Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-25 / 275. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. november 25., csütörtök Harmincnyolc év a gyerekekért Nem csak az ajándékok emlékeztetik az eltelt 38 évre Szarvasok a főutcán A betakarítás után a sertéstelep feltöltése ad munkát Visszaveszik a dolgozókat hogy nemcsak fiából, de több tanítványából tanár, későbbi kolléga vált, ahogy maga is a bolhási iskolaigazgató éde­sapja, s tanárai nyomán sze­rette meg a pedagógus pályát. — Az iskola, a tanítás, a gye­rekek máris hiányoznak — mondja. — De jól esik a pihe­nés, több idő jut a családra, beszélgetésre. Különösen kedves időtöltés az olvasás és a rejtvényfejtés, amikre most igazán ráérek. B. M. mintegy 50-60 ezer forint vad­kárt, a hó okozta sérüléseket annál nehezebb helyrehozni. A falu főutcáján ugyanis jó­val fejlettebbek és ezért nehe­zebben pótolhatók a növé­nyek. A hirtelen jött hó miatt lehajtottak és letöredeztek az idősebb ágak, mintegy 30 szá­zalékos a töréskár. A további kár megelőzésére most letisz­títják és összekötözik a törött, fagyott fákat a közmunkások, akik a falu utcáit is takarítják a hótól. B. M. A MÓL először fizetett a falunak Berzence nem berzenkedik Gyémánt lakodalom Ötve­néves házassági évfordulóját ünnepelte a bolhási Farkas Lajos és Farkas Lajosné. Az évfordulóra az iskolások részvételével köszöntő mű­sort szervezett az önkor­mányzat, majd kedves szer­tartással újraeskették a félév­százados házaspárt. Kutas! nyugdíjasok Pécsen A kutasi nyugdíjas klub Pécsre utazott a hét végén, hogy megtekintsék Huszka Jenő Gülbaba című nagyope­rettjét. A Pécsi Nemzeti Szín­ház előadására autóbusszal érkezett a harminc kutasi színházkedvelő klubtag. Négymilliós beruházás Kö­zel négymillió forintos beru­házásra kötött szerződést a múlt héten a kisbajomi ön- kormányzat a kaposvári Közútkezelő Kht-val. A terü­letfejlesztési tanács támoga­tásával két nagyobb munka kezdődött el ezzel a faluban. Új járda készül a temető felé, valamint átépítik a falu kö­zepén a buszmegállót. Ide az autóbuszok fordulója mellé egy kiemelt körjárda is ké­szül a gyalogosok számára, s középen pedig színes virág­domb díszíti majd a busz­megállót. Helytörténeti kiállítás Mi­kén Háromnapos megemlé­kezéssel és helytörténeti kiál­lítással készülnek az ezred­fordulóra Mikén. Erre ötszá­zezer forint támogatást nyert az önkormányzat a nemzeti és kulturális örökség minisz­tériumától, melyből a telepü­lés szobrainak és köztéri em­lékeinek felújítására is szán­nak pénzt. Új tető a buszmegállón Megjavították és kicserélték a kaszói buszmegálló tetőze­tét. A korhadt faszerkezet he­lyett vörös színű hullámpalát kapott a kis épület, melyet Nagy Endre vállalkozó készí­tett el. A buszmegálló felújí­tására és festésére 80 ezer fo­rintot szánt Kaszó önkor­mányzata. Csiszárné Kolozsvári Anikó egyszerre szokta meg a somogyszobi álta­lános iskolát, s az iskola őt. Kezdő tanárként került ide 38 évvel ezelőtt, me­lyet 20 évig igazgatóként vezetett. Most, hogy nyug­díjba ment, nem tudni, ki­nek lesz ez nehezebb: az iskolának nélküle, vagy neki az intézmény nélkül? SOMOGYSZOB A tantestület, a diákjai, az ön- kormányzat már elbúcsúztat­ták, legutóbb az igazgatói munkaközösség köszöntötte a nyugdíjazás alkalmából. Ám mindez együtt sem jelent va­lódi elszakadást a pedagógus élettől. Tanítványainak, kollé­gáinak mindig az a tanár ma­rad, aki féltő figyelemmel és szigorral ügyelt az iskolára, tanította a magyar és az orosz nyelv rejtelmeit. — Kezdő tizennyolc éves­ként rögtön egy nyolcadikos osztályt kaptam — meséli le­gelső osztályáról Csiszárné Ko­lozsvári Anikó. — Szövetséget kötöttem a gyerekekkel: az is­kolában tanító néninek szólí­tottak, de az iskolán kívül te­gezhettek. S az első tanítvá­Hogy gazdag a vadállomány Somogybán, arra minden itt élő büszke egy kicsit Az vi­szont egyáltalán nem öröm, amikor fényes nappal, a falu főutcáján kószálnak csapa­tostul a szarvasok. KlSBAjOM — Délről nyitott a falu az egyik Rinya-ágra, az arra vezető úton gyakran bejönnek a szar­vasok a faluba — mondja Végh Gábor polgármester. — Sok­Ahogy befejeződtek az őszi szántóföldi teendők, úgy in­dult meg az élet ismét a Nagyatád szövetkezet há­romfai sertéstelepén. A ta­vasz óta üresen álló telepet újra elkezdték feltölteni. Nagyatád — Az ötszáz kocás telepünkre 350 kocasüldőt vásároltunk Fejér megyéből — mondta Horváth István, a szövetkezet elnöke. — De legalább egy nyaimnak nemcsak a gyere­keit, már az unokáit is tanít­hattam. Hogy mire a legbüszkébb a majd’ negyven évnyi pedagó­guspályán? Ismét a folytonos­ságot említi. Ahogyan pár év­tized alatt szaktanárokkal, tár­gyi feltételekkel jól ellátott in­tézménnyé vált az iskola, s ahonnan kikerülve bárhol jól megállják helyüket a somogy­szobi gyerekek. S büszkeség, de még inkább öröm az is, szór üzenöt-húsz is besétál. Legutóbb lelegelték a Fő utca folytatásán, a Rózsa utcán a tavasszal ültetett kis tujasort. Kisbajom képét pedig meg- • határozzák a karcsú, magas örökzöldek. A faluszépítési program részeként nemcsak a főutcán, de a többi út mentén is összefüggő oszloptujasort telepített az önkormányzat. — A szarvasok miatt negy­venegy kisfát kell kicserélni — folytatta Végh Gábor. — A Lá- bod-Mavad Rt megtéríti a évig tart, mire a szaporulattal elérjük a szokásos állomá­nyunkat, és újra folytatjuk a minőségi sertéstenyésztést. A váratlan állatbetegség miatt májustól kiürített ser­téstelepen korábban is igen hatékony, számítógéppel kö­vetett tenyésztési programot folytattak. A tapasztalatokra építve ezt újra kezdik, és ez­zel együtt a gyarapodó szapo­rulattal párhuzamosan visz- szaveszik a telep több mint húsz, tavasz óta kényszerű munkanélküliségre küldött dolgozóját is. — A takarmánykeverő is csökkentett üzemben dolgo­zott eddig, hamarosan ez is a szokásos mennyiséget termeli. Igyekszünk behozni a kiesést, ami óriási kárt okozott a szö­vetkezetnek. Ez az év egyéb­ként is nagyon gyenge, hiszen a növénytermesztés is az átla­gosnál rosszabb volt az idén. Hogy pontosan hogyan zárjuk az évet, még nem tudjuk, de jól nem, az már biztos. B. M. Berzence pénztárcájában az idén mindig volt annyi pénz, hogy ne kelljen hite­lért sorba állni, vagy költ­ségvetési hiány miatt pa­naszkodni — állítja Kovács Zoltán polgármester, aki fejlesztések soráról szá­molhat be. Berzence A határmenti település sokak számára irigylésre méltó helyzete éppen a határmenti- ségnek köszönhető. A bevá­sárló turizmus nemcsak a ke­reskedőknek kedvez, hanem a falu egészének is. A helyi iparűzési adóból származó bevételt azonban nemcsak a kereskedők és a vendéglősök gyarapítják, hanem az olyan nagy cégek is, mint Solanum, a Drávakavics, vagy a MÓL Rt. Az utóbbi az idén először fizetett a falunak, s mindjárt hatmilliót utalt át Berzence kasszájába. — Hétmillió forint fejlesz­téssel számoltunk az idén, ám a sikeres pályázatoknak köszönhetően ennek csak­nem a háromszorosát csinál­hattuk meg — mondja Kovács Zoltán polgármester. Első­sorban a szolgáltatásaink mi­nőségének javítására költöt­Kutas legöregebb fája a falu legkisebb lakóinak kedvence. Az óvoda udva­rán álló tölgyóriást azon­ban nem csak az óvodások kedvéért mentette meg az önkormányzat: jut neki szerep jövőre, az ezred­fordulós ünnepségeken is. Kutas A környék legvénebb fája a hatalmas tölgy. Ott áll az egykori református iskolából óvodává alakított épület bejá­ratánál. Több generáció hűsölt nya­ranta a lombja alatt. Tavasz- szal, nyáron és ősszel jó idő­ben manapság is ez az óvodá­sok legkedvesebb játszóhe­lye. Karjukat széttárva csak öten-hatan tudják átölelni a fa vastag törzsét. S lehullott makkjából, leveleiből a kicsik díszeket is fabrikálnak. — Már Kutas címerében is ott van a tölgyág, a szőlőfürt meg a kehely mellett. Ősho­nos itt ez a fa — mondta Hor­váth Imre polgármester. - A tünk. Véglegesen megoldot­tuk a védőnői szolgálat elhe­lyezését, erre egymillió 300 ezer forintot fordítottunk. Vásároltunk egy kilenc sze­mélyes Ford Tranzitot a gye­rekek, és az idősek szállítá­sára, illetve az ebédek kihor­dásához, a bevásárlásokhoz. Az idén elkészült a bölcsőde konyhájának felújítása. Erre az előírások miatt a tisztior­vosi szolgálat is kötelezett bennünket. A Zrínyi és a Diófa utca között elkezdtük egy négyszáz méteres össze­kötőút építését. A befejezését csak az időjárás hátráltat­hatja. Áz időjárással olykor a berzenceieknek is meggyűlt a baja. A sok csapadék miatt indult el a Várdomb omlása. Az év elején már félő volt, hogy a lakóházakra omlik a domboldal. Hárommillió fo­rintot költöttek az omlásve­szély megszüntetésére. Ugyancsak a mostoha időjá­rás rongálta meg a művelő­dési ház tetőszerkezetét. Egymillió forintot kaptak a viharkárok kijavítására, ám amikor hozzáláttak úgy dön­töttek, hogy az egész tetőt ki­cserélik. Négymilliót költöt­tek rá az idén, s jövőre újabb kétmillió forinttal befejezik a munkát. Nagy Jenő múló idő és a megújulás jel­képeként is megőrizzük az öreg tölgyet, s a tervünk az, hogy a falu fájává avatjuk az ezredfordulón. Ezért nekiláttak a hatalmas fa ifjításának. Mindenekelőtt a száraz ágaktól és az élős­ködő fagyöngytől kellett megszabadítani. Ez sikerült is, még a havazás előtt. A nagyatádi tűzoltók alpinista technikával — ügyelve arra, hogy minél kevesebb legyen a roncsolás — levágták a szá­raz ágakat, s megtisztították a beteg részeket is. — Még a vadgalamb fész­kére is ügyeltek munka köz­ben — mondta elismerően Miklós Sándomé óvodave­zető. — A gyerekek kedvence ez a madár. Gyakran találnak itt a kicsik védett szarvasboga­rakat is; ezeket mindig visz- szarakosgatják a fára. S emel­lett képzelt lakója is van az öreg tölgynek: az óvodások arra gyanakszanak, hogy me­sehősük, Micimackó odúja is ott van a sok száz éves tölgy belsejében. B. M. Elvégezték a nagy munkát hegymászó-módszerrel Megifjodik a vén tölgy Ismeretlen buncekszőlő Csak annyi biztos, hogy nem direkttermő a buncek szőlő. Erről értesítette a pé­csi borászati kutatóintézet a taranyiakat, de ennek a különleges szőlőfajtának az eredetét még nem sikerült megállapítani. Tarany — Valamikor a múlt század végén, a filoxéra pusztítása után került ide ez a fajta — mondta Somosi József pol­gármester. — Bunceknek em­legetik, de csak a neve emlé­keztet a burgundi típusú kék szőlőkre, a szakemberek sze­rint ahhoz semmi köze nincs. Egyelőre az egyik ismert faj­takörbe sem sorolható a falu bőven termő szőlőkülönleges­sége. Ez a piros vesszejű és ju­harlevélre emlékeztető fajta a legkorábban termő szőlők egyike: már szeptember köze­pére beérnek a fürtök. A ter­mésének semmihez sem ha­sonlítható jellegzetes aromája érezhető a savas és tartós bo­ron is. Ez nem az amerikai sző­lőkre jellemző úgynevezett „rókaíz”, hanem valami egé­szen egyedi aroma. A betegsé­geknek, kártevőknek jobban ellenálló direkttermő fajták legnagyobb hátránya, hogy a boruk nagyobb metilalkohol- tartalma miatt súlyosan mér­gező és veszélyes lehet, ezért kereskedelmi forgalomba sem kerülhet. Most, hogy kiderült: a buncek nem ilyen, talán még az eladás is megfordul a falu ritkaságaira büszke szőlős­gazdák fejében. B. M. Tanítónő macskákkal Tíz macska jelent társat és elfoglaltságot fotó: bíró mária Hajnalban levegőzés, futás az udvarra, aztán jöhet a reggeli, s az alvás délig. Ez Évike, Panni, Matyó és hét társának napirendje. Az egykor lábodi kisiskoláso­kat tanító Huber Ilona ott­honában a macskáknak van a legjobb sora. LÁBOD — Pötyike volt az első: gyö­nyörű fekete-fehér kandúr — emlékezett vissza Huber Ilona. — Elköltöztek a szom­szédok, és rám hagyták. Ké­sőbb, apám halála után egyre nőtt a számuk; sok kóbor állatot hoztak, és be­fogadtam őket. Most tíz macskával osztja meg házát és idejét az idős asszony. Társat, családot, elköltözött barátnőt pótol a kert minden zugát bejáró fé­nyes szőrű cicasereg, a régi kedvencek ugyancsak ked­ves leszármazottai. A szapo­rulatból egérfogónak gyak­ran kérnek másokús. Velük foglalkozik, s telente — ke­vés nyugdíja kiegészítésére — a szemrontó kézimunká­val. A gazdasszony hívó sza­vára azonnal ott tolongnak a macskák a csirkelábból fő­zött nagy tál étel körül, de szétfutnak, ha idegen jön. — Sokat elpusztítanak a szom­szédok — mondta Huber Ilona —; legutóbb a nagy fe­hér kandúrt mérgezték meg, pedig az volt a legszebb... Dicséri a cicák kedvessé­gét és ragaszkodását. Pedig a gazdaasszony az, aki min­den szeretetét rájuk áldozza, s akkor sem neheztel rájuk, ha rosszat tesznek. Mint hajdan az iskolában, kis ta­nítványai között. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom