga­tást igénylők vagyoni helyze­tét - tudtuk meg a szociális tárca illetékesétől. Mint azt dr. Lantai Csilla címzetes ta­nácsos lapunknak elmondta, a rászorultság alapja tovább­ra is az egy főre jutó jövede­lem összege lesz, ami nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum értékét (ez az idén 16600 forint). A kérelmet, amelyhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot is, január vé­géig lehet eljuttatni a helyi polgár- mesteri hivatalokba. Először márci­usban folyósítják a gyermekvédelmi támogatást a rászorulóknak. Ebben a szociális körülményeket rögzítik, és vagyonbecslést végeznek. Utóbbi­ra akkor kerül sor, amikor a kérelme­zők életvitele és a bevallott jövedelmi szint között feltűnő a különbség.- Milyen összeghatárok mellett jogos a támogatás kérelmezése? - kérdeztük Lanti Csillától.- Az egy háztartásban élő csa­ládtagokra jutó jövedelem nem ha­ladhatja meg a nyugdíjminimum összegét, vagyis idén a 16 600 forintot. Ha ez a feltétel telje­sül, akkor jön az egy főre jutó va­gyon vizsgálata. Itt a felső küszöböt a törvény 1245 000 forintban hatá­rozza meg. Ezt azonban csak ott vizsgálják, ahol az önkormányzat saját rendeletben előírja. Lehetsé­ges tehát, hogy nem mindenhol fi­gyelik majd a vagyon nagyságát.- Mi nem számít vagyonnak?- Nem számítják azt a házat, vagy lakást, ahol a család él, vagy azokat a munkavégzéshez szüksé­ges eszközöket, amelyek a család megélhetését biztosítják, és a moz­gáskorlátozottak gépkocsiját. Vi­szont ha egyetlen értéktárgy egy fő­re eső értéke meghaladja a 415 ezer forintot, akkor az összes vagyon ér­tékét összeadják.- Mekkám összeget kaphatnak a rászorulók ilyen címen, s miből?- A központi költségvetés eb­ben az évben 37,5 milliárd forin­tot fordít erre a célra. Ez azt jelen­ti, hogy egy gyermek után havi 3320 forint jár. Előzetes kalkulá­ciók szerint az új rendszerű el­lenőrzéssel mintegy kétmilliárd forint megtakarítható, amit a va­lóban rászorulóknak kívánnak is­kolakezdési támogatásként szét­osztani augusztusban vagy szep­temberben. SZALÓKY ESZTER * 50 Támogatás kevés a bajhoz Hatalmas várakozás előzte meg az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának teg­napi ülését. Mindenki az idei év agrártámogatásának főbb számait szerette volna halla­ni. Hallották, de a szakembe­reknek nem sok örömük telt benne. A parlament mezőgazdasági bizott­ságának tegnapi ülésén egyetlen napirendi pont volt, a kormány 2000. évi agrártámogatási rendsze­re. A képviselőkkel dr. Tamás Kár­oly az FVM közigazgatási államtit­kára ismertette a számokat, ame­lyekről a végén teljes egyetértés ala­kult ki a kormánypárt, az ellenzék és a minisztérium között: kevés.- Kevesebb, mint tavaly, ami nem kis csalódás a termelőknek éppúgy mint a kereskedőknek és a finanszírozóknak - kommentálta Pásztohy András somogyi képvise­lő (MSZP). - A tavaly nagy hanggal hirdetett ominózus 413 milliárd fo­rint helyett kifejezetten agrárgazda­sági támogatásra csak 148 milliárd forint jut idén. Az pedig, hogy ezt pontosan hogyan is akarja eloszta­ni a tárca, az még tegnap sem de­rült ki. A bizottság tagjai egyébként azt is furcsállották, hogy csak teg­nap, közvetlenül az ülés előtt kap­tuk meg a tervezetet. Az agrárgazdasági támogatásból a vállalkozások folyó támogatására 92 milliárd fordítható, ezen belül termelési támogatásra 32,83 milli­árd jut. Piacra jutási támogatásra összesen 48,3 milliárd fordítható, amit a remények szerint 10 milliárd forintos bevétel növelne. A támoga­tási előirányzatok összege 56,24 milliárd, ebből legtöbb a mezőgaz­dasági beruházások támogatása, amire 42,4 milliárd forintot terve­zett a tárca.- Még csak tervezetről van szó, de máris át kell csoportosítani a költségvetési címek közt különbö­ző pénzeket - mondta Pásztohy András. Éppen a beruházási támo­gatásokból terveznek 10 milliárdot más célra, tudomásom szerint ter­melési támogatásra átvinni. Csök­kend a támogatások összegét az a mintegy 40 milliárd forint is, ami a tárca tavalyi kötelezettségvállalása az ez évi keretek terhére. Súlyosbít­ja a helyzetet, hogy nem tudni pon­tosan, mi a kormány elgondolása a piacra jutási támogatások terüle­tén. Az a gyanúm, hogy ebben a té­mában időt akar húzni az FVM. Tamás Károly szól arról is: a földalapú támogatások esetében a gazdák egy és húsz hektár között hektáronként 8 ezer forintos, 20 és 50 hektár között 6 ezer forintos, 50 és 300 hektár között 4 ezer forintos, 300 hektár fölött várhatóan 3 ezer forintos hektáronkénti támogatásra számíthatnak. A húsmarha tartó­kat egyedenként 20 ezer forint tá­mogatásban részesítenék. Az új tí­pusú szövetkezetek megalakítására és a fiatal agrárvállalkozók segítésé­re 5,2 milliárd forintot tervezett a kormány. VARGA OTTÓ Közigazgatás és praxisjog Éles vita az Országgyűlés önkormányzati bizottságában A megyei közigazgatási hivatalok élén történt év eleji változásokkal foglalkozott szerdai ülésén az Országgyűlés önkormány­zati bizottsága. Az ülésen általános vitára bocsátották az önálló orvosi praxisjog törvénytervezetét. A szocialisták előre jelezték módosítási szándékukat. Budapest Ellenzéki részről élesen bírálták a kormányzat eljárását a közigazgatási hivatalok ügyében, azt sem zárva ki, hogy „politikai zsákmány- szerzés” motiválta a koalíciót. Mikes Éva, a Mi­niszterelnöki Hivatal államtitkára politikai non- szensznek nevezte a vádat, mondván, a 20 közigazgatási hivatali vezetőből 14 a helyén maradt. Érvelése szerint a közigazgatás meg­bénulásához vezetett volna, ha először meg­szüntetik a hivatali vezetők megbízatását, és csak ezt követően írják ki a pályázatokat. Az önkormányzati bizottság ezután 14 igen szava­zattal 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára bocsátotta az önálló orvosi te­vékenységről szóló törvényjavaslatot. Az ellen­zéki oldalról érkező bírálatok szerint a törvény- javaslat nem rendezi az önkormányzati tulaj­donban lévő eszközök és ingatlanok használa­tát a praxisjogok privatizációját követően, és bi­zonytalan az is, hogy mi lesz a sorsa azoknak a hátrányos helyzetű körzeteknek, ahová ma sem lehet háziorvost találni. A kormány képvi­selőjének elmondása szerint miután a tulaj­donviszonyok megváltoztatása kétharmados törvénymódosítást igényel, a javaslat továbbra is az önkormányzatok tulajdonában hagyja a rendelőket, és a felek szabad megegyezésére bízza azok esetleges magá­nosítását. Közölte: a be nem töl­tött praxisok sorsát a törvény ha­tályba lépését követő végrehajtá­si rendelet fogja szabályozni, ezeken a területeken várhatóan a többinél jóval könnyebben lehet majd praxishoz jutni. A jogalko­tási program szerint előrelátható­lag májusban vitatja meg az Or­szággyűlés azt a törvényjavasla­tot, amelyik a szakellátásban dol­gozó orvosok helyzetét igyekszik majd rendezni. Az MSZP azt javasolja, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény csak 2001. január elsején lépjen hatályba. A szocialisták indítványozni fogják továbbá, hogy a háziorvosok közalkalma­zottként is folytathassák praxisukat. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bi­zottságának elnöke leszögezte: az MSZP nem támogatja, hogy az önkormányzatoknak a jö­vőben semmilyen köze ne legyen az alapellá­táshoz. Szerinte a jelenlegi kormányjavaslat szellemében és koncepciójában is az eredeti ja­vaslatot követi, ezért az elfogadhatatlan az MSZP számára. Mint mondta, a működtetési jogban megtestesülő érték számos eleme nem lehet adásvétel tárgya. „A törvényjavaslat kiürí­ti az önkormányzatok ellátási felelősségét, és nem hoz előrelépést a finanszírozási garanciák területén” - tette hozzá. Kökény Mihály hang­súlyozta: az MSZP egy kiérlelt, valóságos re­form híve. Államelnök kerestetik Milyen legyen az ország első embere? Egy nagy tekintélyű, belföldön és külföldön egyaránt el­fogadott, pártsemleges, mégis a parlamenti pártok többsé­gének tetsző, azaz lehetőleg kétharmados támogatottság­gal megválasztható, nem túl fiatal személynek van esélye arra, hogy Göncz Árpádot felváltsa a köztársasági elnöki székben - vélekedik Halmai Gábor alkotmányjogász. Szerinte a népszerűségi lista utolsó helyeiről reménytelen a nekifutás. Budapest Halmai Gábor úgy gondolja: nem az államelnök választásá­nak jogi hátterével, hanem a po­litikai egyetértéssel van a gond. Egyértelmű - s ez világosan ki is derül a kormányzó pártok koalí­ciós szerződéséből -, hogy a kisgazdák tehetnek javaslatot az új köztársasági elnök személyé­re. Csakhogy az FKGP által ajánlott személy(eke)t a Fidesz megvétózhatja. Ha ők ketten meg is állapodnának, számítá­sukat az ellenzék könnyen ke­resztülhúzhatja, hiszen a parla­menti szavazás első két forduló­jában az összes honatya kéthar­madának kell igennel voksolnia a jelöltre. Igaz, a harmadik for­dulóban már elég az egyszerű többség. Halmai szerint, noha némi időhúzással a kormánypártok maguk is államelnökké tudják emelni saját jelöltjüket, az ily módon megválasztott köztársa­sági elnök nem lesz igazán legi­tim. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a legfőbb közjogi méltóságnak egy határo­kon belül és kívül egyaránt elfo­gadott, nagy tekintélyű és nép­szerű embernek kell lennie. Olyan valakinek, aki - ha van is politikai múltja - a pártoktól egy­forma távolságra tud maradni, s összehozza, nem pedig megoszt­ja a különféle nézeteket valló erőket. Arra a kérdésünkre, hogy a politika, esetleg a tudomány vagy a kultúra világából sikerül­het-e könnyebben az esélyesek közé jutni, illetve hogy az eddig felvetődött személyek közül ki lehet a befutó, az alkotmány- jogász nem adott egyértelmű vá­laszt. Szerinte nem az a fontos, hogy expolitikus, alkotmánybíró vagy író-e a jelölt, hanem hogy mit tud, milyen az egyénisége és az elismertsége. Az eddig emle­getett nevek közül az MDF-elnök Dávid Ibolya eleve cáfolta, hogy pályázna a posztra, Martonyi Já­nos „hírbehozása” kapcsán pe­dig a kisgazdák fejezték ki aggo­dalmukat. Az ellenzék jelöltjei, Glatz Ferenc, illetve Németh Mik­lós - ismerve a választás feltét­eleit és körülményeit - szóba sem jöhetnek. Az Alkotmánybí­róság volt elnökének, Sólyom Lászlónak MDF-es múltja ellené­re is lehet esélye, a jelenlegi el­nök, Németh János pedig kifeje­zetten elfogadottnak számít a parlamenti frakciók körében. Ta­lán azért, mert míg Sólyom sok­szor mondott politikai indíttatá­sú véleményt a bírák döntése kapcsán, addig Németh még nemigen foglalt állást efféle ügyekben. Halmai Gábor úgy látja: a so­kak szerint legesélyesebb Torgyán József a fenti feltételek közül egyiknek sem felel meg, személyével kapcsolatban mosta­nában már a Fidesznek is fenn­tartásai vannak. _______________TAKÁCS MARIANN C sak az menjen katonának...? Mindenki egyetért abban, hogy változnia kell a magyar hadse­regnek, de arról, hogy milyen legyen, mikor, és mennyi pénz­ből valósuljon meg az átalakulás, szinte mindenki mást gon­dol. Az eltérések abból is adódhatnak, hogy a kormánypártok­nál átfogó, letisztult elképzelések még nem alakultak ki, mert a stratégiai felülvizsgálat eredményeire várnak. Az azonban már most látszik, hogy a jobboldaliak a sorozás intézményé­nek valamiféle továbbélését szeretnék, míg a két legnagyobb ellenzéki erő a tisztán hivatásos hadsereget tartja jónak. FEB-összefoglaló Nem csitul a sorkötelezettségről folyó vita. Az MSZP szükséges­nek tartja a sorozás kérdésének parlamenti megtárgyalását, a Sza­bad Demokraták Szövetsége pe­dig népi kezdeményezést akar in­dítani a kérdés parlamenti napi­rendre tűzése érdekében. Nem érti az ellenzéki pártok kezdeményezését Simicskó Ist­ván, a Fidesz honvédelmi ügyek­kel foglalkozó képviselője, aki tu­dósítónknak nyilatkozva elmond­ta, hogy néhány hónappal ezelőtt már megvitatták a honvédelemről szóló elképzeléseket a parlament­ben, és az ott elhangzottakat is fi­gyelembe véve megindult a hon­védség helyzetének felülvizsgála­ta. Ennek eredménye után lehet dönteni arról, milyen módon kell átalakítani a magyar haderőt. Most is látszanak azonban a pártok közötti markáns különbsé­gek. A legnagyobb kormánypárt szerint fokozatosan professzio­Ma még kötelező a sorozás FOTÓI FEB nalizálni kell a sereget, de ez ké­sőbb sem jelentheti azt, hogy egy­általán nem kell bevonulnia a pol­gároknak. Szerintük Magyaror­szágon nem lehet olyan katona­ság, mint Amerikában vagy Hol­landiában, mert ha csak zsoldosa­ink lennének, akkor veszélybe ke­rülhetne az ország biztonsága. A kis létszámú önkéntes állomány nem minden esetben tudná meg­védeni az országot, arra pedig nem lesz pénzünk belátható időn belül, hogy nagyon jól felszerelt, a fiatalok számára vonzó sere­günk legyen. Inkább a jelenlegi kereteket kellene új tartalommal megtölteni: jobb ellátás, jobb technika, az emberi jogok hatéko­nyabb védelme esetén még a sor­kötelesek számára is vonzó lehet­ne a bevonulás. További érv az ál­talános sorozás mellett, hogy a katonaság az utolsó intézmény, ami még közösségi szellemet ad és arra nevel, valamint az is, hogy a zsoldos hadsereg elidegenedhet saját országától. Tudomásul kell venni, hogy a polgároknak nem­csak jogaik, hanem kötelességeik is vannak hazájukkal szemben - mondta Simicskó István. A másik kormánypárt képvise­lője, a kisgazda Pápai Mihály még hozzátette, hogy katasztrófa ese­tén a honvédség az egyetlen nagy létszámú erő, amely azonnal be­vethető. A honatya kifejtette: fon­tosnak tartja, hogy újból sikk le­gyen katonának lenni, ahogy az régen is volt. A Magyar Igazság és Élet Pártja nevében Győri Béla szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a profi hadse­TELJESÍTETTÉK. A vám és pénzügyőrség 1999-ben mint­egy 1550 milliárd forint bevételt ért el, ami 17 százalékkal több, mint a korábbi évben, és ezzel teljesítette a kormányzat elvárá­sait. Az elmúlt 10 év alatt a vám­hatóság bevételei nominálisan megtízszereződtek. Ez idő alatt a vámhatóság befizetéseinek ré­szesedése a központi költségve­tés bevételeiből 15,5 százalékról 47,5 százalékra nőtt. INFLUENZA. Az utóbbi egy hét megbetegedési adatai azt igazol­ják, hogy az országban jelenleg sehol sincs influenzajárvány, és az influenzaszerű megbetegedé­sek száma is folyamatosan csök­ken. A Budapesten és 14 megyé­ben működő influenzajelentő szolgálat az esztendő harmadik hetében összesen 24 500 influ­enzaszerű megbetegedést re­gisztrált. MÁV. Közeledtek az álláspon­tok a MÁV Rt. és két vasutas szakszervezet között A szerdai egyeztető tárgyalás napirendjén a kollektív szerződés egyik vita­tott pontja, a munkarend-módo­sítás szerepelt. A MÁV egyelőre kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint a munkarend vitás kérdéseinek rendezésére össze­sen 30 nap álljon rendelkezésre, és ha ez idő alatt nem születik megállapodás, a MÁV - a tárgya­lások folytatása mellett - beve­zetheti a gazdaságilag indokolt, módosított munkarendet. FÖLDKÁRPÓTLÁS. A románi ai földkáipótlás kérdéseiről tájé­koztató iroda pénteken nyílik meg Budapesten. A romániai kárpótlási törvény több ezer, Magyarországon élő embert érint, akik a törvény rendelkezé­se szerint visszaigényelhetik egykori tulajdonukat, föld-, illet­ve erdőterületeiket. Ez azokra vonatkozik, akik nem mondtak le román állampolgárságukról, vagy pedig igazolni tudják, hogy korábban akaratukon kívül fosz­tották meg őket a román állam- polgárságtól. NYILVÁNTARTÁS. A Robot­zsaru 2000 elnevezésű rendőr­ségi adatnyilvántartó és bűn­elemző program telepítése ja­nuár 1-jén valamennyi rendőr- kapitányságon és a határőrség nyomozószerveinél befejező­dött. A rendszer egységes háló­zatba kötése 2001. január 1-jén fejeződik be, ennek révén a nyomozóhatóságok munkatár­sai széles körűen hozzáférhet­nek a rendőrség által nyilván­tartott adatokhoz. JÉGTÖRŐK. Tíz nagy és há­rom kisebb jégtörő hajó áll ké­szenlétben a Dunán, hogy a na­pokban megkezdődött jegese- dés okozta esetleges gondoknál bevethetők legyenek. reg elvenné az ifjúság közös neve­lési fórumát, bérkatonaságról ezért nem lehet szó. Az MSZP szerint végre konkrét tervek kellenek arról, hogy mikor, miből és mivé alakítjuk seregün­ket. Ha erről a kormánypártok nem hajlandóak tárgyalni, akkor ők is támogatják az aláírásgyűj­tést. Elképzelésük szerint tisztán önkéntes és hivatásos katonaság­ra van szükségünk, de ezt pénzhi­ány miatt csak tíz éven belül lehet megvalósítani. Ám dönteni most kell, nem szabad tovább húzni az időt - nyilatkozta lapunknak Ju­hász Ferenc, a párt frakcióvezető­helyettese. A vitát elindító SZDSZ képvise­lője, Fodor Gábor szerint már 2002 végétől meg lehetne szüntet­ni a kötelező bevonultatást. A po­litikus úgy véli, 2006-tól már ol­csóbb lenne az új típusú szerve­zet fenntartása, mint a mostani el­avult, rosszul működő, feladatát ellátni csak nagyon szerény mér- tékben képes honvédségé. - w -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom