Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-27 / 22. szám
I 2000. Január 27., csütörtök N Y ü G D ÍJ A S O K SOMOGYI HÍRLAP - 7. oldall A város szolgálatáért-*tr' ■ mammai -*,< fM mmte %■,' ibim * mmm *«„, ram Vasárnap, a város napján a kitüntetettek között volt két jeles nyugdíjas vezető is. Torma Károly és Wágner József a Kaposvár város szolgálatáért megtisztelő elismerésben részesült. mmm ■ mm. wem wmmmm • mmm aa mm i ■ waa« ■ Torma Károly fot^töríkuett Torma Károly 1922-ben Kaposváron született, felsőkereskedelmi iskolát végzett 1943-ban. A Pénzügyminisztériumban kapott állást, ám rövidesen behívták katonának. A háború keserves évei után Kaposváron a számvevő- széknél dolgozott, majd a közalkalmazottak Petőfi Sportegyesületének területi, később országos elnöke lett. Az egyesület megszűnése után 1951-ben került utolsó munkahelyére, a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalathoz, és végigjárva a ranglétra lépcsőit 1982- ben vonult nyugalomba. Nem teltek tétlenül ezek az évtizedek. Torma Károly létrehozta Kaposváron a Mozimúzeumot, amely anyagának gazdagságát tekintve csak a párizsihoz hasonlítható. Eredeti Lumiere-vetítőgép is volt a gazdag tárgygyűjteményben és legalább tízezer film fényképes dokumentációja. A város idegen- forgalmi vonzereje lehetne ma is, de a rendszerváltás során, mint annyi más érték, ez is elkallódott. Megírta a moziüzemi vállalat történetét, két kötete minikönyvben megjelent, a harmadik jelenleg is valamelyik irodában porosodik. Kapcsolatai révén megteremtette annak lehetőségét, hogy nyaranta Siófokon nemzetközi vígjáték és kalandfilmfesztivált tartsanak, ám a hivatalos kultúrpolitikától ehhez nem kapott támogatást. Nyugdíjazása után létrehozta a Kaposvári Öregdiákok Körét. Hosszadalmas levéltári kutatásai alapján a Kaposvári Felsőkereskedelmi Iskola első és második világháborúban hősi halált halt tanárainak és diákjainak emlékművet állíttattak a jogutód közgazda- sági szakközépiskola parkjában. Részt vett a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének megalapításában, elnökhelyettesként a kulturális terület irányítója volt a közelmúltig, amikor is - reméljük csak átmenetileg - betegsége akadályozta örömmel vállalt és nagy lelkesedéssel végzett feladata teljesítésében. Előadások sorát tartotta szervezte, kirándulások idegenvezetője volt, eredményes munkásságáról albumok sora tanúskodik. Wágner József Somogyváron született 1933-ban. Budapesten az Ikarus-gyárban tanulta meg a lakatos szakmát. 1953-ban jött vissza Somogyba, a Kaposvári Vaskombinátba. Három év katonaság következett, majd sok-sok tanulás esti iskolában, tanfolyamokon. A cég neve többször változott, Transzvill, majd VBKM lett, negyven esztendőt dolgozott itt Wágner József. Lakatosként kezdte, az anyagosztály, majd a beruházási osztály vezetője volt, a szerszámosztály csoportvezetője- ként vonult nyugalomba 1993- ban. Szakszervezeti bizalmi feladatot vállalt, a Vasas labdarúgó szakosztály elnöke volt. Munkahelyi tekintélyét bizonyítja, hogy a korkedvezményt megállapító bizottság tagja, később vezetője lett. A nyugdíjas évek sem teltek tétlenül. 1993-ban, volt munkatársai felkérésére, az MSZOSZ támogatásával megszervezte és megalakította a Kaposvári Vasas Nyugdíjasok Szervezetét. Az akkor százhúsz alapítóval létrejött szervezetnek ma már több mint ötszáz tagja van, más szakmához tartozók, sőt vidékiek is csatlakoztak az egyesülethez. Segélyeket juttatnak a rászorulóknak, ügyes-bajos dolgokban jogi tanácsokat adnak, kirándulásokat szerveznek, karácsonykor megajándékozzák, megvendégelik tagjaikat, törődnek azokkal is, Wágner József fotó:u«6 akikről volt munkahelyük végérvényesen megfeledkezett. A Vasas Nyugdíjas Szervezet titkári tisztsége mellett az MSZOSZ Somogy Megyei Nyugdíjas Szervezeteinek elnöke is. Huszonkét szakmai ágazat több mint tízezer nyugdíjasát fogja össze ez a szervezet. Közgyűlésre készülnek Varga Sándor alelnök, Kovács Lajos elnök és Fiilöp Géza a megyei önkormányzat referense Ülést tartott tegnap délelőtt a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöksége. A márciusi közgyűlés előkészítésének tennivalóiról tanácskozott a testület. Kovács Lajos elnök bejelentette, hogy 2000. január 5-i dátummal közhasznú társaságként bejegyezték a szövetséget. Az új szervezeti és működési szabályzatot a márciusi küldöttközgyűlés hagyja jóvá, ekkor vezetőséget is választanak, a tisztségviselők megbízatása ugyanis lejár. Az elnök beszámolt az országos érdekvédelmi szervezetekben folyó munkáról és arról is, hogy legutóbb Pécsen megerősítették: Somogy, Tolna és Baranya nyugdíjasainak régiós kapcsolatait folytatni és fejleszteni kell. A szövetség együttműködési megállapodást kötött a Vöröskereszttel és a megyei önkormányzati hivatallal: a millennium évében támogatják és ösztönzik a buzsáki kezdeményezésre létrejött Tiszta, virágos Somogyért mozgalom terebélyesedését. Kovács Lajos bemutatta azt az kérdőívet, amelyet minden nyugdíjas klubhoz, egyesülethez eljuttatnak. Az adatok frissítése és pontosítása miatt szükséges ez. A közeljövő tennivalóinak megtárgyalása után az elnökség a márciusi vezetőségválasztó közgyűlés jelölő bizottságának összetételéről szavazott. Hírek Fogadóórák vidéken A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vidéki ügyfélfogadási szolgálatának februári menetrendje: 1-én, kedden reggel 8-tól délután 4-ig Siófokon,' 2-án, szerdán reggel 8-tól 4-ig Nagyatádon, 3-án, csütörtökön reggel 8- tól 4-ig Csurgón, 4-én, pénteken reggel 8-tól déli 1 óráig Barcson, 7-én, hétfőn reggel 8-tól délután 4-ig Marcaliban, 9-én, szerdán reggel 8-tól 12 óráig Tabon, délután 1 órától 4-ig Balatonföldváron, a szokott helyeken várják az ügyfeleket. Múzeumi séta A Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Nyugdíjas Klubjában hétfőn a honfoglaláskori ásatásokról, régészeti kutatásokról hallgattak előadást. Dr. Költő László régész a vörsi, szemesi, bogiári, ordacsehi ásatásokat mutatta be diaképek segítségével, majd a múzeumba sétáltak át a résztvevők, ahol megtekintették a leleteket is. Földvádi helytörténészek A Balatonföldvári Nyugdíjas Egyesület tagjainak februári első találkozóján az egyesület közel hétéves történetét tekintik át. Készül ugyanis a Balaton-parű település helytörténeti monográfiája, s a nyugdíjasokról szóló részt maguk állítják össze. Kirándulás Gödöllőre A kaposvári egyesületben elkészítették a 2000. év kirándulási menetrendjét. Az első utat áprilisban tervezik, Gödöllő, Isaszeg, Dömsöd, Dunavecse útvonalon, Budapesten a Nemzeti Galériát és a Vámegyedet keresik föl. Jelentkezéseket már elfogadnak AZ OLDALT ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE KATONA CSONGOR A döntésről ünneprontás nélkül A tavalyi, eltérő mértékű nyugdíjemelést sérelmezve több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége indítványának egyik készítője dr. Csákabonyi Balázs országgyűlési képviselő (MSZP), az ügyvezető elnökség tagja volt. A taláros testület elutasító határozatát kedden elemezte a szövetség ügyvezető elnöksége és az országos tanács.- Rendkívül nagy társadalmi érdeklődés előzte meg az Alkotmánybíróság állásfoglalását, amelyik sajnos, a nyugdíjasok jó részére kedvezőtlen volt - nyilatkozta lapunknak dr. Csákabonyi Balázs. - A határozatot természetesen tiszteletben tartjuk, az ellen fellebbezésnek helye nincs, ez azonban nem jelenti azt, hogy a döntésről nem lehet véleményünk, azt ne értékelhetnénk az érdeksérelmet szenvedet nyugdíjasok szempontjából. Arra nem látunk lehetőséget, hogy az indoklásban foglaltakkal jogi vitába bocsátkozzunk, azt azonban megengedhetőnek tartjuk, hogy elutasított jogi érveinket más szempontból is megvilágíthassuk. Már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság határozata - elvontsága, a közember számára nehezen érthető volta miatt - kétségeket ébresztett bennünk is és megítélésünk szerint jogi érvrendszere nem meggyőző.- Nézzük akkor sorban az ellenvetéseket.- Először is sérelmesnek tartjuk azt, hogy a határozat meghozatalára indítványunk benyújtását követően közel egy év után került csak sor, így igen hosszú ideig volt a nyugdíjas társadalom bizonytalan helyzetben. Úgy gondoltuk, hogy az Alkotmánybíróság - híven korábbi gyakorlatához - nemcsak elméleti jogelemzést végez, hanem a mai magyar valóság is meghatározó szerepet játszik döntésében és megkeresi azokat az alkotmányból levezethető elméleti alapokat, amelyek az indítványunkkal támadott törvénymódosítás alkotmányellenességét bizonyítják. Megítélésünk szerint azonban ennek éppen az ellenkezője történt: az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak azokat a részeit tekintette döntésének alapjául, amelyek nem a beadvánnyal támadott törvény alkotmányellenességét eredményezik, hanem azokat, amelyek a törvénymódosítás alkotmányosságának alátámasztására szolgálnak.- A testület azért azt megállapította, hogy a jogalkotónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a szociális szempontok miatt a biztosítási elv ne sérüljön.- így igaz, sőt azt is kimondta, hogy a nyugdíjemelés mértékének megállapítására vonatkozó rendelkezésnek a hatályba lépés előtt három nappal történő kihirdetése a jog- biztonság érvényesülését veszélyeztetheti. Ugyanakkor azonban hosszú és bonyolult fe- jegetés után ezeket az alkotmányos aggályokat is elvetette. Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában ki sem tért arra az indítványunkban felvetett tényre, hogy az 1999. évi alacsonyabb nyugellátás összefüggésben van azzal az intézkedéssel, amely egyes kedvezményezett rétegek számára csökkentett járulékfizetést tett lehetővé. A nyugdíjalap tehát nemcsak a magánpénztárakba történő járulékfizetés miatt kisebb, a csökkenéshez hozzájárult a nyugdíjasok terhére és más csoportok javára kedvezőbb járulékfizetési lehetőség is.- Végül is egyszeri intézkedésről, egyetlen év nyugdíjemelési rendelkezéseiről van szó,- Nem érthetünk egyet a határozatnak ezzel a megállapításával sem, mert a kialakult helyzet ezzel homlokegyenest ellentétes. A módosítás ugyanis a tartósság következményével csökkentette a nyugdíjemelés mértékét és a differenciált emelést követő évekre is megváltoztatta a nyugdíjarányokat. Amit a törvénymódosítás elvett, azt véglegesen vette el, amit átcsoportosított, azt véglegesen átcsoportosította. Az egyszeri intézkedésből folyamatos és tartós jövedelemvesztés lett. Néhány számadattal ez szemléletesen bizonyítható. A törvénymódosítás azzal a következménnyel járt, hogy az 1998. évi nettó átlagke- reset-növekedésnek megfelelő 18,4 százalék helyett az 1999. januári emelés átlagosan csak 14,2 százalékot tett ki. Az általános veszteség 4,2 százalék, ennyivel alacsonyabb lett az idei emelés alapja is. A nyugdíjasok jó része 1999. januárjában csak 11 százalék emelést kapott, veszteségük 7,4 százalék, s ennek következményét életük végéig viselni kényszerülnek. Ezért elfogadhatatlan számunkra a határozatnak az a megállapítása, miszerint a' módosítás "nem a tartósság igényével határozza meg a nyugdíj- emelés elveit, hanem egyetlen évre, egyetlen időpontra megállapított nyugdíjemelési rendelkezést tartalmaz" A megváltoztatott törvény a nyugdíjreform éveken át tartó vitája során kialakított nyugdíj- emelési mechanizmus része volt. A módosítás során egy összefüggő egészből önkényesen emelték ki az 1999. évet, nem véve figyelembe, hogy az egységes rendszer széles körű egyeztetés alapján jött létre, a változtatás pedig önkényes volt. Ennek a konzekvenciáit sem vonja le a határozat.- Végül is milyen következtetésre jutott az országos szövetség elnöksége?- Hosszan lehetne még sorolni az általunk felsorakoztatott jogi érveket és alkotmányos- sági kifogásokat, de a bevezetőben említettek miatt ez céltalan. Szövetségünk annak a konklúziónak a levonására kényszerült, hogy ez a határozat nem tartozik azoknak a döntéseknek a vonulatába, amelyek a nagy tiszteletnek örvendő testület társadalmi tekintélyét megalapozták. így az ünneprontás szándéka nélkül - a közelmúltban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Alkotmánybíróság - jelenthetjük ki, hogy ebből a döntésből kimaradtak azok a szociális érzékenységre utaló konzekvenciák, amelyek egyébként alkotmányunkból és az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatából nem hiányoztak és ezután sem hiányozhatnak. ___________j____________■ A törvénymódosítás a tartósság következményével módosította a nyugdíjemelés mértékét és a differenciált emelést követő évekre is megváltoztatta a nyugdíjarányokat. Dr. Csákabonyi Balázs Nyugállományúak fóruma Legalább százötvenen vettek részt a Noszlopy Gáspár Nyugállományúak Klubjának keddi fórómán. A nagy érdeklődés érthető, hisz óriási változások történtek, történnek a honvédség életében. Egy videófilmet néztek meg először a jelenlevők, amelyben Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök adott tájékoztatást a honvédség elmúlt évéről, feladatairól, majd Sásik László ezredes, humán főcsoportfőnök tartott előadást a hadsereg átalakításának emberi vonatkozásairól, következményeiről. Az ezredes elmondta: mindenképpen eleget kívánnak tenni a nyugállományúak- kal fennálló szociális ellátási kötelezettségüknek, bár ennek színvonala térségenként változó. Kaposvárt jó példaként említette, mert itt sok segítséget ad a hadosztály és a hadkiegészítő parancsnokság, Sütő Tamás vezérőrnagy és Pájer Tamás ezredes nagy érzékenységgel figyeli a nyugállományúak sorsát.- A idősek nemzetközi éve számos hiányosságra rámutatott - mondta az ezredes. - Arra többek között, hogy erősíteni kell a nyugdíjas szerveződéseket, javítani kell a támogatásuk hatékonyságát. Az időskorúak gondozásának rendjét normatívák helyett a minisztérium utasítással kívánja szabályozni. Fenn kívánják tartani kegyeleti kötelezettségüket, a végtisztesség ingyenes megadását. Az üdültetési rendszerben is meg akarják tartani a mostani jogosultságokat, bár beutaló helyett valószínűleg üdülési csekket vagy készpénztérítést adnak. Konzultációk folynak nyugdíjasházak, napközi otthonok létesítéséről is. A főcsoportfőnök elmondta, meg kívánják tartani az egészségügyi ellátások jelenlegi színvonalát, majd szólt a nyugállományú szervezetek működését jelenleg biztosító helyőrségi klubokkal kapcsolatos tervekről is. Lehet, hogy az átszervezéssel jobb körülmények közé kerülnek a nyugdíjas szervezetek is. A hozzászólók kétségeiket fejezték ki ezzel kapcsolatban, mondván, kiszorulnak majd a klubból, ha jobban fizető kuncsaft akad. Legtöbben azonban azt tudakolták, marad-e a kaposvári hadosztály, mert az a tapasztalat, hogy ahol a katonai egység megszűnik, támogató nélkül maradnak a nyugállományúak. Néhá- nyan a nyugdíjazásuk során elszenvedett méltánytalanságra panaszkodtak. A vezetési szint mindenképpen megváltozik, hadosztály helyett dandárok, vagy más magasabb egységek szerveződnek. Döntés erről még nincs, de a főcsoportfőnök reményét fejezte ki, hogy Kaposvár katonaváros marad. Végül a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatos kérdésre válaszolt: - Valóban, hosszú kiképzést igénylő specialistákra, van szüksége a hadseregnek, de azért tartalékos állományról is gondoskodni kell. A kiképzés a miénk a népszavazás pe- dig a politikusok dolga. ~ ■
