Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-20 / 16. szám
12. oldal - SOMOGYI HÍRLAP N A G Y A T Á 0 I TÜKÖR 2000. Január 20., Csütörtök ||| | Mesét hoznak a könyvtárba Mesemondóversenyt felnőtteknek még sosem rendeztek Nagyatádon. Ennek ad helyet a városi könyvtár az ezredfordulóhoz és a kultúra napjához kapcsolódó rendezvényeinek keretében. Hogy a mese mennyire a kultúra alapja, talán az óvónők tudják a legjobban. Mindennapi munkájukhoz hozzá tartozik a mesemondás.- Olyan nagy az érdeklődés, hogy a felnőtt mesemondók első városi találkozóját és versenyét nem korlátozzuk csak az óvónőkre és a pedagógusokra - mondta Molnár Gyuláné, az ötletadó, a Rozsnyói úti óvoda vezetője. Máris sok a jelentkező a különleges megmérettetésre, ahol a mese mondása közben is kaphatnak majd írásban segítő vagy bíráló üzeneteket a versenyzők. Ezeknek alapján jutalmazza a zsűri a leghatásosabb, legszebb meséket. Varga Éva könyvtárigazgató elmondta, hogy a január 21-i felnőtt mesemondó versenyen kívül egy irodalmi műsorral is megünneplik a magyar kultúra napját. Január 24-én a magyarság történetéről mutat be zenés, irodalmi szemelvényeket a Heli- kon együttes. ______________■ M etszik a fákat A város húsz utcájában több száz díszfa metszését kezdték meg a héten a városgondnokság munkásai.- Az idős fáknak a fele megsérült a tél eleji óriási viharban, több fa menthetetlenné lett - mondta Zöldi Aranka, a város- gondnokság vezetője. - A károsodott fák rendbetételével már végeztünk, levágtuk a csonka ágakat, és megkezdtük a szokásos fenntartó metszést a fiatalabb növényállománynál is. A helyi védelem alatt álló fákhoz nem nyúlhatunk, a berkenyéket, díszszilvákat, hársfákat azonban a korábbi évekhez hasonlóan kezeljük. A fák metszését az Aradi, a Kolozsvári és a Temesvári utcában kezdték meg. Két munkacsapatban három-három dolgozó vágja le a beteg részeket, ritkítja az ágakat. A hársak nagy részén folytatják a korábban szokásos kopaszmetszést, de ahol a lakók kérik és hely is van, a fákon „szellősebb” koronát alakítanak ki. Szent István, bronzba öntve Az alkotás titkai - Kiskorona, kettős kereszt és az erőt jelző kard Lebó Ferenc, a Győrben élő szobrász- és éremművész műtermében készül az a Szent István- szobor, amely Nagyatád millenniumi emlékműve lesz. A formát öntött alkotást a művész otthonában néztük meg. Lebó Ferenc a millenniumra készülő alkotással FOTÓ: ÜST JENŐ Kiváltságos élmény részese lehetett a tudósító, amikor a győri műteremben megpillanthatta a nagyatádiak megrendelésére készülő Szent Ist- ván-szobor akkor még csak agyagba mintázott két és fél méteres változatát; a szoborkészítés során ez az a darab, amely gyorsan az enyészeté lesz. A fából és dróthálókból álló vázra fölvitt agyag ugyanis csak a „durva” formát adja a mintázáshoz. Miközben a fóliából óvatosan kicsomagolja a művész a készülő alkotást, beavat a ütkokba: ez a szoborkészítés legkényesebb szakasza. A formát állandóan locsolni kell, s féltőén takargatni, hogy idő előtt ne száradjon ki, mert akkor kárba vész minden munka. Erre viszi fel majd a gipszréteget, amivel a bronzöntéshez nélkülözhetetlen negatívot készítik el. Az öntödéből kikerülő bronzalak aztán ismét visszatér a műterembe, hogy az apró részleteket is kidolgozhassa az alkotó. Lebó Ferenc munkáinak lényege éppen ezekben az apró részletekben van. Alkotásainak témaválasztásnál szívesen nyúl vissza a középkorhoz, mert ezt tartja történelmünk legszínesebb időszakának. A történelmi hűség viszont megkívánja, hogy alaposan felkészüljön egy-egy eseménysorozatból.- Az én István király szobrom a fiatal, tettre kész államalapítót mutatja, ellentétben a köztudatba beivódott időskori ábrázolásokkal, hiszen István fiatalon lett tervekkel teli, államalapító király. Fejét nem ékesítheti a szent korona, mert a hiedelmekkel ellentétben - ezt ma már jól tudjuk - soha sem viselte. Egy nyitott kiskoronát helyeztem el a fején. Jobb kezében a kard nemcsak a fizikai erőt képviseli, hanem ha jobban megnézzük, látjuk: keresztet is formáz. A behajlított kézzel együtt kettős keresztet. Azt a bizonyos kettős keresztet, amelyről a históriákból jól tudjuk, hogy a koronázás egyik kelléke volt. István király nagysága éppen abban rejlik, hogy a kereszténység felvételével éppen úgy oltalmazta az államot, mint a lázadó pogányok ellen vezetett hadaival. A korona, a kard és az országalma - amit a baljában tart - hármas egységet alkot. Minél tovább vizsgáljuk a méreteiben is lenyűgöző alkotást, annál több finom részletet látunk rajta. A hármas tagozódások visszatérnek, s amikor ezt fölfedezzük, rá kell jönnünk, hogy az egész mű egyfajta geometriai rendszert képez. Aki látja, az hamar megszereti, mert egyszerűek a jelképei, mindenki számára érthetőek. Igaz, Lebó Ferenc alkotásainál - mind az érmeinél, mind a Somogyváron álló Szent László-szobor- nál - megszoktuk, hogy a klasszikus értékeket követi, nincs szükség elvont képzettársításokra, hogy megértsük üzenetét. Gyanítom, hasonlóan vélekednek majd a műről a nagyatádi polgárok is, amikor az alkotás a talpazatára kerül a Szent István parkban. _________________ naoyjenö T ízezerrel több fürdőző A gyógyfürdőben soha nincs szünnap, még ünnepeken is nyitva tartanak fél napig. A fürdővendégek kényelmére van ez az országosan is ritka szolgáltatás. Törzsközönsége van a szaunának is, és Phare-pénzekből fejlesztik a gyógyászati részleget. Hétköznapokon az úszóedzésre járó sportolóké és a gyógyulásra váró betegeké a főszerep a gyógyfürdőben, szombat-vasárnap felüdülni jön ide a törzsközönség. Mint a századelőn, a városlakók most is a szauna gőzében és a medencékben beszélik meg a társasági híreket.- Hétvégeken ötször-hatszor többen jönnek a szaunába is, mint egyéb napokon - mondta Szabolcs Ferenc fürdőigazgató. - A jobb szolgáltatás érdekében most cseréljük ki a szaunakamra padjait, s az új, nagy teljesítményű kályha beépítésével tágasabb lesz a belső tér is. A belépti díjakat is emelik a héten; a felnőttjegyet 350 forintra, szaunahasználattal 600 forintra. A nyugdíjasok 200 forintért látogathatják a fürdőt, a csak úszásra ide látogatók 150 forintért kapják a jegyet. A nagyatádiaknak a hét alkalomra szóló bérlet a legkedvezőbb, ez 1720 forintba kerül. Tavaly 85 ezer vendég fordult meg a gyógyfürdőben, vagyis tízezerrel több a korábbinál - tudtuk meg Szabolcs Ferenctől. Hogy ehhez mérten fejlődjön a fürdő szolgáltatása is, közel tízmillió forint Phare-támogatás is rendelkezésükre áll, ebből hamarosan új gyógyeszközöket és műszereket vásárolnak a kezelőhelyiségekbe. S felkészülnek az ISO minőségi követelményekhez, és megterveztetik a fürdő jövőbeni fejlesztéseit is. 8. Mi. Fúvósok kürt nélkül Felújították a zeneiskola homlokzatát, tetőzetét. Sok sikert érnek el az iskola növendékei; az épület azonban csak kívülről mutatós, az öreg falak között teté- ződnek az intézmény gondjai.- Hogy a zeneiskolások száma növekszik, az számunkra öröm és munkánk elismerése, de növekedtek a gondjaink is - mondta Kenedi Tibor, a zeneiskola igazgatója. - Csaknem 300 növendékünk van, s egyre nehezebb őket hangszerrel ellátni. Kevés az oktató is. A legtöbb növendék zongorázni tanul; ennek népszerűsége megelőzi a vonós hangszerekét, majd a fa- és rézfúvósok következnek. Nekik az iskola adja a gyakorlóhangszert, s nemhogy újakat nem tud venni, de még a javításokra sem jut elég pénz az egyre szűkösebb keretből.- Lassan több a javításra félretett hangszer, mint a használható. Ha ezen nem sikerül változtatni, jövőre komoly gond lehet abból, hogy nem tudunk mit adni a gyerekek kezébe. A legszükségesebb beszerzésekre és a javításokra is százezrek kellenének - sorolta égető gondjaikat Kenedi Tibor. Hangszer nélkül pedig akár az egész zeneoktatást fújhatják, amelyre a gondok ellenére sem csökken az igény Nagyatádon. Mára a város minden óvodájában elindult egy program, ez a gyerekek minél korábbi zenei nevelését szolgálja. A muzsikáló óvodások tavaly nagy sikert arattak, együtt a zeneiskola zenekarával, amely készül az újabb közös fellépésre. Már meg is kezdték a gyakorlást a tavaszi kamara- hangversenyre.____________rm. Autósgondok télidőben Nagyatádi olvasóinkat, a gépkocsi-tulajdonosokat kérdeztük arról: hogyan közlekednek télen a városban, és ilyenkor mi okozza a legtöbb gondot? Gilizer László telefonszerelő: - Kénytelen vagyok télen is autóval járni, ha ügyeletben vagyok, sokszor azonnal indulni kell. Ezzel még nem volt gondom; az utakat rendesen takarítják, és mindig van szabad parkoló is a ház körül. Akár kétszer ennyi autó is elférne. Dr. Bakács Tibor nyugdíjas: - Garázsban áll a kocsim, ha nem szükséges, télen nem járunk vele. Ha mégis el kell indulni, gyakran okoz gondot, hogy a garázsajtó elé tolják a havat. Hujber Jenő kempingvezető: - Nincs garázsom, de nagyon nagy szükség lenne rá. Mindennap utaznom kell, és a dízelautó reggelente nehezen indul. Többször előfordul, hogy a szomszédokkal itt kell húzogatnunk az autókat, hogy beinduljon a motor. Juhász Sándor építésvezető: - Még mindig kijutottam a házból, bár eddig nem is volt igazi a tél. Az utcából elég hamar eltolják a havat, később sem maradnak forgalom zavaró jégbordák. Király Anna háromgyermekes anya: - Halastópusztáról hordom a gyerekeket naponta az óvodába, iskolába, s ez télen különösen nehéz. Nagyon gödrös és veszélyes az út, tönkreteszi az autót, és nincs közvilágítás sem. Ez itt nyolc családot érint, és évek óta nem javul a helyzet. A város más részein télen is járhatók az utak, parkolni is könnyű, csak a Csillagszem óvoda előtt van reggelente zsúfoltság. Célszerű volna csíkokat festeni a parkolóba. Dr. Cakó Judit gyermekorvos: - Mindennap sokat autózom a városban, de még sosem volt elakadási és parkolási gondom. Koncz Józsefné nyugdíjas: - Ilyenkor rendszerint autóval járunk be Henészről. A főútvonalak tiszták, csak a mellékutcák síkosak. Leszkó Attila szállító: - Télen-nyáron ugyanazon a rövid útszakaszon járok a legtöbbet, árut szállítok a cukrászdába. Az utak ilyenkor is járhatók, de sok a felfagyás. Az Aradi utcában több helyen is megsüllyedt a csatornajavítás helye. Rózsás Józsefné nyugdíjas: - Télen hetente csak egyszer megyünk kocsival, Ötvöskónyiba a telekre vagy Szegedre, a gyerekekhez. A parkolóban telel az autó; az idén még nem volt vele gond, de tavaly kétszer is a parkolóba tolták a havat és nem tudtunk kiállni. Teglovics József zöldségtermesztő: - A házunk előtt rendszeresen eltolják a havat, mindig járható az út. Csak a sózásból maradunk ki sokszor. Parkolási gond még a piactér környékén sincs már, se télen, se nyáron, mert több a parkoló, a vásárló meg kevesebb. Spirk János autóbuszvezető: - A környék legrosszabbul takarított útja mostanában a 68-as főút Atád és Barcs között. Sokszor a mellékutak is jobban járhatók. A városban télen sincs gond az úttisztítással, viszont több garázs kellene. Venni kellene, de félmillió forint alatt nem jut hozzá az ember. Pedig nem biztonságos a parkolóban tartani a kocsit. Kötél a szülőszobában Családközpontú szemlélet - Alapítvány is segíti a fontos műszerek beszerzését Osztályvezetőként dr. Jaklovics Ferenc azzal kezdte tevékenységét a városi kórházban, hogy „szétverte” a szülőszobát. Most szivacsszőnyeg van a padlón és óriás kötél lóg le a plafonról, mert akadnak olyan nők is, akik vajúdás közben ebbe kapaszkodnak. Mielőtt meg- botránkoznának érdemes meghallgatni a főorvos véleményét. kott módja a hagyományos szülésnél már több mint tízéves a nagyatádi kórházban. Most újabb ritka módszert alkalmaznak: a Misgav-Ladach-féle császármetszéskor néhány centis nyoma marad csak a műtétnek, és gyorsabb az anya felépülése is.- Nagyon jók az eredményeink; a mag- A szülés függőleges helyzetben nagyon is természetes. Nem is ez számít egyedülállónak - állítja dr. Jaklovics Ferenc főorvos- , hanem az, hogy mindezt elősegítjük a fájdalommentes szülésként emlegetett gerincközeli érzéstelenítéssel. Ezt ebben a formában az országban egyedül nálunk végzik. A fájdalomcsillapításnak ez a megszoTermészetes igény, hogy egy városi kórház felszereltsége olyan legyen, mint a klinikáé, különben joggal érzi a vidéki, hogy jelentős hátrányban van a fővárosban lakóval szemben. zati elhalálozás nálunk már tíz éve az országos átlag alatt van, és igen ritka a szövődmény. Ez jórészt a modern módszereknek köszönhető - mondta dr. Jaklovics Ferenc. - Legújabban lézerkészüléket, laparoszkópos technikát is használunk a nőgyógyászati műtéteknél. Nemcsak erre büszke Jaklovics főorvos. Azt mondta: ma már természetes igény, hogy egy kisvárosi kórház felszereltsége se legyen gyengébb, mint egy klinikáé. Ehhez Nagyatádon jó ideje megvannak a szakemberek, és megvan a szükséges technikai gyakorlat is. Ahhoz azonban, hogy a családközpontú szülészet a baba-mama szoba kezdeményezéstől eljutott az apás és az állva szülésig, mint mondta, falakat kellett bontani. Valóságosan és jelképesen is. És segített ebben a szülészet valamennyi dolgozója. Létrehozták a Nagyatád az Egészséges Utódokért alapítványt, s a számláján már van félmillió forint. Ez is segíti azoknak a műszereknek a beszerzését, amikre más- képpen nem jutna pénz. ________b^. D r. Jaklovics Ferenc osztályvezető főorvos: Az országos átlagnál jobb eredményeket értünk el fotö: síró maria Hirdetőink A NAGYATÁDI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják a hirdetéseiket a 82/528-148 a, faxszámon. Érdeklődni lehet a 82/528-158 as telefonszámon. aNAGYATÁDI tükör legközelebb február 17-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP ban Megrendeléseit előző nap is várjuk!
