Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-21 / 17. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. JANUÁR 21., PÉNTEK Számítógépeket nyertek 2,8 millió forint értékben számító­gépeket nyert a darányi általá­nos iskola. A Sulinettől kapott hat géppel és azokkal, amiket a Soros-alapítvány pályázatán nyertek, a térség egyik legfejlet­tebb gépparkja van itt. A 13 nagy teljesítményű IMB számí­tógép mellé ingyenes internet- használatot is nyert most az in­tézmény. Sürgetik az állomást Az ál­lat- és növényegészségügyi állo­más előkészítéséről tárgyalt Bu­dapesten Feigli Ferenc barcsi polgármester és Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka. A határváros és a pénzügyőrség egyaránt sürgeti az állomás lét­rehozását. Az ehhez szükséges anyagok mára elkészültek és el­juttatták a minisztériumhoz, így már csak az FVM-en múlik, hogy mikor nyit Barcson a nö­vény- és állategészségügyi állo­más. Kiadvány Babócsáról Megje­lentette a község utóbbi évtize­deinek krónikáját a helyi önkor­mányzat. A több száz oldalas, színes könyvet hétszáz pél­dányban adták ki, és a két vi­lágháborútól napjainkig mutat­ja be a település életét és válto­zásait. Út épült az iskolához Helyre­állították, kijavították a falu leg­rosszabb útját Lakócsán. Az is­kolához vezető 1200 méteres szakaszt 3,2 millió forintból újra­aszfaltozták. A költségekhez si­kerrel pályáztak támogatásért is. Buszra ültek a képviselők Autóbuszon járták be a várost a barcsi önkormányzati képvise­lők. Végiglátogatták a város va­lamennyi folyamatban levő és a közelmúltban befejezett beru­házását, hogy meggyőződjenek arról: azokat a megfelelő minő­ségben készítették-e el, illetve milyen ütemben valósítják meg. Oldalszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ Tízmillió forint gyorssegély Jól fölszerelt, korszerű iskolába járnak négy község tanulói; hatékonyabb a tanulás kisebb csoportokban fotó: béres ferenché Babócsa A rossz tető és az alacsony gyermeklétszám a babócsai általános iskola két legnagyobb gondja. Reménykednek, hogy az idén legalább az egyiket sikerül orvosolni. A Gábor Andor Általános Iskolában tanítják a babócsai nebulókon kívül Bolhó, Somogyaracs és Rinyaújnép gyerekeit is. A jól fölszerelt, kor­szerű iskolába mindössze 280 tanuló jár, ugyanakkor 350 gyerek kellene ahhoz, hogy az intézmény kihasználtsága megfelelő legyen.- A tanulók számán változtatni nem tu­dunk, a másik gondunk azonban remélhető­leg megoldódik - mondta Hosszú László igaz­gató. - Az iskola 1983-ban költözött a kastély­ból a jelenlegi épületébe. Az utóbbi 17 év ki­kezdte a lapostetőt. Felújításának többször is nekirugaszkodtunk, a pénz azonban sosem volt elegendő. Az idén már égetően fontos volna a tető rendbetétele. Ez és a többi, esedé­kes javítás összesen tízmillió forintba kerülne. Az önkormányzat partner, és a területfejlesz­tési tanács támogatásával remélhetőleg leg- alább ez a gondunk megoldódik. ________■ B uszok járhatatlan úton Tótújfalu-Lakócsa Utat szeretne Tótújfalu és Lakócsa. A két községet összekötő két és fél kilomé­teres útszakasz ugyanis má­ra szinte járhatatlanná vált. Közös beruházáshoz számolgat­ják az önkormányzati forintokat, Lakócsán és Tótújfaluban is. Az összekötő út rendbetétele elsősor­ban az utóbbinak fontos, hiszen valamennyi intézménynek Lakócsa a székhelye. Ezen az úton járnak az újfalusi gyerekek iskolába és óvodába, a betegek or­voshoz, az emberek pedig dolgoz­ni. Ugyanakkor már az erre járó autóbuszok vezetői is szóvá tették az út rendkívül rossz állapotát. Ha tovább romlik, előbb-utóbb csak a több mint tízkilométeres potonyi kerülővel juthatnak el Lakócsára az újfalusiak.- Szövetkezeti tulajdonból mára átkerült a két falu kezelésébe az út, és ezáltal nagyobb lett az esély is a helyreállítására - mondta Matyók József lakócsai polgármester. - S nehezíti a dolgot, hogy keskeny is, mindössze három méter széles. Szinte biztos, hogy nem lesz elég pénz a szélesítésére, hiszen csak az újraaszfaltozása is negyvenmü- lió forintba kerül. A két falu népe támogatásban reménykedik. S minden követ megmozgatnak ennek elnyerésé­re: végigvitték már ezen a szaka­szon a térség országgyűlési képvi­selőjét, a megyei önkormányzati vezetőket, hogy lássák a tengely­próbáló út tarthatatlan állapotát. A legmelegebb iskola Lakócsa A drávai térség leghidegebb iskolájából mára a legmele­gebbé vált a lakócsai. Az új kazánokat már tavaly meg­vették, de csak ezen a télen ontják a meleget. Többéves fűtésgond végére ke­rült pont a körzeti iskolában. Ko­rábban gyakran dideregtek itt a gyerekek. Új kazánokat vásárolt és állíttatott be tavaly az önkor­mányzat, de ezzel sem oldódott meg igazán a lakócsaiak gondja. Nemrég át kellett alakítani a füst­elvezető csőrendszert is, és a biz­tonság végett még egy tartalék kazánt is vettek. - Ez a tanév az első, amikor végre nem kellett fél­nünk a téltől, és nyugodtan vár­tuk a fűtés kezdetét - mondta Bunevácz József igazgató. - Az új kazánokat már az előző tanévben beszerelték, de a rendszer átala­kítása akkor elmaradt. Most vi­szont végre a környék leghide­gebb iskolájából a legmelegebb tanintézet lett a lakócsai. ■ Hiányzó öt kilométer Nevezetes buszforduló - Gyűjtik a pénzt az aszfaltozásra SZENTBORBÁS Nevezetes autóbuszfordulója van Szentborbásnak. Nép­szerű a környéken; még több kilométerről is járnak ide az emberek. Most a forduló asz­faltozására gyűjti a pénzt a község önkormányzata. Mindössze öt kilométernyire van Szentborbástól a szomszédos Felsőszentmárton. Csakhogy az egyik még Somogy, a másik már Baranya, s ez elég az autóbuszok­nak, hogy ne menjenek tovább.- Szentmártonból sokan átjár­nak Somogyba, Barcsra és a cso- konyavisontai fürdőbe. Ezt csak úgy tehetik meg, ha átgyalogol­nak vagy átbicikliznek Szentbor- básra, s ott ülnek buszra - mond­ta Dudás Jánosáé szentborbási polgármester. - Ugyanez fordítva is áll: mi Sellyét és Pécset csak úgy érjük el, ha előbb átsétálunk a szomszéd faluba, és ott ülünk föl a buszra. Öt kilométer árán komforto­sabbá tehetnék a két falu életét a tömegközlekedési cégek. S per­sze a kömyezőekét is, hiszen ne­kik is - Lakócsának, Potonynak éppúgy - akadályt jelent a megye­határ. Most ötmillió forintot igyekszik összegyűjteni a szent­borbási önkormányzat, hogy le­aszfaltozhassák az autóbuszfor­dulót. Az Ükig támogatásával meg is lenne a pénz.- Legalább a végállomás le­gyen megfelelő állapotú, ha már évtizedek óta nem tudjuk elérni a Kapos és a Pannon Volánnál az átjárhatóságot - mondta a borbási polgármester-asszony. ________■ Ö reg malomban múzeum Gyűjtik a régi tárgyakat, vállalkozást terveznek Darány Két helybeli vállalkozó meg­vásárolta a malomépületet az önkormányzattól. Egyebek között itt rendezik be majd a helytörténeti múzeumot. A legsürgősebb javításon, a tető helyreállításán túlvannak, így az épület állaga már nem romlik to­vább. Most nekikezdenek a felújí­táshoz szükséges pénz előterem­tésének, és ezzel egyidejűleg a ki­állítandó anyag gyűjtéséhez.- Eladásra szánta az épületet az önkormányzat, s egyik képviselő- társammal azzal a szándékkal vá­sároltuk meg, hogy megtartsuk a falunak - mondta Fodor László vállalkozó, önkormányzati képvi­selő. - Darány egyik legrégibb épülete ez a malom, 1913-ban épí­tették. A hasznosítására több el­képzelésünk is van, ezek egyike, hogy az épület egy részében hely- történeti kiállítást rendezünk be. Emellett gondolkodunk valami­lyen vállalkozás ide telepítésén is, hiszen az épület felújítása a leg­szigorúbb számítások szerint is egymillió forintba kerül, s ennek a megtérülését nem lehet elvárni egy falumúzeumtól. A helytörténeti gyűjtemény mindenesetre már gyarapszik: többen felajánlották régi eszkö­zeiket és berendezéseiket Darányból, meg a szomszédos Istvándiból is. A falumúzeum­alapítók már fölvették a kapcso­latot a műemlék-felügyelettel, és megkeresik a barcsi múzeumot is szakmai segítségért.__________■ Kikötő épül a Dráván Drávatamási A szükséges engedélyeket már megszerezték, s amint javul az idő, a kis községben hozzákezdenek a kikötő építéséhez. A pénzt is elnyerték, s minden együtt van ahhoz, hogy kora ta­vasszal elkezdhessék a munkát. - Végigjártam a napokban a szak­hatóságot, és összegyűjtöttem a szükséges engedélyeket, hogy semmi ne lassíthassa a beruhá­zást - mondta Csamári József polgármester. Phare-pályázaton nyert pénzt a kishajós turizmus megalapozá­sára a baranyai és somogyi Dráva mente, s ebből négymillió forint jut Drávatamásinak. A kikötő építésének teljes költsége ötmil­lió forint, s ennek húsz százalé­kát - egymillió forintot - az ön- kormányzatnak kell állnia.- Kifizetjük, még ha kölcsönt is kell hozzá fölvennünk - mond­ta a polgármester. Fontosnak tart­ja a kikötőt, a turizmus erősödé­sét várja tőle. - Panzió is épül, részben ehhez kapcsolódva, s a természetvédelmi hivatal itteni irodája is kapcsolódik a kezde­ményezéshez. Természetvédel­mi képzést tartanak majd Drávatamásiban, illetve előadá­sokat a nemzeti parkba látogató iskolásoknak. Új gazda a tehenészetben Darány Se orvos, se takarmány, csak a lerom­lott és megfogyatkozott állatállomány maradt az elmúlt hónapokban a dará­nyi tehenészetből. Ilyen állapotban vá­sárolta meg a telepet a barcsi Dráva- Coop szövetkezet Most nekikezdtek az állomány feljavításának. Új gazdája van a darányi tehenészetnek. A barcsi szövetkezet vásárolta meg ezt a tele­pet, valamint a szárítóüzemet. Mindez ko­rábban a Penta szövetkezeté volt, az adóssá­ga fejében értékesítet­ték a korábbi tulajdo­nos hitelezői. Az egykor jobb na­pokat látott tehené­szetben megfogyatko­zott, gyengén táplált állatokat talált az új gazda. - Az első dolgunk, hogy nekikezd­jünk az állomány feljavításának. Mintegy száz vemhes üszőt vásárolunk és telepítünk Száz vemhes üszőt vásárol­nak, és nekikezdenek a szarvasmarha-állomány föl­javításának. ide hamarosan, s 350-re szeretnénk növelni az állatok számát. Ennyi szarvasmarha biz­tosítja ugyanis a telep ideális kihasználtságát - mondta Francz Rezső, a Dráva-Coop szö­vetkezet elnöke. Elmondta azt is: nyilvánva­ló számukra, hogy jó darabig nem remélhet­nek hasznot ebből a tehenészetükből. - Ha pénzt mostanában nem is látunk az új szer­zeményünkből, minél hamarabb szeret­nénk azonban itt is arra a szintre eljutni, hogy eltartsa magát a darányi telep. A tehenek jönnek, a dolgozók közül vi­szont többen elmentek a gazdaváltást köve­tően. A munkások létszámát ugyan változat­lanul hagyta, az összeté­telén azonban változtatott az új tulajdonos. - A dol­gozók számát nem csök­kentettük, de kénytele­nek voltunk hét-nyolc embertől, elsősorban a bejáróktól megválni. Helyettük helybelieket alkalmaztunk. A sze­mélycserékkel egyúttal célunk volt a szak- mai színvonal javítása is. ______________■ H amarosan száz vemhes üszőt is vásárolnak az állomány feljavításához FOTÚ: BÉRES FERENCHÉ Reformételek a menzán Vízvár Egy hónapra reformkony­hává alakul a vízvári isko­la menzája. Ez is része an­nak az életmódprogram­nak, amelyre százezer fo­rintot nyertek pályázaton. Fehérjében és ásványi anyagban dús ételeket készítenek a táplálko­zási reformhónap során, vitamin­tabletta, déligyümölcs is jár a diá­kok ebédjéhez. Része ez annak a programnak, amelynek célja az egészséges életmódra nevelés. Erre százezer forintot nyert az iskola a somogyi közoktatási közalapít­vány pályázatán - mondta Babaicsné Dobozi Zsuzsa igazgató. A programhoz előadások is kap­csolódnak, a védőnő és a háziorvos gyakori vendége lesz az intéz­ménynek. A pénzből vémyomás- mérőre és mérlegre is futotta. ■ <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom