Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-06 / 284. szám

1999. december 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP Belpolitika 13 Miniszterek a kormányátalakitásról Egyelőre nincs döntés A kisgazda miniszterek sze­mélyét illetően a kormány­ban nem lesz változás az idén - állította Torgyán Jó­zsef szombati sajtótájékoz­tatóján. Katona Kálmán pe­dig csupán annyit árult el, hogy őt személy szerint nem érinti a várható kor- mányátalakítás. A földművelésügyi és vidék­fejlesztési miniszter, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke kije­lentette: az FKGP a köztársa­sági elnök személyének jelölé­séig, illetve a poszt elfogadá­sáig még csak nem is gondol kormányzati változtatásra. Ar­ra a kérdésre, hogy Pepó Pál marad-e a környezetvédelmi tárca élén, a miniszter-pártel­nök hangsúlyozta: Pepó Pál kiváló szakértője a környezet- védelmi kérdéseknek, akit nem megmozdítani, hanem megerősíteni kell a posztján. Torgyán József közölte: az Or­bán Viktorral korábban folyta­tott konzultációin a miniszter- elnök soha nem vetette fel, hogy a környezetvédelmi tár­ca élén változtatni szeretne. A kormányátalakításról van információja, de rá személy szerint nem vonatkozik és nem is tiszte erről nyilatkozni - adta újságírók tudomására Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter szombaton, miután vissza­érkezett Stockholmból, ahová azért kísérte el a Helsinkibe tartó Orbán Viktor miniszter- elnököt, hogy a gépen nyu­godtan beszélgethessenek. Katona Kálmán szerint még nincs döntés arról, hogy mely miniszter cseréjére ke­rül sor. A változtatásokra technikai okok miatt az idén célszerű sort keríteni. Az or­szággyűlési bizottságoknak ugyanis meg kell hallgatniuk a jelölteket - ha vannak ilye­nek - tette hozzá. Keresztények egymás közt Vaive, lesz-e keresztény Ma­gyarország? címmel, önkor­mányzati képviselők részvé­telével (MDF, KDNP, MKDSZ, MIÉP, FKGP) rendeztek ke­resztény-keresztyén találko­zót szombaton Budapesten. Mi, keresztény magyarok, Szent István Magyarországa nem va­gyunk másság, mi nem va­gyunk szubkultúra; más lehet hozzánk képest más, de mihoz- zánk képest más - mondta Semjén Zsolt, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának (NKÖM) egyházi ügyekért fele­lős helyettes államtitkára a talál­kozón. - Ahhoz, hogy ezekből a gondolatokból valóság legyen, meg kell nyerni a következő vá­lasztást - tette hozzá. - Minden, ami ezt a kormánykoalíciót gyengíti, és ennek a kormány- koalíciónak árt, életveszélyes, a tűzzel való játék, mert senkinek ne legyen illúziója: ha az Orbán- kormány bukik, vagy ennek a koalíciónak bármelyik pártja megroppan, nem harmadik erő jön, hanem a szocik, hátukon az SZDSZ-szel - hangoztatta a he­lyettes államtitkár. Semjén Zsolt szerint a keresz­tény embereknek a keresztény tanítás szellemében kell átgon­dolniuk, hogy milyen irányba mozdítsák el a világot. Tanácskozás a jövőről A Nemzet és tudomány című tanácskozással kezdődött el szombaton Budapesten a Hazai Műhely „Magyaror­szág 2025-ben” mottójú ren­dezvénysorozata. Lezsák Sándor, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizott­ságának elnöke megnyitójában arról szólt, hogy a különböző té­makörökben szerveződő esz­mecserék fő törekvése a magyar közgondolkodás megújítása, a tudomány szinte valamennyi ágának bevonásával. Hangoz­tatta: 2025 nem olyan távoli jö­vő, amit ne befolyásolnának napjaink történései. A vitaindító előadásokra felkért akadémiku­sok közül Király Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai szelekció a tehetséges gyerekek „elvesztését” jelentheti. Han­goztatta: a tehetségek más, sok­kal jobb anyagiakkal kecsegtető területek csábításának engedve is elveszhetnek, hacsak - mint mondta - az érintett nem akar szegénységi fogadalmat tenni. Lovas István a piac, a gyártás, a fejlesztés és a kutatás helyes sorrendjének alkalmazását szorgalmazta: a világpiac válto­zásait, fejlődéseit követni tudó kutatóhelyekre van szükség. Glalz Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke han­got adott annak a meggyőződé­sének, hogy az egységesülő vi­lágban a kis nyelvi kultúrákat hordozó intézményrendszer so­hasem lesz igazán piacképes. E kultúrák szociális, erkölcsi, fizi­kai megmaradásának esélye an­nak felismerésében áll, hogy a társadalom hajlandó-e sokkal többet költeni rájuk. Vöröskereszt: országszerte népkonyhák, teajáratok, melegedők Krízishelyzetben ünnepeken A hajléktalanoknak a legenyhébb és legrövidebb tél is hosszú. Csupán hozzájuk képest szerencsés az, akinek lakása ugyan van, ám nem telik meleg ruhára, élelem­re, tüzelőre. Az előbbiek számát a hivatalos becslések 35 ezerre taksálják, az utóbbiak száma ennek bizonyosan többszöröse. A krízishelyzetben élők szá­mára a karácsony és a szil­veszter fokozott szorongást okoz. Kiváltképp rettegnek az ünnepektől a magányo­sak. A társadalomtól lesza­kadt emberek közt ilyenkor gyakoribb az> öngyilkosság, az ittas állapotban bekövet­kezett fagyhalál. A nehéz időben a bajba ju­tottak állami segítsége mel­lett az egyházak, a humanitá­rius egyesületek, alapítvá­nyok gondoskodása világ­szerte megsokszorozódik. Egy kormányrendelet értel­mében nálunk a 20 ezernél nagyobb lélekszámú telepü­léseken az önkormányzatok­nak kötelességük hajlékta­lanszállót működtetni. Sok város azonban adós még e lé­tesítménnyel. A kezet nyújtó szerveze­tek közül a legkiterjedtebb hálózattal a Magyar Vöröske­reszt rendelkezik. Légrády Eszter szóvivő lapunk érdek­lődésére elmondta: nemcsak a fővárosban, hanem az or­szág valamennyi térségében felkészülten fogadják a rá­szorulókat. Teljes üzemben dolgoznak az utcai gondozó- szolgálatok. Az átmeneti szállásokon, éjjeli menedék­helyen és nappali melege­dőkben sok helyütt élelmet, ruhaneműt is osztanak. Na­ponta indítanak teajáratokat. A népkonyhák a fedéllel rendelkező szegény embere­ket és hajléktalanokat egy­aránt meleg étellel várják. (Cs. B. J.j Segélykérő helyek megyénként MEGYE VÁROS CÍM TEL Baranya Pécs Széchenyi tér 18. 72/312-894 Bács-Kiskun Kecskemét Katona József tér 8. 76/321-615 Békés Békéscsaba Bajza u. 15. 66/328-940 Heves Eger Klapka Gy. u. 9. 36/312-807 Jász-N .-Szolnok Szolnok Mária út 38. 56/375-104 Komárom-E. Tatabánya Mártírok útja 81 /B 34/310-318 Nógrád Salgótarján Játszó u. 2. 32/311-052 Somogy Kaposvár Szent Imre u. 8. 82/310-739 Tolna Szekszárd Dózsa Gy. út 1. 74/311-238 Budavári mézesnapok A fűszeres illatú mézeskalács az ünnep elmaradhatatlan kelléke fotó: feb/körmendi imre Immár harmadik alkalommal rendezték meg a budavári mézesnapok háromnapos programsorozatát - Szent Ambrus milánói püspök, a méhészek védőszentje decem­ber 7-ei névnapja előtt - a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Sajermann Gé­za, az Országos Magyar Méhészeti Egye­sület elnöke tegnap a Ferenczy Europress Budapest munkatársának elmondta: a méz és az adventi várakozás köré kívántak bensőséges, mégis rendkívül látványos, a méhészek számára szakmailag is értékes programot szervezni. Az elnök, aki egyben a rendezvény fővédnöke, elszomorítónak nevezte, hogy Európa közepén a legősibb édesítőszerből mennyire keveset fogyasz­tanak az emberek. Svédországban 2,6 kilo­gramm, míg Magyarországon átlagosan csak 40-50 dekagramm mézet eszik meg egy ember évente. Hírek Munkanélküli-ellátás Az SZDSZ eluta­sítja a munkanélküli-járadék időtarta­mának csökkentését, és a kormány által előterjesztett formában nem tudja elfo­gadni a háziorvosi praxisok privatizáci­óját sem - hangzott el az SZDSZ Orszá­gos Tanácsának (OT) szombati ülésén. Béki Gabriella OT-elnök kifejtette: a munkanélküli-ellátás nem a kormány ajándéka, hanem a dolgozók által aktív korukban járadékfizetéssel megvásárolt jog. Több a zöldség A zöldségfélékből ta­valy összesen 1,8 millió tonna termett, ez a mennyiség az 1997. évit 16 száza­lékkal, míg az 1991-95 közötti időszak átlagát 27 százalékkal haladta meg. A KSH adatai szerint a zöldségtermelés­ben az egyéni gazdálkodók aránya a múlt évivel gyakorlatilag azonos volt, 85 százalékot tett ki. Zöldséget tavaly 109 ezer hektárról takarítottak be. Ez a terület 9 ezer hektárral, azaz mintegy 8 százalékkal volt kevesebb az előző évi­nél. A KDNP kitart Még mindig permanens választási kampány folyik és nem törté­nik semmi az ország valódi gondjainak megoldása érdekében - mondta Giczy György szombaton. A Kereszténydemok­rata Néppárt elnöke szerint a keresztény nemzeti oldal meglehetősen szétszórt. A KDNP viszont mind a mai napig kitart ko­rábban meghirdetett elvei és programja mellett. Megyénként havonta tíz-tizenöt új tag lép be a pártjába. Tévéműsorok fesztiválja Huszon­nyolc díjat osztottak ki a szerdán kez­dődött és szombaton véget ért Kamera Hungária ’99 elnevezésű, televíziós mű­sorok fesztiváljának döntőbe jutott 98 alkotása között. A zsűri döntése alapján a legjobb tudósítás a magyar RTL Klub Akták című műsorában szerepelt Már­tonka című anyag. A Magyar Televízió Rt. öt kategóriában bizonyult a legjobb­nak. Három elismerést nyert el a Duna Televízió. Az alkotói zsűri a legjobb szí­nésznek járó díjat Mádi Szabó Gábor­nak, a legjobb színésznőit Börcsök Eni­kőnek, a televíziós személyiségit Szil­ágyi Jánosnak, a riporterit Till Attilának ítélte oda. MMegoldás 2000 A 2000. évi dátum­váltásból eredő esetleges károkért Ma­gyarországon nem határoztak meg fele­lősségvállalási összeghatárt (ahogy pél­dául az Egyesült Államokban). Jogi szakértők szerint ha lesznek ilyen pe­rek, a bírósági gyakorlat fogja kialakíta­ni a kártérítés mértékét. Az évszámke- zelésre való felkészülés, vagyis a „mil­lenniumi bomba” hatástalanítása ma es­te is téma lesz az MTV MMegoldás 2000 című műsorában. Beszélgetőpartnerünk Vekerdy Tamás pszichológus Megérik a gyerek, mint alma a fán Mitől derűs egy gyerek és mitől válik elégedett fel­nőtté? Mit kellene nyújtaniuk az iskoláknak? Ezekre a kérdésekre másként felel a hagyományos és másként a mintegy 70 éve létező Waldorf szemléletű nevelés. Ez utóbbi irányzat jeles hazai képviselőjév­el, Vekerdy Tamás pszichológussal beszélgettünk.- Észrevehető-e jelentős tudás- , viselkedésbeli különbség egy Waldorf szemléletű, illetve egy hagyományos iskolából érkező gyereken?- A Waldorf-nevelést ka­pott gyermek nyitott, érdeklő­dő, igényli a felnőtt kapcsola­tot, kíváncsi mindenre, kér­dez. Nem mondom, hogy a hagyományos iskolákban ne­velődő gyerekekben egyálta­lán nem találni meg ezeket a tulajdonságokat. Van nagyon sok jó iskola és rengeteg jó pedagógus. Azt az egyénre szabott törődést azonban, amelyet egy Waldorf-óvoda és -iskola adhat, nehéz a ha­gyományos iskolai keretek között biztosítani.- Ön azt mondja, hogy a gyerekeknek elsősorban és leginkább érzelmi biztonságot kell adni. A többi - az értelmi nevelés, a különféle képessé­gek fejlesztése - másodlagos kérdés. Ha ez igaz, akkor ki kell mondani, hogy a teljesít­ményelvű, az értelmi és gya­korlati nevelésre épülő iskola- rendszer tévúton jár.- Egy felmérés szerint a gyermekek 70 százaléka az iskolában tanultak döntő ré­szét öt éven belül elfelejti. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a nevek, évszámok, ada­tok bemagolására kényszerítő oktatás, az így szerzett isme­retek és tudás mindössze 20 százalékban játszik szerepet abban, hogy majdan, az élet­be kilépve miként boldogul valaki. Számomra egyértel­mű, hogy nem az értelmi, sokkal inkább az érzelmi in­telligenciától függ az életben való helytállás képessége. A hagyományos iskolákban se­hol nem tanítják, hogy ho­gyan lehet kapcsolatokat ki­alakítani, barátokat szerezni és megtartani, kisebb és na­gyobb konfliktusokat felolda­ni.- Ezek szerint ez a feladat a családra hárul.- Igen. A szülőknek nem feladatuk, hogy a gyerekkel délutántól estig megpróbálják megtanítani mindazt, amit az iskolának délelőtt nem sike­rült. A szülőknek nincs más feladata, mint megadni azt az érzelmi melegséget, szeretet­teljes törődést, amelyben a gyerek nyugodtan játszhat, mozoghat, s amelyben biz­tonságban érzi magát.- Min múlik, hogy egy gye­rek ki tudja-e bontakoztatni a benne rejlő értékeket?- Ma az iskolák jelentős ré­sze súlyosan neurotizál. Egy­re több követelményt támaszt a gyerekekkel szemben, ame­lyeknek sokan nem képesek megfelelni. Az iskolák mániá­ja az, hogy egyre fiatalabb korban, egyre több mindent akarnak megtanítani. Az ilyen gyerek nem derűs, nem érzi magát jól. Én azt mon­dom, hogy csak abból lehet teljes értékű, kreatív felnőtt, aki teljes értékű gyermekkort tudhat maga mögött. Ennek legalapvetőbb feltétele pedig az érzelmi biztonság. A gye­reket hagyni kell gyereloiek lenni, hagyni kell a saját tem­pója szerint fejlődni, kibonta­kozni. A gyerek megérik ma­gától, mint alma a fán. Horváth Magdolna Vekerdy Tamás 1935-ben született. Pszichológus, a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola egyik meg­honosítója. Állandó rádióműsora van és számos könyve, egyéb publi­kációja jelent meg a gyermekfejlő­dés lélektanáról, az iskola és a gyer­mek kapcsolatáról. Jelenleg a nap­pali Waldorf- tanárképzést vezeti. Nős, négy gyermek apja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom