Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

i 6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. december 1., szerda Elfogytak az állattartók Már csak Papp Jánosné istállójában találnil szarvasmarhát fotó:KOVÁcs Szabadi jövőjéről Közmeg­hallgatást tartottak Szabadi­ban. A falugyűlésen dr. Fülöp László polgármester számolt be az elmúlt időszakról. Ki­emelkedő beruházásnak te­kinti a vezetékes gázt, 2000- 2001-ben pedig a Petőfi utcai járda másik oldalát szeretnék elkészíteni. A helyi adókat nem emelték, bár ebben az évben a tavalyinál csaknem százezer forinttal kevesebb pénz folyt be az önkormány­zat kasszájába. A szociális ki­adások viszont az 1997. évi 2 23 7000 forintról 5 039 000 forintra emelkedtek. (Is) Pénztolvajok Váratlan láto­gatója volt egy ecsenyi lakás­nak. Az ismeretlen tettes valu­tát és arany ékszert lopott el, s ezzel 140 ezer forintos kárt okozott a házigazdának. Taszáron egy vendéglátóegysé­get szemelt ki a hívatlan ven­dég. Feltörte a játékgépet és 60 ezer forinttal távozott. (Is) Diákbál Hetesen Bált rendez­tek a hetesi Somssich Imre Ál­talános Iskola nyolcadikos di­ákjai. A jó hangulatú est teljes bevételét nyári táborozásukra fordítják a végzősök. (Is) Múzeum felújítás Sikeresen szerepelt a nagybajomi ön- kormányzat a millenniumi pályázatokon. Hatszázezer forintot nyert az ezredfordu­lós programokra, s egymillió forintot pedig a Sárközy em­lékmúzeum felújítására. (Is) Papírcsodák A gyermek­könyvhét programjai között van néhány Kapos menti is. Magyaregresen a községi és iskolai könyvtárban decem­ber 6-án 9 órakor Lengyák István a papírcsodák titkaiba avatja be a lurkókat. Decem­ber 7-én a somodori könyv­tárban látják vendégül, ahol papírhajtogatással készülnek a karácsonyra. (Is) Panoráma-évforduló Tíz­éves a Bányai Panoráma Egye­sület. Ebből az alkalomból ülésezik az egyesület szomba­ton és Zsivótzky Gyula rend- főnök vezetésével új zselici rendtagokat avatnak. (Is) A szentbalázsiak szerint nincs remény arra, hogy új munkahelyek alakuljanak a faluban, de a borturizmus virágozhat. A szőlősgazdák szerint a jóféle nedűvel is­mertté lehetne tenni a kis Surján-völgyi települést. SZENTBALÁZS A 360 lelkes községben, mint számos más faluban, a szenny­vízrendszer foglalkoztatja a helybelieket. Gerstnemé dr. Kiss Ildikó körjegyzőtől tudom: náluk is megvan a hatvan szá­zalékos támogatottság, de a szomszédos Hajmáson, ahol a költségvetés hetven százaléka segélyre megy, nem tudni, mi­kor lesz vezetékes szennyvíz. Szentbalázs szolidan él, de az önkormányzat sorra írja pá­lyázatait. Ilyen pénzből újítot­ták föl kívül-belül a polgár- mesteri hivatalt is. Elegáns iro­dában beszélgetünk a Kapos­várról három éve kijáró jegyző­asszonnyal. Arról is szó esik: 3200 önkormányzati hatáskört állapítottak meg, s így egy jegy­zőnek mindennel tisztában kell lennie. A kóbor kutyák ügyét is kezelnie kell. Mint mondta: hi­ába jelezte Kaposváron, hogy 2- 3 gazdátlan eb futkároz a falu­ban, azt válaszolták: ennyiért nem érdemes kijönni. Megtudtuk: a környéken megoldatlan a gyermekjóléti szolgálat. A simonfai körjegy­zőséggel közösen most írják ki a pályázatot egy önálló család- gondozónak. Á Surján-menti árkok rendbetétele is folyama­tos gond, mivel rendezetlenek a tulajdonviszonyok. Délidőben kihalt a Fenyves vendéglő és panzió. Szukics Jó­zsef öreg róka a szakmában, s mint megjegyezte csak az opti­mizmusa élteti családi vállalko­zását. Bálok, lakodalmak, bal­lagási ebédek, évzáró banket­tok kedvelt helyszíne a vendég­lő, ahol most, télen kicsi a for­galom. Szarvasbőgéskor van a csúcs, de a vaddisznóhajtások idején is jön néhány külföldi vadász. Közel tíz éve már tervezték, nyolc évig küzdöttek érte, majd végül egy év alatt megvalósult és már üzem­be is helyezték a Somogy megyei Tüdő- és Szívkórház új szennyvíztisztítóját. Mosdós A legkorszerűbb környezetvé­delmi előírásoknak megfelelő berendezést 42,2 millió forint- Néhány család tavasztól őszig a fonyódi piacra hordja a zöldséget, gyümölcsöt - mond­ta a vendéglőtulajdonos - de az itt termelt boroknak helyben is lehetne neve. Szinte minden második gazda gondozza taszári vagy szentmihályhegyi szőlejét. Jóféle bor terem ná­lunk. Mészköves a talaj, de mégis olyan a bor íze, mintha vulkanikus talajon termett vol­na. A gazdákkal abban bízunk, hogy a Zselica Szövetség koor­dinálásával és bátorításával meghonosodhat a borturiz­mus. Fél éve élnek Szentbalázson Benke Jánosék. Azért szemel­ték ki a kis falut, mert gazdál­kodni akartak. 2,2 millió forin­tért vették meg a 3 szobás há­zat, amire 1 milliót ráköltöttek, de még cserére vár a külső va­kolat és mázolni kellene. A buszsofőr házigazda táp­pénzen van. Trombózisos láb­bal fekszik, és azt tervezi: ta­vaszra felássák-felszántják a nagy kertet. Kukoricát vetnek és eladóként dolgozó feleségé­vel disznóhizlalásba fognak. Fiuk állástalan, Beatrix lányuk beruházással a budapesti Hexaplan cég és alvállalkozója, a Purator kft készítette. Az Investing kft a műszaki munká­kat végezte. Farkas István, a kórház gazdasági igazgatója három cikluson keresztül har­colt a megvalósulásért. Az 1993-95-ös kis rekonstrukciós program már előkészítette ezt, de a terv elkészültét követően csak 1998-ban, a megyei terü­letfejlesztési tanács 14,4, a tu­harmadik szakmájáért tanul az egészségügyi szakiskolában. Szülésznőnek készül. Azt mondta: régi vágya, hogy segít­sen az embereken. Papp Jánosné az egyetlen te­héntartó a faluban. Otven éve Toponárról hozták ide férjhez. Mindig voltak állataik. A falu­ban is harminc tehenet fejtek még 4-5 éve, de az állományt felszámolták a többiek. Pappné azonban kitartó. Lánya-fia se­gíti a munkában. A kredencen aludt tejes kö­csögök sora.- A tej nagy részét elviszik a háztól - mondta az asszony, de a tejfölt, a túrót általában a pia­con árulom. Jó fejős a mi tehe­nünk, ezért nem adom le. Volt úgy, hogy harminc litert is fej­tem, de most, hogy borja van, kevesebb marad a fejőkében. Pappnénak özvegyi nyug­díjjal együtt is csak 28 ezer 500 forintot hoz a postás. Eb­ből nem tudná támogatni a gyerekeit. Ezért nem mond le a tehénről, meg a disznókról sem. Az októberi búcsúra egy három mázsást vágtak le . Lőrincz Sándor lajdonos önkormányzat 17,1, a környezetvédelmi alap 4, vala­mint a kórház mintegy 7 millió forintos saját tőkéjéből sikerült megvalósítani a napi 200 köb­méter szennyvíz tisztítására al­kalmas berendezést. A munká­ban Rigó László, az intézet mű­szaki osztályvezetője is orosz­lánrészt vállalt, Ift Miklós, a Ka­posvári Vízművek Kft ügyveze­tő igazgatója pedig szakmai ta­nácsokkal segített. (Várnai) Környezetbarát szennyvízelvezető Iskolai ezredvég Nem minden somogyi iskola tantestületét hozza lázba a jö­vő évezred. A misztikus 2000-es dátumot hallván némelyik igazgató csak legyint: minek ez a felhajtás? Ez az év is úgy elmegy majd mint a többi. S különösebben nem is készül az intézmény az ünnepre. Még ha meg is van néhány pe­dagógusban a vágy, hogy valamilyen különleges eseményre irányítsa a figyelmet, kényelmesebb kollégái visszarántják őket, meg aztán az is elveszi a kedvüket, ha látják: főnökük sem akarja igazán. Szerencsére a nagybajomi iskolának nem ez a szakmai ars poeticája. A fiatal, ambiciózus igazgató, Dömötör Sándor és tantestülete, valamint Szabó Ernő szervező és társai jó előre összefogtak: Csokonai és Gyergyai szülőhelyén nem múlhat el esemény nélkül az ezredforduló. Már az idei tanévkezdés­kor elkezdődött a programszervezés, s a településre sorra ér­keznek a legkülönfélébb előadók. Többek között kísérleti ré­gészt, tanszékvezetőt, zongora- és bábművészt kértek fel. Ta­lálkoznak a testvérmúzsák, és a nagyközségből elszármazot­tak is visszatérnek. De nem csak előadásból áll a vüág! Vetél­kedők, ügyességi játékok, rendhagyó órák sora zajlik. Az ér­téktovábbítás és az értékteremtés a célja a jövő év végéig tar­tó, rendkívül gazdag eseménysornak. Kérdezhetnénk: mind­ezt miből, hiszen szegények az iskolák? Nagybajom megta­lálta támogatóit, fiatalok, vállalkozók, szülők ajánlották fel fo­rintjaikat. Köztük olyan is, akinek nem jár gyereke az iskolá­ba, de tisztában van vele: az iskola a szellemi élet központja. Szerencsére a nagybajomi az, ám nem attól, hogy néhány ne­ves szülöttel büszkélkedik a település. Lőrincz Sándor Mindenét másokért Máj Pétert, Ecseny polgár- mesterét a nyolcvanszoros véradóknak járó elismerés­sel tüntette ki dr. Papp Zol­tán, a Magyar Vöröskereszt alelnöke. A középkorú, csa­ládos férfi a világ legtermé­szetesebb dolgának tartja, hogy segíthet embertársain. Ecseny- így születtem. Amióta az eszemet tudom megyek és nyújtom a karomat; úgyneve­zett készenléti donor vagyok. Először, 18 évesen Ecsenyben adtam vért, s most, hogy pol­gármester lettem a szülőfalum­ban, a helyi vöröskereszttel már szervezem is a véradáso­kat. Kiderült, nagy szükség is van az önzetlenségemre, mert egy ritka vércsoportba, a B- negatívak közé tartozom. Ilyen pedig százból, ha kettőnek van. Máj Péter sosem várja meg, hogy hívják. Negyedévenként önként jelentkezik véradásra. Azért csak negyedévenként, mert egészségügyi okokból nem lehet gyakrabban. Pedig - mint mondta - a véradás na­gyon felemelő érzés, olyan mint egy újjászületés. Ezért is vállalta azt, amit a véradók kö­zül is csak kevesen, hogy 2,5-3 órán keresztül nyújtja karját, annak érdekében, hogy véréből az összes trombocitát (véralva­dást segítő faktort) kinyerjék. Súlyos beteg embertársainak nyújt ezzel további életesélyt.- Soha sem féltem, pedig kez­detben meglehetősen vastag tű­vel dolgoztak a nővérek. A tűk már olyan vékonyak lettek, Máj Péter fotó: török an eh hogy meg sem érzem. Egyéb­ként szinte mindenben donor vagyok; csontvelőt épp úgy ad­hatok, mint szervet. Fölajánlot­tam, hogy halálom után bárme­lyiket hasznosíthatják. Ha pe­dig családtagomon kellene se­gíteni, még életemben föláldoz­nám bármelyik páros szerve­met. Az önzetlenségem családi indíttatású: édesanyám is segí­tett, akinek csak tudott. Szomorúan tapasztalom azonban, hogy egyre keve­sebb embertársam gondolko­dik így, s elvesznek azok az értékes szervek, amelyekkel még életet menthetnénk. Ké­sik annak a központi számító- gépes adatbanknak a műkö­dése is, amely nyilvántartaná és azonnal kijelölné: halála után melyik donor hajlandó átengedni szerveit és az kinél hasznosítható. Úgy gondolom ennek létrehozása csak szer­vezési és jogi kérdések rende­zésén múlik. Várnai Ágnes X WE j V gy§§->:. Salamon Lajos gyakori vendég a Bukovicsné vezette könyvtárban fotó iSZEPESI Az olvasás és beszélgetés A kadarkúti könyvtár nem csak az elmélyült olvasás színhelye. Miközben a köte­tek között keresgélnek, meg is nyílnak az emberek. Bukovicsné Pál Mária nép­művelő a megmondhatója, hogy különösen a gyerekek mennyire igénylik a beszél­getést, a meghallgatást. Kadarkút- Szóba kell velük állni. Szo­morú sorsok tárulnak föl előt­tem ilyenkor - mondja. - Az egyik kisgyerek akár egy száz éves öregember, olyan magábaroskadt volt. Kérdem: miért vagy szomorú? - Mert nincs otthon az anyukám - vá­laszolta suttogva. A családi melegség hiányzik nekik. Itt, a könyvek varázsában valamit pótolnak. Nem igaz, hogy nem kell már a könyv. Az elektronikus médium nem pó­tolja azt az intimitást, amit egy könyv tapintása, illata, tartal­ma nyújt. Az alsó tagozatos gyerekek még rajonganak a könyvtárért, aztán ahogy nő­nek úgy távolodnak el az olva­sás nyújtotta élménytől, hogy aztán nyugdíjasként ismét örömüket leljék a kötetek la­pozgatásában. Az, hogy egy gyermek miként viszonyul a könyvtárhoz, nagymértékben a pedagógus munkájának függvénye. Amelyik veszi a fá­radságot és elkíséri őket, elma­gyarázza, hogy mit, mikor és hogyan olvassanak, és még fel tudja kelteni a könyvek iránti érdeklődést, annak tanítvá­nyai szeretni fogják a könyvet. A kadarkúti könyvtár, mely az iskolát is kiszolgálja, a mű­velődési házban 170 négyzet- méteren működik. A 13 ezer kötet zöme kézi-, gyermek­könyv, szépirodalom. A hatalmas légtérben szinte elvesznek a kötetek; a bútor­zat elhasznált, egy Soros Ala­pítványi pénzen nyert számí­tógép jelzi csupán, hogy a jövő évszázad felé haladunk...- Valamivel több, mint fél­ezer bejegyzett tagunk van. A gyerekek ingyen, a felnőttek kedvezményes áron használ­hatják a computert. Letöltik az internetet és kalandoznak egy kicsit a világhálón. Jelen­leg 170 ezer forint az évi költ­ségvetésünk, ami 230 kötetnél többre nem elég, ezért könyv­diszkontokban is vásárolunk köteteket. A gyerekeket na­gyon érdekli a tudományos öröme szakirodalom, de a borsos ár miatt csak egy-egy kötetet tu­dunk megvenni. A könyvtár fölújításával a gáz bevezetésé­ig várnunk kell. Az önkor­mányzat a közeljövőben egy teleházat szeretne kialakítani a számítógépes bázison.- Kötetekkel a hóna alatt egy nyugdíjas férfi tér be a tékába. Salamon Lajos gyakran látogat ide; legfőképpen a történelmi, a kaland, a szerelmes regé­nyekkel tér haza. Esténként nem a televízióját, hanem az olvasólámpáját kapcsolja be és elmélyül a Gutenberg gala­xis nyújtotta élményben. Azt mondja, elege van már abból a sok bárgyú dél-amerikai tévé­sorozatból. Egy jó könyv tár­saságában könnyű szívvel mond le Marimar negédes történeteiről. Várnai Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom