Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-03 / 256. szám (balatoni kiadás)

SOMOGYI HÍRLAP 1999. november 3., szerda belpolitika 9 Utódlási h Az ellene folyó lejáratási kampány eredményének nevezte menesztését Kiss Kálmán, a Határőrség meg­bízott országos parancsno­ka. A tábornok tegnapi rendkívüli sajtótájékoztató­ján elmondta: bizonyítani tudja, hogy nem követett el hivatali visszaélést, és azt is, hogy személye hosz- szabb ideje „csípi” bizo­nyos belügyi körök szemét. A Legfelsőbb Bíróság október 21-én hozott ítéletében hivatali visszaélés miatt 100 000 forint pénzbírságra ítélte Kiss Kál­mán tábornokot, a Határőrség megbízott országos parancsno­kát. Az ítélet nyomán kedden - november 15-ei határidővel - Pintér Sándor belügyminiszter visszahívta a tisztjéből a tábor­nokot, ám rendészeti főigazga­tói székét megtarthatja. A sajtótájékoztatón a pa­rancsnok az ügy előzményei­ről elmondta, hogy minden­áron jogtalanságon akarták tet­ten érni, ennek érdekében még a törvénytelen telefonlehallga­tástól sem riadtak vissza. Az egyik magnóra vett beszélgetés a tábornok hévízi tartózkodása idején zajlott. Régi ismerőse, egy horvát illetőségű állampol­Szabadabb Csapody Miklós MDF-es kép­viselő önálló indítványban kezdeményezi, hogy a parla­ment kérje fel a kormányt a Magyar Köztársaság és a ha­tárain kívül élő magyarok in­tézményes kapcsolatait sza­bályozó, a külföldi magyarok különleges jogállásáról szóló törvényjavaslat benyújtására. Az MDF-es politikus szerint a törvénynek szólnia kell töb­bek között arról, hogy a kü­lönleges státust elnyert sze­mély élhet a korlátozottan ví­zummentes beutazás, a meg­határozott mértékű vámked­vezmény és a külföldiekre Megnyílt a Netkapu címmel új hírszol­gálat jelent meg a napok­ban az interneten Az újság egyik hírbázisa a Ferenczy Europress Sajtó- és Fo­tóügynökség lesz. A Netkapu gyors és kiegyensú­lyozott hírszolgálat kíván lenni, a nevünk arra utal, hogy ezen a kapun érdemes belépni az internet világába - fogalmazta meg Sas István főszerkesztő. Az új lap népszerűségre számít az internetezők köré­ben, hiszen a hírek mellett gár hívta fel, vízumot kérve egy hazánkba üzleti tárgyalásokra érkező panamai hölgy számá­ra. Kiss odaszólt titkárságának: intézkedjenek, ám - mint ecse­telte - az ilyenkor szokásos en­gedélyeztetési eljárás után a ví­zum kiadását nem ő, hanem helyettese, Béndek József dan­dártábornok hagyta jóvá. Hoz­zátette: a méltányosságból a határon történő vízumkiadás engedélyezése a Határőrség il­letékes vezetőjének jogköre, s ezt a jogot a bíróság sem von­hatja kétségbe. Éppen ezért fe­lülvizsgálati kérelmet nyújt be az ítélet ellen. A tábornok nem bírálta a belügyminiszter felmentő dön­tését ám célzott rá: 1995-ben „örökösödési háború” kezdő­dött a Határőrségnél. Kiss Kálmánt a belügyi veze­tés felkészült szakembernek tartja, akinek tevékenységével maximálisan elégedett - nyilat­kozta lapunknak Könyves Krisztina, a BM sajtószóvivője. A Határőrség éléről egyetlen dolog miatt kellett távoznia, ez pedig a Legfelsőbb Bíróság el­marasztaló ítélete. A belügyi vezetők úgy gondolják, a Ha­tárőrség parancsnoka nem le­het olyan személy, aki ellen el­marasztaló ítélet született. vízumért vonatkozó munkavállalás je­lentős könnyítésének lehető­ségeivel, csakúgy, mint a fel­sőfokú tanintézmények és az anyaországi egészségügyi el­látás meghatározott keretek közötti igénybevételével.- A politikai vasfüggöny után nem ereszkedhet le Ma­gyarország határára egy ví­zumfüggöny - mondta Csapody, hozzátéve, a maj­dani EU-tagság előnyeihez minden magyarnak joga van. A politikus szerint párt­konzultációk során kell kiala­kítani a nemzeti konszenzus­ra épülő törvényjavaslatot. Netkapu számos érdekes rovattal talál­kozhatnak. A tervek között szerepel ingyenes apróhirde­tés, társkereső és autós rovat beindítása is. A Netkapu olvasói részt vehetnek a Hódí­tó nevű on-line játékban, amelynek sikerén felbuzdulva több hasonló jellegű szolgálta­tást ígértek a szerkesztők. A lapkészítésbe az olvasóknak is van beleszólási lehetőségük. A vállalkozás tulajdonosa évi egymilliárdos forgalommal büszkélkedhet. A lap elérhető: www.netkapu.hu . Drágulnak a szolgáltatások Egyebek mellett a jövő évi árak alakulásáról tárgyalt teg­napi ülésén a kormány. A mértékekről Járai Zsigmond pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat. A kabinet a külgazdasági feltételek és a hazai piac várható mozgásának figye­lembevételével 6-7 százalé­kos infláció mellett 4-8 szá­zalékos áremelkedésekkel számol - mondta a pénz­ügyminiszter. A belföldi áruk többsége 4-5 százalék­kal drágul, míg a szolgálta­tásokért 7-8 százalékkal kell többet fizetni jövőre. Az ál­lam által ellenőrzött termé­kek és szolgáltatások - pél­dául a tüzelő, a gyógyszer, az energia vagy a telefon -, valamint az úgynevezett ha­tósági áras termékek 6 szá­zalékkal lesznek drágábbak. A kabinet azt javasolja, hogy a postai tarifák legfel­jebb 5, a vasúti menetje­gyek 6-8, a távolsági autó­busz-közlekedés 5 száza­lékkal kerüljön többe, mint az idén, a benzinárak pedig, ha lehet, maradjanak válto­zatlanok. Mint megtudtuk, az áremelkedések egy része nem januárban, hanem „csúsztatva” lépne életbe. A miniszterek megtár­gyalták a jövő évi költség- vetési tervezethez benyúj­tott módosító javaslatokat is, de csak a többletköltség­gel nem járókat támogat­ták. Elfogadta a kabinet az ügynevezett praxisjogról szóló törvénytervezetet. Mint azt Gógl Árpád egész­ségügyi miniszter elmond­ta, a számos feltételhez kö­tött jogot minden most praktizáló orvos ingyen kapja meg. A 7000 járóbe­teg-ellátásban dolgozó szakember később eladhat­ja, átruházhatja jogát, ám a frissen szakvizsgázottak- nak meg kell azt vásárolni­uk. A miniszter 1-8 millió forint közötti összegre tak­sálta egy praxis értékét. A kormány kezdeménye­zi a Kossuth- és Széchenyi- díjról, valamint a köztársa­ság néhány egyéb kitünte­téséről szóló törvény módo­sítását - számolt be Borókai Gábor szóvivő az egyéb döntésekről. A Kossuth- és a Széchenyi-díj a tervek szerint szebb lesz, mint most: a jelvényt kis szobor váltja fel. A kabinet rendele­tet alkotott a személyazono­sító kártya jövő évtől való bevezetéséről. Az egymagá­ban is több célra használha­tó kártyát az ország bármely körzetközpontjában ki lehet majd váltani. Elkésett az átfogó reform Tegnap az Országgyűlés bizottsági ülésekkel folytatta mun­káját. Az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak az egész­ségügy reformjával és európai integrációjával foglalkozó ülésen részt vett Armin Fidler, a Világbank szakértője is. Az egészségügyben radikális változtatásokhoz a kormány­zati ciklust tekintve már késő van, de ez nem jelenti azt, hogy mélyreható intézkedése­ket nem lehet végrehajtani - vélte Armin Fidler, a Világ­bank szakértője azon a kon­zultáción, amelyet az Ország- gyűlés egészségügyi és szociá­lis bizottságának tagjaival folytatott. A népegészségügyi szakér­tő emlékeztetett arra, hogy azokban az országokban, ahol sikerült egészségügyi re­formot végrehajtani, a kor­mányok mindig a ciklus ele­jén tették meg a szükséges lé­péseket. Schvarcz Tibor (MSZP) kifejtette: ahhoz még nincs késő, hogy a szakma 15-20 éves koncepció kidol­gozásába kezdjen. Kifogásol­ta, hogy jelenleg az egészség- ügyi reform előkészítését a gazdasági kabinet irányítja. Armin Fidler beszámolt ar­ról, hogy a japán kormány 500 ezer amerikai dollárnyi segélyt adna Magyarország­nak az egészségügyi reform előkészítéséhez szükséges szakértői anyagok, felméré­sek elkészítéséhez. Holló Im­re, a Világbank budapesti képviseletének munkatársa elmondta, hogy a japán se­gély már egy éve rendelke­zésre áll, a szaktárca eddig azonban nem vette igénybe. A kisebbségek érdekében Kilényi Géza jogászprofesszor napokban elkészült ta­nulmánya útmutató lehet a politikusok számára. Az egy­kori alkotmánybíró többféle lehetőséget kínál a hazai kisebbségek parlamenti képviseletének megoldására. A rendezetlenség miatt a parlamentet évek óta alkotmá­nyos mulasztás terheli. A kisebbségek parlamentbe juttatására többféle alkotmá­nyos lehetőség is kínálkozik. Kilényi Géza jogászprofesszor tanulmányában nem rejti vé­ka alá, hogy ő a kisebbségek teljes jogú parlamenti képvi­seletét támogatja.- A parlamentbe kerülés hogyanjára azonban több jogi megoldást kínál - nyilatkozta a Ferenczy Europressnek az illetékes parlamenti albizott­ság vezetője, Hargitai János. Korábban elutasította a parla­ment a kisebbségi képviselet­ről szóló javaslatot, amelyért a mostani koalíció az előző, két­harmados többség birtokában lévő kormányt hibáztatja. Az albizottsági elnök ezért nem látja értelmét, hogy a képvise­lők által már többször vissza­utasított megoldást újra a T. Ház elé terjesszék, ezért kérte fel a kérdés áttekintésére az egykori alkotmánybírót. Kilényi professzor szerint az alkotmány olyan keretjog­szabály, amelyet a parlamenti képviselők nagy mozgássza­badsággal tölthetnek ki. Al­kotmányos megoldás lehet, ha a 13 hazai kisebbség eseté­ben nem ötszázalékos, hanem kisebb bekerülési küszöböt állapítanának meg. Ez Hargi­tai János szerint nem egysze­rű, hiszen a 600 ezres cigány­ságnak, valamint a sokkal ki­sebb létszámú ruszin, vagy bolgár népességnek is azonos feltételeket kell szabni. Kilényi másik javaslata szerint az érintettek legitim közössé­gére, az Országos Önkor- mányza-tokra lehetne bízni, hogy mely képviselőjüket akarják a parlamentbe külde­ni. Ez ugyan nem választás, hanem delegálás, amit az al­kotmányunk nem ismer, ám egységes politikai akarattal ez a probléma is megoldható. (Horváth) Hírek Előrelépés Magyarország je­lentősen előrelépett az Euró­pai Unió bel- és igazságügyi előírásainak átvétele terén, de még számos jogharmonizációs elvárást kell teljesítenünk uni­ós csatlakozásunkig - hang­zott el a BM integrációs irodá­jának, a napokban nyilvános­ságra hozott uniós országje­lentésről tartott keddi tájékoz­tatóján a fővárosban. Módosító indítvány Horváth Zsolt és Selmeczi Gabriella fideszes képviselők tegnap be­jelentették: módosító indít­ványt adtak be a jövő évi tb- költségvetésről szóló előter­jesztéshez, amelyben azt java­solják, hogy a gyógyító-meg­előző kasszából másfél száza­lékot fordítsanak az ellátás ha­tékonyságát javító fejleszté­sekre. A másfél százalék átc­soportosítása csaknem öt és fél milliárd forintot jelentene. Demonstráció Nem elképzel­hetetlen, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) utcai demonstrációt szervez november végére vagy december elejére, ha a kor­mány nem változtat a pedagó­gusok jövő évi béremeléséről szóló ajánlatán - közölte Mol­nár Péter, a PDSZ ügyvivője. Elmondta, hogy a kormány 8,25 százalékos béremelési ja­vaslata 2,25 százalékos reál­bér-növekedést jelentene ugyan, szervezetük azonban 13 százalékos emelést tartana a minimálisan elvárhatónak. Egyeztetés Az őszi érdek­egyeztető tárgyalásokat meg­előzően rendszeresen egyezte­ti álláspontját a három repre­zentatív vasutas szakszervezet a bérfejlesztésről, a foglalkoz­tatáspolitikáról, a kollektív szerződésről és a munkakörül­ményekről - állapodtak meg az érintettek keddi megbeszé­lésükön, Budapesten. Kedvező tapasztalatok A „Magyarország régiói - régiók Magyarországa” rendezvény- sorozat eddigi tapasztalatai jók, ahol már tartottak hason­lót valóban megindult egyfajta regionális szemléletet tükröző közös gondolkodás - hangoz­tatta Sinóros-Szabó Botond kedden Szombathelyen. HÍR-program A földművelés- ügyi tárca kezdeményezésére Budapesten tegnap megala­kult a Hagyományok-ízek- Régiók program nemzeti ta­nácsa, amelynek célja a nem­zeti örökség részét képező hagyományos és tájjellegű élelmiszerek összegyűjtése, illetve azok gazdasági hasz­nosítása - figyelembe véve az EU előírásait. Sokba került a whiskys A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak 30 millió forintjá­ba került Ambrus Attila elfogása. A „whiskys” néven elhíresült bankrabló hat és fél év alatt összesen 185 millió forinttól szabadított meg több OTP- és ostafiókot, takarékszövetkezetet, valamint néhány utazási irodát. Ambrus Attila július 10-ei szökése óta nagy erőkkel dol­gozott a rendőrség azon, hogy ismét rács mögött tud­ják a rablót. Több tucat rend­őr, és közrendvédelmis vizs­gálta nap nap után a bejelen­téseket, hallgatta ki a whis­kys ismeretségi körébe tarto­zó személyeket, ismerőseit, lehetséges segítőit. A szökést követő OTP-rablás után már a Nemzetbiztonsági Szak- szolgálat és a Készenléti Rendőrség munkatársai is a budapesti rendőrök segítsé­gére voltak. Keszthelyi József alezredes, a BRFK rablási osztályának vezetője tegnapi sajtótájé­koztatóján bejelentette, hogy Ambrus Attila szökése után megerősített védelemmel, operatív figyelőrendszerrel láttak el mintegy 30 olyan pénzintézetet, amelyeknél feltételezték a whiskys fel­bukkanását. Az egyik bank biztonsági kamerája felvétel­ének rendőrségi átvizsgálása­kor felfedezték Ambrus Atti­lát, aki a szalag tanúsága sze­rint mintegy 13 percet töltött a bankban, ám ott senki nem ismerte fel. A rendőrök a napfogyatkozás napjára idő­zítettek egy összehangolt operatív akciót, ez alkalom­mal azonban nem sikerült Ambrus nyomára bukkanni. A nyomozás során 216 sze­mélyt ellenőriztek, 237 beje­lentés után nyomoztak és több mint 30 bankfiókot tar­tottak szemmel a rendőrök. Ambrus ismételt elfogásáig több mint 71 ezer kilométert tettek meg a szolgálati gépko­csik, a 108 nap alatt 1123 liter ásványvíz, 36 kiló kávé, és 16 tekercs faxpapír fogyott el. A whiskysről 1650 fénykép ké­szült, amelyet a határállo­másokra, rendőrőrsökre, pénzintézetekhez juttatott el a rendőrség. A végeredmény: 3402 oldal irat pontosan 184 844580 fo­rint elrablása, végül Ambrus Attila elfogása. H. M. Mestertanárok Kiváló pedagógiai munkájuk elismeréséül tegnap több tanár kapott magas mi­nisztériumi kitüntetést. Képünkön dr. Kurucz Rózsa, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára veszi át a díjat Pokorni Zoltán oktatási minisztertől, fotó: feb

Next

/
Oldalképek
Tartalom