Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22 / 18. szám

2000. január 23. ★ EMBERMESÉK ★ 13 ÉS HAMAROSAN Rákbetegségek 1 Nőknél szá Tini Emlőrák 15,8 Vastagbél, -végbélrák 15,5 Légcső-, hörgő-, tüdőrák 10,9 Gyomorrák 8,6 Méhrák 8,2 I Férfiaknál százalék I Légcső-, hörgő-, tüdőrák 30,6 Vastagbél-, végbélrák 12,3 Gyomorrák 9,9 Prosztatarák 7,1 Ajak-, szájüreg-, garatrák 5,7 Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) adatai szerint ha­zánk a rákbetegségek terén fér­fiaknál az első, nőknél pedig a harmadik helyet foglalja el. A szakemberek a komplett szű­réstől várják, hogy áttörést hozzon a daganatok korai felis­merésében. Ha ez nem történik meg, a férfiak több mint negye­de rákban fog meghalni 75 éves kora előtt. Dr. Ottó Szabolcs, az Országos Onkológiai In­tézet főigazgató-helyette­se szerint komplex rák­szűrésre voltak ugyan törekvé­sek Magyarországon, de igazán jól sehol sem működött. A finn­országi szűrőházakról nálunk csak álmodhatunk. Aki szeretne nyugodtan aludni, külön-külön kell sorba állnia az egyes szak­rendelőknél a vizsgálatra.- A háziorvosoké lenne a fő­szerep - hangsúlyozza dr. Ottó Szabolcs. - Ók tudják igazán felmérni, hogy pácienseik kö­zül kinél, milyen vizsgálatok indokoltak. Jelenleg 200 rákfé­leséget ismerünk, s természete­sen finanszírozhatatlan, sőt in­dokolatlan, hogy mindenkinél, minden lehetséges szűrővizs­gálatot elvégezzünk. A világon minden második percben meghal egy nő mellrákban A legtragikusabb az ajak- és szájüregi rák gyors terjedése. Az elmúlt huszonöt évben két­száz százalékkal emelkedett az előfordulási arányuk. A szakemberek szerint évente legalább egyszer el kellene menni a fogorvoshoz;! A méh- nyakrákszűrésre is csak min­Linda emlékére Európa-szerte új mozgalom van születőben, amely a felvilágosító munkára és a kutatásra helyezi a hang­súlyt a mellrák elleni harc­ban. A mozgalom legjele­sebb képviselője: Stella McCartney (28), Paul és Linda McCartney lánya. Nem csoda, hogy Stella a legerőszakosabb és leghangosabb aktivistája a kampánynak, a di­vattervező édesanyja ugyanis 1998 áprilisában halt meg mellrákban. A svájci Hoffmann-La Roche gyógyszerkutató cég 800 mellrák-speci­alistát hívott össze tavaly novemberben a sváj­ci Montreux-ben, hogy megvitassák az új gyógyszer, a herceptin terápiájának eredmé­nyeit. Eddig a monoklonális antitestet csak az Egyesült Államokban használták a mellrák ke­zelésére, Európában még nem. Ha egy HER-2 1 Stella McCartney: évente 600 ezer nő fedezi fel magán a mellrák tüneteit Európában daganat pozitív, akkor a herceptin az elburján- zó sejteket időnként képes megfékezni. Egy­előre itt tartanak a kutatások. McCartney kis­asszony és társai azt szeretnék, hogy sokkal in­tenzívebb legyen a kutatás, és a gyógyszer tesztelésével ne várjanak éveket. S a mellrákos nők sokkal tudatosabban és ne reményvesztet­ten álljanak hozzá betegségükhöz. den harmadik nő megy el. A gépek többsége egyébként csak a tbc kimutatására jó, a tüdőrák korai felismerésére al­kalmatlanok. Most sokan a felvilágosítás­ban várnak előrelépést. Meg­próbálják hatásosan érzékeltet­ni, mit veszít, aki nem megy el a szűrésekre. A tüdőszűrő állo­másokra épülve ná­lunk is alapíthatnának komplex szűrőállomá­sokat.- Ha a megelőzésben kínálkozó lehetősége­inket nem használjuk ki, akkor egyes becslések szerint a kö­vetkező években 1000 fiú új­szülöttből 287, míg 1000 lány­ból 146 fog meghalni rosszin­dulatú daganatban 75 éves ko­ra előtt - mondta dr. Ottó Szabolcs. Németh Zsuzsa ÁTTÖRÉS? Emberi test vagy szemétdomb? 1900 2000 Az emberi test immár szemétle­rakóhely lett, s ez a XX. század „ál­dása”. így azon a statisztikán sem csodálkozhatunk, miszerint egyre több a rákos beteg. Az angliai Leicester egyetem kutatói egy har­mincéves ember testében 500 mes­terségesen előállított vegyszer je­lenlétét mutatták ki. Az összes kemikáliát ebben az évszázadban fejlesztet­ték ki és használták. Az hogy ezek a vegyszerek mérgezőek, csak jóval később derült ki. Sok vegyianyagot már be is tiltottak. Az már az ör­dög műve, hogy ezek az anyagok állandóan visszakerülnek a ter­mészet körforgásába. Sok szegény ország még mindig nem csatlakozott a mé­reganyagokat betil­tó nemzetközi egyezményekhez. Ezek az anyagok újra és újra fel­bukkannak: a vízben, a leve­gőben, a föl­deken, ahol növényeket termeszte­nek, az élel­miszerekben és az emberek testében. Az itt látható ábrán azokat a vegyi anyagokat tüntettük fel, amelyek a környezetre és az egészségre a legveszélye­sebbek. Ezek közül többet még mindig forgalmaznak néhány európai országban. Ha az ember annyira egészségesen él, amennyi­re csak tud: sok zöldséget és gyümölcsöt eszik, és csak kevés húst, még ak­kor is kemikáliakoktél a teste, amit a gyereknem- zéssel csak továbbörökít. A legveszedelmesebb egyéb­ként a permetszerként hasz­nált DDT, amit már a hetve­nes években betiltottak, mert rákkeltő - egy harmincéves, gyerekre vágyó nő azonban még a szervezetében hor­dozhatja.. Ftalát Műanyaglágyító vegyület. I Megtalálható gyerekcumik-1, ban, játékokban, padlóbur- - kólóban, festékanyagokban. 1 iiVVs:;?"': if'íSglI Biszfenol A Konzervdobozokban I - ahol vegyülhet azt élelmiszerrel -, lak kokban található • fenolszármazék. 1 sis» «7 Krasznai doktor elharcolta a készüléket AZ UTOLSÓ REMÉN Klordzott szénhidrogén. Rovar­irtó szerként használták, de káros környezeti hatása miatt 'Ófekdw nem alkalmazzák. Wí . ^ ,íq Kiorozott szénhidra gén. Jó szigetelő. Du gós csatlakozón, gu f jP^min és műanyagok 1 ' ban használták Szerves molekula. A trópusi országokban manapság is haszná­latos növényvédő szer. Import fűszerek­ben még előfordul. : ■ Pentaklorofenol Kiorozott fenolszarmazek. Fafeldol­gozáshoz használják, penészgátló, konzerváló, tiltott szer. ** Benzinben es elemekben. Ipari gyártáskor keletkező hulladékanyag üreges anyagoknál. : Környezetre rendkívül veszé­lyes ipari anyag. Nyomtatók­ban használt festékben, fes­tékanyagokban használt szer. Világszerte betiltották. A Péterfy Sándor utcai kórház Onkológiai és Hyperthermiás Centrumának előszűrő várójában szi­gorú szemekkel vigyázzák egymást az emberek a be­jutásért. Az ajtó előtt parázs viták alakulnak ki a sor­rend dolgában. A kórházban 1999. december 30-án megkezdődtek a hyperthermiás rákirtó kezelések. Dr. Tamási Péter: a gépbe csak jó kon­dícióban lévő beteget engedhetünk be Az elmélet szép volt: megadott számon lehetett időpontot kér­ni, ahol a titkárnő úgy üteme­zett, hogy öt beteg jusson a ren­delés egy órájára. A gyakorlat ezzel szemben, hogy a kedd-szerdai délutáni rendelé­sek rendesen az estébe nyúl­nak. Aki kezében leleteit, záró- jelentéseit szorongatva átlépi a küszöböt, az már a megváltás fuvallatát érzi. Pedig hol van az még az első stációtól...- Értse meg, aki eddig nem kapott még semmilyen más ke­zelést, nem mehet hyperther- ■ miára! - magyarázza sokadjára dr. Magyar Tamás, a bizottság elnöke. - Egyik feltétele is ez a működtetetési engedélynek - fűzi hozzá később. - Igazságta­lanok lennénk azokkal, akik már átestek a műtét, sugár- és kemoterápia stációkon, s talán ez az utolsó esélyük... A hatvanéves Kis Józsefnek például sokszorosan kijutott már a tortúrákból. Sztómás beteg.- Nyolc év alatt ötször műtöt­ték már végbélrákkal a János Kórházban, mindig rövidíteni kellett az amúgy is dobozba, ol­dalt kivezetett bélszakaszon, s nemrég kaptam a sokadik besu­gárzást is - taglalja. - Azt mondták, hogy akkora sugár­dózist kaptam már, hogy a jö­vőben többet nem lehet... Kis úr felkerül a kivizsgálan- dók körébe. Ez már fél siker a megváltás útján.- A gép ugyanis megköveteli a kondíciót - mondja erről dr. Ta­mási Péter, a kezelések helyszí­ne, az intenzív osztály főorvosa. A 42 fokra hevítő elektromágne­ses sugárzás úgy felgyorsítja az anyagcserét hogy a széndioxid­felhalmozódást is bírnia kell a szervezetnek. A hétórás, altatásos procedú­rához olyan fizikum kell, hogy az nem lehet páciens, aki „nem tud futva felmenni az első eme­letre”. Utóbbi hasonlat dr. Krasznai Pétertől, a gép „hősétől” szár­mazik. A nőgyógyász főorvos régi álma volt, hogy a magyar találmányt hazai földre, na és persze a Péterfybe honosítsa. Ám a gyártó magyar-német Onco-Therm az Országos On­kológiai Intézetnek adott egyet a piacvezető WBH 2000 készü­lékből. Ott is állt egy éven át - letakarva. Tavaly augusztusban Krasznai doktor „elharcolta” az intézettől az 50 milliót érő be­rendezést. Naponta egy beteget kezel­nek a gépen, néhány héten be­lül pedig beállnak a tervezett kettőre, s a kórház várhatóan még egy készüléket kap. Az ed­dig regisztráltak - háromezren - közül csupán tíz százalék lép­het „felsőbb osztályba”, vagyis a kivizsgálásra utaltak közé.- Akik sok helyen hallották már, hogy menthetetlenek, azok­kal is közöljük, hogy nem ismer­jük a hyperthermia minden hatá­sát - mondja dr. Vas Mária, az on­kológiai osztály adjunktusa. - Mint onkológus, bizakodom a módszerben, kivált, hogy az utóbbi években mind több a rá­kos beteg, s egyre fiatalabbak... Ha a hyperthermia súlyos áttétes állapotokat mégsem gyógyítana, az életet úgy hosszabbítja meg, hogy elviselhetőbbé teszi. Sipka

Next

/
Oldalképek
Tartalom