Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

MOZAIK 2000. január 2. IC PZEi ZL\ A brit slágerlistát egyelőre Cliff Richard vezeti The Millennium Prayer című dalával, ami egy régi karácsonyi sláger átirata. Egy másik sztár, George Michael bojkottra szólította fel a hallgatókat, s undorító giccsnek nevezte a dalt, amivel Cliff a hívőket bepalizza. Ám lehet, hogy Cliff Richard (59) már nem sokáig tanyázik a toplista élén, hiszen John Lennon egyik legszebb dala, az Imagine is egyre feljebb kúszik. Az Imagine című kislemezt a minap, 19 évvel a megjelenése után dobták piacra, s Yoko Ono, valamint a Sun bulvárlap felhívta az olvasókat, hogy vegyék meg, hiszen e dal lehetne a har­madik évezred himnusza. Lennon 1971-ben ír­ta az Imagine-t, s egy legendás filmkocka is lé­tezik, amelyen az énekes kedvenc fehér zongo­ráján a dalt énekli. „Képzeld el, hogy nincs mennyország, Alattunk nincs pokol, Felettünk csak az ég, Nincs miért ölni vagy halni, És val­lás sincs...” Lennon azért nem telepedhetett le az USA- ban, mert az FBI nem nézte jó szemmel poli­tikai állásfoglalásait, valóban hitt abban, hogy a művésznek is van dolga a világban, s végül is minden dala erről szólt. Az Imagine végén maga is bevallja, hogy talán álmodozó, de nem ő az egyetlen. A New York-i Lennon-emléktáblánál gyak­ran megállnak a Central Parkban sétálók, s ők ugyancsak szeretnek képzelődni. (- dal -) Lagzi Lajcsi egyál­talán nem vette rossz néven, hogy az Irigy Hónaljmirigy őt is pengellére állí­totta legújabb paró­diaválogatásában. Olyannyira nem, hogy azóta a fiúk ál­landó vendégei az országjáró Dá- ridó-turnénak, ahol „Lakodalom Lajos” mellett más ha­zai sztárokat is kifiguráznak. A rosszmájúak szerint újabb meghívásokra számíthatnak Zámbó Jimmytől és Pataki Attitól. Dáridózó irigyek Utolsó showhaj Toni Schumacher utolsó sóhaja a második ligás fo­cicsapat, a Köln kispadján. S hogy ez miért érdekes? Tán azért, mert a sportág históriájában először for­dult elő, hogy egy edzőt a félidőben, a szünetben rúgjanak ki. Márpedig a német válogatott egykori zseniális kapusával Fábri- show-ba illő módon bánt el főnöke, mikoris a Mannheim elleni vesztőre álló bajnokin végképp megelégelte a civilben amúgy meglehetősen arro­gáns és nagyképű Schumacher edzői bak­lövéseit. Az elnök beron­tott az öltözőbe és azt mondta: „Toni, menj in­nen!” Ja, a lényeg: Tónit nem a két magyar, Hajdú Attila és Dragóner Attila miatt rúgták ki. Tényleg. Disney leállította a forgatást, mert félt a kudarctól Tágra nyílt szemek, a fej hátsó része olyan, mint egy hosszá­ban kinyújtott gumi. Az arc így alakul át baseballütővé Walt Disney rajzfilmjében, a „Destinóban”. Sötét, komor és éles - egyáltalán nem olyan, mint a Bambi vagy a Miki egér. Salvador Dali rajzolta Disney produkciója számára, ami csak a XX. század végén tűnik meg­lepőnek. A képek arról mesélnek, hogy egy fiatal ke­resi az igaz szerelmet. 1947-ben kellett vol­na a filmnek elkészülnie. Disney viszont le­állította a munkálatokat, mivel egy hason­lóan művészi értékű film („Fantasia”) majdnem tönkretette a rajzfilmgyárost. Ma a Fantasiát a Miki egér kitalálóinak egyik mesterműveként tartják számon. A minap Roy Disney (69), az alapító uno­kaöccse elhatározta, hogy befejezi, amit a nagybátyja 53 évvel ezelőtt elkezdett. Dali örökül hagyott Disneynek 18 má­sodperc filmet, egy rakás rajzot, melyeket a szürrealista egyedi (álom-) stílusa fémje­lez. Állandóan változó absztrakt figurák. Hattyúk, akik elefánttá változnak. Fejek, amik a valóságban hidak, kagylók vagy kolibrik. Semmi sem az, aminek látszik. „Amikor festek, zúg az óceán. Mások borotvavízben lubickolnak” - vallja a modernek különc spanyol mestere. A polgárpukkasztó Dali provokálni és megbotránkoztatni akart. Vagy egy ho­márt vezetett pórázon, vagy egy karfiol­lal telerakott Rolls Royce-szal furikázott. festésen kívül verseket, forgatóköny­veket és regényeket is írt. Balettkosztümöket, ingeket, nyakkendő­ket, ékszereket, szobrokat és bútorokat is készített. A legendás rendezővel, Alfred Hitch­cockkal is dolgozott együtt 1944-ben a Spellbound című filmen. De már jóval ez­előtt világhírűvé vált filmtörténeteivel a festő. Filmjei: Az andalúziai kutya (1929), Az aranykor (1931), melyeket iskolatársá­val, Luis Buftüellel készített, máig a szür­realista filmművészet felülmúlhatatlan re­mekművei. Vajon Roy Disney a Destino befejezésé­vel átírja-e majd a filmtörténetet? K. E. ZWACKTOL CETTIG Anne Marshall Zwack, Zwack Péter felesége, aki angol írónő, valamint szerző­társai, Elisabeth Sissi Ago, a volt magyarországi olasz nagykövet felesége és Gloria von Berg, a Győri Balett formater­vezője sajátságos útikalauzt jelen­tettek meg. Á „bé­dekker” elsősor­ban olyan külföldiek számára készült, akik gyakran töltenek hosszabb időt Magyaror­szágon, és jó, ha otthon érzik magukat. Tematikusán sorra vették azokat az üzlete­ket, szolgáltatásokat, amelyek Zwack asz- szony szerint figyelemre érdemesek. Mint tapasztalt, „másodmagyar” hölgyek, isme­reteik alapján mindent jól górcső alá vehet­tek, így joggal adhatták a Gyakorlati útmu­tató a legjobbak megtalálásához Bu­dapesten és környé­kén címet angol nyelvű könyvüknek (Vince Kiadó). A legjobb iparosok, kereskedők, javítók és készítők mellett helyet kapott a Vá­mos Miklós-féle Bu­da Stage, valamint a Sóskúti Lovassport Club. Anne Zwack nemzetközileg is eléggé vájt fülű ínyenc. Sokáig dolgozott a New York Times utazási mellékletének és a Food and Wine magazinnak is. Életét jelen­leg Budapest és Toscana között osztja meg, miközben hét gyermekről, két unokáról (hamarosan háromról), tíz kutyáról, két macskáról, két szamárról és egy fantaszti­kus papagájról gondoskodik. Úgyhogy tud­ja, kinek mi kell... S. T. 110 parancsra hallgat a szupereb Az évezred kutyája Olvact'Si cperítc£er£vpl mpcnjálpctvtnt­Olvasói segítségével megválasztot­ta a brit kutyabarátok lapja (Dogs ■ Today) az „évezred kutyáját”. A győztes egy aranybama labrador lett, neve: Endal, 110 parancsot végrehajt, s egy tolókocsihoz kötött rokkant férfi sokoldalú segítőtársa. Séta előtt minden kelléket oda­visz a gazdihoz, a kalaptól a pénztárcán át a bevásárlószatyro­kig. A szupermarketben a kutya adja át a hitelkártyát a kasszánál. A csodakutya egyébként elvég­zett egy különleges tanfolyamot, amelyen évenként húsz kiválasz­tott ebet (elsősorban labradort és retrievert) képeznek ki. A különleges képzésnek Ame­rikában is nagy a visszhangja. Nem csoda. Ez az ország a háziál­latok paradicsoma. A legutóbbi felmérés szerint az amerikai csa­ládok 58 (!) százaléka tart vala­milyen kedvencet, ami vitathatat­lan világrekord. A tulajdonosok harmada szabadságot vesz ki, ha kedvence beteg, 27 százalékuk gondozót, „petsittert” fogad, ha programja van, és 25 százalékuk tervezi a szabadságát is úgy, hogy magával vihesse négylábú vagy tollas családtagját. (harmat) Dali komor szerelmesei

Next

/
Oldalképek
Tartalom