Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-08 / 286. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. december 8., szerda A disznóölés örömei, bánatai A disznóölés a gyerekeknek is nagy élmény FOTÓ: LANG RÓBERT Önkormányzati puttony Nemcsak gonddal, hanem örömmel is tele van néha az önkormányzatok puttonya. A kínnal-keserwel megszült jövő évi költségvetési koncepció tárgyalása után azon dol­goztak a Kapos menti polgármesteri hivatalok munkatár­sai, hogy az idei ünnepekre tervezett és a tartalék pénzből minél mutatósabb ajándékot állítsanak össze a gyerekeknek, és az idős embereket is szeretnék még karácsony előtt meglepni élelmiszercsomaggal. Mert az önkormányzat, vékony pénztárcájából is, adni akar... Már a hétvégén pajkos mikulásbulik zajlottak, és készülnek a búfelejtő karácsonyi műsorokra is. Nyugdíjasok, gyerekek elevenítik fel a hagyományokat, diákok készülnek iskolai előadással. Meg az önkor­mányzatok. Mindegyik lehetősége szerint... Somogyjádon is járt az önkormányzati mikulás. Óvodá­sok és iskolások játszóházban vették át a csomagot. A pol­gármesteri hivatal 180 gyereket ajándékozott meg. Bárdudvarnokon már a karácsonyi élelmiszercsomagok készülnek. Mintegy félmillió forint értékű ajándékot osz­tanak ki a tizenhat településrészből álló falu négyszázötven nyugdíjasának, illetve nagycsaládosoknak. Szinte valamennyi Kapos menti település arra törekszik: legyen valami a fa alatt azoknak is, akik.mástól talán sem­mit sem kapnának. Akik kapnak, azok pedig elrebegnek egy csöndes köszönömöt, s titkon abban bíznak: a jövő évezredben is megmarad ez a gáláns gesztus. (Lőrincz) Két nyelven oktatnának Közmunkások tréningje Százan végezték el azt a hét­napos intenzív tréninget, ame­lyet a somogyjádi kistérség közmunkásainak szerveztek. Az oktatáson somogyjádi, gamási, somogyvári résztve­vők is voltak, s azért szervez­ték a kurzust, hogy a későbbi­ekben nagyobb eséllyel találja­nak munkát. (Is) Luca-napi varázslatok A Saj­ti Sándor Liszt-díjas táncmű­vész vezette zselicszentpáli népdalkor képviseli megyén­ket Pécsen, a Luca-napi va­rázslatok című bemutatón. A karácsony hagyományait föl­elevenítő eseményen többek között betlehemes játékot is előad a 4 férfi és 17 szentpáli asszonyból álló népdalkor. A székesegyház előtti téren há­romszor is fellépnek. Ezt kö­vetően 18-án a kaposszerda- helyi, majd 24-én a zselic­szentpáli templomban állnak közönség elé. (vá) Orvos-randevú Taszáron A taszári SFOR-bázis klinikájá­nak parancsnoka meghívására a dr. Gimesi Mihály főigaz­gató főorvos vezetésével a Kaposi Mór Megyei kórház 21 orvosa vesz részt az amerikai egészségügyi kontingens tudományos ülésén. A mag­yar és amerikai orvosok tájékozódnak az együtt­működésről. (vá) Fotók az iskolában Leimer Wínicky Gabriella fotóiból nyílik kiállítás december 13- án 17 órakor a mezőcsoko- nyai általános iskolában. A helybeli fotós munkáit Ker­tész Sándor kaposvári festő­művész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. (Is) Ecsenyi mókázás Az ecsenyi főtéren találkoztak a gyerekek a mikulással és elmaradhatatlan kísérőivel, a két krampusszal. A civil kezdeményezésre, testületi támogatással szervezett hangulatos ünnepségen a vidám móka mellett ajándékcsomagot is kapott a falu aprónépe. (vá) „Kár, hogy nincs minden nap disznóölés, amikor a férfiak megmutathatnák a nőknek, hogy ehhez az egyhez, az egyetlen egyhez a véletlen kedvezéséből sokkal jobban értenek, mint a nők. Hogy milyennek kell lenni egy oijalevesnek, azt sosem ta­nulhatja meg egy nő...” - írta egykoron a neves magyar író, Krúdy Gyula , a finom fa­latok költői méltatója. A pa- talomi Magyari Dénesék por­táján azonban az asszony főzi a disznótoros ebédet és az esti torra valót is. Patalom A férfiak dolga itt a disznóvá­gás és a feldolgozás. A de­cemberi ködben fölszálló füst pedig az óriás üstök felől ér­kezik, melyekben az idősebb asszonyok keverik a zsírsza­lonnát, s az abálni valót. Ro- bika, a ház asszonyának kisunokája is ott téblábol kö­rülöttük: hajnalok hajnalán ugrott ki az ágyból, hogy lás­sa a nagy eseményt: a disznó­ölést. A férfiak ilyenkor egy kicsit gyakrabban ürítik a ku­picát, ám a hidegben a nők sem vetik meg a lélekmelegí- tőt. A két kutya fegyelmezet­ten ül a hússal teli vájdlingok mellett. A gazda hangjára a ház falához sietnek, s vigyázz-ülésbe telepednek.- Az öcsém vágta a disznót, a férjem meg a rokonokért ment az autóval. Eljött a só­gornőm is, az édesanyám, az anyósom, és Ildikóék, a lá- nyomék, akik Toponáron él­nek, de a toron még ennél is többen leszünk - veszi szám­ba a tüsténkedőket Magyari Dénesné. - Kitől tanultuk a disznóvágás furfangjait? - Édesapámtól. Gyermekko­romban ő volt a böllér. Csak akkoriban még szalmával pörköltünk, most meg gázzal.- Nem félnek, hogy fölrob­ban a palack?- Nem, mert vigyázunk.- Hány disznó bánta?- Kettő. Egyenként úgy 150- 160 kilós hússertések voltak. Lesz is belőlük minden ahogy kell: hurka, kolbász, sonka, szalonna, kisgömböc. Mindet szeretjük, de a kocsonya a legkapósabb. Ebédre csontle- vest tálalok, meg pörköltet vesével, májjal. Sült káposz­tát és sült húst. Már a kóstoló­nak valót is kiporcióztuk. A nyársat dugó gyerekekre is gondolni kell.- A szétszedést meg a pör­kölést nem nagyon szeretem - mondta a böllér.- Azt a fiata­loknak kell csinálni. A vacso- -ra, az igen...! Eddig mi etettük, most ő lakat jól bennünket. Kaposfőn jelentős a né­met kisebbség. Egy éve működik a kisebbségi ön- kormányzat és a hagyo­mányőrző egyesület. Kaposfő- Régebben „kis-Berlinnek” csú­folták Kaposfőt. Az utóbbi idők változásai elnémították ezeket a hangokat - mondta Tolnai György, a német kisebbségi ön- kormányzat elnöke. Az első hó­napokban felvették a kapcsola­tot a szuloki és a kaposvári né­met kisebbségi önkormányzat­okkal. Beadtak két pályázatot a Német Belügyminisztérium­hoz. Az egyiken az iroda felsze­relésére nyertek pénzt, a má­siktól a klubhelyiségük beren­dezéséhez remélnek segítséget. A hagyományőrző egyesület­tel vállvetve a kulturális életbe is pezsgést vittek. Közös rendez­vényük volt a nagy sikerű sváb­bál, a helytörténeti anyag gyűj­tése és kiállítása és a borverseny is. Felélesztették a testvérvárosi kapcsolatot Steinheimmel. Az egyik leglátványosabb ered­Megtartotta tisztújító közgyű­lését a Zselickislaki Baráti Kör. A 90-es évek eleje óta működő, ma már száz tagot számláló civil szervezet az­zal a céllal alakult, hogy a fa­lu épített és természeti érté­keit védje, ápolja a hagyomá­nyokat és közösségi progra­mokkal is erősítse az össze­tartozást. Az elnökség az él­mény a 12 párból álló néptánc- csoport megalakulása és nagy sikerű fellépéseinek sora. A helytörténeti kiállítás anyagá­nak bővítésére és a könyvtár nemzetiségi témájú és német nyelvű videó- és könyvállomá­nyának bővítésére nemrégiben 880 ezer forintot nyertek. Tolnai György elmondta: cé­lul tűzték ki egy kétnyelvű óvo­da és általános iskola megte­remtését, mert a német nemze­tiségi identitás megőrzéséhez fontos a nyelvismeret. A nem­zetiségi ügyek egyik fő támoga­tója a települési önkormányzat és néhány vállalkozás. Az el­nök úgy látja, hogy mit sem ér­ne a támogatás, ha nem lenne a lakosságnak egy olyan magja, amely szinte naponta tesz azért, hogy a hagyományok fennmaradjanak, a kisebbségi közösség erősödjön, a magyar lakosság pedig minél jobban megismerje és elfogadja múlt­jukat, szokásaikat. A kaposfői németek egy sváb kalendári­ummal szeretnék emlékezetes­sé tenni az ezredfordulót. Takács Zoltán múlt öt évről hallgatott meg beszámolót, majd az önkor­mányzat hetvenedik születés­napján köszöntötte Herner Kálmánt, a falu tanítóját, akit tiszteletbeli elnökké válasz­tottak. Az új elnök Fetzer Zol­tán lett. Az elnökség megvá­lasztása után jó hangulatú családi esttel folytatódott az összejövetel. L. S. Vidám torra keserűség A disznóvágás nem csak örömet, veszélyt is rejthet - magyarázza dr. Fadgyas Er­zsébet, a városkörnyék tiszti főorvosa, aki már tudja: a disznóölések idején súlyos megbetegedést, botulizmust azaz húsmérgezést okozhat a szakszerűtlenül végzett házi vágás, húsfeldolgozás.- A húsmérgezés a hasi pa­naszok mellett szájszáraz­sággal, nyelési nehézséggel, kettős látással járhat együtt, amit egy baktérium méreg­anyaga okoz - mondta. A főorvosasszony ezért azt ta­nácsolja, hogy a feldolgozást szakember végezze, s fontos az állat jó kivéreztetése. A bőr tisztításához használt kést a bontásnál már ne al­kalmazzuk, s csak ivóvízzel mossuk az állat húsát. A disz­nó gyomrát, a beleket, s a hó­lyagot kivétel előtt le kell köt­ni, hogy tartalmuk ne szeny- nyezze a húst. Ha mégis akad szennyezett rész, azt nem szabad mosni, törölgetni, ha­nem le kell metszeni. A bele­ket gondosan meg kell tisztí­tani a nyálkahártyától, s többször tanácsos átmosni. A disznósajtot legalább annyi óráig kell abálni, ahány kilós a sertés, de két kilónál nehe­zebbet nem ajánlatos készí­teni, mert a füstölés nem tar­tósítja, ezért gyorsan romlik. A füstölésre szánt részeket is­mételt sózással vagy pácolás­sal annyi hétig kell kezelni, ahány kilogrammos a hús. Fontos, hogy sózásnál ne ha­ladja meg a 10 fokot a hús hőmérséklete. A lassú füstö­lésre legjobb a kemény fa; a szakszerűtlenül pácolt füstölt sonka nyersen húsmérgezést okozhat. A sütéssel-főzéssel azonban hatástalanítani lehet a mérgeket. Ügyelni kell arra is, hogy a hurkaféléket jól át­sütve fogyasszuk. Arany sza­bály: csak annyi ételt készít­sünk, amennyit biztonságo­san tudunk tárolni. Ám ha az étel fogyasztását követően is­métlődő hányás, hasmenés, láz vagy a korábban említett tünetek jelentkeznek, orvos­hoz kell fordulni, mert nagy valószínűséggel ételmérge­zés vagy ételfertőzés történt. Különösen érvényes ez ak­kor, ha a közösen fogyasztott étel után többen is ilyen tü­netekre panaszkodnak. Várnai Ágnes Zselickislaki barátok Szívet melengető fagyos nap Dr. Szabó Zoltán (balra) régi barátokkal is találkozott fotó: lang Róbert A fagyos decemberi dél­előtt sem tudott télikabátot „varázsolni” az ünneplőbe öltözött patalomiakra, akik megilletődve várták a talál­kozást dr. Szabó Zoltán szívsebész professzorral. Azzal az orvossal, aki ha­zánkban közel egy évtizede ültetett át először szívet. Patalom Az akkor húszegynéhány éves fiatalembernek egy ritka fejlő­dési rendellenesség miatt óriá­sira nőtt a szíve, s ezért már alig volt ereje ellátni a munká­ját. Balesetben agyhalált szen­vedett ifjú embertársa szívével azonban még ma is él, sőt, a második gyermekét várja. Sa­nyinak hívják az első magyar újszívest, aki azóta is gyakran vendége élete megmentőjének. Sanyi mellett ezrek köszönhe­tik gyógyulásukat a honi szív­sebészet egyik úttörőjének. S szinte nincs ember, aki meg ne jegyezné: Szabó professzor nagyszerű, önzetlen ember, akinek a tanácsaira, segítségére ma is bizton számíthatnak. Az ünnepség előtt, a kicsi fa­lu polgármesteri irodájában még a két ügyeletes rendőr is megilletődve beszélgetett vele, míg az előszobában ott topor- gott szinte valamennyi párt képviselője. Feledve a parla­menti békétlenséget egymás mellé rendelte őket a szívse­bész iránti megbecsülés. Por­koláb Lászlóné polgármestertől tudom, hogy dr. Szabó Zoltán mekkora örömmel fogadta a hírt: díszpolgárává választja Patalom. Úgy vélte, tanító nagyapja emlékének kíván adózni a falu. S nem csak a kül­sőségekkel. A nagyszülei sírján gondoskodó kezek nyomát vél­te fölfedezni. Egy másikon an­nak a patalominak a nevét, akit 15 éve ő operált és tavaly hunyt el. Nem lehetett megilletődés nélkül nézni, ahogy a ré gi ba­rátok, az egyszerű patalomi emberek körülvették. A fejk­endős nénikék illendően, a hát­térből figyelték a nagy embert. Tisztelettudóan suttogtak: ő is közülünk való... A professzor érezte a falusi emberek szeretetét. A világot megjárt, nyugdíjas évei közepette is a tudomány élvon­alában tevékenykedő szívse­bész lélekben közöttük érezte magát igazán otthon. (Várnai) Rajz-siker Százezer forintot nyert a taszári Napsugár óvoda a Generáli Providencia Biz­tosító rajzpályázatán. Taszár A díjnyertes két alkotást a nagycsoportos gyerekek az óvónénik segítségével készí­tették. A Milyen állat az oroszlán? kérdésre zsírkrétá­val és őszi levélkollázzsal ké­szített „válasz” afrikai elefán­tot ábrázolt, s az alkotások megnyerték a zsűri tetszését. A százezer forintot ma nyújt­ják át Kelemen Zoltánná óvo­davezetőnek a Generáli kép­viselői, négy kisgyermek pe­dig kísérőjével részt vehet a budapesti Szimba-partyn. A nyert összeget udvari játékok vásárlására, vagy csúszda épí­tésére szánják. (Várnai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom