Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-11 / 289. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. december 11., szombat Hírek Egy tekintélyes békedíj átvé­tele, valamint a helyi közigaz­gatási és kulturális intézmé­nyek megtekintése szerepel Göncz Árpád pénteken kezdő­dött négynapos szicíliai ma­gánprogramjában. Olaszorszá­gi útja utolsó napján - kedden - a magyar köztársasági elnök Rómában Carlo Azeglio Ciampi olasz államfővel talál­kozik. II. János Pál pápa lemondta tervezett iraki útját, mivel Bag­dad nem tudja kellőképpen megszervezni a katolikus egy­házfő látogatását - jelentette be pénteken a vatikáni szóvi­vő. A Szentszék rövid közle­ménye szerint Irak az ellene érvényben levő ENSZ-embar- gó, illetve az ország északi és déli sávjában létesített repülés­tilalmi övezet miatt képtelen megszervezni a pápai látoga­tást. II. János Pál állítólag azt tervezte, hogy közel-keleti za­rándokhelyeket érintő millen­niumi körútja részeként felke­resi Ur városát, amely a Biblia szerint Ábrahám szülőhelye. Megérkezett a kárpátaljai Be­regszászra a Magyar Ökume­nikus Szeretetszolgálat kétka- mionnyi téli ruhaneműből álló karácsonyi segélyszállítmá­nya. Székely Judit, a szeretet­szolgálat beregszászi központ­jának vezetője elmondta, hogy all millió forint összértékű segélyadomány felét a refor­mátus egyház diakóniai osztá­lya osztja szét, a másik felét a szolgálat beregszászi központ­jának alapítványa a helyi szo­ciális osztály közreműködésé­vel elsősorban bölcsődéknek, óvodáknak és iskoláknak jut­tatja. Még lát reményt a megegye­zésre a náci korszak egykori kényszermunkásainak fizeten­dő kártalanításról folyó tárgya­lásokon a német kormány megbízottja, és bizakodóan nyilatkozott az amerikai illeté­kes is. Otto Lambsdorff nem zárta ki egy olyan megoldás le­hetőségét, amely elfogadható lenne mind az egykori kény­szermunkások, mind a német konszernek szempontjából. Újabb nagy értékű cigaretta­csempészési ügyről számolt be a felső-ausztriai rendőrség pénteken: egy Magyarország­ról vonaton érkezett teherau­tóban 19 383 karton cigarettát találtak a drágább fajtákból. A sofőr kihallgatása során a nyo­mozók számos értékes infor­mációhoz jutottak, s az angol kollégákat is tudták figyelmez­tetni, hogy Doverban mintegy tízezer kartonból álló csem­pészszállítmányt fülelhesse­nek le. Törökország is tagjelölt FOTÓ: FEB/REUTERS Az Európai Unió tagor­szágainak állam- és kor- mányfői pénteken úgy döntöttek, hogy jövőre megkezdik a csatlakozá­si tárgyalásokat Máltá­val, Bulgáriával, Lettor­szággal, Litvániával, Ro­mániával és Szlovákiá­val. Egyúttal úgy döntöt­tek, hogy megerősítik Tö­rökország tagjelöltségét is - jelentette be Helsin­kiben Paavo Lipponen finn kormányfő. A csúcsértekezlet résztvevői kijelentették: az EU-nak 2002- re készen kell állnia új tagok befogadására, és a tagjelöltek­től függ, hogy ezután mikor csatlakozhatnak. Több forrás­ból hangoztatták azt is, hogy a jövőre kezdődő tárgyalások résztvevői ugyanolyan esél­lyel kerülhetnek az elsőként csatlakozók közé, mint azok az államok, amelyek már négy külügyminiszteri szintű fordulón túl vannak. Günter Verheugen, az Eu­rópai Bizottság bővítési fele­lőse hozzátette, hogy a testü­let jövő ősszel szándékozik nyilvánosságra hozni a bőví­tés menetével kapcsolatos el­képzeléseit, beleértve annak pontos időrendjét is. Romano Prodi, az Európai Bizottság el­nöke történelminek nevezte a pénteki határozatokat. Verheugen úgy vélte, az el­ső körben tárgyaló államok­nak nem kell csalódottaknak lenniük a pénteki döntés mi­att, mert a csatlakozási tár­gyalások lendületes folytatása az unió számára elsőrendű kérdés. Úgy vélte, hogy a most meghívott hat országgal januárban vagy februárban kezdődhetnek meg a tárgya­lások, mi-után a bizottság or­szágonként felmérte, hogy melyikük milyen ütemben képes vállalásainak teljesíté­sére. A finn kormányfő portugál kollégájával A hat ország meghívása nem egy korábbi hiba kiigazí­tása volt, hangsúlyozta Verheugen, de a helyzet az­óta már nagy mértékben vál­tozott. Fennállt például a ve­szély, hogy a Nyugat elveszít egy-két országot a „második körösök” közül, ha hatalmas áldozatokat vállalva továbbra is konkrét kilátás nélkül kell folytatniuk az átalakítási fo­lyamatot. Törökország tagj előtti stá­tusát csak az különbözteti meg a többiétől, hogy az Eu­rópai Unió egyelőre nem kezd csatlakozási tárgyaláso­kat Ankarával - jelentette ki Joschka Fischer német kül­ügyminiszter. Más források szerint a Törökországról szó­ló uniós nyilatkozatból az de­rül ki, hogy 2004 előtt nem le­het szó a tárgyalások megkez­déséről. Erre az időre készít ugyanis az EU újabb átfogó helyzetjelentést Ankaráról’, felmérve, hogyan áll Törökor­szág a tagsághoz támasztott előfeltételek - mindenekelőtt az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus rend­szer működése és a közösségi joganyag átvételének képes­sége - szempontjából. Az Unió nyilatkozata - nyilvánvalóan görög nyomás­ra - azt is tartalmazza, hogy a török-görög határviták a há­gai Nemzetközi Bíróság ha- táskö-rében kezelhetők. An­kara eddig nem ismerte el a bíróság illetékességét ezek­ben a kérdésekben. Kiszivá­rogtatások szerint az EU to­vábbra sem szabja előfeltétel­nek Ciprus tagságához a szi­get megosztottságának felszá­molását. Úgy véli azonban, hogy az egyesítésben segíthet a török tagjelöltség. A tizenöt tagország állam- és kormányfői a csúcsérte­kezlet első napján elfogadták az úgynevezett millenniumi nyilatkozatot is. Ebben a töb­bi között leszögezik: „Az új évezred küszöbén az Európai Uniónak azokra a feladatokra kell összpontosítania, ame­lyek teljesítése lakóinak biz­tonságához és jólétéhez köz­ponti fontosságú”. A dokumentum emlékez­tet arra, hogy az EU-n belüli összetartásnak a béke és a gazdasági virágzás iránti vágy volt a hajtóereje. Az elmúlt öt­ven évben a közösség hosszú utat tett meg e célok teljesíté­se felé: mára olyan unió lett, amelyben a polgárok és a vál­lalatok a határokra való tekin­tet nélkül szabadon mozog­hatnak és települhetnek le, él­vezhetik az egységes piac, a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU), a közös szociális stra­tégia előnyeit. Az EU egyedül­álló vállalkozás a világtörté­nelemben, és államai csakis közösen tudnak szembenéz­ni a holnap kihívásaival - hangoztatja a nyilatkozat. A finn fővárosban zajló csúcshoz kapcsolódva az újságok, fo­lyóiratok különféle érdekes összeállításokkal rukkoltak elő. Az Európai Tájékoztatási Központ Hírmagazinja, az EU Info az unióban élő emberek „dimenzióit” veti össze. Eszerint a 15 és 24 év közötti európaiak átlagosan öt centiméterrel magasab­bak, mint a 65 évesnél idősebbek. A 15 és 24 éves férfiak átlag­magassága 177 centiméter. A legmagasabbak az északi álla­mokban, míg a legalacsonyabbak Portugáliában és Spanyolor­szágban élnek. A legalacsonyabb nők is Portugáliában találha­tók: átlagos magasságuk nem éri el a 160 centit. A legkövérebbek a görögök, akik a második és a harmadik helyre szorult spanyol és luxemburgi társaikat előzik meg. A görögök egyébként a cigarettafogyasztásban is vezetnek: 1997- ben például személyenként átlagosan 3000, míg a spanyolok 1929, a németek pedig 1841 szál cigarettát szívtak el. Az alko­holfogyasztás tekintetében a franciák vannak az élen: a 15 év feletti lakosság átlagosan és személyenként 14,1 liter tiszta al­koholt iszik meg évente. r # m Újabb forduló a magyar-szlovák viszony javításáért Tapasztalatcsere A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselő­ivel találkozott pénteken reggel Pozsonyban Áder Já­nos, az Országgyűlés elnö­ke, aki küldöttség élén a szlovák parlamenti házel­nök, Jozef Migas meghívá­sára csütörtökön este két­napos hivatalos látogatásra érkezett Szlovákiába. Áder János emlékeztetett arra, hogy hat éve, az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltása óta ma­gyar házelnök nem járt Szlová­kiában. Hozzátette: a Dzurinda-kormány színre lépé­se óta a parlamenti bizottságok között is eleven kapcsolattartás alakult ki. A másfél éve csatla­kozási tárgyalásokat folytató Magyarország a továbbiakban is szívesen átadja Szlovákiának saját tapasztalatait. Az Ország- gyűlés elnöke hangsúlyozta: ,A tárgyalások megkezdése és folytatása teljesen független a tényleges csatlakozás időpont­jától. Ebben a kérdésben az én álláspontom változatlan, és vál­tozatlan az EU álláspontja is”. Bugár Béla, az MKP elnöke, a szlovák parlament alelnöke a magyar Országgyűlés kül­döttségével folytatott megbe­szélés után elmondta, hogy a határ menti együttműködés­ről, a jövő évi parlamenti kap­csolatokról cseréltek eszmét, továbbá a szlovákiai magyar oktatás és művelődés jelenlegi állapotáról tájékoztatták Áder Jánost és kíséretét. A magyar Országgyűlés el­nöke a nap folyamán megbe­széléseket folytatott vendéglá­tójával, Jozef Migassal, talál­kozott Csáky Pállal, a szlovák kormány alelnökével, s a kül­döttséget fogadta Rudolf Schuster államfő, valamint Jozef Moravcík, Pozsony fő­polgármestere is. Dávid Ibolya igazságügy­miniszter Csáky Pálnak, a Szlovák Köztársaság minisz­terelnök-helyettesének meg­hívására tegnap hivatalos láto­gatásra Pozsonyba utazott, hogy részt vegyen az emberi jogok napja alkalmából a vi­segrádi négyek országainak konferenciáján, amelynek védnöke Rudolf Schuster köz- társasági elnök. Mérges gáz Csecsenfoldön Három, viszonylag kis erejű pokolgép robbant péntekre virradóra Moszkva három különböző pontján. Senki nem sebesült meg egyik me­rényletben sem. Az esetek kivizsgálása folya­matban van, a nyomozók elzár­kóztak attól, hogy a vizsgálat le­zárása előtt találgatásokba bo­csátkozzanak a robbantások esetleges összefüggéséről. A megfigyelők azonban azt hang­súlyozzák, hogy a csecsen láza­dók újabb merényleteket he­lyeztek kilátásba, ráadásul ma jár le a terroristáknak szabott moszkvai ultimátum. Az orosz fővárosban ezzel egyidejűleg bejelentették: Moszkva hajlandó tárgyaláso­kat kezdeni Ászlan Maszhadov csecsen vezetővel, de csak arról, hogy a polgári lakosság elhagy­hassa Groznijt, katonai, illetve politikai kérdésekről azonban nem. Szergej Sojgu, a rendkívü­li helyzetek és a polgári véde­lem minisztere pénteki moszk­vai sajtóértekezletén arra szólí­totta fel Maszhadov csecsen el­nököt, hogy engedje ki a civile­ket Groznijból. Sojgu bejelenté­se meglepetés, mert Moszkva eddig kizárt minden tárgyalást a „terroristákkal”, s csak a „józa­nul gondolkodó erőkkel” tartot­ta lehetségesnek a párbeszédet. A csecsen elnököt nem sorolták ez utóbbiak közé. A csecsen fegyveresek pénteken mérgező anyagokkal teli tartályokat rob­bantottak fel a Groznij keleti ha­tárában fekvő Hankalában - je­lentette be Alekszandr Baranov tábornok, a csecsenföldi orosz haderőcsoport vezérkari főnö­ke. Az NTV orosz tévécsatorná­nak nyilatkozó tábornok szerint a tartályokban klór, ammónia és szénhidrogének keveréke le­hetett, s a robbanás után a mér­gező felhőt északnyugat felé, Groznij irányába sodorta a szél, az egyik szabadon hagyott me­nekült-folyosót fenyegetve. Az amerikai védelmi minisz­ter arra unszolta a nemzetközi közösséget, hogy szorítsa rá Moszkvát csecsenföldi offenzí- vájának befejezésére. William Cohen igyekezett meggyőzni az amerikaiakat, hogy nem zár­kózhatnak el hazájuk világpoli­tikai stabilizáló szerepétől. Cohen azt fejtegette, hogy az amerikaiak nem „gubózhatnak be” az Egyesült Államokban, a televízión keresztül követve a világeseményeket, hanem aktí­van befolyásolniuk kell azokat a maguk „eszményének és érde­keinek” megfelelően. Átadták a Nobel-díjakat Oslóban Marie-Eve Raguenau vette át az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetnek ítélt Nobel-békedíjat. Péntek délután Stockholmban ünnepélye­sen kiosztották az irodalmi, a fizikai, a kémiai, a matematikai és a közgazdasági teljesít­ményért járó jutalmakat is. fotó: feb/reuters 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom