Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-14 / 291. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP Gazdaság 1999. december 14., kedd Székesfehérvári Sztrájk- és krízisalapot hoznak létre a kereskedők kötvények Nagyobb értékű fejlesztéseinek megvalósítására hatszáz millió forint értékű kötvényt bocsát ki Székesfehérvár önkormányzata. Warvasovszky Tihamér polgár- mester elmondta: a kibocsátás­ra, forrásainak, a központi elvo­nások miatti beszűkülése követ­keztében kényszerült a város. A Intelnél kedvezőbb forrásból fi­nanszírozzák a városi szenny­víztisztító telep bővítését. A munkálatok befejezésére 2001- ben százhúsz millió forintot kénytelenek fordítani. A 2004. évi visszafizetésre szóló értékpa­pírokat még az idén kibocsátják, s a város közgyűlésének dönté­se értelmében zárt körben - cé­geknek, intézményeknek föl­ajánlva - tervezik értékesíteni. Kétéves az alapítvány A két éve létrehozott Nyitott Szakképzésért Közalapítvány eddig mintegy másfél milli­árd forintot fordított képzés­re és a távoktatás támogatá­sára - jelentette be Juhász Gábor, az alapítvány kurató­riumának elnöke hétfőn Bu­dapesten. A szervezet 1999- es tevékenységét összegző kiadvány szerint a nyitott szakképzés lényege, hogy a résztvevők az ismereteket önállóan - nyomtatványok, audio- és videokazetták, szá­mítógépes adathordozók se­gítségével - sajátítják el. Szabó István, az alapítvány igazgatója szerint az egyéni képzés rugalmasságot bizto­sít a tanulóknak, ugyanakkor a munkájuk mellett részt ve­hetnek a képzési programok­ban is. A szervezet pályáza­tok útján nyújt támogatást: a témaköröket a kuratórium minden évben szakértők be­vonásával határozza meg. Az idén egyebek mellett az uniós csatlakozás, a nyelvok­tatás, a gépészet, az informa­tika és az idegenforgalom té­makörökben írtak ki pályáza­tot. A jelentkezőknek a költ­ségek egy részét maguknak kell állniuk. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 407,44 Cseh korona 7,09 Euró 254,18 Német márka 129,96 Osztrák Schilling 18,47 Lengyel zloty 60,38 Svájci frank 158,73 Szlovák korona 6,01 USA dollár 251,09 Béremelést sürgetnek A kereskedelemben dolgo­zó fizikai állomány bére messze alulmúlja az átla­got, még a textil, illetve a mezőgazdasági ágazatban dolgozók is többet keres­nek - hangzott el tegnap a Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezetének ka­posvári tanácskozásán. Mátraházi István, a KASZ al- elnöke lapunk kérdésére el­mondta: a hazai kereskede­lemben csaknem 140-150 ezer fizikai dolgozót tartanak nyilván. Az idei bruttó bérnö­vekedés 14,5 százalék volt, s az átlagkereset így is alig 40 ezer forint. A rendkívül ala­csony keresetek mellett nagy gondot jelentenek a nehéz munkakörülmények, illetve az elmaradt kifizetések. A dolgozók manapság is gyak­ran panaszkodnak, hogy nem kapták meg a túlmunkáért já­ró pénzt. A szakszervezet kö­vetkezetesen kiáll a dolgozók érdekében, kiemelt feladat­nak tartja a béremelést, külö­nösen fontos az alacsony ke­resetűek hathatós támogatá­sa. Jövőre átfogó béremelést szorgalmaznak, s legalább 27 ezer forintos minimálbért ja­vasoltak. Kulcsár László, a KASZ me­gyei titkára azt mondta: jelen­tős eltérés tapasztalható a so­mogyi kereskedelmi cégek­nél. A Balaton-parti egységek­ben viszonylag jobban keres­nek a dolgozók, miközben az aprófalvas Belső-Somogyban elképesztően alacsony a jöve­delem. Számos boltban bruttó 25-28 ezer forint kap a fizikai állomány, ráadásul sok helyen a munkanélküliség fenyegeti a dolgozókat. A multik megtele­pedésével változott a helyzet, de a nagy cégeknél sem fizetik túl a dolgozókat, mindezt szá­mos statisztikai is alátámaszt­ja, akárcsak azt, hogy a nem­zetgazdaság többi szereplői­hez képest rendkívül keveset keresnek. A tegnapi megbeszélésen - többek között - szó esett a se­gélyezési és a biztosítási rend­szerről, a leltárfelelősségről, il­letve a balesetbiztosítási rend­szer kiterjesztéséről és somo­gyi kezdeményezésre javasla­tot tettek a KASZ sztrájk- és krízisalapjának létrehozására és feltöltésére. H. M. Több forrás a gazdáknak A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a GDP 15 százalékát adja, ezért az agrárium nélkül nem képzelhető el a nemzet- gazdaság növekedése - hangsúlyozta tegnap egy szakmai tanácskozáson Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Az agrártárca képviselője a to­vábbiakban elmondta: az ága­zat jövő évi stratégiája alapve­tően nem változik, a gazdasági körülmények módosulása mi­att azonban több helyen kiiga­zításra kerül. Ezek a módosítá­sok a mezőgazdaságból élők érdekeit szolgálják azzal a cél­lal, hogy a gazdák jövőre minél több forráshoz jussanak. Erre nagy szükség van, mivel az el­múlt években mintegy 1000 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. A jövő évi szabályozó rend­szerről szólva Tamás Károly el- r mondta: az agrártárca a kedve­zőtlen adottságú térségekben gazdálkodókat hektáronként 3000 forinttal kívánja támogat­ni, a szőlő-, a gyümölcs- és a kertészeti ágazatban gazdálko­dók pedig normatív alapon hektáronként 15 ezer forint ál­lami hozzájárulásra számíthat­nak. A kedvezőtlen helyi adott­ságú térségekben mintegy 3- 400 ezer hektár legelőt szeret­nének államilag támogatni. A fiatal agrárszakemberek jövőre is számíthatnak a agrárkor­mányzat segítségére, és nem változik az új típusú szövetke­zetek támogatása sem. A szö­vetkezők továbbra is igényt tarthatnak a forgóeszköz-fel- töltésre szánt 30 százalékos, vissza nem térítendő állami tá­mogatásra, illetve hitelfelvétel esetén 40 százalékos kamattá­mogatásra. Az eddigi tapaszta­latok azonban azt jelzik - mu­tatott rá az államtitkár -, hogy szigorítani kell az állami pén­zek kiadását, illetve felhaszná­lásuk ellenőrzését. A tárca kép­viselője bejelentette: a 25 szá­zalékos gépvásárlási hozzájá­rulás, hitel esetén pedig a 40 százalékos kamattámogatás jö­vőre is megmarad, változni fog viszont az állami hozzájárulás mértéke. A szakminisztérium ugyanis jövőre elsősorban a ki­sebb és olcsóbb gépbeszerzé­seket kívánja ösztönözni. - ug Átfogó fejlesztési terv A miniszter beszámolt arról, hogy a Gazdasági Kabinet megtárgyalta a magyar gaz­daság 2000-2006 közötti idő­szakra vonatkozó fejlesztési tervét, s azt a további terve­zés alapjaként elfogadta - mondta Chikán Attila gazda­sági miniszter a Gazdasági Kabinet tegnapi ülését köve­tő sajtótájékoztatón. Az Átfogó Fejlesztési Terv a gazdasági szerkezet további építése mellett az infrastruk­túra, a környezetvédelem, va­lamint az életminőség fejlesz­tése érdekében végrehajtandó feladatokra is kitér. A tárca előterjesztése szerint az terv öszszes költsége 10 ezer milli­árd forint, amelynek mintegy 40 százalékát a központi költ­ségvetésből finanszíroznák, a fennmaradó részt pedig ma­gántőkéből és az EU különbö­ző alapjaiból. Az előterjesztés szerint a program hét év alatt négyezer milliárdos központi költségvetési támogatást igé­nyel, ami évente a GDP-vel azonos arányban nőne. A tár­ca számításai szerint jövőre az uniós támogatás a GDP 0,9 százalékát teszi ki, az időszak végére minimum megduplá­zódik, de akár a GDP négy százalékát is elérheti. A mi­niszter elmondta: nincs tudo­mása arról, hogy megállapo­dás született volna az import- követő gázárakról. Hozzátet­te: a sajtó félreértelmezte sza­vait, ő ugyanis nem azt mond­ta néhány napja, hogy min­denképpen meg kell állapodni decemberben, hanem azt, hogy erre akkor van szükség, ha január elsejével be akarják vezetni az új árképzési szisz­témát. Chikán Attila elmond­ta azt is: az Oktatási Miniszté­rium képviselőjének kérésére a Gazdasági Kabinet nem vet­te napirendjére az OMFB fej­lesztési stratégiáját. Mint is­meretes, az OMFB a kormány- átalakítás során január 1-jétől az oktatási tárca hatáskörébe kerül. Sertésfelvásárlási árak 49. hét I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 211,99 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,99 2, szövetkezeti átlagár: 216,21 3. egyéni vállalkozói átlagár: 199,82 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 210,76 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,31 2. szövetkezeti átlagár: 217,59 3. egyéni vállalkozói átlagár: 198,39 III. Régiónkénti átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 213 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, J ász-N agykun-Szolnok): 215 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 203 4. Központ (Budapest, Pest megye): 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, 215 Veszprém, Fejér): 220 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 212 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 218 IV. Készítmények átlagárai: 1. párizsi: 344 2. műbeles virsli: 391 3. lecsókolbász: 360 4. parasztkolbász: 898 5. szárazkolbász: 1519 6. füstölt csemegeszalonna: 468 7. csomagolt zsír: 167 IV. Egyéb információk: E: 278,81 U: 266,94 R: 255,93 FORRÁS: HÚSCÉH A BUX ALAKULÁSA XII. 7­13-IG Részvénvárfolvamok 8145,2p '8219,8'* B.chem: 8 740 Ft t Matáv: 1 653 Ft \ 8139,18 Mól: 5 210 Ft t i OTP: 13 820 Ft t Rába: 2 385 Ft * Richter: 14 405 Ft * Z.kerámia: 1 690 Ft * 7921,8__ ——*»7942,16 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Nyitóár: 8230,85 NaDi érték Minimumár: 8101,98 Maximumár: 8298,41 A mezőgazdaságiak is tüntetnek Miután a szeptemberi agrár­béke-megállapodás fölborul­ni látszik, a Mezőgazdasági Dolgozók Országos De­monstrációs Bizottsága de­cember 16-i budapesti ülésén a tüntetés helyéről, idejéről és módjáról dönt. Karsai Jó­zsef battonyai gazdálkodó, a bizottság elnöke elmondotta: az ülést a MOSZ székházában csütörtökön tartják meg. A tervezett megmozdulást ki­váltó közvetlen okként Karsai József az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottsági ülésén történteket említette. A par­lamenti bizottság kisgazda­párti tagjai vagy nem mentek el az ülésre, vagy tartózkod­tak a szavazástól, így a bizott­ság nem fogadta el az ott elő­terjesztett, a miniszter által szeptember 15-én aláírt reor­ganizációs programot.- mondta Karsai József bat­tonyai gazdálkodó - A 250 milliárd forint agrárhitel visz- szafizetését megkönnyítő in­tézkedés 55 milliárd forintot juttatna e célra. A demonst­rációs bizottság budapesti ülését az Országgyűlésnek a mezőgazdaságot érintő hételeji költségvetési szava­zása után tartják meg. Az OTP Bank felkészült a dátumváltásra Az OTP Bank és pénzinté­zeti csoportja elvégezte a 2000. évhez kapcsolódó dátumváltás-kezelési fel­adatokat - mondta a hitel- intézet tegnapi sajtótájé­koztatóján Braun Péter ve­zérigazgató-helyettes ­Budapest Az 1997-ben megkezdett há­roméves program keretében or­szágosan körülbelül 12.500 hardver és 2000 szoftver vizs­gálatát végeztünk el. Az OTP Bank mintegy másfél milliárd forintot fordított a számítás- technikai rendszerek teljes át­vizsgálására. Az OTP Bank ál­tal kibocsátott kártyák esetében is elvégeztük a számítástechni­kai rendszer tesztelését. Mind a Visa, mind a Europay nemzet­közi kártyatársaság kiadta a ta­núsítványt, hogy az OTP Bank számítástechnikai rendszere ''2000. év biztos". A vezérigazgató-helyettes arról is szólt, hogy a három­éves munka eredményeként szeptember 30-ától már vala­mennyi számítástechnikai eszköz a 2000. év követelmé­nyeinek megfelelően műkö­dik a banknál. Emellett az OTP Bank sikeresen részt vett azokban a bankközi tesztelé­sekben is, amelyeket a Ma­gyar Nemzeti Bank, illetve a Giro Elszámolás-forgalmi Rt. vezetésével hajtottak végre a magyarországi pénzintéze­tek. a dátumváltástól függet­lenül is végeztek azonban fej­lesztéseket. Nyereséges háziorvosi praxisok Várhatóan a jövő év folyamán az egészségbiztosító bevezet egy új érdekeltségi rendszert a háziorvosi praxisok finanszírozásában. Ennek lényege az lenne, hogy gyógyszer-támogatási keretéből az orvos nyere­ségként könyvelheti el a megtakarítást. Dr. Lampé Zsolt, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója elmondta: januártól számít­hatnak a családorvosok ar­ra, hogy fokozottan figyelik a gyógyszerfelírási szokáso­kat. Valamikor az év folya­mán kezdődik el az új rend­szer bevezetése, amelynek modellkísérletei jó eredmé­nyeket ígérnek. Eddig ki­lenc pályázó, 185 ezer lakos háziorvosa vett részt a rend­szer kipróbálásában. A ter­vek szerint hamarosan háromszáz praxist vonnak be a takarékosságra ösztön­ző elszámoltatásba. A csa­ládorvosok kijelölését a Ma­gyar Orvosi Kamarára bíz­zák. Az országos vényellen­őrzés keretein belül a 300 praxist megkülönböztetett figyelemmel monitor- izálják. Ha a doktornak si­kerül megspórolnia valamit a tb-kassza ráosztott kere­tén belül, akkor a megtaka­rítást saját praxisának fejlesztésére fordíthatja. Hogy mekkora keretből gaz­dálkodhatnak majd az orvo­sok? Erre vonatkozóan dr. Lampé Zsolt még nem tu­dott pontos számokat kö­zölni. Egyelőre az elosztás elvein dolgoznak a szakem­berek. A körzet betegeire fejkvótát határoznak meg. Figyelembe veszik azt, hogy az ország melyik földrajzi területén van a rendelő, s hogy milyen összetételű a betegkör. Abban az eset­ben, ha az orvos nem tud spórolni, sőt túllépi a kere­tét, akkor semmiféle retor­zió nem éri. Az új rendszer­rel csupán ösztönözni, s nem büntetni kívánnak. A szakemberek nem titkolt szándéka az, hogy az OEP valamiképp felvegye a ver­senyt a gyógyszergyárak anyagi ösztönzésével. Úgy szeretnének megtakarítást elérni, hogy a betegeknek lehetőleg ne írjanak fel fe­leslegesen drága és túlzott mennyiségű gyógyszert. Dr. Lampé Zsolt szerint jelenleg az antibiotikum-fogyasztás adatai tükrözik a legtöbb pazarlást. Ugyanakkor pél­dául a magas vérnyomás ke­zelésében van lehetőség ar­ra, hogy az orvosok az azo­nos hatású készítmények garmadájából a beteg és a tb pénztárcáját leginkább kí­mélő készítményt vá­lasszák. Németh Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom