Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-18 / 295. szám

1999. december 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP Színes hétvége Legutóbb 22 éve került ekkora ref­lektorfénybe a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények: akkor szál­lították haza őket az Egyesült Álla­mokból. A felbecsülhetetlen értékű ereklyék azóta a Nemzeti Múzeum­ban láthatók, de már nem sokáig. A kormány azt szeretné, ha a palást ki­vételével a korona és a jelvények a millen­niumi ünnepségek jegyében 2000. január elsejétől az Országházba költöznének. A javaslat nagy port kavart. Az el­lenzéki pártok ezt a lépést nem tart­ják összeegyeztethetőnek a köztár­sasági államformával, másrészt sem jogi, sem történelmi, sem pedig praktikus megfontolásokból nem értenek egyet az elképzeléssel. A Szent Korona történelmi vándorlásai Az évszázadok során a Szent Koro­na bejárta a Kárpát-medencét, sőt a világháború után az Egyesült Álla­mokban kötött ki. A középkorban Székesfehérváron, Visegrádon, majd a budai Várban őrizték. Megfordult Bécsben, Bécsújhelyen, Pozsony­ban, Linzben, Kassán, Eperjesen és az erdélyi városokban is. 1791-től az 1848-as forradalom le­veréséig a budai Várban volt a helye, onnan Debrecenbe, Szegedre, Nagy­váradra, Aradra, Lúgosra, Karánsebesre vitték. 1849 augusztu­sában Szemere Bertalan elásatta Orsován. 1853-ban találták meg, elő­ször Budára, majd Bécsbe került, on­nan vitték vissza Budára. Itt tárolták a második világháborúig. 1944-ben Pannonhalmára menekítették, utána Veszprémbe, majd Kőszegre, illetve Velembe vitték, 1945 márciusában vissza Kőszegre. Igazi hányattatása ezután következett: a közelgő front elől Mariazellbe hurcolták, majd Mattseeben ismét elásták. 1945 júliu­sában találták meg, és Augsburg, va­lamint Frankfurt után 1951-ben az amerikai Fort Knoxba került. 1977- ben az USA felajánlotta, hogy vissza­adja a koronázási jelvényeket. 1978. január 6-án különrepülőgépen érke­zett haza a szállítmány. Azóta a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban láthatók. Az utolsó szemtanú vallomása Kocsis József egyike volt azoknak a koronaőröknek, akik a második vi­lágháború végén a korona nyugatra hurcolásában részt vett. 1977-ben emlékeit filmre vették. Ő mesélte el, hogy a negyvenes években a koronát a budai Vár nyugati szárnyában, a második emeleten, a bejárattól szá­mított hetedik ablak mögött őrizték. Ám az „ablak” csak kívülről látszott ablaknak, belülről be volt falazva, páncélszoba volt. Huszonnégy órás szolgálatban mindig hárman őrköd­tek a helyiség előtt, ahová a korona­őrökön kívül csak a mindenkori mi­niszter-elnök léphetett be. Még a nyi­las hatalomátvétel előtt a kormányzó a Váralja út 14-be vitette a koronát két koronaőr kíséretében, ahonnan úgy kellett visszalopni később, ami­kor Szálasi felesküdött rá. 1944. november 20-án kapták a koronaőrök a parancsot, hogy Pan­non-halmára kell szállítaniuk az ereklyét. Onnan került Veszprémbe, a Nemzeti Bank sziklabarlangjába, ahonnan később egy négytonnás te­herautóval vitték Kőszegre. A város­ban ideiglenesen a leánygimnázium­ban helyezték el, ám egyre többet bombáztak, ezért Velem községben egy speciális bunkert építettek a ko­rona számára. 1945. március 28-án újabb parancsot kaptak: a korona nyugatra megy! Kocsis azt nyilatkozta, sokáig tana­kodtak, hogy mitévők legyenek, hi­szen a koronaőrök arra esküdtek fel, hogy a becses tárgy nem hagyhatja el az országot. Végül a koronaőrség pa­rancsnokának határozott utasítására hatan gépkocsira szálltak és felpakol­ták az ereklyéket is. Mattseebe veze­tett az útjuk, de végig attól tartottak, hogy a menekülő nyilasok elkoboz­zák a szállítmányt. Ezért a palástot és a Szent Jobbot a falu plébánosának gondjaira bízták, a tó partján pedig a koronát és a jelvényeket lepedőbe csavarták, majd egy benzineshordóba helyezték, s így ásták el a föld alá. A koronaőrök itt fogságba estek, majd Augsburgba kerültek. Többen megszöktek, és visszamentek Mattseebe, ahol egyenesen a tó part­jára vezetett az útjuk. Akkor még érintetlen volt az árok, ám másnapra valaki kiásta a koronát... Törvény az államalapításról és a koronáról A kormány Szent István államalapí­tásának emlékéről és a Szent Koroná­ról kíván az Országgyűléssel törvényt alkotni. A jogszabály preambuluma szerint a hazánk címerét is díszítő Szent Ko­rona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő erek­lyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. A törvényjavaslat kidolgozói szerint a köztársasági államforma és a hata­lomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a Szent Koronához tarto­zó jelvény a királyi jogar, a koronázá­si palást, az országalma és a koroná­zási kard. Ezeket az Országgyűlés épületében őrzik majd, kivéve a pa­lástot, amely a Magyar Nemzeti Mú­zeumban marad, hiszen rossz állapo­ta miatt nem szállítható. A kormány úgy véli, ha a koronázá­si jelvények a jelenlegi helyükön, a Nemzeti Múzeumban maradnának, akkor csak pusztán múzeumi tárgy­ként tekinthetnénk rájuk. Azzal, hogy ezek az ereklyék átkerülnek az Or­szágházba, túl azon, hogy a gesztus megjeleníti a képviselők Szent Koro­na iránti tiszteletét is, a törvényhozás utal arra, hogy a koronára - mint az elmúlt évszázadokban megalkotott sarkalatos törvényekben megnyilvá­nult történeti alkotmányosság meg­testesülésére - tekint a nemzet. A történelmi ereklyéket a parla­ment látogatási rendjének megfelelő­en bárki megtekinthetné, nemzeti A koronázási jelvényegyüttes A király hatalmát jelképező tárgyak területenként és koron­ként változtak: a trón, a sisak, a korona, a lándzsa, a jogar, az országalma, a kard, a perecek, netán a gyűrű fejezte ki az uralkodó jogait. Közülük kétségtelenül a koronáé volt az elsőség, noha az ezredforduló körül, majd all. században a lándzsának is fontos szerep jutott. E kor legmegbízhatóbb tanúi a fennma­radt királyi pecsétek, amelyek ábrázolása szerint all. szá­zadban hazánkban is a korona, a jogar és az országalma jel­képezte a királyi hatalmat, a lándzsa ekkorra már eltűnt a jel­vények közül. Az Árpádok idején a korona, a jogar, a kard és feltehetőleg az országalma használata állandósult, míg a ko­ronázási viselethez a palást kapcsolódott. A Szent Korona elnevezés egy 1256-ban kelt oklevél óta használatos a magyar királyok fejékére, de túlmutat a hatalmi szimbólumon, mert a történelem során kialakult körülötte egy elvont fogalom: a Szent Korona-tan. Ez fejezte ki lénye­gében, hogy a korona egyet jelent a hatalom birtoklásával. A korona származása, készítési műhelye és ideje ma is vita tár­gya. Egyes tudósok kétségbe vonják, hogy valójában ezzel ko­ronázták-e meg államalapító királyunkat, azzal azonban min­denki egyetért, hogy mint műkincs párját ritkító érték. A 27 zománcképpel díszített korona egy alsó abroncsra épül, amely szokatlanul nagyméretű, kissé aszimmetriku­san álló páitázattal ékesített. Anyaga arany, sok ezüsttel öt­vözve, hogy tartása megfelelő legyen. Oromdísze kilenc, át­világítható zománc lap, amelyhez csüngök kapcsolódnak. Az abroncson szerepel Dukász Mihály görög császár, Géza király és Konstantin császár. Ebből lehet arra következtet­ni, hogy az 1074 és 1077 között uralkodott Géza kapta az abroncsot Dukász és Konstantin társcsászártól. A korona felső részét a keresztpánt alkotja. Anyaga vékonyabb és tisztább aranyból készült. A pántot nyolc apostolkép díszí­ti. A görögkereszt forma közepén Krisztus látható keleti tí­pusú életfával, két oldalán a Nap és a Hold a kilenc csillag jelképével magát az Atyát, a Világmindenség urát szimboli­zálja. Köldökéből nőtt ki a későbbi sérülés következtében elferdült aranykereszt. A keresztpántok szárain apostolok képei láthatók. A keresztpánt 1020-30 táján készült. A koronázási jogar csaknem 30 centi hosszú, fém borítá­sú mogyorófa nyélre húzott, aranypántokkal díszített, át­fúrt kristálygömb. A gömböt - bizonyos források szerint - II. Henrik német-római császár ajándékozta Istvánnak, de az is lehet, hogy már jogarként kapta István a sógorától. Az országalma aranyozott ezüstből készült, 8,9 centi át­mérőjű, 7,9 centi magas. Két félgömbből illesztették össze, és a tetejére kettős keresztet, oldalára címerpajzsot illesztet­tek. Teljes magassága így 16 centi. Feltehetően Károly Ró­bert uralkodása (1310-1342) kezdetén készült. A kard hossza 98, a penge szélessége 6,5 centiméter. Nagyméretű markolatgombja van, felületét ma már alig látható növényi motívumok díszítik. A penge markolat fe­lüli végének mindkét oldalán vésett technikával két-két turbános török és két-két huszár arcképe látható. A koro­názási jelvényegyüttesben a kard a legfiatalabb tárgy: a XV. század második felének terméke, észak-itáliai ere­detű. A palást eredetileg miseruhának készült, felületét az aranyhímzés szinte teljesen beborítja. Alapszövete bizánci selyem. Hatvanegy kisebb-nagyobb alak, 52 kis mellkép, madarak, és négylábú állatok díszítik, az ábrák a kúppalást felületén egymás alatt négy sávban különülnek el. A palás­tot történelmi források szerint 1030-ban szőtték. 9 Szent Korona-tan Jóval István megkoronázása után, a későbbi századokban alakult ki a Szent Koronának az a sajátos közjogi funkciója, amelyet a társadalomtudósok Szent Korona-tannak nevez­nek. E tan szerint az ereklyé­ben nyilvánul meg a történelmi alkotmányosság, az alkotmá­nyos államhatalom. A minden­kori király a koronázással is­merte el magára nézve kötele­zőnek mindazokat a sarkalatos törvényeket, amelyeket egyes jogtudósok Magyarország tör­téneti alkotmányaként írnak le. ünnepeinken ingyenessé tennék a belépést. A koronázási jelvények védelme, megóvása, a velük kapcsolatos intéz­kedések megtétele a Szent Korona Testületnek kötelessége lenne, ame­lyet a legfőbb közjogi méltóságok al­kotnak majd. E testület tagjai - a min­denkori köztársasági elnök, a kor­mányfő, a házelnök, az Alkotmánybí­róság, valamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke - szakértők bevonásával dönt a tárgyak őrzési he­lyéről, ha annak szükségessége fel­merül, kezdeményezi a megóvásuk­hoz, helyreállításukhoz szükséges in­tézkedéseket az arra jogosult hatóság­nál. Hozzájárulást ad a korona és a jelvények hiteles másolatának készí­téséhez, esetleges tudományos vizs­gálatához. A héten megkezdődött a törvény- javaslat vitája, s a korábbi tervekkel ellentétben még az idén megalkotják a jogszabályt. 2000. január elsején a t. Ház ünnepséget tart, s ekkor fogad­ják az ereklyéket az Országházban. 120 millióba kerül az átszállítás Már gőzerővel folynak az ereklyék át­szállításával és biztonságos őrzésével kapcsolatos előkészítő munkálatok. Több minisztérium és az Országgyű­lés hivatala munkálkodik azon, hogy a váltás zökkenőmentes legyen, de ennél több konkrétumot senki sem hajlandó az ügyben elárulni. Az azon­ban biztos, hogy a koronát eddig is a Köztársasági Őrezred őrizte, s így lesz az új helyén is. Almási B. Csaba Ellenzéki ellenvélemény Az SZDSZ és az MSZP támogat­ja, hogy az államalapítás 1000. évfordulóját hatpárti konszen­zussal elfogadandó emléktör­vénnyel köszöntse az ország, az­zal azonban nem értenek egyet, hogy ugyanez a törvény rendel­kezzen a Szent Korona jogállásá­ról, illetve annak elhelyezéséről. Az ellenzéki politikusok sze­rint a kormány napi politikai cé­lokra akarja felhasználni a törté­nelmi ereklyéket, s nem fogad­ják el, hogy a korona a köztársa­sági közjogi berendezkedés ré­szévé váljék, ez ugyanis ellenté­tes a magyar alkotmányos felfo­gással. Mindkét párt ellenzi, hogy a ko­rona és a jelvények átkerüljenek az Országházba. Ugyanakkor épp a palást - a jelvények közül az egyet­len, amely valóban az első magyar király tulajdona lehetett - maradna a mostani helyszínen. A közjogi aggályokon túl praktikus megfon­tolások is amellett szólnak, hogy maradjanak a múzeumban - állít­ják. Az ellenzéki párt érvei közé egy praktikus szempontot is felso­rakoztat: azért is ésszerűtlen javas­lat a költöztetés, mert a korona lá­togatói vagy a parlament munkáját akadályoznák, vagy erre való hi­vatkozással őket zárnák el az erek­lyétől. Az MSZP még azt is hozzá­teszi: Magyarországon a köztársa­sági elnök testesíti meg a nemzet egységét. A népszuverenitás elvére épülő demokratikus államberen­dezkedést elméletileg sem lehet közös nevezőre hozni a Szent Ko­rona-eszmével. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom