Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-28 / 302. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP Egyházak élete 1999. december 28., kedd Visszavont kiátkozások, 450 év után A római katolikus és az evangélikus egyház visszavonta egymás kölcsönös kiátkozását. Az Augsburgban október végén szentesített megbékéléssel több mint négy és fél évszázados szembenállás érhet véget. Az 1517 óta legvitatottabb kérdésről, az Isten előtti megigazu- lásról már közösen vallják: Egyedül kegyelemből, Krisztus üdvözítő munkájába vetett hit által és nem a mi részünkről meglévő bármely érdem szerint fogad el bennünket az Isten és kapjuk a Szentleiket. Gárdonyi Máté zselickislaki katolikus papot, Aradi György balaton- boglári evangélikus, valamint Kocsev Miklós balatonszárszói református lelkészeket először arról kérdeztük: milyen folyamatokat zár le vagy indíthat el ez a kiengesztelő- dési gesztus? Gárdonyi Máté: - Talán lezárult az a korszak, amikor hitvallások alapján egymással szembenálló felekezetekre szakadt az egyház. Néhány éve még előfordult olyan meghatározás, hogy attól vagyok katolikus, hogy nem vagyok református vagy épp fordítva. Például a köszönésben vagy abban, hogy keresztényt mondunk vagy keresztyént. A misén azt mondjuk, könyörögjünk vagy az istentiszteleten azt, imádkozzunk. Miközben ez ugyanannak a latin szónak két különböző fordítása. E különbségtudat odáig erősödött, hogy szinte tilos volt katolikusnak, reformátusnak vagy evangélikusnak összeházasodni. A katolikus Zselickislakon az a mondás járta: Szenna felől jön a jégeső... Az emberek, akik talán életükben sem találkoztak reformátussal, ilyen előítélettel viseltettek a más vallásával. E korszaknak vagyunk tehát a végén. Aradi György: - Nem egyszerűen vallásbékéről van szó, hanem egy olyan közös nyilatkozatról, amely egyértelművé teszi, hogy a két keresztény felekezet közeledik egymáshoz és az igazság közös megismerésére törekszik. Főként teológiai kérdésekben, mert az igazi különbségek voltaképpen ebben jelentkeztek és nem a hit gyakorlatában. Új felismerés az, hogy a tanításbeli különbségek elenyészőek. Kocsev Miklós: - Az augsburgi aktus egy párbeszéd kezdetének a jele, s egyben az évszázados viták elrendezése. A múlt sérelmeit és hibáit mind a két fél próbálja feldolgozni. Bár a református egyház nem részese ennek az egyezségnek, az enyhülés hatásai és a párbeszéd kiterjedhet a mi egyházunkra is. Abból kiindulva, hogy a világbéke elképzelhetetlen a világvallások békéje nélkül, számomra ez azt is jelenti, hogy a keresztény felekezetek közti kien- gesztelődés, a hívő emberek közötti testvériség érzését erősíti.- A magas egyházi szinten kötött vallásbéke mennyi idő alatt változGárdonyi Máté katolikus pap. 1970-ben született. 1995-ben végzett Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A kaposvári nagytemplomban volt káplán, majd 1997-től Rómában a Pápai Gergely Egyetem egyháztörténeti fakultásán tanult. 1999-ben teológiai doktori címet szerzett. Egy éve plébániai kormányzó Zselickislakon. Négy falu: Zselickislak, Zselicszentpál, Simonfa és Töröcske papja. tathatja meg a hívő emberek beidegződéseit, előítéleteit, különállását? Gárdonyi Máté: - Az ökumené, azaz az egyházak közötti egység keresése rég elkezdődött a közemberek szintjén is, hiszen a magyar családok jelentős része többvallású. Az emberek zöme már nem veszi figyelembe párválasztáskor a felekezeti hovatartozást. Most azt kell tudatosítani, hogy az egyház ezt nem is követeli meg. Nehezebb arra válaszolni, hogy mikor hatja majd át a hívek szemléletét az a felismerés, hogy tulajdonképpen ugyanazt tanítjuk, csak más szavakkal, eltérő szöveg- összefüggésben. Kényes feladatokat ró ez például a hitoktatásra. A felekezetek szétválását például fájdalmas eseményként kell értékelni. A mai helyzet kapcsán mégis inkább a sokszínűség értékeit kell felmutatni, s mindazt, ami összeköt. A korábbiakban a különbségek kaptak hangsúlyt, most egyre inkább azt kell fölfedeznünk, hogy közös az örökségünk. Aradi György: - A kiengesztelő- désnek belsővé kell válnia valamennyi helyi közösségben. Híveink körében azt kell tudatosítanunk, hogy 2000 éves közös múltunk sokkal inkább összeköt, mint elválaszt. Olyan alkalmakat kell teremtenünk - túl a rendszeres ökumenikus imahéten -, ahol közösen élheti át római katolikus, református és evangélikus mindazt, ami ebben a nyilatkozatban is közös. Bálátonboglári új templomunkban például már gyakoriak az ökumenikus szervezésű, Kocsev Miklós 1953-ban született. A Budapesti Teológiai Akadémián 1978-ban végzett. Tíz éve Balatonszárszó református lelkésze. zenés közösségteremtő alkalmak. Kocsev Miklós: - Augsburg szellemének gyakorlattá kell válnia a legkisebb somogyi faluban is. Hogy ez mikor következik be, az egyebek közt attól is függ, hogy a felekezetek papjai miként viszonyulnak egymáshoz, mennyire toleránsak. Az évek során ez eljuthat akár odáig is, hogy egyre több közös vallásgyakorlási alkalom születik. Ahol a hívek egymás mellé ülnek a padokban, ott a napi életben is előbb szót értenek. Jó példa volt erre a november eleji gyékényesi találkozó, ahol az egyházak képviselői jól érezték magukat egymás társaságában. Ha ezt a pozitív érzést ki tudják sugározni, abból a hívekre is ható önmagát fokozó „térerő” lehet.- Az ökumenizmus szelleme valóban erősödik, a katolikus és protestáns hívek azonban még gyakran állítják pellengérre a másik vallást. A katolikus a reformátust nyakasnak tartja, túl puritánnak, s úgy véli, templomaik egyszerűsége méltatlan Isten dicsőségéhez. Ugyanakkor a református szemére veti a katolikusoknak az üdvözülés „megválthatóságát”, azt is, hogy a bűnök miatti ve- zeklés során az imádkozás válik büntetéssé vagy például a Mária- kultuszt. Úgy teszik föl a kérdést: miért kell - mintegy közvetítőként - az anyához imádkozni, hogy a fiúhoz szólhassunk? Miért ne lehetne közvetlenül Istenhez imádkozni? Gárdonyi Máté: - A mostani párbeszéd az egyházak között a teológia nyelvén folyik. A hasonló sztereotípiák ott nem kerülnek szóba. Saját híveink körében viszont nekünk ezekről is beszélnünk kell, rávilágítva, hogy nem ezek az előítéletek jelentik a másik közösség lényegét. Például a templomok puritán jellege korántsem a katolikusokkal szembeni protestáns sajátosság. Itt csuAradi György 1970-ben született. Budapesten és Chicagóban végzett teológiai tanulmányokat. 1997-ben avatták lelkésszé. Azóta Balatonboglár, Hács és Somogy- vámos evangélikus lelkésze. pán kétféle hagyomány, illetve templomelképzelés különbözőségéről van szó. A középkori ciszterci szerzetesek építészete semmilyen díszítést nem tűrt meg a templomban. Ugyanakkor például a szennai református templom - bár arcábrázolások nincsenek benne - rendkívül díszes. Ami a Mária-tiszteletet illeti, annak bizonyos kifejeződési formái a feudális társadalomképhez kötődnek. Ahhoz az elképzeléshez, hogy a királyhoz sem lehet csak úgy odajárulni, hanem különböző közvetítőkre van szükség. Hasonlóképpen Isten anyján át az Istenhez. Mindez egyes kifejeződési formáiban nem katolikus vonás, csak feudális hagyomány. Másrészt persze a Szentírásban is különböző hagyományok vannak: az Isten nem jelenik meg feltétlenül, hanem angyalai, követei útján közvetít valamit az embereknek.- Az augsburgi nyilatkozat arról is szól, hogy a hívői buzgólkodás nem biztosítja feltétlenül az üdvözülést.- Amikor a katolikusok azt mondják, fontosak az emberi jócselekedetek, azt nem úgy értik, mintha Krisztus egyedülvaló keresztáldozata mellé még más áldozatocskákat is helyeznénk, amelyek azt kiegészítik. Csak arról van szó, hogy az ember előkészülhet erre a kegyelemre, Isten megigazító tettére. 450 év után felismertük, hogy félreértettük egymást. Mi, katolikusok azt hittük a lutheránusokról, hogy egy passzív embert tételeznek fel, akinek nem kell semmit tennie, csak hinni, és aszerint üdvözül. Kiderült, hogy a hitből náluk is fakadnak tettek. Másrészt evangélikus testvéreink is fölismerték: mi sem jócselekedetekért várjuk a megüdvözülést, ezek pusztán a hit gyümölcsei. Végül is tehát ugyanazt mondjuk, csak másként. Aradi György: - Az évszázadok során zajlott vallás vitáknak pozitív eredménye is volt, hiszen a római katolikus egyház is formálódott. A 16. században létezett frontvonalak sokat változtak. A katolikusokról mi sem tartjuk már azt, ami csak az akkori képet tükrözte. Ma már nyoma sincs például a bűnbocsátó céduláknak. Ez a lelki kincsekkel gazdálkodó egyház hatalmi visszaélése volt, ám ezen rég túljutottunk. Mostanra a hangsúly a közös kincsünkre, a Szentírásra, valamint a közös keresztény hagyományokra került. Arra, hogy ezeknek a segítségével miként tudunk választ találni a ma kihívásaira. Az úgynevezett Mária- kultusz gyakorlata is árnyaltabbá vált... Jó, hogy minderről párbeszéd zajlik.Sokszor ugyanazt a hittartalmat különböző nyelvi eszközökkel fejezzük ki. Az egyik felekezet szó- használata azonban rendre lefordítható a másikéra. Ez számomra azt jelenti, hogy a kereszténység kellően gazdag: sokféle út, hagyomány és színárnyalat jelöli ki ezt a nagy családot. Kocsev Miklós: - Sokak szerint a római katolicizmushoz az evangélikus egyház sokkal közelebb áll - liturgiájában, istentiszteleti gyakorlatában -, mint a reformátusság az evangélikusokhoz. A három egyház között valamiképp mégis az evangélikusok állnak középen. Ők tehát akár a híd szerepét is be- tölthetnék majd a katolikusok és reformátusok között. A múlt rendezésének korszaka után az igazi kérdés az: milyen lesz a jövő egyháza? Létrejön-e a három felekezet valamiféle szövetsége? Egyesek szerint a jövő egyházában fontos lesz a szakramentalitás: az Isten mint szent, aki odafigyel az emberre. S fontos szerepe lesz a szónak, amellyel továbbadjuk ezt a tartalmat. Az eddig épült falak viszont nem lesznek fontosak, csak az, hogy mi, emberek hogyan lépünk közösen tovább.- Miként hatott a megszületett vallásbéke az idei karácsony hangulatára, a hívek érzületére? Gárdonyi Máté: - A kiengesztelő- dés hosszú folyamatának e mostani jelentős lépése minket, magyarokat különösen közelről érint, hiszen nálunk az evangélikus egyháznak is nagy hagyományai vannak. Másként lehet úgy ünnepelni, hogy tudjuk: közelebb kerültek egymáshoz, akik ugyanazt ünnepük. Aradi György: - Az eddigi karácsonyokat is meghatározta, hogy a gyülekezetünkhöz tartozók családjában rendszerint más vallásúak is vannak. Ettől a karácsonyi alkalmak eleve ökumenikus jellegűek. A karácsony a legegyetemesebb ünnep, amelynek üzenete tovább erősíti az Augsburgban szentesített folyamatot. Amikor Krisztusra tekintünk, minden felekezeti határ feloldódik és ledőlnek a százados falak. Bíró Ferenc Biztonságos befektetés papírforma szerint A PostaBank Megújuló betét nemcsak kényelmes, de biztonságos megtakarítási lehetőség, amellyel mindig bejön a papírforma. A névre szóló befektetés biztonságáért írásos bizonylat kezeskedik. A Megújuló betét váltható a Post aBank fiókjaiban, kirendeltségein és valamennyi postán. O Post aBank és Takarékpénztár Rt. Megújuló betét í t
