Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-08 / 6. szám
2000. január 9. ★ KÖZELRŐL ★ 7 Tudós bohócruhában Hétvégeken utazótáskájával a kezében egy vékony fiatalember foglal helyet a villámgyors japán vonatokon. Hol erre, hol arra repíti a vasparipa. A kicsiny japán városokba érve színes bohócruhát ölt magára és kiáll az utcasarokra. Utazótáskájából labdákat, karikákat, buzogányokat vesz elő, majd megkezdődik a varázslat. A gyerekek már ismerősként üdvöz- lik az alkalmi zsonglőrt és úgy szólítják: Péter. Kevesen tudják azonban, hogy a boszorkányos ügyességgel zsonglőrködő fiatalember világhírű matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A kaposvári származású dr. Franki Péter - mert ő bújt a színes bohócjelmezbe - nevét már a világ szinte valameny- nyi földrészén ismerik. Nemrégiben egy argentin kérdezte tőle: őt látta-e a japán televízióban? A fiatalember ugyanis showmanként és gyerekeket oktató tanárként egyaránt megjelenik a távol-keleti ország televíziójának képernyőjén. Népszerűsége a legnagyobb tévésztárokéval vetekszik. Tizenegy éve hagyta itt hazáját, s lelte meg másik otthonát a felkelő nap országában. Azt mondja: küldetése van Japánban, s csak ott képes igazán megvalósítani önmagát. A napokban idős édesanyját és testvérét látogatta meg kaposvári otthonukban.- A matematika révén a világ minden táján ismernek, de a legtöbb embernek Japánban cseng ismerősen a nevem - mondta. - Ám nem annyira mint egy matematikusé, sokkal inkább mint zsonglőré és életművészé.- Mit ért azon, hogy életművész?- Talán az átlagos japán életmódtól eltérő európaiságomat, ami fölkelti az emberek érdeklődését.- Gondolom mégsem csak az európaisága a feltűnő, hiszen az öreg kontinensről néhányon már megfordultak Japánban.- Aránylag kevés náluk az európai és közülük még kevesebben tudnak japánul írni és olvasni. Én azt is megtanultam. Tanítok az egyetemen, hétvégeken pedig az utcán zsonglőrködöm.- Mi vitte rá, hogy bohócruhába öltözve dobálja a színes labdákat?- Leginkább az, hogy láttam több külföldit zsonglőrködni és nagyon megtetszett, hogy olyan sokan körüláll- ják, érdeklődnek az attrakciójuk iránt. Arra gondoltam: de jó volna nekem is ott állni a kör közepén! Nekiálltam gyakorolni, tanulni.- Az utcai hegedűst, zenészt is körbe- állják, megbámulják. Miért éppen a zsonglőrködéssel jegyezte el magát?- Egy kiválóan zsonglőrködő amerikai barátomon akartam túltenni, ezért már Magyarországon megszereztem az artista vizsgát, megtanultam a szakma alapjait. De más az utcai szereplés és más a cirkusz porondja. A cirkuszban kivonul a művész a manézsba, ragyog a fény, szól a zene, majd néhány perc alatt előadja a műsorát. Nem szól egy szót sem, meghajol, felzúg a taps és vége. Ezzel szemben az utcán nem azért sétálnak az emberek, hogy megnézzenek egy zsonglőrt vagy meghallgassák a zenét, hanem azért tenni is kell valamit, hogy odafigyeljenek. A zsonglőrködés ugyanis - szemben a zenével - távolról nem látszik, nem nyújthat akkora élvezetet. Meg kell hozzá állni, s figyelni a szóviccekkel tarkított produkciót. A szóviccekkel be tudom vonni őket a játékba. Magamhoz intek egy közepesen hosszú körmű nőt - mert ilyen általában csak nekik van -, s megmutatom hogyan tartsa a kezét. Ráhelyezem a labdát és ha nem mozog, magától pörög rajta, ami óriási sikerélményt ad neki. Ezzel a többiekben is reményt kelt és be tudom őket kapcsolni az előadásba.- Mennyire partnerek ebben a japánok?- A hétköznapokon egyáltalán nem. Olyankor mindig sietnek valahova. Leszegett fejjel rohannak és csak a munka érdekli őket. Hétvégeken, amikor a családok a gyerekekkel együtt sétálni vagy étterembe mennek, akkor lehet igazán partnerré tenni őket. Ebben a világon ők a legjobbak. Amerikában és Ausztráliában érdeklődnek ugyan az emberek az attrakció iránt, de akkora bennük a feltűnési vágy, hogy minden kérés nélkül fölkapkodják és dobálják a kellékeket, zavarják az előadót. A japánok ezzel szemben nagyon fegyelmezettek, s ideális társak a játékban- Diplomás matematikusként végezte az artista iskolát?- Már a matematika tudományok kandidátusa címet is birtokoltam, de tanulmányaim ellenére sem lettem egy világszám. Állandó lámpalázzal küszködtem és szorongást okozott a sok ember látványa. Amit az edzőteremben hibátlanul megcsináltam, azzal a porondon kudarcot vallottam. Sorra potyogtattam el a labdákat. Ezért korábban inkább csak a saját szórakoztatásomra zsonglőrködtem. Franciaországban, majd Amerikában éltem egy ideig és csak itt Japánban kezdtem újra zsonglőrködni.- A produkcióért fizetnek is a japánok?- Természetesen.- Egy jó nevű, kaposvári orvos család fiaként sosem érintette meg az orvoslás szelleme?- Életemben először a Somogyi Néplap hasábjain szerepeltem 1967-ben. A Kodály Zoltán Általános Iskolát képviseltem az országos matematika versenyen és első díjat nyertem. Ez befolyásolta a döntésemet.- Nem bánta meg?- Nem. Főként azért, mert egy magyar orvosi diplomát nyugaton, Amerikában és Japánban is honosítani kell. Ellenben a magyar matematikust a világ minden táján örömmel fogadják. A matematika ugyanis egy univerzális nyelv, tudomány.- Miről szólnak a show-műsorai?- Az életről. Ahogyan egy író, egy poéta, vagy egy utazó megfogalmazza a saját ars poetica-ját, úgy próbálom én is kiteljesíteni önmagamat, bevonni a közönséget a beszélgetésbe. A japán ember már nem küszködik a megélhetés gondjaival. Fölül tud emelkedni a hétköznapokon és egyfajta távolságtartással szemléli a világot. Én abban próbálok segíteni, hogy megtalálják önmagukat, mert csak úgy lehetnek értékes tagjai a társadalomnak. Sajnos a magyar ember még nem ért el idáig. Aki teheti, mielőbb meg akar gazdagodni, pedig az értékes dolgokhoz idő kell. Sajnos itthon él még „a magyar vagyok és csak a magyarokat szeretem, a rácokat, tótokat és a románokat nem” mentalitás. Pedig az 1848-as forradalom is azon bukott el, hogy nem voltunk eléggé toleránsak a nemzetiségiekkel. Úgy érzem, a gyűlölködés helyett inkább össze kéne fognunk. Én találkoztam Japánban egy románnal és nem az ellenségeskedés, sokkal inkább a közös eredet, a történelmi sorsközösség határozta meg érzelmeinket. Ettől függetlenül nagyon sok barátom él Magyarországon, akikkel szívesen találkozom.- Nemrégiben külső tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Ez mit jelent önnek?- Együtt kutathatok, publikálhatok a magyar matematikusokkal és ha hazajövök némi kis pénzt is kapok az Akadémiától.- Sikerült-e közelebbi kapcsolatot teremtenie a japánokkal?- Már legalább hat-hét család hívott meg éjszakára is hétvégi otthonába. Ezt nem sok idegen mondhatja el magáról.- Szándékában áll hazatérni?- Van egy japán közmondás: Jövő időben csak nevetnek az ördögök. Várnai Ágnes Uj hazába hív a szerelem Dr. Homoky Tünde: Meghálálják a segítséget fotó: török anett Az asztalnál három tagú vizsgabizottság, vele szemben félszegen, papírjai fölé hajolva ül az „áldozat”. A legtöbbjük bátortalan, s ha tudják is a választ, és elég jól beszélik a magyart, figyelniük kell a szavak formálására. A megyei közigazgatási hivatalban évenként általában százan jelentkeznek állampolgári vizsgára. Nyolcvanöt százalékuknak első alkalommal sikerül.- Hogyan lehet megszerezni a magyar állampolgárságot? - faggatózik dr. Németh Jenő, a vizsgabizottság elnöke.- Ha a szüleje magyar, az előnyt jelent a honosításnál - érkezik a félénk válasz.- Hol jelentették be, hogy meg akarják szerezni a magyar állampolgárságot?- Á polgármesteri hivatalban, a jegyzőnél. Elméleti és gyakorlati kérdések ötvöződnek a vizsgán, ahova a legtöbben elegánsan érkeznek. A folyosón Attilát viselő, Petőfi-galléros fiatalember is várakozik. Kezében jegyzet, s még az utolsó pillanatban is ismétel, csakúgy, mint a többiek. Azt mondták: nem árt, ha a tételhúzás előtt átnézik az anyagot. Biztos, ami biztos. Odabenn az országgyűlés szerveiről, szervezeteiről esik szó, a köztársasági elnök szerepéről, az önkormányzatok működéséről, feladatairól, a magyar választási rendszerről. A vizsgázók pedig - akik a mindenkori minimálbér ötven százalékát, idén 11250 forintot fizetik - izzadnak. A bizottság segítőkész, s van, aki öt perc faggatózás után megkapja a sikeres vizsgáról szóló papírt. Gemici Cetin is gyorsan vette az akadályokat. Olyannyira, hogy a vizsgabizottság elnöke arra kérte, beszéljen egy kicsit a török közigazgatási rendszerről. A kreol bőrű férfi egyebek között arról is szólt: hasonló a török jogrendszer a miénkhez, és ott sem árt, ha az embernek vannak anyagi tartalékai... A fiatalember 9 éve él Magyarországon és remekül beszéli nyelvünket. Kaposváron három üzletet visz. A szerelem hozta Magyarországra. Isztambulban beleszeretett egy szép lányba, aki ma már a felesége és két kislányának édesanyja. A fonodában is dolgozott egy ideig, de úgy döntött: inkább a maga ura lesz. Az ukrajnai származású Misák Borbála tizenegy éve költözött hazánkba, s most a minisztériumi rendszerről kell számot adnia. Nehézkesen megy a felsorolás, a szőke hölgy halkan meg is jegyzi: tudta, hogy belehúz majd, és nem sikerül a vizsga. Tévedett, mert a segítő kérdés megmentette. Az önkormányzatok kötelező feladatait ugyanis fújta. Ahogy hallgattam, eszembe ötlött: vajon az átlag magyar állampolgárok közül ki tudná ilyen összefogóban felsorolni? Már kezében a papír, és itt tartózkodásához is sok sikert és örömet kívántak, amikor megjegyzi: még kétszer elolvassa majd az alkotmányt. A vizsga ugyanis a Magyar Köztársaság Alkotmányára épül. Dr. Homoky Tünde, a megyei közigazgatási hivatal tanácsosa foglalkozik a vizsgára készülőkkel. Ha már két- szer-háromszor elolvasták az alkotmányt, akkor konzultációt szerveznek, és végig veszik az összes tételt. Általában azokat tapsolják vissza - az utóvizsgáért már nem kell fizetni akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, s így nehezebben is nyílnak meg. Egy 69 éves férfit is jól megizzasztották - szó szerint -, amikor az önkormányzatok rendeltetéséről kérdezték. Nyolc év itt tartózkodás a feltétele a magyar állampolgárság megszerzésének, ami nem ér véget a vizsgával. További procedúra következik, s megkezdődik a két állam közötti egyeztetés. A nyolcból három év is elegendő akkor, ha bizonyíthatóan magyar felmenők leszármazottja a vizsgára jelentkező, akinek biztos megélhetésről, állandó lakóhelyről kell gondoskodnia, s nem lehet priusza. Többnyire román, jugoszláv, ukrán állampolgárok jelentkeznek, de kubai és szlovák személyek is vizsgáznak. S hogy mi motiválja az áttelepülési? Általában a családegyeztetés, és az üzleti cél. A konzultációk sajátos élethelyzeteket is feltárnak. Dr. Homoky Tündéhez nemcsak gyakorlati tanácsért fordulnak, néha múltjukat is feltárják a vizsgára készülők, s arról beszélnek a tanácsosnak, miért fontos, hogy megőrizzék magyarságukat. Az egyik férfi például elmesélte: nagyapja romániai magyar volt, és a patakban találtak rá holtan. Hároméves volt ugyan, de mindenre emlékezik. Amikor most, az iratok után kutatott, hogy a feltételként szabott 8 év 3-ra módosuljon, kiderült: abban a faluban elégettek minden papírt. Az anyakönyvet sem találták, és hiába kérte az ottaniakat, nem is igen álltak vele szóba. Pedig öt év a tét. Lőrincz Sándor l
